Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

*■ ÉSZAK-WArGYÄRORSZÄG'4 1976. junius 27., vmőmop Tudományos műhely és ipari bázis Beszélgetés Az Akadémia alapszabálya saerint levelezd tággá az aka­démiai doktorok közül azok választhatók be, akik jelen­tős — nemzetközileg is elis­mert — tudományos eredmé­nyeket értek. el. Dr. Czibere Tibor, a Nehézipari Műsza­ki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára magáénak mondhat ilyen tudományos ereményeket, amit nemcsak az bizonyít, hogy számos nemzetközi és hazai tudo­mányos szervezet tagja, ha­nem többek között az 1962- ben kapott Kossuth-díj is. Az akadémiai levelezd taggá vá­lasztás a legmagasabb tudo­mányos elismerés. Mégis, amikor azt kérdeztük tőle, hogy személy szerint mit je­lent számára az Akadémia levelező tagjának lenni, azt hangsúlyozta — nem is vé­letlenül —. hogy a tudomá­nyos elismerés munkahelyé­nek, a Nehézipari Műszaki Egyetemnek is szól. — Meggyőződésem, hogy nem lehet különválasztani a munkahely tudományos lég­körét az egyén tudományos kutatómunkájától. Hiszen a tudománj'os eredmények el­éréséhez megfelelő társadal­mi környezetre van szükség, s ezért szeretném hangsú­lyozni, hogy dr. Simon Sán­dor és jómagam akadémiai levelező taggá választásával a Nehézipari Műszaki Egye­temen folyó tudományos ku­tatómunkát is elismerték. — Professzor úr, úgy tu­dom, kétszer került Miskolc­ra ... — Valóban így van. 1949- ben a Budapesti Műszaki Egyetemen felvételiztem, de átirányították a miskolci ak­kor még új egyetemre. S az­zal, hogy idekerültem, olyan iskolát kaptam a matemati­ka, a mechanika és a fizika terén, amit — utólag már nyugodtan elmondhatom — Budapesten nem kaptam vol­na meg. Azt hiszem, ezzel dőlt el későbbi sorsom. Hi­szen harmad- és negyedéves koromban már demonstrátor voltam a matematika tanszé­ken Borbély Samu profesz- szor mellett, s őmellette ta­nultam meg mindazt, amit később a műszaki tudomá­nyok terén műveltem. Mint tanársegéd is rendkívül sokat tanultam tőle, de mérnöki diplomával a zsebemben, nem akartam matematikus lenni. Azt viszont tudtam, hogy elmélyült kutatómun­kát matematikai ismeretek nélkül nem lehet folytatni a műszaki tudományokban. A tanszéken szerzett ismeretei­met bőségesen kamatoztat­tam a Ganz-MÁVAG-ban, ahová X9.3ti. márciusában ke­rültem, mint kutatómérnök. A Ganz-gyór szakmailag, em­berileg, politikailag egyaránt- nagy iskola volt számomra, egyébként a gyárnak most is tanácsadója vagyok. Felada­tom a vízturbinák és szi­vattyúk lapátozásónak terve­zése, illetve e gépekben ki­alakuló áramlási folyamatok számítással történő meghatá­rozása volt. Nagy jelentőség­gel bírt a feladat, hogy e gé­pek hatásfoka nemzetközileg is elfogadható szinten legyen, hiszen a Ganz-gyór vízturbi­nákat kizárólag exportra gyárt. Világszerte komoly el­méleti és kísérleti kutatási munka indult meg abban az időben, hogy jó hatásfokú és nagv fajlagos teljesítmény- értékű gépeket gyártsanak. Kutatási munkám eredménye egy modern számítási eljárás kidolgozása volt a vízturbi­nák tervezésére, melynek se­gítségével azok hatásfoka nemcsak eléri — hiszen ma is ezzel az eljárással dolgoz­nak —, hanem egy-két eset­ben túl is szárnyalta a nem­zetközi hatásfok sztenderdel. Egyébként ezért kaptam a Kossuth-díjat 1962-ben. — Professzor úr azóta is az áramlástannal foglalko­zik, s a Nehézipari Műszaki Egyetemen az áramlás- és dr. Czibere Tibor professzorral hötechnilcai gépeli tanszéké- fásában érződjék: egy iparból nefc vezető tanára. jött ember áll az élén. A —• Igen magas elismerése Ganzzal együtt ma a hidro- volt addigi munkámnak, hi- dinamikai rácselméletnek szén azok közül, akik akkor egyik hazai bázisa ez a tan­kaptak meg a Kossuth-díjat, szók, s ipari hátterei közé én voltam a legfiatalabb. sorolhatja a Diósgyőri Gép- 1963-ban megA'édtem kandi- gyárat is. Meggyőződésem: dátusi disszertációmat. Szá- ipari háttér nélkül ludomá- mos hazai és nemzetközi kon- nyos eredményeket ma már íerencián vettem részt, és elérni nem lehet. Most kicsit azóta is ezen a területen dől- nélkülözöm saját kutatása- gozom. Akadémiai doktori imban, hisz turbókompresz­értekezésem a hidrodinami- szórókat nem gyártunk. In­kái szárnyrács-elméletkomp- diától Argentínáig jó néhány resszibilis közegekre való ki- olyan turbina forog, amelyek terjesztése, illetve az egész számításait és tervezését én problémakör komplex függ- végeztem. A gépészmérnök vénytani megalapozása volt. életében az az igazi, ha látja Akadémiai doktori címemet a gépet, amit kigondolt A 1967-ben szereztem meg, ak- magyar ipar 135 éve gyárt kor már négy éve ismét Mis- vízturbinát. Megvan a szel­kolcon voltam, mint tanszék- lemi és az anyagi bázisa, vezető, s egy éve pedig már hogy azokat a gépeket is itt laktam. Az a kutatási te- gyártsa majd, amellyel most rület, amellyel foglalkozom, foglalkozunk. És személy sze- egy egész életre elegendő rint én szeretném ezt meg­problémát szolgáltat. Már érni. Tudomásom szerint aktualitásánál fogva is. hi- Csehszlovákiában, Jugoszlá- szen világszerte sokan fog- viában, Angliában használ- lalkoznak e témakörrel, és .iák azokat az eljárásokat, ma, már óriási munkahetek- amelyeket én dolgoztam ki. tetések árán tudunk csak — önnél:, mint tudomá­eredményeket elérni, ötven nyos kutatónak, és mint tan­évvel ezelőtt a vízturbinák székvezetö egyetemi tanárnak hatásfoka mindössze 60 szá- többrétű a feladata... zalékos volt, 10 százalékot — Elsősorban tudományos hozzáadni nem volt különö- publikációim vannak, részint sebben nehéz. A mai nagy az Akadémia kiadásában gépek 93 94 százalékos ha- megjelenő folyóiratokban, ré­tásfokkal dolgoznak, s ahhoz, szint pedig nemzetközi folyó- hogy egy százalékot hozza iratokban. Olasz, NSZK- és tudjon az ember tenni, rend- NDK-beli, cseh és lengyel kívül nagy kutatási munka- folyóiratokban jelentek meg befektetésre van szükség. Azt publikációim, s tudok egy tekintve viszont, hogy a mai angliai átvételről. Nagyon gépek teljesítménye többszö- büszke vagyok arra, hogy két rose a régieknek, ez az egy nagy — egy szovjet és egy százalék többet jelent, mint nyugatnémet szerző tollából az akkori tíz százalék. A vi- megjelent — monográfiában lágszínyonal tartása is meg- . is helyet kaptam, hiszen követeli a hallatlanul sok ezek ritka összegzései az munkát. Mostani kutatásaim adott tudományos terület ed- a turbókompresszoroitkal kap- clip.i eredményeinek. Ami az csolatosak, és ennek tuledon- oktatást illeti, úgy érzem, képpen ma Magyarországon hogy a kettő nem választható még alig van ipari háttere. szét. Régi igazság, hogy ak­— Beszélgetésünk alatt kor tudja megállapítani az többször is szóba került az ember, hogy milyen keveset ipar és az ipari háttér Ön- tud. amikor azt a keveset el nefc jelenleg is élő kapcsold- kell mondania. Amikor má­id van a Ganz-MÁVAG-gal. sok számára kell megfogal­— Visszatérésemkor nem maznia a gondolatokat, s kis mértékben az a gondolat nemcsak le, hanem át is kell vezérelt, hogy itt is alakuljon adnia ismereteit, akkor sok­ki egy olyan áramlásteehni- kai pontosabban, tisztábban kai iskola, amit országosan kell fogalmaznia is. Egyéb­ig elismernek. Mint kutató- ként az egyik legszebb ilyen mérnök, többször úgy érez- feladatomat dr. Sályi István fém, hogy kívülállónak tar. professzortól kaptam, amikor tanak. Arra gondoltam, ha megbízott, hogy iktassam be itt vállalok oktatói munkát, az alkalmazott mechanikusok akkor az innen kikerülők tananyagába a Ganzban elért már nem lesznek „kívülről” eredményeimet. Akkor döb- jött” emberek. És a miskolci bentem rá. hogy mennyire iskola azóta az áramlástan- nem egyszerű dolog átadni ban — ne tartsanak szerény- azt, amit az ember tud. telennek — legalább olyan, Egyetemi katedrán állni a ta- mint a hasonló budapesti. nítva tanulás kötelességét is Ami a tanszéki kulatómun- jelenti. kát illeti, az is feltett szándé­kom volt, hogy témaválasz- Csutorás Annamária „Kedvcsináló” műsorok A Magyar Televízió sok­fajta műsor kínálatával nem­csak maga igyekszik szóra­koztatni, ismereteket adni, a nézők idejét hasznosan ki­tölteni, hanem — éppen cá­folatául annak, hogy más I művelődési lehetőségtől, mű­vészetek élvezetétől elvonja a közönséget — kedvet kí­ván csinálni olvasáshoz, ze­nehallgatáshoz, egyébhez. Az ilyen „kedvcsináló” műsorok közül ötre hívjuk fel a fi­gyelmet. NYITOTT KÖNYV Egyike a legrégebbi olyan sorozatoknak, amelyben te­levíziós eszközökkel kíván­ják olvasóközeibe hozni ál­talában a frissen megjelent irodalmi müveket, olvasásra ajánlani azokat. A Nyitott könyv című műsor bár rend­szerint késő este jelentkezik, ritkább esetben a iömüsor elején, ismereteink szerint, I igen népszerű, sokaktól, né­zett. Nagy vonzereje, hogy általában dramatizáltan mu­tat be regényeket, novellás- köteteket és ha jól szerkesz­tették a műsort, nemcsak az adott mű keresztmetszetét kapja a néző, hanem a szer­zővel folytatott beszélgetés, interjú során olyan ismere­teket is, amelyek az éppen adott könyvön túl is ismer­tebbé teszik az írót, köze­lebb hozzák a művet. Könyv­bolti dolgozók a megmond­hatói, meg a könyvtárosok, hogy egy-egy jól sikerült Nyitott könyv adás után mennyien keresik a bemuta­tott müvet boltban, könyv­tárban egyaránt. Természetesen a sorozat egyenetlen, nem egyformán sikerülnek a darabjai. Elő­fordul, hogy jóformán el is marad belőle, vagy a mini­málisra szorítkozik az aján­lás, pusztán dramatizált részleteket kapunk, e részle- • tek sokszor illusztrációknak hatnak, az anyag ellenáll a . dramalizálásnak, máskor meg szinte maradéktalan Iv- játékként jelentkezik. A vál­tozó színvonal ellenére ér­tékes, hasznos ismeretter­jesztő, felhívó műsor a Nyi­tott könyv, és különösen az­zá lehet, ha a televízió mű­sorszerkesztősége és a könyv­terjesztés között még jobb az összhang. SZÍNHÁZI album A színházak műsoraival foglalkozó Színházi albumot korábban sok kifogás érte. Az egyik alapvető elmarasz­taló vélemény az volt, hogy egyforma lelkesedéssel be­szélt jóról és rosszról, nem tartalmazott értékítéletet, nem differenciált és nem rit­kán olyan késedelmes hír­adásokkal szolgált, hogy azok nemcsak értéküket, ha­nem értelmüket is vesztik. Az utóbbi egy esztendőben változás mutatkozik. Feloldó­dott a korábbi merev mű­sorszerkezet, színesebb lett az album összeállítása, adás­ideje is valamivel hosszabb, frissebb tudósítások, interjúk, riportok és — igen szeren­csesén — élő, helyszíni kap­csolások is belekerülnek, s emiatt úgy érezzük, sokkal élőbb lett ez az album. Az album jelleget cáfolják ben­ne az egészen friss mozzana­tok, s általában sokszínűbb, figyelem fel hívóbb, szerepét tekintve is gyorsabban rea­gáló, s ha még az értékelés­ben íiem is következetes, mindenképpen differenciál­tabban láttatja színházi éle­tünk mindennapjait, mint korábban. Mint minden so­rozatnál, ennél is természe­tes bizonyosfajta hullámzás, de téTry. hogy e régi sorozat újabb adásaiban jó irányú megújhodási tendencia mu­tatkozik. S ez elsősorban, a közönségnek jó. MŰVÉSZETI MAGAZIN A képzőművészet és a tő­le elválaszthatatlan építőmű­vésze1., ritkábban a muzeoló- gia a témája a Művészeti Magazinnak. Hosszú idő óta tartja egyenletesen magas művészi színvonalát, több­ségben élő adásban kapcsol­va össze müvet és nézőt. A műsor állandó riportere rop­pant nagy tárgyismeretről es az adott témában való felké­szültségről, jártasságról lesz minden alkalommal bizony­ságot. (Néha mintha fősze­replővé is előlépne.) Az élő adások közé filmriportok, vagy állóképek kerülnek rendszeresen. A művészeti ismeretierjesztés igen ma-, gasszinlű példáját adja kö­vetkezetesen a Művészeti Magazin, százezrekhez jut­tatja el egyszerre egy-egy műalkotás vizuális élmé­nyét és az ahhoz fűzött szak­mai kommentárokat, tíeka- lauzolja a néző a Budavári Palota kupolatermébe, elvi­szi a legkülönbözőbb he­lyekre, ahol műalkotások lelhetők fel, és megmutat olyan műtárgyakat a néző­nek, amelyhez egyébként aligha jutna el. Éppen Mis­kolcon az elmúlt év végén olyan kísérletet hajtott vég­ié ez a műsor, hogy korábbi szükebb kereteiből kilépve egy város művészeti életé­nek egészére nyisson abla­kot. Érdemes e kísérletet to­vábbfolytatni. Jól rendezett, .lói vezetett művészeti isme- iv-tterjeszl-í műsor. A TV ZENEI KLUBJA A Tv Zenei Klubja tulaj­donkeppen már nem egészen fiatal, de megújhodott for­májában még nincs egy lei- esztendős sem. Éppen Mis­kolcon volt e megújhodás ez év februárjában, amikor a Tv Zenei Klubja első alka­lommal vidékről jelentke­zeti, és az új műsorszerkezet szerint egyetlen mü — te­gyük hozzá mindjárt: Ismert, népszerű, kiemelkedő zene­mű — bemutatásának, ma­gyarázatának szentelte teljes műsoridejét. Az új műsor- szerkezet szerint az előre be­jelentett programhoz az élő adásban jelenlevő érdeklő­dök elmondják korábbi él­ményeiket, a művel kapcso­latos kérdéseiket, nagyhírű zenetudósok, az előadóműve­szek kiválóságai pedig nem­csak a művel kapcsolatos általános tudnivalókat mond­ják el, nemcsak eljátsszak a mü egészét, hanem szinte taktusonként szétbontva is­mertetik, magyarázzák azt. a legszélesebb körű ismerete­ket nyújtják róla. Érdekes, élvezetes, tartalmas, művé­szeti ismeretterjesztő műso­rok ezek; esetleg a műsor­vezetőnek kellene valami­fajta egyenletesebb vezetői hangot kialakítania. FILMSZEM Valamennyi kedvcsináló televíziós műsor közül élet­korban a legfiatalabb az elő­ször ez év januárjának vé­gén jelentkezett Filmezem. Bevallottan érlékpropaganda- müsor, amely — mivel a hó­nap végén jelentkezik — elő­re és hátra is tud tekinteni, azaz a premiermozikban már műsoron levő filmekről vé­leményt mond, és az elkö­vetkező hetek várható film­jei közül ajánlhat. Szeren­csés módon, kritikusok es más filmszakemberek meg­hívásával, részben beszélge­tések, részben kommentárok formájában teszi mérlegre a már bemutatott filmeket, mond-értékítéletet a várható művekről, olykor rövid kis esztétikai jellegű előadás, vagy egyéb, nem szorosan egy adott filmhez kapcsolódó gondolatmenet is jelentkezik a Filmszem programjában. Jó benne a rövid hírössze­foglaló. A műsor a nevét Dziga Vertovtól kölcsönözte, jelezve, hogy mint Vertov kamerája mindenütt jelen volt. e műsor is mindenütt jelen kíván lenni, sokfelé akar tekinteni és mirjket, né­zőket is sokféle ismerettel kíván gazdagítani. Műsor­idejét máris feszegeti ez az adás, de szűkös lehetőségei között is jól szolgálja az ér­tékítélettel egybekötött fi­gyelemfelhívást a mozikban látható filmekre. Jó lenne ezt megtenni — akár egy másik műsorban — a tele­vízióban látható filmekkel, tévéjátékokkal kapcsolat­ban is. * Öt művészeti ágazat pro­duktumaihoz kedvet csináló televízió-műsorokat ismer­tettünk a fentiekben. Sok egyéb mellett ez az öt soro­zat is igazolja, hogy a tele­vízió nem követel magának a nézőtől kizárólagosságot, hanem — az egyetemes ma­gyar művelődési es művé­szeti életbe kapcsolódva — a maga sajátos eszközeivel kívánja a nézők érdeklődé­sét másfelé terelni, kiszéle­síteni. kíván ezután is sok­féle művészeti ismeretet és új élményt adni. Benedek Miklo* I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents