Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-08 / 108. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. május 8., szombat Görög kereskedők Miskolcon Kiállítás a Herman Ottó Múzeumban Görög kereskedők Miskolcon címmel új időszaki — ez év szép lem u er 15-ig nyitva tartó — kiállítás nyílt péntekén délben a miskolci i-lerman Ottó Múzeum Papszer u. 1, sz. alatti főépületében, a földszinti kiállítótermekben. A kiállítást Verő Gábor, a Kulturális Minisztérium múzeumi főosztályának helyettes vezetője nyitotta meg, majd dr. Dob- rossy István, a múzeum történeti osztályának vezetője tartott tárlatvezetést. * A megnyitó méltatta azt a törekvést, hogy a Herman Ottó Múzeum a tudománynak és a honismereti kutatásnak kevéssé intenzíven művelt területei közül egynek a feltárására és kiállításon történő bemutatására vállalkozott. A bemutatónak különös aktualitást ad, hogy atapirenden van a miskolci ortodox gyűjtemény múzeumi jellegű kialakítása és műkincseinek állandó kiállítása. Szólt a megnyitó a hajdani miskolci görög kereskedőkről, akik a 18. században a megye lakosságának ugyancsak elenyésző hányadát — egy 463-ad részét — jelentették, a kereskedelmi tevékenységük igen jelentős volt. A Miskolcon 1668-tól megjelenő görög kereskedőréteg rendkívül tőkeerős volt, ők alakították ki azokat a viszonyokat és azt a rendszert, amely a város eddigi feudális karakterében először mondható az adott időben korszerűnek és kapitalista jellegűnek. E kereskedők a 17. század közepétől érkeztek hozzánk a török fennhatóság alatti balkáni területekről; valójában rácok, örmények, bosnyákok, monasztiri albánok, mások, egyebek között görögök is voltak, közös vonásuk csak az ortodox hit volt, s a magyar lakosság nyelvgyakorlata nem tett közöttük különbséget: mindannyiukat görög kereskedőknek nevezte. Miskolcon mintegy 300 család települt meg, mert más városokhoz — Gyöngyös, Eger, Debrecen — képest itt jutott számultra a legtöbb kedvezmény, s itt tudták a kereskedelmet leginkább kézbevenni. Adat van rá, hogy a görög kereskedők a Rákóczi- szabadságharc idején is szabadon közlekedhettek a kurucok és a császáriak között, kereskedelmi tevékenységüket egyik fél sem akadályozta. Kereskedelmi kompániájuk Miskolcon 1720 körül alakult meg. virágkorukat a 18. század középső harmadában éltéit, s bár Mária Terézia 1774-es rendeletét követően bevándorlásuk megállt, társadalmi szerepük Miskolc politikai-gazdasági életében még egy évszázadon át igen jelentős volt. * A Herman Ottó Múzeum kiállítása e jelentős társadal. mi réteg miskolci életének, tevékenységének relikviáit, a görög kereskedőknek a város életében vitt szerepét kívánja bemutatni, napjaink múzeumlátogatóival megismertetni. Igen sok tárgyi dokumentum, jó kronológikus elrendezés, megfelelő magyarázó felirat, s nem utolsósorban jól szerkesztett, több nyelvű képes vezető is segíti a jó tájékozódást. (Rendezte es a vezetőt írta: dr. Dob- í'ossy István, a katalógust Kamarás Jenő tervezte.) A bal oldali teremben az első vitrin azt a mozgást mutatja be, amelynek során a ntár említett népek területünkre jutottak, illetve az akkori Magyarország kedvező gazdaságpolitikája ide vonzotta őket. Balkáni kapcsolatokra utaló képek, térképek (1750-ben, Amsterdamban adták ki), pecsétgyűrűk, zsebes övék, szerződések, úti ikon és egyebek idézik a vándorlások emlékeit. Vásározó ládák, pecsétek, a gazdálkodásukat dokumentáló egykori iratok, kereskedelmi szerződések (a számadások görögül, a 18. század végétől magyar nyelven is), különféle összeírások, lajstromok, pénzérmék idézik részben a vándorlás, nagyobbrészt az itteni élet időszakait, egyben igen széles körű rátekintési adnak Miskolc gazdasági-kereskedelmi életének alakulására is. Dokumentumokat látunk a hadkötelezettség pénzbeli megváltásáról, látjuk a hajdani Jókai utca 7. sz. alatti görög kórház iratait, gyógy- szerrecep tjeit, iskolájuknak emlékeit, tankönyveiket, szemléltető eszközöket, egy Napóleonig elvezető világtörténeti térképet. Egy iskolai okmányon így olvashatjuk: „A Miskolczi Macedo Va- lachusok Oskolája”, egy másik okmányon pedig így említik magukat: „Miskolczi nem egyesült Görög hiten levő kereskedelmi Companiá- na.k Elöljárói és hitesei. Érdemes itt megemlíteni, hogy a kereskedő kompánia vezetői összefonódtak az egyházi consistoriummal, illetve annak vezetőivel, nagyrészt személyileg is azonosak voltak. Nemcsak a kereskedelem, az egyház, a kórház és az iskola irányítása kerül egy kézbe, hanem a tőke is, amely így koncentrálódva igen jelentős szerephez jutott Miskolc életében. Itt láthatók a különböző számadáskönyvek, a kereskedelmi élet eszközei, mérőeszközök, edények, egyebek. A másik nagyobb teremben az ortodox egyház emlékei, kincsei láthatók. A templom híres ikonosztázjának hatalmas fotóképe alatt az egyház, a múzeum, valamint a tokaji gyűjteményben levő különböző kincsek, szertartási eszközök, textíliák, ékszerek, miseruhák, valamint ikonok, az előtérben az egykori, a Széchenyi utca 12. szám alatt állt kápolnából a szentélybe vezető „királyajtó” látható. A legbensőbb, kis teremben pedig várostör- téneti diavetítéseket láthat az érdeklődő közönség. Szívesen ajánljuk e kiállítást mindenki figyelmébe. * Pénteken délután a Herman Ottó Múzeumban a kiállítás témájához kapcsolódó — országos jellegű — tanácskozást tartottak, amelyen a magyarországi görögség történetét kutató történészek, muzeológusok, egyházi személyiségek számoltak be eddigi kutatási eredményeikről a további kutatások jobb koordinálása céljából. (benedek) Nézőtéri meditáció Amit bemutatnak, meg amit nem ■ír j lök a moziban a kongó nézőtéren. Igaz, délelőtti előadá_ II son vagyok, nem csoda talán, ha kevesen váltottak jegyet, hogy megnézzék a Sergio Gobbi rendezte francia filmet. A riválist. Nézem a pergő képsorokat, s mert a film megengedi, töprengek is közben. Pereg előttem a szokványos szerelmi háromszög história, minden különösebb izgalom nélkül. A vékonyszálú történetke talán egy húszperces rövid-játékfilmre lenne elég. A feleség nem csinál bortányt, furfangosan visszahódítja elbitangolt férjét. Kevés derű, némi szex, roppant lassú sodrású a mese. A feleség alakjában Bibi Anderson. Az egészre egy hét múltán már alig emlékszünk vissza. A hét másik miskolci premierfilmje Kovács András új műve, a Labirintus. Ez csak Miskolcon új, az országos bemutatója három héttel ezelőtt volt. sőt borsodi vidéki mozik is vetítették. Annak idején — április 18-án — részletes méltatást is írtam róla. Most is csak ajánlani tudom. Bár magam sem hiszem, hogy két nagy, meg egy kisebb moziban is, ilyen magas előadás-szám és férőhely mellett nincs-e eleve kizárva a sikere, megfelelő fogadtatása, nézettségi aránya nem lesz-e nagyon rossz. Ha még ehhez azt is hozzá teszem, hogy a Hevesy Iván Filmklubban — az országos bemutatáshoz képest ugyancsak késéssel — Truffaut filmje, az Amerikai éjszaka látható, megnő a kérdőjel. Az Amerikai éjszaka csakúgy, mint a Labirintus egy filmrendezőnek a filmkészítési technikájáról szól, illetve ebben a keretben közli mondandóját. Két azonos jellegű film egyszerre, s egymástól csak egy deszkaajtó választja el. Nem a legszerencsésebb együttes. Tovább töprengek. Keresem a hét másik két új filmjét, a bolgár A dublőrt és a szovjet Felejthetetlen dalt. Egész hónapban nem látni a miskolci programban. De nem látni Fellini Amarcord-ját sem, pedig országosan már azt is vetítik. Talán, ha A rivális érdekesebb, nem meditálok ennyit a nézőtéren. Bár a műsorosztás fonákságai akkor is fennállnak. • (hm) Felhívjuk .a lakosság figyelmét, hogy Miskolc város területén a kerti utókat, játszótereket Gramoxonc, paraquat diklorid hatóanyagú és Hungazin PK, Aktinit PK. hatóanyagú gyomirtó szerekkel gyomirtózziik Élelmezésügyi várakozási idő 14 nap! Az örökzöld növényállományt Bi 58 EC, dimcloal hatóanyagú, Dlthanc M 45, mankocch hatóanyagú és Fun- dasol bcnomyl hatóanyagú vegyszerekkel permetezzük. Élelmezésügyi várakozási idő 14, illetve 30 nap! WW——» — — —' — — — — — — — — •- «• — — ~ — — «*» Ha megszólal j a csengő... i a megszólal a csengő, s lassú léptekkel megindul az ünneplő ruhás fiúk és lányok egymás kezét fogó sora, nem tudni miért, de gondolom mások is igy vannak ezzel, mindig egy régebbi csengőszóra gondolok. „Régvolt, egyszer-volt” diákkorunkat idézi az iskolacsengő búcsúzásra szólító hangja, vagy éppen régóta dédelgetett álmokat, vágyakat teljesít be. Hisz a 48 ezer fiatal között, akik gimnáziumba, szakközépiskolai tanulmányaikat befejezve most elbúcsúznak az alma matertől, vannak szép számmal olyanok is, akik a családban, a közelebbi, távolabbi rokonságban először és elsőként jutottak el az érettségiig. Apák, s anyák munkába szőtt álmát váltják valóra, dédelgetett reményeket. És nemcsak ők, mindé nik fiatal. Mert a szülők, akik betegágyuknál ültek, amikor kisgyermekek voltak ezek az ifjak, a szülök, akik könnyes örömmmel nézték, amikor először fogták kezükbe még bizonytalanul a tollat, ceruzát, akik talán néha egy-egy új ruháról mondtak le az osztálykirándulások kedvéért, a szülők ma is azt akarják, amit a régiek, hogy a gyereknek szebb, jobb élete legyen. A ballagás így nemcsak a diák ünnepe, aki nagykorúvá érik ezekben a napokban, aki útra kel, s az első önálló lépésedre készül, hanem azoké is, akik ma elszoruló szívvel nézik ünnepelt fiaikat. Szeretem nézni őket. Ahogy kihúzzák magukat, amikor a ballagó menetben közel látják magukhoz az ünneplőruhás fiúkat, vagy lányukat, s ahogy cirógat a szemük pillantása. Ha tehetnék — de nem merik megtenni — kézenfognák I őket, s úgy vezetnék, mint > hajdanán, tizenvalahány \ évvel ezelőtt. i Tudom, ma nem ők a ' főszereplők, hanem a 18 t éves fiúk és lányok, a bú- ■ csúzó ballagok ... Ök, akik \ néhány nap múlva már i nekifeszülnek az írásbelik- j vek, s szusszanásnyi, de ta- 1 nulással teli szünet után a 1 szóbeliknek... A ma még , diákok, akikre irigykedve ■ pillantanak a kisebbek, J hogy „de jó nekik!”, de i akikkel, talán mégsem cse- ] Telnének helyet. Mert a , ballagás visszavonhatatla- 1 nul lezár egy korszakot, a ! védett diákévek korát. De J ezt is csak később érti meg > az ember. Akkor, amikor < emlék lesz csupán. Most | még a szállni vágyás fe- i szül bennük, az új végte- [ len izgalma, s a csöppnyi i szomorúság, ami akkor 1 érinti meg az embert, j amikor felhangzik a „most > búcsúzunk és elmegyünk”, ! mert valóban menni kell. i S ha születnek is és köttet- J 7lek is új barátságok, tar- i talmas mély emberi kap- 1 csőlátók, a diákévek barát- J ságait egyik sem múlja > felül. Az már más lesz. ! Mint ahogy más mindaz, ■ ami kívül van az iskolán, 1 de ahová várják őket... A t munkahelyekre, ahol dől- > gos kéz után vágyódnak J okos gépek, s a főiskolák- i ra, ahol megtanulják meg- 1 tervezni ezeket az okos gé- ( pékét. i A kik ma együtt van- | nak, képletesen szól- i va holnap már szét- J szóródnak a négy égtáj i felé. Biztos vagyok benne, ’ hogy gazdag útravalót J visznek magukkal, tudás- i ban, emberségben, hitval- | lásban. De ézzel az útra- i valóval — ne feledjék el ! — okosan kell gazdálkod- , niuk. Csutorás Annamária I Berzsenyi Dániel emlékkiállítások Kétszáz esztendővel ezelőtt született Berzsenyi Dániel, lírai költészetünk egyik kimagasló képviselője. Az évforduló alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum kamarakiállítással adózik a költő emlékének. Bemutat néhány olyan korabeli bútort és emléktárgyat, amilyen Berzsenyi környezetében lehetett: 18. századvégi bölcsőt, a vidéki nemesség ízlésére valló íróasztalt, klasszicista ládát, korabeli nyerget. Látható többek között Berzsenyi családfája. Kölcsey „gondolkodó” széke, valamint több korabeli metszet és fotó. MarKÖZLEMÉNY! A „Borsod Tourist” 1976. május 9-rc tervezett előadása megváltozik. A KISZ KÖZPONTI MŰVÉSZEGYÜTTESE 1976. május 16-án, 14 órakor lép fel az AGGTELEKI BARLANG HANGVERSENY- TERMÉBEN. Jegyelővétel: Borsod Tourist, 3525 Miskolc, Széchenyi u. 35. Telefon: 11-876. tyn Ferenc 45 rajza a ma emberéhez hozza közel a költő gazdag világát, amelyből lírai költészetünk jó néhány remekműve ihletődött. Helyet kaptak a kiállításon Berzsenyi eredeti kéziratai, műveinek első kiadásai a reá vonatkozó tanulmányok. Péntektől ismét fogadja a látogatókat a felújított nik- lai emlékmúzeum. Berzsenyi egykori kúriáján rendezett állandó kiállításon a klasszicista bútorokon kívül kiállítják a nagy ódaköltő műveit, felvilágosodáskor] verseit, episztoláit, prózai tanulmányait. ÓRIÁSI SIKER! ÓRIÁSI SIKER! A NAGY ÉRDEKLŐDÉSRE VALÓ TEKINTETTEL 2 nappal meghosszabbította vendégszereplését a BUKAREST Miskolcon Előadások kezdete: május 10-én 15.30 és 19,30. május 11-én 15,30 és 19,30 órakor MÁR CSAK 4 NAPIG MÁR CSAK 4 NAPIG
