Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

1976. június 27., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Negycclszázad a hűtőiparban A főraktárnak ara rnygy Amikor létrejött Magyar- országon a Hűtőipari Igazga­tóság, I. Tóth Gyula akkor már egyéves hűtőipari gya­korlattal rendelkezett. A Kecskeméti városi Tanács közhűtőházának és vágóhíd- jának volt a telepvezetője. Mélyhűtésről, mirelitről per­sze még nem volt szó, nem is ismerte ezt a fogalmat, de a véletlen úgy hozta, hogy egy év múlva a .'100 vagonos mélyhütötérrel bővített kecs­keméti hűtőház főraktárno- ka lett. Gyorsan változott az élet és észre sem vette, hogy jól képzett pénzügyi hiva­talnokból képzetlen hűtőipari dolgozóvá változott. A mély­hűtésnek nem volt magyar szakirodalma, németből for­dították le a legfontosabb is­mereteket és stencilezett kö­teteket eszkábáltak belőle. Mindegy, I. Tóth Gj'ula már az első „kötet” elolvasása után úgy döntött, hogy ma­rad a hűtőszakma mellett. I. Tóth Gyula bácsi, a Mis­kolci Hűtőház főraktárosa ma így beszél erről: — Gyötört a kíváncsiság, hogy mit tudunk kezdeni a csontkeménnyé fagyasztott élelmiszerekből. Voltak gé­peink, amelyek kővé tudták 'fagyasztani a húst, — ha jól meggondolom, nem is tud­tunk ennél sokkal többet. Az égvilágon mindent nekünk kellett kikísérleteznünk. Azt, hogy ne legyen túl nagy a súlyveszteség, azt, hogy a mélyhűtött, hús olvadás után ne folyjon szét, mint a lek­vár. Szóval mindent. De a perspektívát már láttuk, tud­tuk, hogy úttörőmunkát vég­zünk és ez lelkesített. Sej­tettem, hogy egyszer majd gépek dolgoznak helyettünk, úgy, mint ma itt, de nem tudtam, ' hogyan1 jutunk“'61 idáig. — Hogyan készült az első magyar mirelit? — Álltunk az üst mellett és kavartuk a spenótmasz- szát. Emlékszem, zöld volt még a plafon is. Mert én csak papíron voltam ám fő- raktárnok, a gyakorlatban mindent csináltam. Mások is így voltak ezzel. — Milyenek voltak a 300 vagonos mélyhűtőtérrel ren­delkező kecskeméti hűtőház gazdasági eredményei? — Az első években nem dicsekedhettünk, aztán jöttek az ötletek. A termelési érték növelését tűztük ki nagy fel­adatunkká és ennek érdeké­ben éjt nappallá téve dol­goztunk és vitatkoztunk. A gumicukorka gyártása példá­ul jó hatással volt a terme­lési értékre. Rengeteget el­adtunk belőle, bár sejtettük, hogy nem a gumicukor gyár­tása a feladatunk. A fagy- laltgyártás már közelebb állt a profilunkhoz, mégis bajunk kerekedett belőle. .Olyan jó fagylaltot azóta sem kóstol­tam, mint amilyet mi gyár­tottunk az ötvenes évek va­lamelyikében. . Brazil kávé­ból, NSZK-beli vaníliából ké­szítettük és mindent belead­tunk. Kitűnőre sikerült. Ép­pen egy nagy meccset ját­szottak a Népstadionban, hat felvittük a fagyinkát és 2 forintért hatalmas adagokat árultunk. Igen ám, de a Bu­dapesti Vendéglátóipari Vál­lalat feljelentett bennünket üzletrontásért és egyebekért, mert akkor ott mindenki kecskeméti faeyit vett, a pes­tiekére rá sem néztek a szur­kolók. A Miskolci Hütőház 1963- ban meghívta I. Tóth Gyulát, aki akkorra már gazdag hű­tőipari tapasztalatokkal ren­delkezett. Egy hónapra hív­ták meg, hogy segítsen az it­tenieknek, aztán nem is en­gedték vissza. Gyula bácsi nehezen vált meg szülőváro­sától, de mégiscsak maradt. Felelősségteljes, nehéz mun­kája van, több milliós érté­kért felel. — Ma már mégis köny- nyebb, mint akár öt évvel ezelőtt is. Mégpedig azért, mert üsszekovácsolódolt a raktári kollektíva. A raktá­rosnak sohasem mindegy, hogy kikkel dolgozik, ha rossz a kollektíva a raktá­ros vagy börtönbe jut, vágj' összeroppan. Az én fiaim nyolcvan-száz kilós, erős em­berek. Nehéz a munkájuk. Mínusz 20—25 fokon 120 ki­lós negyedmarhákat emel­getnek. Sokan nem bírták ezt a munkát, másokat meg mi nem bírtunk ki. Elmen­tek. Akik ma itt vannak, azok mind a Köves János ezüstkoszorús szocialista bri­gád tagjai. Jól megvagyunk együtt, jók a raktáros kollé­gáim is. Megbízhatóak, be­csületesek. Én vagyok a pa­pa, így szólítanak. Sajnos, így. Boldog voltam, amikor megkaptam a múltkor a törzsp.árdatagnak járó arany­gyűrűt, örültem a hosszú tapsnak, amivel köszöntöttek a munkatársaim, de el is szo­morodtam egy kicsit, hogy ígj' eljárt már felettem az idő. Gyula bácsi kíváncsisága azóta sem csillapodott. Lel­kesen beszél az új hűtőipari technológiáról, a lioftlizálás- ról. — A liofilizálás, vagjús a szárítva fagyasztás még a jövő zenéje, de már nincs olyan messze. Már tudjuk, hogyan kell csinálni. Gon­doljuk csak el, ha már űr­hajózik a nép, mennyi liofi- lizált termékre lesz szükség. Az űrhajóba nem pakolhat­nak félbe vágott sertéseket. Hanem az egy kiló sertés­húst gyufásdoboz nagyságúra zsugorítjuk. Megvan a lehe­tőség arra is. hogy egyszer majd tablettákat szolgáljanak fel ebédre. A hütőipar előtt nagy feladatok vannak és nagy lehetőségek is. A tech­nikai fejlődés itt robbanás- szerű. Én már átéltem egyet s mást. Elmeséli, hogy 25 évvel ez­előtt minden hűtőipari dol­gozó — ha álmából keltették is —, fújta az egyes számú törvényt: „a hűtőházba illó­olajat tartalmazó anyagot behozni tilos”. — Ha behoztunk volna egy narancsot, vágj' citromot, ak­kor le is bonthattuk volna a hűtőkamra falát, mert a pa­rafa úgy átvette a szagokat, hogy lehetetlen volt szaba­dulni tőle. Narancsillatp lett volna a spenót, vágj' a hús. Elképzelhető, mennyire clsá­padtam. amikor a újmérnök, vágj' már nem is tudom pon­tosan ki, azzal az ötlettel jött, hogy gyártsunk hagymaké- szítményt. És gyártottunk. Mert ma már nem parafával, hanem hungarocellel szigete­lünk és ez az anyag nem szívja a szagokat. Paránj'i irodájának ablaka üres telekre néz. Bár Gyula bácsi nem szeret az irodában ülni, inkább a rámpáról vet egy-egy pillantást arrafelé. — Itt épül az ezervagonos! A legkorszerűbb (hűtöház, amit valaha is láttam. Az át­adását 1980-ra ígérik. A fiai­mat is ezzel biztatom, ott már könnj'ebb lesz a szállí­tómunkás dolga. A raktárosé is, mindenkié. Négy évem van a nj'ugdíjig. .. Ezt az ezervagonost még megvárom. Szeretném beindítani annak a raktárnak a munkáját. Énnek a kívánságnak az ötszázfős kollektíva egy em­berként örül. Lévay Györgyi Társadul itt u össze fogássa l Hatékonyabb honvédelmi munka Leninvárosban Az MHSZ megyei vezető­sége nemrég megvizsgálta es az érdekeltek jelenlétében értékelte a szövetség leni tó­városi tevékenységét. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy Leninvárosban a korábbi évek hullámzó szintjéhez viszonyítva az el­múlt évben fellendült a honvédelmi oktató-nevelő és kiképző munka. A hatéko­nyabb honvédelmi munka mindenekelőtt a javuló tár­sadalmi összefogás: a helyi párt-, tanácsi. KlSZ-szerve- vezetek, gazdasági vezetők támogatásának, valamint az MHSZ-vezetők. -tagok és ak­tívák szorgalmas és egyre színvonalasabb munkájának eredménye. A megyei vezetőség elis­meréssel szólhatott — töb­bek között —a lövészklubok, az iskolákban működő MHSZ-szak körök, a rádiós és ejtőernyős klubok, a ve­zetőség munkáját segítő ta­nácsadó testület es a külön­böző munkabizottságok te­vékenységéről. A leninvárosi lövészek pél­dául a legutóbbi megyei lö­vészversenyeken két első. egy második és két harma­dik helyezést értek el —ösz- szesitésben pedig megyénk hét városa közül az első Íté­lvén végeztek. Eredményeik értékét növeli, hogy jelen­leg még csupán pincelölér- rel és légpuska pavilonnal rendelkeznek ... Az értékelés az eredmé­nyek elismerése mellett rá­mutatott a honvédelmi ok­in t ó-nevelő munka tovább­fejlesztésének feltételeivé és jobban kihasználható lehe­tőségeire is. Ezek sorában első helyen szerepel a klu­bok hálózaténak bővítése, mindenekelőtt a város leg­nagj'obb üzeméiben; a TVK- ban. a TEV-ben es a TIFO- ban; a szövetség taglétszá­mának növelése; modellező és könnyűbúvár klubok lét­rehozása: a rádiósklub munkájának fokozottabb se­gítése; katonáink segítő szándékának fokozottabb gyümölcsöztetése; s a lakos­ság körében végzett honvé­delmi. politikai felvilágosító munka kiszélesítése. Mendezekben teljes az egyetértés a szövetség me­gyei vezetősége és a városi pártbizottság között, amely felhívta a város párt-, álla­mi és társadalmi szerveze­teinek figyelmét, hogy az új honvédelmi törvény előírá­sait messzemenően figyelem­be véve a jövőben még fo­kozottabban támogassál? a szövetség munkáját. Újvári László Kastélymúzeum Keszthelyen Keszthelyen szombaton ünnepélyesen megnyitották a Helikon kastélymúzeumoi es műemlékikönyvtárat. A 101 szobás, egykori Fes­teti cs-kastély helyreállítását 1969-ben kezdték meg. Az e célra tervezett összegnek már mintegy kétharmadát fel­használták. és lehetővé vált, hogy az épület több mint fe­lét az idegenforgalom szolgá­latába állítsák. A felújított Helikon könyvtár, a zeneis­kola és a városi könyvtaé már több mint két éve nyit­va áll a közönség előtt, most azonban további húsz helyi­séget állítanak a közművelő­dés és az Idegenforgalom szolgálatába. A Helikon kastélymúzeym és műemlékkönyvtár a Bála1 ton-vidék égjük kiemelkedő idegenforgalmi látványossá' gává vált. Óriás teherautó Óriás teherautó sorozat- gvártását kezdik meg az uj ötéves tervben a belorussziai Zsodinóban. A szén- és érc- szállításra tervezett 43 tonnás kocsi, egyetlen fordulóval két vagonnyi terhet képes fuva­rozni. A jármű óránkénti se­bessége eléri a 60 kilométert. Akik kétszer ébrednek Műszak után hazafelé Befutott az autóbusz Me- gv-aszörá. — Megérkeztünk — mon­dom a mellettem ülő fiatal lanjmak, miközben próbálom felébreszteni. Még alig hagy­tuk el Miskolcot, amikor el­aludt. A város egyik kór­házában ápolónő, egy éve jár be munkahelyére. Három műszakban dolgozik, az e heti talán a legjobb, hiszen — bár korán kell felkelnie reggel — délután kettőtől szabad. Azaz hogy itt van még ez az utazás. Négy órára ér haza ilyenkor. Otthon mindig adódik valami munka a ház körül, meg a határban is. Szórakozás, pihenés? Arra jut a legkevesebb idő. Ha már mégis a szórakozás mel­lett dönt, akkor inkább Mis­kolcon marad, későbbi busz- szal utazik. Erre azonban ritkán kerül sor. A fizetés miatt tulajdon­képpen nem is éri meg a bejárás. Ezerhathász-ezerliét- száz forintot keres, több mint háromszáz forintot fizet a buszbérletért. És talán öt­százért már kaphatna albér­letet Miskolcon. Gondolkodik ezen... Így is, úgy is ezer forintja marad havonta. És altkor bizonyára nem is aludna cl naponta kétszer. A kora reggeli felkelés után most az autóbuszon jó órá­nyi szundításra tellett. Talán néhány perccel megtoldhaUa volna, ha nem akadékosko­dom mindjárt az elején, kér­déseimmel ... Az autóbusz, amellj'el utaztunk, „műszakos járat”. Miskolcról, az LKM elöl in­dul a Gesztelyböl. Üjcsaná- losról. Sóstófalváról, Alsó- dobszáról és Megy aszóról idejáró dolgozókkal. A dél­előttös műszak v pgen, 2 óra után öt-hat perccel jönnek a legfrissebbek. Nem ülnek le, csak a táskát teszik az ülés­re, A busz lel háromkor in­dul, addig ..járnak egyel”. A táskával és bérlettel való helyfoglalási jog „szent es sérthetetlen”. Ezt itt minden­ki tudja. Aki elsőként jön és marad is. P. Ferenc. — Honnan jár be? — kér­dezem, miután elhelyezke­dett. — Megyaszóról, mar húsz eve. Az utazás oda és vissza naponta három óra. Ű nyil­ván nem számolgatta még, de ha évente csak kétszáz napot dolgozott, akkor is ti­zenkétezer órát töltött a „műszakos járaton”, a bu­szon. Másként mondva egy év és négj' hónapot. — Mivel telik az utazási idő? — Nincs sok választék, de ha eljön velünk megláthatja. Kártyázunk vagy alszunk. Műszak után megfürdünk, a víz meg elálmosítja az em­bert, itt aztán hamar elnyom bennünket az álom. — Ma például mit csinál, ha hazaérkezik? — Most éppen építkezek, az köti le a szabad időmet Míg beszélgetünk megjön­nek a többiek is; partnere­met elszólitják, mert a „zsír hetes”-t négj'en kell játsza­ni. Megjön Feri bácsi is a fiával, ők Alsódobszáról jár­nak be Miskolcra. A fiú még tanul, most elsőéves, a ko­hászati gépszerelő szakmát választotta. Apja huszonöt éve kezdte... Az utolsó ülés a fiataloké. K. Csaba két éve esztergá- lj'os, de már hatodik éve utazgat; tanulóidejében is bejáró volt. Ö már számol: — Reggel négy órakor jöt­tem el otthonról, délután négy órára érek haza. Me- gj’aszóra. Ez tizenkét óra. Hét, nj'olc órát illik, meg szükséges is aludni, fél óra az ebéd. fél óra a vacsora, marad három órám naponta: mit tudok csinálni... — Ténj'leg, mit tud csi­nálni? — Mára megbeszéltük egy haverral, hogy magnózni fo­sunk. Néha elmegyünk a klubba, olt mindig kitalá­lunk valamit. Na, meg van 80 ló paradicsomom otthon, azt gondozom. Más munká­val nem foglalkozom. Sze­retnék leérettségizni, két eves kiegészítővel, de ezt igj'. be­járva nem tudom egyelőre megoldani. — Vajon, hogy lesz az el­következő években ? — Ha családom lesz. ide akarok jönni a közeibe; vágj’ Felsőzsolcára, vágj' —, ha sikerül —.Miskolcra. A vál­lalat támogatja a lakásvá­sárlást, de hát ahhoz mégy, ne­kem is kelj pénzt gyújtom. Albérletbe nem jövök, mert rámegj' a havi keresetem ... — Nincs nekünk bajunk az utazással — kapcsolódik a beszélgetésbe égj- idősebb férfi —. csak azóta, hogy a Volán egy menetrendi vál­toztatással elvette a geszte- lyiek éjszakai járatát. ' Ez­előtt oda is ment „műszakos járat” este 10 óra után, most, meg a megyaszói busz viszi okét is. Így aztán egj'mas hegj'én-hátán utazunk. A múltkor például Miskolcon a fonoda előtt leszállítottak minket, felszálltak a geszte- lyiek, őket hazavitte a busz, visszajött értünk és... éjfél után háromnegyed egj-kór értünk haza, Megj'aszóra. Az autóbuszban közbén egyre-másra szakadnak el a beszélgetések szálai, egyre több szem csukódik le. Sén- kit nem riaszt fel a négy, kártyacsatát vívó szópárbaja: hogy mennyi az eredmény: három egy, vagy négy egy :.. Deltát nem is a zajtól fednek itt fel az emberek. A megszokás belső csörgő- órája dolgozik bennük. Ez­zel magj'arázható, hogy Üj- csanálos előtt az alvók több­sége fészkelődül kezd, ébre­dezik Itt uyganis a dohá­nyosok leszállttal?, megvár­ják. míg a busz beviszi az újesanálosiakat. Addig el­szívnak egy cigarettát, mo­zognak egy kicsit. Így tör­tént most is. A kis pihenő után már nem volt idő újabb bóbiskolásra. néhány perc múlva megérkeztünk Me­gy aszóra. Végállomás. — Megérkeztünk — mond­tam a fiatal lánj'nak. akt mellettem ült. miközben fel­ébreszteni próbáltam órányi szundításából Benne tálán még nem elég erős a meg­szokás ébresztő ereje, a mw. dulatok azonban már kia’A- kultak. A táskájáért nyél, elindul hallgatagon A töb­biek már „rendben” vanna.?, egy-két keresetlen szóval el­indítják egymást hazafelé... Ténagy József

Next

/
Thumbnails
Contents