Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-08 / 108. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1976. május 8., szómba! a szerkeszti bizottság Az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítésével foglalkozó szerkesztő bizottság 107(i. május 4—6-ig ülésszakot tartott Berlinben. Az európai kommunista és munkáspártok értekezletét előkészítő szerkesztő bizottság ülésén részt vett MSZMP- küldöttség Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével pénteken hazaérkezett Budapestre. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője üdvözölte. Az ülésszak résztvevői folytatták az európai kommunista és munkáspártok kon t'erenciája dokumentum- tervezetének megvitatását. A szerkesztő bizottság júniusban tartja utolsó ülését. A szerkesztő bizottság megállapodott abban, hogy a közeljövőben Berlinben megtartják az európai kommunista és munkáspártok értekezletét. A szerkesztő bizottság ülésszaka testvéri, kommunista légkörben zajlott le. Befejezte munkáját az Akadémia kizplése Pénteken az Akadémia várbeli Kongresszusi termében megtartott zárt üléssel véget ért a Magyar Tudományos Akadémia 136. közgyűlése. A zárt ülésen megvitatták az Akadémia elnökségének és főtitkárának a közgyűlés elé terjesztett beszámolóját. A nagy számban felszólaló akadémikusok megvitatták a tudományos élet időszerű, fontos kérdéseit. A közgyűlés jóváhagyta az elnökség és a főtitkár beszámolóját, majd határozatba foglalta az Akadémiára váró időszerű feladatokat. A közgyűlés titkos szavazással megválasztotta a Magyar Tudományos Akadémia új rendes levelező és tiszteletbeli tagjait. Ugyancsak titkos szavazással — háromévi időtartamra — megválasztották az MTA elnökét, alelnökeit és az elnökség tagjait. A Magyar Tudományos Akadémia elnökévé ismét Erdey-Gruz Tibor akadémikust választották. Az alelnökök Csáki Frigyes, Pach Zsigmond Pál és Szentágothai János akadémi. kusok lettek. Ezzel véget ért az Akadémia 136. közgyűlése. Jó munkát, kongresszus Örömöt, gondot, eredményt és tennivalót összegez a KISZ IXj kongresszusa. Az elmúlt öt évben az ifjúsági szövetség eredményesen vett részt az MSZMP politikájának megvalósításában, a szocialista társadalom építésében. A KISZ több mint háromnegyed milliós tagsága mindennapos munkájával, tevékenységével vesz részt hazánk gazdasági erősítésében, társadalmi felemelésében. A jelenlegi országgyűlésben 37 30 éven aluli fiatal foglal helyet. a szakszervezetek különböző választott szerveinek 26,a°/„-a fiatal. A KISZ védnökségével megvalósuló kiemelt nagyberuházásokon, valamint a jármű-, számítástechnikai és hősprogramban, fásítási mozgalomban stb. 150 ezer fiatal tevékenykedik. Az elmúlt 10 évben 50 beruházást és építkezést támogatott a KISZ. Fontos mezőgazdaságot segítő szerep vár a fiatalokra a nyári növényápoló és termésbetakarító munkákban is. 1975-ben az ipari üzemekben dolgozó munkásifjúság 34,1%-a szocialista brigádtag volt. évente kb 6000 fiatal szerzi meg a Szakma Ifjú Mestere címet. A múlt évben a KISZ által támogatott középiskolás tanulmányi versenyben 19 500 fiatal vett részt, az egyetemeken működő 521 tudományos diákkörben 15 000 egyetemista tevékenykedett. 40 000 tanuló versenyzett a „Szakma Kiváló Tanulója” cím elnyeréséért. Az „Alkotó Ifjúság” pályázatán kb 30 000 fiatal vett részt. Térképünk az 1976. évi ifjúsági építőtáborokat' valamint a KISZ által támogatott egyedi nagyberuházásokat tünteti fel. Isméi harmadik díj A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál már hagyományai vannak az ,.Alkotó Ifjúság” pályázatnak. A fiatalok tavaly 25 pályázatot nyújtottak be, ebből a vállalati zsűri 11 pályaművet továbbított az országos versenyre, ahol az építésügyi ágazat zsűrije Gyurkóné Ga- ramszeqi Ilona építészmérnök pályamunkáját —.amely a házgyári épületek befejező munkáinak kisgépesítésé- vel foglalkozott — aktuális népgazdasági jelentősége miatt III. díjjal és oklevéllel jutalmazta. Az ágazati zsűri egyidejűleg valamennyi pályamunkáért elismerését fejezte ki. A múlt évi eredmények lelkesítőleg 'és ösztönzőleg hatottak a fiatalok körében. Az idén kétszer annyi —kereken 50 fiatal vett részt a vállalati pályázaton. A benyújtott pályaművek közül 6 kollektív és 2 egyéni munkát továbbítottak, s az ágazati zsűri ezek közül a „Lakótelepi gyermekintézmények, oktatásjellegü épületek megvalósítása, korszerű építésmóddal” témakörben készített kollektív pályaművet ismét , III. díjjal, oklevéllel és emlékplakettel jutalmazta. A- díjnyertes kollektíva tagjai: Gyurkóné Garamsze- gi Ilona építészmérnök, Tömöri Istvánné épületgépész- szerkesztő. Simon László villamos fejlesztő, Telekes Istvánné műszaki rajzoló és Szögedi Margit gépíró A vállalat KlSZ-bizottsá- gát a KISZ Központi Bizottsága — az FMKT jó szervező és propagandamunkájáért — elismerő oklevéllel jutalmazta. (esc.) Az Avas kiváló Huszonnégy amatőr művészegyüttest tüntettek ki a kiváló együttes címmel pénteken a Fészek Klubban tartott ünnepségen. Az első alkalommal tüntették ki a miskolci Avas Táncegyüttest. Pénteken a Parlamentben dr. Romany Pál mezőgazdasági ,és élelmezésügyi miniszter a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet és a faipar fejlesztésének időszerű kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat. A miniszter elmondotta, hogy az V. ötéves terv előirányzata szerint a mezőgazdasági termelés évente átlagosan 3,4 százalékkal, az élelmiszeripari termelés pedig 5,2 százalékkal növekszik. A terv valóra váltásához hatékony, a lehetőségeket minél teljesebben kihasználó gazdálkodásra van szükség. / A kiemelt termelési programok közül a szarvasmarha-tenyésztés stagnálása okozza a legtöbb gondot. Az ágazat fejlesztésére a MÉM intézkedési tervet dolgozott ki. A sertés-ágazatban az elmúlt évben csökkent az állomány, ennek ellensúlyozására a Minisztertanács idei határozata jó feltételeket teremtett. Az V. ötéves tervben az erdőgazdaságok és a mezőgazdasági tsz-ek mintegy 45 000 hektáron telepítenek új erdőt. Mit és hogyan? Aligha akadna ma már olyan felnőtt ember, aki ne ismerné el azt a számottevő jövedelemnövekedést, amely az elmúlt 10 év alatt az ország lakosságánál megvalósult. Ennek bizonyítására talán elegendő azt elmondani, hogy ez alatt az idő alatt mintegy 900 forinttal nőtt a lakosság egy főre számított névleges jövedelme, s hogy ezen belül a társadalmi juttatások megkétszereződtek. Ez a jelentős növekedés természetesen következménye a szocialista társadalmi rendszernek éppúgy, mint annak az általános politikai irányvonal megvalósulásának, amelyet a párt XI. kongresszusa újból megerősített akkor, amikor az elkövetkezendő időszakra ismételten meghatározta: „Pártunk elvi álláspontja és gyakorlati politikája, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók élet- színvonalának rendszeres emelkedésével.” A kongresz- szus határozata tehát újabb lehetőségét adja annak, hogy a lakosság tényleges jövedelme a tervezettnek megfelelően tovább növekedjék. Éppen ezért — ebből kiindulva —, jogos véleménynek tartható, hogy egyre gyakoribb a megváltozott életkörülményeink hangoztatása. Mindennapos látvány ma már városon és községekben egyaránt az új otthonba költözők népes csoportja, valamint a különböző tartós fogyasztási cikkeket vásárlók egyre növekvő számaránya. A kép, tehát mondhatnánk, kedvező és örvendetes. De ez a változás egyben azt is jelzi, hogy bizony egyes, gyakorta használt fogalmaink ma már ugyancsak megérettek rá, hogy kiegészüljenek. hogy tartalmuk jobban kifejezze a valóságot, mert miről is van szó tulajdonképpen? Szinte általános dolog, hogy barátok, ismerősök teszik fel nap mint nap egymásnak a kérdést: Hol dolgozol? Mennyit keresel? És valamennyien tudjuk azt is, hogy jóval kevesebbszer, szinte csak elvétve hangzik el a kérdés másik oldala is: mennyit és milyen minőséget adsz érte? Márpedig a kettőnek csakis együtt van valóságos értelme. Közismert, hogy napjainkban jó néhány esetben a munka és a jövedelem nincs mindig arányban egymással, amely ennek következtében a társadalmi élet más területére is kihat. A dolgozók nagy többsége előtt szükségtelen annak bizonygatása, hogy az olyan jövedelmek, amelyeket egyesek nem a Iskolai könyvtár Putnokon Feszült izgalommal, soksok munkával teli nap után ünnep volt tegnap, május 7- én a. putnoki 1-es számú Általános Iskolában. Elkészült az oly régóta tervezgetett iskolai könyvtár. Hiszen, ahogy az avatóünnepségen is elmondta Szeles Ernő, az iskola igazgatója, a könyvtár- létesítés gondolata ‘már régebben megszületett. Csakhogy amíg 1900—1200 gyerek tanult a régi iskolaépület falai közölt, áddig minden talpalatnyi helyet osztályteremként kellett kihasználniuk. Az elmúlt év őszén átadott új. 2-es számú iskola és diákotthon sokat könnyített a helyzetükön, s végre nemcsak szertáraik vannak, hanem a könyvtárnak is találtak alkalmas helyiséget. Méghozzá úgy, hogy „visszaalakították” a két ideiglenes tantermet egyetlen nagy helyiséggé. Nyolcvan négyzet- méternyi területet kapott így a könyvtár, melynek berendezéseit a központi műhely készítette el. Egyelőre ugyan csak háromezer kötet könyvet helyezhettek el az osztályfoglalkozásokra is kiválówm Borsod századik korszerű iskolai könyvtárában is rövidesen mindennapos lesz, hogy tanórákat is tartanak benne. an alkalmas könyvtárban, de az állomány gyarapítására lesz lehetőségük. A megye egyik legszebb iskolai könyvtárát alakították lu a pulnokiak. S ez már csak azért is emlékezetes lesz, mert századiknak készült el. Merényi József, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője eredményes tényleges munkával szereztek, azok valahonnan végső soron mégiscsak hiányzanak, s hogy ezzel a jövedelemmel valakik mégiscsak rövidülnek. A nem tényleges munkával Szerzett jövedelmekkel tehát egyesek olyan anyagi előnyökhöz jutnak, amelyért társadalmilag hasznos tevékenységet nem végeznek. Itt és így jelentkezik tehát a fent említett — mennyit keresel — kérdésnek a ma már .jogosan felvetődő másik oldala. Félreértés ne essék, nem valamiféle „egyenlősdi” elosztás elvének a bevezetéséről van szó. hanem a végzett munkáért járó bér egyre következetesebb érvényesítéséről. Nem az a baj. hogy valakik ennyit, vagy annyit keresnek. a kérdés az — meg- dolgozlak-e érte? Erre utal a kongresszus határozata is, amikor aláhúzza: „törekedni kell a nem munkából származó, vagy a munka társadalmi hasznosságával arányban nem álló jövedelmek korlátozására”. Mert sehol sincs addig baj a jövedelmek növekedésével, amíg azok tervszerűen, a valójában végzett munka alapján mennek végbe. A baj ott kezdődik, amikor a gyorsan növekvő jövedelmek mögött nincs meg a megfelelő fedezet. Mert úgy igaz, hogy „többet” keresünk, de mégiscsak változatlan értéket képvisel ez a „több” pénz. Így jó néhány vállalatnál is szükség van rá, hogy alapvetően megváltozzon az a szemlélet, •-hogy figyelmen kívül hagyják a bérek és a teljesítmények közötti összefüggést. Nincs szükség sehol sem arra, hogy jövedelmeket „csak” azért növeljenek, hogy ezzel megtartsák a munkaerőt, annak ellenéire is, hogy őket hatékonyan foglalkoztatni nem tudják. A gazdasági egységeknél működő pártalapszervezetek politikai feladata, hogy időközönként megvizsgálják a dolgozók jövedelmének alakulását, és ennek alapján, ha szükséges, megfelelő javaslatokat tegyenek a jövedelem és a végzett tevékenység közötti egyensúly biztosítására. Olyan légkört kell kialakítaniuk, amely tartós alapot jelent a kongresszus határozatainak eredményes megvalósításához éppúgy, mint a nem tényleges munkával szerzett jövedelmek felszámolásához. így van ez annál is inkább, mivel az említett célkitűzésekkel ma már nemcsak a párttagság, de társadalmunk legszélesebb dolgozó tömegei is egyetértenek. V. M. munkáról számolhatott be ünnepi köszöntőjében azava- tón, amely egyúttal az iskolai könyvtáros munkaközösségek vezetőinek szakmai tanácskozásul is szolgált. Az alig öt esztendővel ezelőtt elindított mozgalom — 1971 őszén Leninvárosban avatták az első, akkor még „mi«tá”-nak nevezett korszerű iskolai könyvtárat — a megye valamennyi városában és járásában követőkre talált. A jubileumi iskolai könyv- táravatón az általános iskola pedagógusait köszöntötte Bolobás János, a nagyközség tanácsának elnöke is, aki a könyvtár létesítéséért legtöbbet dolgozó pedagógusokat megjutalmazta. A Letye- petye kisdobos színpad Weöres Sándor műsora tette hangulatosabbá az ünnepséget, amelyet tanácskozás követett. Az iskolai könyvtárak szerepéről az oktató-nevelő munkában címmel Azary Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa tartott előadást. Az iskolai könyvtárosok előtt álló feladatokról pedig Godó Fe- rencné, az iskolai könyvtárak vezető szakfelügyelője tájékoztatta a résztvevőket. Cs. A. Fotó: Sz. Gy. I
