Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-08 / 108. szám
1976. május 8., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 r Borsod az egész iparágat befolyásolja Dr. Kapolyi László miniszterhelyettes nyilatkozata az Észak-Magyarországnak A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának-, határozatai nyomán kormányrendelet és számos intézkedés született a szénbányászat fejlesztéséről, a bányászok élet-, munka- és lakáskörülményeinek megjavítására. A szénbányászat helyzetéről, feladatairól, ezen belül a borsodi szénmedence szerepéről adott nyilatkozatot dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes, lapunk munkatársának. — Jelenleg a legfontosabbnak azt tartjuk — mondotta a miniszterhelyettes —, hogy .lezárult a szénbányászat nép- gazdasági szerepe körüli bizonytalanság időszaka. így minden lehetőségünk megvan a párt XI. kongresszusán született határozatok megvalósítására, amely hozzánk,. bányászokhoz szólva kimondta: „Fokozott gondot kell fordítani a hazai természeti források —v köztük a szénvagyon — teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására.” Ez a meghatározó iránymutatás tükröződik a múlt év decemberében elfogadott V. ötéves tervtörvényben is. Ez előírja a szénbányák gépesítésének fokozását, tehát törvényerővel is kötelez bennünket a műszaki fejlesztési programunk folytatására. Az V. ötéves terv meghatározza az 1980-as széntermelés mennyiségét — országosan 23,5—24,5 millió tonna —, s ezzel megszünteti 'a szénigények körüli bizonytalanságot. A terv rendelkezett az építendő széntüzelésű hőerőművekhez szükséges új termelőkapacitások létesítéséről. Ezzel eldőlt a csaknem évtizedes vita; lesz új aknatele- pítós két évszázados szénbányászatunk közeljövőjében. — Ami a feladatokat illeti, következetesen tovább kell építenünk a koncentrált, gépesített, biztonságos, jó termelékenységű magyar szén- bányászatot. Más szóval, ha valaki a kőolajár világpiaci drágulásából, a hazai szénvagyon fokozott igénybevételének programjából azt olvasná ki, hogy most majd „lazíthatunk”, hiszen „minDr. Kapolyi László miniszterhelyettes. den áron” kell a szén, az nemcsak súlyosan téved, hanem kárt okoz magának, üzemének, az egész bányászatnak, a népgazdaságnak. Nekünk azt kell bizonyítanunk, hogy a magyar szén — nem a gőzmozdonyokban és nem a városi füstölgő kályhákban —, hanem elsősorban vilLt- mos áram alakjában gazdaságos és stabil energiaforrás, versenyképes a szénhidrogén- és az atomerőművel. Ez a kötelezettségünk nem tűr engedményt kitűzött feladataink végrehajtásával szemben. Olyan évtizedekre szóló, értékálló, hatékony szénbányászatot kell kiépítenünk és működtetnünk, amelynek népgazdasági szükségességét nem befolyásolják a kőolajtőzsde konjunkturális ingadozásai. A bányászhelytállás most azt jelenti, hogy nem visszaélünk, hanem a lehelő legjobban élünk azzal az irányzattal az ország javára, amely az energetikában ismét fokozza a szén szerepét. — Ezzel kapcsolatban szeretnék hivatkozni a hagyományos bányászhelytállásra, amelyet méltán elismer dolgozó népünk. A szénbányászat nemcsak ásványvagyon, akna, frontfejtés és gép, hali a Hasst színesíémel Pitének A KISZ IX. kongresszusa tiszteletére szervezett kommunista műszakok során az ifjúsági szervezetek tagjainak jelentős része szervezett hasz- nosanyag-gvűj léssel is foglalkozott, Ennek köszönhetően az Észak-magyarországi M ÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat megyei telephelyeire eddig mintegy 70 vállalati ifjúkommunista szervezet 4 ezer 119 mázsa vashulladékot, 179 mázsa papírhulladékot, 45 mázsa textilhulladékot és mintegy 70 mázsa színesfémhulladékot szállított be. megközelítően 626 ezer forint értékben. Kiemelkedett a Borsodi Szénbányák Vállalat, a Sajószent,péteri Üveggyár, a tiszabábolnai termelőszövet; kezet és a Mádi Ásványbánya fiataljainak gyűjtőakciója. Csakúgy, mint az.elmúlt év végén, az úttörők most is csatlakoztak az akcióhoz, s ők május 1-től folytatják a ■zervézett gyűjtést. Tovább Északon, Villmánynál kezdődik és délen Tiszáidénál, valamint Prügynél fejeződik be a Szerencsi Állami Gazdaság 7 ezer hektáros „birodalma”. A három önálló kerületben gazdálkodó nagyüzemet évek óta eredményes, hozamokkal, teljesítményekkel is jól szemléltethető termelőmunka jellemzi. Ezt, bizonyítják azok a kiváló vállalati kitüntetések és miniszteri oklevelek is, amelyeket; a IV. ötéves terv idején munkája jutalmául kapott, Az elmúlt öt esztendő nagyarányú fejlődését néhány adattal szemléltetjük. Míg 1971-ben 5,2 millió forint volt a vállalati nyereség, addig 1975-ben már meghaladta a 31 millió forintot, Az állattenyésztés területén 1970-hez viszonyítva 193 százalékkal növekedett a szarvasmarha-állomány és 123 százalékkal a tejtermelés. Ma á gazdaságban az egv tehénre jutó fejési átlag 3677 liter. A sertéstenyésztésben felszámolták a korszerűtlen, alacsony hatásfokú telepeket. A Hernádcécén kialakított korszerű szakosított ser. i nem elsősorban hivatásszere- to, képzett szakemberek kollektívája. Bányásznemzedékek nőnek fel, dolgoznak, adják át apáról fiúra a bánya szereidét, a szaktudást, regen a csákányt, ma és holnap egyre inkább a gép vezérlő Kapcsolóját, A bányászgenerációk folyamatosságában nyomot hagyott a szén körüli bizonytalanság, a fiatalság egy része más pályák után nézett. Ma a bizios, jő megélhetést, jövőt, lakást nyújtó bányászpálya vonzását növelő intézkedések közismertek, hatásuk is kezd mutatkozni. Kötelességünk, hogy hívjuk, kössük a fiatalságot a szénbányászathoz, mert nélkülük nem lesz kinek az üzemeket, a munkahelyeket átadnunk és a legjobb távlati terveink is papíron maradnak. Gondjaink közösek, s, csak közös erővel lehetünk úrrá rajtuk. — A borsodi szénmedence a maga évente 5 millió tonnát meghaladó termelésével' az országos mélyművelési termelés több mint egynegyedét képviseli, tehát működése egész iparágunkat befolyásolja. Ennek a nagy szénmedencének a dolgozói jó úton haladnak. A Borsodi Szénbányák Vállalatnál a teljes széntermelés 60 százalékát, a rakodás 67 százalékát gépi úton végzik. Ez is jelzi, a modern bányaművelést. a dolgozók, a műszakiak komoly szaktudását. A borsodi szénbányászok a múlt esztendőben is kiváló eredményeket produkáltak. Ennek alapján nyerték el a „Kiváló Vállalat” címet, a Gagarin gépesített vágathajtó brigád „A Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigádja”, a Frankel Leó frontfej- tési brigád pedig a „Szakma Kiváló Brigádja” kitüntetést. Megragadom az alkalmat, hogy ezúton is gratuláljak a vállalat 20 ezer fős kollektívájának. Kérem, hogy az egész magyar szénbányászat jövőjéért folytassák tovább fejlesztő munkájukat — mondotta befejezésül a miniszterhelyettes. Oravec János emelik a téstelepen az elmúlt évben — kocánként — 20 hízósertést neveltek fel. Szépen fejlődött a baromfiágazat is. A gazdaság 1971-ben még csak 17,3 millió tojást termelt. Ez a szám 1975-re már 38,4 millióra emelkedett. Az V. ötéves terv során még magasabbra emelik a mércét az állami gazdaság vezetői és dolgozói. A növénytermesztésen belül cél a hozamok fokozása. Például cukorrépából . hektáronként 450, napraforgóból 22—24, őszi búzából 46—48 és kukoricából 68—70 mázsás átlagtermés elérése a feladat, A növénytermesztésben a tervek megvalósulásának a korszerű agrotechnika, a nagyhozamú vetőmagvak, a szakszerűen és fegyelmezetten végzett munka a biztosítéka. Az állattenyésztésben mind a mennyiségi, mind a minőségi fejlesztés előtérbe kerül. A tehénállomány 627- ről 1100-ra, a baromfi törzs- állomány 160 ezerről 280 ezerre növekszik. A tejtermelésben is nagy ugrás várható, hiszen a kitűzött cél: 4500 liter tehenenként. Ezt elsősorban úgy kívánják elÁ jó hírnév védelmében Az LKM acélöntődében készült szánöntvény méreteit ellenőrzi Hacsa László. Fotó: Szabados Gy. 1 lira kajszi — Ölven éve költöztem ide, de a fa már akkor is termett. — A Gönc környéki ház udvarán gyakran hangzik fel újból es újból a virágba boruló százéves barackfát köszöntő mondat. A Kossuth Termelőszövetkezet 200 hektáros kajsziültetvényében viszont a fák nagy hányada 12-14 éves korában kipusztul. A gyümölcsös a termelő- szövetkezetnek évente 6 millió forintos árbevételt biztosít. De csak akkor, ha a kötődés idején nincsenek fagyok, mert. a múlt évihez hasonló időjárás 5 milliós veszteséget jelent. Idén kedvezett a tavasz a beporzásnak, s így a jól „termékenyült” fákról 130 vagomnyi kajszitermést várnak. Továbbra is gondot jelent az alanyok megválasztása, mert a megfigyelések szerint a fák életkorát ez dönti el. A jövőben ezért tartózkodnak a mirabollán alanyoktól, hiszen hiába fejlődik gyorsabban a fa, ha legfeljebb 10— 15 évig terem. Az ötéves terv végéig 60 hektáron telepítenek majd kajszit, de már vörös szilvába oltják a fák termőrügyeit. A várható jó termésre előre felkészül a termelőszövetkezet. mércét érni, hogy a már meglevő állományt Holstein—Friz fajtával keresztezik. Növekszik a jelenlegi 500-as kocalétszám is 200 anyaállattal. Az V, ötéves terv végére csaknem megduplázódik a tojástermelés a szerencsiek „tojásgyárában”, mert a jelenlegi 38.4 millió helyett öt év múlva már 70 millió tojást termelnek. Vígh Balázs igazgató szerint a tervek csak első hallásra tűnnek merésznek. Valamennyi célkitűzés reális, hiszen a gazdaság lehetőségeinek. meglevő tartalékainak alapos felmérése után született. Hatékonyabb munka, a munkaszervezés színvonalának javítása, a korszerűbb állattartás... és még sorolhatnánk azokat a befolyásoló tényezőket, amelyeknek megvalósítását, kiaknázását a Szerencsi Állami Gazdaságban célul tűzték. Tudják, csali ezek együttes alkalmazása és hatása eredményezi, hogy egyetlen elképzelésből, célkitűzésből sem lesz füstbe ment terv. (ha) Jegyzetfüzetemből A IV. ötéves terv első hónapjaiban, az új ötéves terv kéz. delén, sok számot és adatot használnak fel agitátoraink és propagandistáink az érveléshez, a bizonyításhoz és a viszonyításhoz. Ez rendjén való, hiszen a tudomány különböző ágainak gyors fejlődése lehetővé tette, hogy a népgazdaság minden területéről szükség szerint álljanak rendelkezésre a legfontosabb adatok csakúgy, mint a részletek, vagy az egyes tényeket közlő számok. Ily módon az agitációs és propagandamunka hatékonysága mindinkább növekszik. Gyakori azonban, hogy az adatok ismertetése nem párosul érveléssel, bizonyítással. A közelmúltban lezajlott, pártnapokon is előfordult, hogy az előadók számokkal „nyakon ütötte” hallgatóságát, folyvást sorolta az értékesnél értékesebb számokat. de nem elemezte azok kölcsönös kapcsolatát, összefüggéseit, pedig csak ez serkent gondolkodásra. Az adatok az elvégzendő munka irányjelzői. Ezeket elherdálni, elpocsékolni nem szabad, önmagában például keveset mond, hogy a IV. ötéves tervben a munkások havi átlagbére 557 forinttal nőtt. Ennek a számnak több „mellékzöngéje” van. Az egyik: 1975. januárja és júliusa között — a korábbi év hasonló időszakához mérten — a lakosság pénzbevételei 11,3 százalékkal a tervezettnél — 8,5 százalékkal — jóval gyorsabban növekedtek. Különösen szembetűnően bővültek — 19,2 százalékkal — a pénzbeli társadalmi juttatások. Az említett hét hónapban 140,6 milliárd forint került kifizetésre a lakosság kezéhez, s ez az összeg akkora, mint 1969-ben az egész évi pénzbevétel. Azt vallja a hétköznapi bölcsesség, hogy senkitől nem szabad sajnálni a pénzt, ha megdolgozott érte. Ám azon nagyon is el lehet és kell töprengeni, hogy a jövedelmek ilyen gyors iramú gyarapodása közepette, miért nem hasonló iéptékü a hatékonyság javulása, az árukibocsátás és a szükségletek jobb összhangjának megteremtése? •Nem véletlenül állapítja meg a párt XI. kongresszusának a határozata: „A jövőben az életszínvonal emelkedésének azon tényezőit kell előtérbe helyezni, amelyek egyidejűleg szolgálják az anyagi jólétet és a gazdasági hatékonyságot.” Más szavakkal: mindenütt és mindenkinek, ha bérről és jövedelemnövekedésről dönt, azt kell alapul vennie, hogy a munka közösségi hasznossága arányban álljon a jövedelemmel. A példából egyértelműen kitűnik, hogy a számokkal történő érvelésnek megvannak a maga elvei. Felhasználásukra sohasem lehet pontos receptet adni. De alapelvként kell elfogadni, hogy a számokat, tényeket nem szabad elszakítani h realitásoktól, következésképpen a számok nem az eredmények szépítésére, a hibák és negatív jelenségek eltakarására, hanem az igazság hirdetésére szolgálnak. Rí agy gondunk a szolgáltatás fejlesztése. Államunk a IV. HÍ ötéves tervben minden negyedik forintját erre a célra költötte. Minden negyedik forintot! Hasznos érv, jó érv a kezünkben, de csak akkor, ha hozzátesszük: hol, mikor, kik hogyan részesültek ezekből a forintokból. Íme: a tervidő. szak végéig összesen 1000 kisebb-nagyobb szolgáltató létesítmény jött. létre. Ehhez az állami költségvetés 3 milliárd forint közvetlen és mintegy 2.5 milliárd forint közvetett támogatást nyújtott. Több szolgáltatódéban befejezéséhez közeledik a teljes országos hálózat kiépítése (elektromos háztartási berendezések javítása, személyi szolgáltatások, ruházat). Nagy az. előrelépés az autójavításban és a textiltisztításban. A tervidőszakban 185 autószerviz rekonstrukciója, illetve építése valósult meg; 8 új mosoda és 80 textiltisztító szalon épült az országban. De van minden negyedik forintnak egy másik fontos mutatója is. Történetesen az, hogy Budapesten csak 26, az ország többi részében 35 százalékkal nőtt a szolgáltatások teljesítményének az értéke. Helyes ez. a kiegyenlítésre mutató arány, hiszen a főváros még mindig kiugróan előkelő helyet foglal el a vidékkel szemben. S ok hasonló példát, lehetne még felsorolni. A jó agitátor a számok mellé felkutatja a példákat, mert politikánk helyességéről és teljességéről csak így tudja meggyőzni azokat, akiket szükséges. Az önmagában száraz adatok, rideg számok csak a hozzájuk tartozó megannyi összefüggés feltárásával jutnak emberközelbe, erősítik a hétköznapok munkájába veteti hitet és bizalmat Kőszegi Frigyes