Észak-Magyarország, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-20 / 145. szám

*d E5ZAK-MAGYÄROR5ZÄG 2 T976. június 23., wasórnap Dr. Maréi? Lázié A béke hónapja varsái leszéie (Folytatás az 1. oldalról.) Szombaton késő délután folytatta munkáját az euró­pai ifjúsági és diáktalálkozó. V felszólalók között volt dr. Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára is. Dr. Maróthy László beje­lentette, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára távirat­ban köszöntötte az európai ifjúsági és diáktalálkozót. Ezután így folytatta: „Európa demokratikus és békeszerető ifjúsága ezekben a napokban várakozással és nagy figyelemmel tekint Varsóra, ahol a második vi­lágháború utáni történelem legnagyobb és legreprezenta­tívabb európai ifjúsági talál­kozója ült össze. Munkánkhoz jó feltétele­ket teremt, hogy a nemzet­közi életben meghatározóvá vált és tovább halad előre a feszültség enyhülésének folyamata. A KISZ KB első titkára ezután kijelentette: „Delegációnk r. fejlett szo­cialista társadalmat építő magyar nép és ifjúság kép­viseletében érkézéit Varsó­ba. Azt a magyar népet kép­viseljük, amely történelmé­nek tanulságait levonva megteremtette a dolgozó nép hatalmát és 31 éve új, igaz­ságos és a leghumánusabb társadalom építésén fárado­zik. Boldogulásunkat, nem­zeti függetlenségünk és szu­verenitásunk biztosítását a haladás, a demokrácia és a szocializmus erőinek oldalán, a Szovjetunióval és a szocia­lista országokkal szoros szö­vetségben találtuk meg. A béke és a biztonság útjai­nak kutatása számunkra egyszerre történelmünk in­telme és jövőnk parancssza­va”. Dr. Maróthy László ezt követően az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet helsinki záróokmá­nyának konkrét magyaror­szági megvalósítását mutatta be és szólt társadalmunk de­mokratizmusának állandó fejlesztéséről. „Mi történelmű jelentősé­gű eseményként üdvözöltük az európai biztonsági és együttműködési konferenci­át és magunkénak valljuk annak eredményeit. Az ag­resszív imperialista körök, a reakciós erők. a hidegháború hívei manapság azzal riogat­ják a nyugati országok köz­véleményét, az enyhü­lés és a helsinki konferen­cia a szocializmus erőinek kedvez. Mi büszkén építünk és képviselünk olyan társa­dalmat, amelynek érdekeivel, a béke, a biztonság, az együttműködés és a leszerelés egybeesik. Külkapcsolatainkban. nem zetközj munkánkban tiszte­letben tartjuk az államok közötti kapcsolatok szabá­lyait: ez elvi.politikánk. Ak­tív politikával erősítjük a nemzetközi gazdasági együtt­működést éc elérkezettnek látjuk az időt a szocialista országokat sújtó diszkrimina­tív kereskedelmi és gazdasági szabályok megszüntetésére. Országunk adottságaiból és népgazdaságunk Szükségletei­ből kiindulva hosszú távú, korrekt, kölcsönös előnyökön nyugvó kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatok építésére törekszünk. Minden nép, minden fiatal érdeke, hogy tovább folyta­tódjék az elmúlt években megindult kedvező történelmi folyamat, az enyhülés, a bé­kés egymás mellett élés tér­nyerése. Alapvető fontossá­gúnak tartjuk, hogy minden állam, minden kormány be­tartsa vállalt politikai köte­lezettségeit és az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányá­nak, mint egységes egésznek a maradéktalan végrehajtá­sán munkálkodjék. A javuló politikai légkör, a szilárduló kölcsönös biza­lom ugyanakkor lehetőséget kínál arra, hogy új, minden eddiginél bonyolultabb terü­leten, a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés út­ján is konkrét lépések meg­tételére kerüljön sor. 'rá- mogatjuk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusán született le­szerelési javaslatokat, azokat magunkénak valljuk és az egész emberiség érdekeit ki­fejező programnak tartjuk. Pontosnak tartjuk, hogy eredményesen záruljanak a stratégiai fegyverek korláto­zását célzó szovjet—ameri­kai tárgyalások és előreha­ladás történjen a bécsi tár­gyalásokon. A társadalmi haladás erői­nek az enyhülés, a béke. a biztonság és az együttműkö­dés útján megtett minden lépésért harcot kellett és kell folytatniuk. A varsói találkozó felada­tát abban látjuk, hogy az el­múlt években megindult fej­lődést tovább vigye, bizo­nyítsa elkötelezettségünket a béke és a társadalmi haladás mellett, őszinte és nyílt vita alapján új területeket kutas­son fel a haladó és békesze­rető európai fiatalok közös munkájának gazdagítására. A találkozótól konkrét eredmé­nyeket és megegyezéseket vá­runk: kimunkálásukhoz kül­döttségünk elvi álláspontunk­ra támaszkodva, a kölcsö­nös megértés és konstrukti- vitás szellemében kíván hoz­zájárulni. Meggyőződésünk, hogy a varsói találkozó eredménye­ként a haladó európai ifjú­sági szervezetek együttműkö­dése újabb lendületet kap. Nagy fontosságú felelösség- telj munkához fogtunk, jó ügy és nemes célok szolgá­latában. Meggyőződésünk, hogy egymás: tisztel ve..egy­mással öss efogva komoly eredményeket érhetünk •!. Ehhez minden küldnttsé',nek jó munkát az európai ifjú­sági és diáktalálkozónak tel­jes sikert kívánok — mon­dotta befejezésül dr. Maróthy T, ászló. Elutazott Mapustről az FKP iiiiitiséie A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására 1976 júni­us 16—19. között látogatást tett hazánkban a Franeia Kommunista Párt küldöttsé­ge. amelyet Gaston Plisson- nier. a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezetett A küldöttség tagjai voltak Guy Hermicr. a Politikai Bizottság tagja. Marie-Therese Goutmann. a Központi Bizottság tagja, a szenátus kommunista csoport­jának elnöke. Jacques De­nis. s Központi Bizottság tagja, és Martin Vériét, a Központi Bizottság munka­társa. A francia testvérpárt kül­döttsége szombaton elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jeleni Orári Miklós. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának lúgja, a Központi Bi­zottság titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. 1 Szombaton délelőtt eluta­zott Ulánbátorból az MSZMP delegációja, amely részt vett a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusán. A delegációt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi zottság titkára vezette. Tag­jai voltak: Borbély Sándor az MSZMP Központi Bizott­sága ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának ve­zetője és Kádas István Ulán­bátort nagykövet, aki a mon­gol fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. A magyar vendégeket az Ulánbátort repülőtéren D, Molomzsanc, az MNFP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, T. Ragesa, a Politikai Bi­zottság tagja, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese, a nongol—nr Hgvfir gazdasási és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi Mzottság társelnöke és más mongol vezető személyiségek hócsi'izfattijk. A delegáció ma érkezik vissza Budapestre. illés Emire Illés Endre iró. dr. Bodnár Ferencnk, az MSZMP tiB tagjának, a megyei párttü zottság első titkárának társa­ságában szombaton délelőtt a Tiszai Vegyikombinátba lá­togatott. A vendégeket Hu­szár Andor, a vállalat igazga­tója fogadta és tájékoztatta a kombinát munkájáról. Illés Endre, aki először járt Le- ninvárosban és természetesen a TVK-ban, a baráti beszél­a ffl-lia getés után több üzemet meg­tekintett. A gyárlátogatás so­rán megismerkedett az ole­finüzem és a műanyaggyár dolgozóinak munkájával A látottakról elismerően nyilat­kozott. Többek között el­mondta: készülő új könyvé­ben feltétlenül megemlékezik majd az itt szerzett tapaszta­latokról, mindenekelőtt a szo­cialista brigádok sokrétű te­vékenységét mulatja be az olvasóknak. Asszad sziriai elnök Giscard d’Estaing francia államfővel az Elyséc-palotában M inden évben a fasizmus feletti győzelem évfordulóján veszi kezdetét országszerte a bélié- és barátsági hónap rendezvénysorozata. A békegyűléseken, rétegtalálkozó- kon, szolidaritási gyűléseken újra. meg újra megidézik, mit jelentett Európa és a világ számára megszabadulni a hábo­rútól. Nagy árat fizetett az emberiség a békéért, ezt sokszor elmondtuk a második világháború befejezése óta. amikor időről időre kiütköztek kontinensünkön is a hidegháborús kór tünetei. A nagy gondolkodók időben szóltak. Thomas Mann közvetlen Churchill fultoni beszéde után felkiáltott: ........a dühig fokozódik egyes körök bánata, hogy Német­országot verték meg Oroszországgal és nem Oroszországot Németországgal együtt.” A hidegháborús korszak, amelynek kezdetét jói látta meg Thomas Mann, a Szovjetunió és a szocialista országok aktív békepolitikáján egyre több hullám- törést szenvedett. A haladó erők világszerte sokat tettek azért, hogy az enyhülés folyamata kibontakozhasson, tís napjaink békeharcának alapvető célja kell legyen, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlanná váljék. Ez nemcsak a tár­gyalóasztalhoz ülő politikusok dolga, hanem mindenkié. Egyszerű szavakba öntve tárták fei gondolataikat a béke­gyűlések felszólalói, amikor a békéről beszéltek felszólalá­saikban. A munkában való helytállás, az emberhez méltó élet, a felemelkedés, a család nyugalma, öröme, a közössé­gek, az ország gyarapodása, mindez azonosult mondandójuk­ban a békével. Valamennyi alkotó társadalmi réteg képviselői bekapcso­lódtak a béke- és a barátsági hónap rendezvénysorozatának programjába. Miskolcon a MÁV Járműjavító Üzem dolgozói neves szovjet vendégeket láttak vendégül egy békegyűlésen, sok borsodi faluban a napi nehéz, fáradságos munka után százak foglaltak helyet a művelődési házak széksoraiban hasonló rendezvényeken. Sokáig emlékezetes marad a diós­győri ifjúsági parkban megtartott chilei szolidaritási gyűlés, ahol újra, meg újra felhangzott és hosszú percekig zúgott a Venceremos!, a Győzni fogunk! Ezerkétszáz fiatal hallgatta meg a chilei előadó beszédét és a szónál beszédesebben de­monstrálták együttérzésüket, szolidaritásukat, baráti ölelés­sel, kézfogással. A béke mellett szólni csak felelősséggel lehet. Hiszen nap­jaink békeharcának tétje a jövőnk. Hogyan kaphat méltó rangot egy békegyülés? A kérdésre nem lehet egyszerű mon­datban válaszolni, hiszen ámítás volna akár a résztvevők számát említeni, ugyanis az ötven-, száztagú hallgatóság körében éppúgy meg lehet találni a közös hangot a szék­sorokban ülőkkel, mint az ezreket vonzó szolidaritási nagy­gyűlésen. A barátság feltétele a megismerés. A barátsági rendezvé­nyeken, ha csak viszonylag szűk keresztmetszetekben is. egv másik nép történelméhez, kultúrájához, néprajzához juthat­tunk közelebb. A béke- és barátsági hónap rendezvényein évről évre rend­szeresen részt vesznek baráti országokból érkezett vendégek és még a szakmai jellegű találkozók légkörét is átszövi az az érdeklődés, ami az eredményeinknek, vívmányainknak szól, ami mögött az egymás iránti liszteletet érezhetjük. K haladó erők újabb győzelmeiről adhatnak számot a békegyűlések szónokai. Arról, hogy meghálrált a fasiz­mus Görögországban, Portugáliában, hogy hosszú, ki­tartó harc után győzött a vietnami nép. hogy a gyarmati rendszer utolsó állásait Is sorra feladja. Ilja Ehrenburg szovjet író mondta: a fasisztákat nem tud­ták feltartóztatni sem a hegyek, sem a folyók, még a tenge­rek sem — csak az emberek. Mint ahogy a béke fenntartá­sára is csak a haladó emberiség képes. N. .1. VILAGHIRADO W&w Enrico Beriinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, a párt választási nagygyűlésen Kómában. Ami «Libanonban történik, az távolesik a logikától, rá­ciótól, nem véletlen, hogy újságolvasó és kommentáloi egyre nehezebben képes ki­igazodni a bonyolódó szöve­vényben, az egymásnak el­lentmondó jelentésekben. A kavargásban mégis van azon­ban egy V figyelemre méltó ..szilárd pont”: r szélsőjobb­oldal egyre határozottabban készíti elő egy külső beavat­kozás útját. A hét derekán amikor már-már úgy látszott hogy rendelődött a zöldsisa­kosok. az arab békefenntartó csapatok Libanonba küldésé­nek ügye, súlyos provokáció történt: meggyilkolták az mierikal nagykövetet. A rész­letek továbbra is homályo­sak. Egyelőre nem tudták ■negál lapít an i. hogy a diplo­máciai kocsit követő testőrök autói miért tértek le az út­ról ; kiderült az is. hogy a foglyokkal csak órákkal ké­sőbb végeztek. A baloldali — hazafias erők és a pa­lesztin ellenállás — ame­lyek az első pillanattól kezd­ve határozottan elhatárolták magukat a terrorcselekmé­nyektől — úgy értékelik a történteket, hogy megpró­bálták tudatosan kiélezni a helyzetet a tárgyalások fel­borítására, s a külföldi be­avatkozás bátorítása céljából. A sajnálatos eset máris ürügyként szolgált arra, hogy az amerikai hadihajók részé­re kikötési engedélyt kérje­nek Libanon­Libanonról c- a Közel-Ke­letről esett szó Moszkvában, illetve Párizsban. ahová ugyanazon a napon, csütör­tökön stinte egyszerre ér­kezett meg Husszein Jordá­niái uralkodó, s Asszad -szí- ria.i elnök Már maga az a tény, hogy a korábbi láto­gatási gyakorlatoktól eltérő­en a Jordániái király láto­gatott. a szovjet és a szíri ai elnök a francia tővárosba, mutatja a közel-keleti kép­let bonyolultságát. A moszk­vai megbeszélések jó alkal­mat nyújtottak arra is. hogy szovjet részről, a nemrég közzétett TASZSZ-nvilatko- zat gondolatmenetét folytat­va, újra felhívják a figyel­met minden külső interven­ciós kísérlet beláthatatlan következményeire. Kiéleződött a helyzet Af­rika déli részén is.. ha úgy tetszik egy eldobott gyufa- szál íellobantotta a hosszú ideje halmozódó gyúlékony anvagot. Sowetóban, Johannesburg feketék által lakott előváro­sában kötelezővé tették a búrok által beszélt nyelv, az afrikaans tanulását az isko­­Iákban. Ezért tüntettek a diákok, s először csupán a tanrend megváltoztatását kö­vetelték. Am a felvonulók­hoz mind többen csatlakoz­tak ... A mozgalom egyik vá­rosról a másikra terjedt, s kifejezte az ország afrikai többségének elkeseredettsé­gét és tiltakozását a fajül­döző kormány politikájával szemben. Halottak és sebe­sültek százai maradtak az utcaköveken, tömeges letar­tóztatások történtek. S Pre­toriából gyakorlatilag rend­kívüli állapotot rendeltek cl az egész ország oan. A tör­téntek kínos visszhangot kel­tettek Washingtonban is. hi­szen a közeljövőben esedékes egy Vorster—Kissinger talál­kozó ..semleges területen”, valahol Nyugat-Németország- ban. Pedig az Egyesült Ál­lamok most láthatólag nagy súlyt helyez afrikai befolvá- sának növelésére. Erre utal, hogy kül ügy mi niszterén ek körútja után most Rumsfeld hadügyminiszter és Scranton. ENSZ-kéoviselö tanácskozik különböző fővárosokban, a fekete kontinensen S mire e sorokat kézhez veszi az olvasó, sok tízezer olasz iskolában megnvílnak a választókörzetek Minden' idők leghevesebb, ieaszenve- dél.vesebb. s minteev száz- milliárd lírás számlát ered­ményező kampé.nva után. szombaton eavnr.mos csendes gondolkodási időt kapott Itália negvvenecvmillió sza­vazópolgára. hogv ma és holnap döntsön az ország további útjáról. Európa, s az egész világ nem kis vá­rakozással tekint a csizma- alakú félsziget'-- hogy mi­lyen kormányt eredményez majd — a választás olasz módra...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents