Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

1976. május 1., szombat i ESZAK-MAüYAKOio^AG 5 Az internacionalizmus alaoián A z ünnepek, az évfordu- lók mindig jó alkalmat kínálnak arra, hogy egy-egy területen felmérjük, meddig jutottunk el és mi­lyen irányba haladunk to­vább. Május havának első napja a munka, a proletár nemzetköziség ünnepe, első­sorban olyan mérlegkészítés­re késztet mozgalmakat, pár­tokat, amely az internaciona­lizmus, a szolidaritás mai helyzetéről adhat hű képet. A szocialisla országokban hatalmon levő munkáspártok mindig megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak arra, hogy a tőkés országok munkássá­gának minden erkölcsi és po­litikai támogatást megadja­nak, harcaikkal szolidaritást vállaljanak. A békés egymás mellett élés politikáját oly­módon valósítják meg, hogy valamennyi függetlenségéért küzdő nép messzemenően érezheti erkölcsi és anyagi segítségüket. Ennek az inter­nacionalista támogatásnak köszönhető többek között, hogy a reakciós, militarista erők ma már mind kevésbé mernek, tudnak erőszakhoz folyamodni népellenes célja­ik valóraváltása érdekében. A világ különböző tájain szá­mos kisebb-nagyobb ország azért lehet ma független, azért hajthat végre demokra­tikus szocialista reformokat, mert létezik a szocialista tá­bor, amelynek növekvő gaz­dasági erejével, katonai po­tenciáljával számolni kell. A szocializmust építő or­szágok internacionalizmusa azonban minőségileg külön­bözik azoktól a kapcsolatok­tól, amelyek a különböző tár­sadalmi rendszeredben élő munkásrétegek és azok párt­jai között kialakultak. A szo­cialisla országok között — különösen amelyek a KGST- ben tömörültek —, nemcsak a szolidaritás, az azonos né­zetek képezik az összetartó erőt, hanem a gazdasági in­tegráció mind nagyobb mér­vű kibontakozása is. Ennek a fejlődésnek eredményekép­pen beszélhetünk ma, a ka­pitalista piac mellett, a szo­cialista világrendszer piacá­ról, ennek az együttműködés­nek köszönhető, hogy a ‘nem­zetközi munkamegosztásból eredő előnyöket ezek az or­szágok mind jobban kihasz­nálják. Ez az együttműködés teszi lehetővé hazánk számá­ra, hogy ipari-gazdasági fej­lettségünket magasabb szín­vonalra emeljük, s viszony­lagos nyersanyagszegénysé­günk ellenére is fejlesszünk olyan fontos és jó jövedelmet adó ágazatokat, mint a pet­rolkémia, a kohászat, a szö­vő- és íonóipar, valamint más ágazatok. A baráti országok együtt­működése a következő években várhatóan még gyümölcsözőbbé válik, mivel a KGST történetében tavaly először egyeztették ötéve« és hosszútávú terveiket, megha­tározták a szakosodás fő el­veit, s azt, .hogyan tökélete­síthetik tovább áru- és pénz­viszonyaikat. Ennek az egyez­tetésnek az eredménye az is, bofív közösen gondoskodnak a legfontosabb energiaforrá­sokról, közös beruházások ré­vén igyekeznek a különböző alapvető nyersanyagokból nö­vekvő szükségleteiket kielé­gíteni. A KGST-orszégok egvmás közötti kereskedelmében az elmúlt egy évtized alatt megkétszereződött a közszük­ségleti cikkek cseréje, ami csalhatatlan iele annak, hogy ezekben az államokban meg­gyorsul az életszínvonal emelkedésének üteme. A ba­ráti országok műszaki-tech­nikai fejlődését az a tény is jól érzékelteti, hccv hazánk a szocialista piacról egvre több olyan termékhez jut, amit korábban csak tőkés pi­acról szerezhetett be. Állan­dóan bővül a választékcsere is a szocialista országok kö­zött: ebben az esztendőben no százalékkal lesz nagyobb mint az 1074. évi volt. Az internacionalizmus el­mélyülését mérhetjük példá­ul azon a tényen is, hogy két éve, amikor a tőkés világban kirobant a válság, felgyorsult az infláció, a szocialista or­szágok az összefogás, a köl­csönös segítségnyújtás ered­ményeként, nagyobb megráz­kódtatás nélkül vitték tovább gazdálkodásukat. H azánk is tekintettel van külkereskedelmi meg­állapodásaiban arra, hogy különböző termékeket olyan kedvező feltételek mel­leit szállítson a Szovjetunió­nak és más baráti országok­nak, mint ahogy mi kapjuk tőlük a számunkra fontos nyersanyagokat, gépeket, fo­gyasztási cikkeket. Vagyis a kölcsönös érdekek — az ér­téktörvényi nem mellőzve — messzemenően érvényesül­nek a szocialista országok kapcsolatában, és mindegyik fél részéről érződik az a tö­rekvés, hogy a gazdasági kap­csolatok minden területen a bizalomra, a biztonságra épüljenek. Sőt, azt is leszö­gezhetjük: éppen e kapcso­latok szocialista jellegéből adódik, hogy egyes esetekben valamelyik fél akkor is tá­mogatja a partner célkitűzé­seit, fejlesztési elképzeléseit, ha annak előnyeit pillanat­nyilag nem, csak a távolabbi jövőben élvezheti. Biztatónak mondható, hogy az utóbbi időben a KGST-országok több nemzetközi szervezetet hoz­tak létre, amelyek előkészí­tői további közös fejleszté­seknek, kooperációknak. Sok tényt lehet felhozni ar­ra is, hogy a szocialista or­szágok között az ideológiai munkában is egyre jobban elmélyül az együttműködés. Az MSZMP XI. kongresszu­sa is hangsúlyozta: „Pártunk fontos feladata, hogy részt vegyen a testvérpártok össze­hangolt ideológiai tevékeny­ségében, velük összefogva fo­kozza a szocializmus propa­gandáját, leplezze ellenfelei­nek antikommunista, hala­dás- és békeellenes megnyil­vánulásait.” Ezt szolgálták többek között a kilenc test­vérpárt 1973-as moszkvai és 1973-ös prágai tanácskozásai is. Eredményként könyvelhe­tő el, hogy az utóbbi években bővült a szocialista országok társadalomtudósainak együtt­működése a közös tudomá­nyos munkák készítésében. Együttes erővel készültek el például tanulmányok a mun­kásosztály vezető szerepéről, a szocialista gazdaság irányítá­sának elméleti kérdéseiről, a mai imperializmusról, a mao- izmusról. Úgynevezett nem­zetközi problémabizottság hangolja össze a kutatást olyan témákban, mint a tár­sadalomtervezés és előrejel­zés a szocializmusban, ho­gyan változik, fejlődik a szo­cialista társadalom struktú­rája: melyek a modern ka­pitalizmus problémái. éha a közös álláspontok, a közösj célok vitákban alakulnak ki, és arra is van példa, amikor a nem­zeti és a közös érdekek egyeztetése hosszas tárgya­lássorozatot igényel, de végül mégis megszületnek az egész iparágak fejlődését meghatá­rozó két- és többoldalú szer­ződések, döntések a közös nagyberuházásokról. Olyan esetekben is így van ez, ame­lyekkel kapcsolatban egyes nyugati szakírók, közgazdá­szok a KGST-országok áthi­dalhatatlan problémáiról be­szélnek. ök ugvanis egy igen fontos tényezőt, egy nagy előrelendítő erőt kihagynak a számításukból — amit má­jus 1. is jelképez —, ez pe­dig a szocialista országok kapcsolataiban érvényesülő internacionalizmus és politi­kai bizalom. H atalmas erő a szocialis­ta tábor népeinek az a felismerése, hogy a nemzet érdekeinek szolgálata elválaszthatatlan az interna­cionalizmustól, s hogy a ba­ráti országok szoros együtt­működése alapvető feltétele minden egyes szocializmust építő nemzet fejlődésének, virágzásának. r Leninvárosban hat és fél milliárd forintos beruházással évi hárommillió tonna kőolaj feldolgozására alkalmas finomítói építenek. Jelenleg a tartálypark kialakítása mellett nagy ütemben halad a Szovjetunióból származó termelő berende­zések szerelése, összeállítása és felállítása a helyszínen. .fői halad a termelő üzemrész építése és a csőhálózatok le­fektetése Óriás tartályokat építenek a cseppfolyós gázok tárolására Méltatni a hitleri fasizmus feleit araiiuU győzelem jelen­tőségét, a szovjetunió eiévül- heteueá érdemeit a fasiz­mus ieyeréséDen, a szocia­lizmus, a haladás, a béke eroinoiő segítéseden. Ezeknek az eszméknek a jegyében hirdetik meg többek Között megyénkben a béke és ba­rátsági hónap programját. A Hazafias Népfront Borsod megyei elnöksége mellett működő Béke és Barátság Bizottság ' rendezvénysorozata május 8-án kezdődik. A béke és barátsági hónap programjának célja, hogy mozgósítson a Béke-világta- náes új, stockholmi felhívá­sának támogatására, a fegy­verkezési verseny megállítá­sáért. a leszerelésért. Az elő­adások ismertetik az euró­pai biztonság és együttmű­ködés helsinki záróokmányá­ban foglaltak megvalósítását. A nagygyűléseken méltatják a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusán kiegészített békeprogramot, a szocialista közösség népei barátságának és egységének je! entőséeét. A szolidaritási gyűlések, barátsági estek célja, hogy mesvénk lakossága is kife­jezze szolidaritásunkat a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a fa­sizmus, az imperializmus el­len küzdő népekkel. A ren­dezvénysorozat mozgósít az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásá- ra, ismerteti az V. ötéves terv országos és helyi fel­adatait, hogy a békemozga­lomban részt vevő társadal­mi rétegek megértsék és tá­mogassák a gazdaság fejlesz­tését szolgáló terveket. Sa­játos eszközeivel segíti a szo­cialista életmód, magatartás, gondolkodás ' elterjedését. A program segíti a Hazafias Népfront VI. kongresszusá­nak politikai előkészítését. A béke cs barátsági hónap rendezvényeinek sorában gyűlések, fórumok, rétegta­lálkozók, barátsági estek, ki­állítások szerepelnek. A megnyitó ünnepséget május 10-én tartják a szerencsi Huszárvárban, ahol Nagy Jo- zsefné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnö- ke mond beszédet. A magyar—szovjet barát­ság jegyeben május 12-én Erüöűenyén baráti találko­zót rendeznek, amelyen geszt vesznek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának képvise­lői is. Május 6-án Miskolcon a TIT szervezésében szovjet irodalmi estet, május 26-án M ezöna gy mih ály on MSZBT- tagcsoport-találkozót - tarta­nak. Az európai biztonság és együttműködés helyzetéről május 13-án. a Mezőcsáton megrendezendő gyűlésen hangzik el előadás. Május 17-én Páednban a lengyel népfrontmozgalommal, május 24-én Hercegkúton az NDK- beli ifjúság helyzetével is­merkedhetnek meg az érdek­lődők. Szolidaritási gyűléseket rendeznek május 26-án On- gán, június 3-án Tolcsván. Az előbbi témája Indokína harca az imperializmus el­len, a tolcsvai gyűlésen Dél- Vietnam népének győzelmé­ről emlékeznek meg. A lao­szi nép győzelmének tisztele­tére május 24-én Vizsolyban rendeznek gyűlést, a kam­bodzsai nép harcáról június 2-án, Vattán emlékeznek meg. Chilei szolidaritási nagy­gyűlést tartanak Miskolcon a Vasas Művelődési Házban május 20-án este 6 órakor, a Chilei Anti fasiszta Szervezet képviselőinek részvételével. Az Afrikai Egységszervezet megalakulásának évforduló­járól május 25-én Edelény- ben emlékeznek meg. Békefórumot rendeznek május 19-én este 6 órakor a csanviki KISZ-iskolában, ve­terán—KISZ-italálkozót má­jus 31-én a Miskolci Erdő- i ga zga t ós ágon. Vet érán—ú t­törő találkozóra kerül sor jú­nius 7-én Miskolcon, az Üt- törőházban. A béke és ba­rátság hónapjának záró bé- kegvűlését június 14-én ren­dezik meg Putnokon. Munka után úgy igyekez­nek a szálló felé, mintha haza mennének. Nem min­denki, de a többség valóban igyekszik. Nem azért, mert fél, hogy lemarad, a vacso­ráról, vagy annak is az ele­jéről, hanem mert hajtja valami, ami az otthonába megtérőt sürgeti. Az ilyen embernek nyilvánvalóan van még a lefekvésig hátralévő órákban tennivalója, terve, amiről érezhetően, szemmel láthatóan nem akar lema­radni. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat miskolci, Lórántffy utcai munkásszállásán ezerkétszáz ember él. Nemcsak mosdik, alszik, hanem ide, mint ár- otthonába tér meg, ahol ta­nulhat, továbbképezheti ma­gát és persze szórakozhat, művelődhet is a pihenés óráiban. Ez a szálló másodosztályú elhelyezést nyújt a lakói­nak, akik nagyobbrészt sza­bolcsiak és egy hónapban egyszer, vagy kétszer utaz­nak haza Beregdarócra, Gá- vavencsellőre, Beregsurány- ba. A ré'giek nagyon meg­becsülik a helyüket, hiszen többségük lakott még föl­des, „lavorkomfortos” szál­lón is, ahol örültek, ha a fáradságukat kipihenhették répáéiig. Nekik, a „régieknek” szól­nak, ha valamelyik erőskö­dő zavarja a közösség bé­kéjét, rendjét. Ügy véle­kednek. nem kell mindjárt hivatalos útra terelni a fe­gyelmezést, ha valaki egy kicsit elszámította a poha­rakat hazafelé jövet. A ré­giek szava nyugtátólag hat: „nézd fiam, itt élünk tíz éve, és ha ezt tennénk egy­mással, hova jutnánk!” Ha pedig nem elég a tíz éve szállón lakó Hernádi Péter, vagy Keresztes Bálint kubikos kemény szava, hát egyéb eszközök is vannak. Az eltávolítástól, ahogy a szállón mondják, a legitta- sabb is kijózanodna. Mert munkát, szállást lehet ke­resni, találni , is, de ilyen kö­zösséget, jó ellátást aligha. Tóth György, a szálló ve­zetője szívesen ajánlja fel: — Menjünk, kérdezzük meg a környező házak la­kóit, mit tudnak a mi clc- tünkről: Nem hallana pa­naszt. Pedig ha meggondol­ja, 1200 ember egy közepes nagyságrendű magyar falu lakosságát jelfenti, ahol sok­féle szerv, sokféle igazgatá­si és egyéb feladatokat lát el, és akadnak nehéz, meg­fontolt intézkedéseket köve­telő ügyek is. Ez nem jelenti azt, hogy mi a kisebb dol­gok fölött elnézünk. Itt van ez az ébresztő hangszóró! Egyik fiatal lakónk agyon­csapta. talán éppúgy, ahogy a vekkert némítják el a ne­hezen ébredők, morcosán ke­lők. A kárt természetesen megtéríti. / * A falunyi lakót számláló munkásszálló reggel hatra elnéptelenedik, csak a por­tással lehet szót váltani. Legfeljebb egy-két beteg, ha marad a szobákban. Ez is igen ritkán fordul elő. Az influenzás időszakban egyet­len ember maradt itthon, mindössze két napra. Társai — a brigád, amelyikben dol­gozik — mindenről . gondos­kodtak. mielőtt elmentek a munkahelyükre. Odakészí­tették a gyógyszereket, teát főztek, diétás ételt készítet­tek a számára. A reggeli óráktól délután négyig a takarítók hada ve­szi birtokába a szálló hali­jait. szobáit, folyosóit. Huszonnyolcán fáradoznak azon, hogy munka után is­mét tiszta, kellemes környe­zet fogadja a hazatérőket. Az ötszáz személyes étte­remben megkezdődik a va­csora és tart egészen este nyolcig. Ki mikor érkezik, akkor ül asztal mellé. A slá­ger évek óta h körömnör- költ, a halászlé és a túrós­csusza, ezt szeretik a leg­többen. Ha ritkábban kerül az étlapra, ki-ki maga készít egv nagvobh edényben a többieknek is, akinek int Az esti tévézés sokakat vonz, különösen azóta, hogy az egyik hall a nemdohány­zóké lett. A dohányosok egy másik tévé elé ülnek estén­ként, s érthetően nem mo­rognak egymásra. Minden nap nincs klubfog­lalkozás, nincs KRESZ-ve- télkedő, de még asztalitenisz házibajnokság sem. Van vi­szont helyben általános is­kola, ahol tavaly 12-en kap­tak végzős bizonyítványt, s van gépkezelői tanfolyami, egy évben kettő is. Nagy Béla szakoktató akkor örül igazán, ha minél népesebb hallgatóság veszi körül. Ezen kívül ki-ki lanulhat magá­nak félrehúzódva a szobájá­ban, vagy a könyvtárban. A szálló minden lakója még nem rendelkezik nyolc általános iskolai végzettség­gel, és ugyancsak sokan van­nak azok is, akik , még egyetlen szakmai tanfolyam­nak sem váglak neki. Mégis, lépésről lépésre sikerül évenként jónéhány építő­munkással gyarapítani a rendszeres olvasók táborát, akik előbb-utóbb tankönyve­ket is elfogadnak megfelelő ajánlás után. A munkásszálló lakói nem­csak aludni térnek haza a Lórántffy utcai házak tiszta, tisztaságot, rendet parancso­lna n szép szobáiba. A vár- va-várt szombati, vasárnapi otthonlétek között itt élnek: étkeznék, olvasnak, tanul­nak, szórakoznak, pihennek egymást formálva, alakítva. .agy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents