Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

T93&, május 30., stfsawop ÉSZAK-MAGYAROffSZAG 3 Gépek és emberek A IIA KÖMM É) S Z ÁKOS munkarend bevezetése, ott, ahol korábban csak délelőtt dolgoztak, egyfajta ellenér­zést vált ki azokból, akiknek az intézkedés kapcsán hol­naptól nemcsak délutános műszakba kell jönniük, ha­nem éjszakára is. Ezért is vezethető vissza részben szubjektív okokra a korsze­rű termelőberendezések és termelőkapacitások alar csonj' fokú kihasználtsága. Meglevő lehetőségeink, mil­liós értékek tervszerű, cél­tudatos alkalmazásáról, gé­pek és emberek sajátos vi­szonyáról beszélhetünk e té­mát illetően, mely így, első látásra egyszerűnek tűnik, voltaképpen azonban össze­tett, nagyon is bonyolult do­logról van szó. Mindez egyértelműen tük­kapacitás, nemcsak a mun­ka. hanem a vezetés fok­mérője is..Köztudott, hogy a közelmúlt hetekben, hóna­pokban exportbővítő beruhá- j zásokra pályázat útján hitel­összegekéi lehetett igényelni. Miközben nagyon is tiszte­letre méltó, valóban a nép­gazdaság érdekeit szem előtt tartó, reális igényeket tar­talmazó pályázatok készül­tek itt, Borsodban is. saj­nálatos módon eljutottak il­letékes fórumokhoz — jólle­het olt nem találtak egyet­értésre — olyan tervek is, amelyek messze esnek azok­tól az. elképzelésektől, ame- lyek szükségessé tették az exportbővítésekre igénybe vehető póthiteleket. Az ilyen elképzelések szemléletbeli, méghozzá vezetőknél ta­pasztalható szemléletbeli Diósgyőri Gépgyárban a ter­mékszerkezet korszerűsítése, a szervezettebb gyarláSprog- ramozás, az anyagi ösztön­zés céltudatosabb alkalma­zása. az újítások, ésszerűsíté­sek gyorsabb bevezetése je­lentett számottevő eredmé­nyeket. Az EÁEV-nét ked­vezően halott a gépi üzem­órák kihasználására, hogy egyes munkafolyamatoknál „munkagép-láncot” alakítot­tak ki. Mindezen túlmenően a lermelőberendezések ka­puéi tus-no veiében ez hozzájá­rultak azok a széles körben megvalósított törekvések is. amelyek a gyártási szűk ke­resztmetszelek csökkentését, az értékesítési lehetősegek szélesítését, a rekonstrukciók útján megvalósítható bővíté­seket, a kisgépes!léseket, a folyamatos normakarbantar­A tetőhűtő ventillátort hegeszli Csóka Dezső, az LKM tmk- brigádjátiak dolgozója Fotó: Szabados György • A cu tárgyáriak pliaiása Az új idényre készülő, több tízmillió forintos nagy­ságrendű karbantartási mun­kákat és korszerűsítéseket végző Szerencsi Cukorgyár­ban egy kisebb üzemrész, a csomagoló, egész éven át folyamatosan üzemel. Az itt dolgozó brigádok éves terve — a szükségleteknek megfe­lelően — mintegy 2500 va­gon kristálycukor zacskóba csomagolása. 200 vagon por­cukor „kiszerelése'' félkilós „adagokba”, s ezen felül 70 vagon szemenként csoma­golt piccolo és tasakos cuk­rot. valamint 500 vagon do­bozolt cukrot is vár tőlük a kereskedelem. Az utóbbi, a dobozolt mokkacukor iránt — bizonyára a gyorsan nö­vekvő feketekávé-fogyasztás miatt. — megnövekedett a kereslet. Ezért a cukorcso­magoló brigádok, vállalták, hogy idei tervükön felül 70 vagon dobozolt mokkát cso­magolnak. fűződött abból a jelentésből is, amely gondos elemző munka, sokrétű felmérés, tudományos módszereket tar­talmazó vizsgálódás után ke­rült az MSZMP Miskolc vá­rosi Végrehajtó Bizottsága elé. A város iparának elmé­leti és valós termelőképes­ségének rendhagyó vizsgála­ta, felhasználva a statiszti­ka álta] kínálkozó lehetősé­geket, olyan ellentmondáso­kat tárt fel, amelyek feloldá­sa nemcsak gazdasági, ha­nem politikai feladat is. Kö­vetkezésképp a gépi termelő- kapacitások átgondolt, cél­szerű hasznosítása tehát nemcsak műszáki-gázdaM'gi intézkedéseket igényel, liá­néin feltételezi, mi több: szükségessé teszi a politikai előkészítést is. A megvalósí­tás — korszerű termelőbe­rendezések kihasználása — tehát összehangolt, hosszú tá­vú, folyamatos, és hozzáte- hetem: következetes munkát /igényel a párt-, állami és társadalmi szervektől egy­aránt. Csak igy, ilyen össze­függések felismerése és meg­felelő következtetések levo­nása teheti még hatékonyab­bá közeli és távolabbi elkép- . zelésekben a kapacitások jobb kihasználását, < Ezt sürgethetjük üzem- és munkaszervezési intézkedé­sekkel, a szocialista munka­versenyben rejlő nagy lehe­tőségek kihasználásával és a gyártmányszerkezet korsze­rűsítésével egyaránt. S mindjárt cáfolhatjuk áz olyan nézeteket is, amelyek kimondva, vagy kimondat­lanul a termelés növelésé­nek alapvető feltételét csak­is új berendezések munkába állításában, beruházások megvalósulásában. látják. Nem erőszakolt gondolattár­sítás utalni — éppen itt és éppen most — a takarékos­ságra, hiszen egyfelől vétkes volna új gépeket, berende­zéseket munkába állítani, amikor a meglevők kihasz­náltsága is. enyhén szólva, kívánnivalókat hagy maga mögött, másfelől országunk gazdasági helyzete is megkö­veteli a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználá­sát. tartalékaink erőtele­sebb feltárását, a szeméi vi és tárrrvi lehetőségek közöt­ti szinkron megteremtését — előrehaladásunk evorsítósa rj on SZEMLÉLETBELI változá­sokra is szükség van mun­kásoknál és vezetőkné1 egy­aránt. Mert az, hogy egv üzemben, vagv vállalatnál Balként van kihasználva a gondokat tükröznek, ha úgy tetszik, rendhagyó módon minősítik azokat, akik „félre­értik" a céljainkat tartalma­zó és a megvalósítást segítő eszközök skáláját. A miskolci üzemekben le­vő gépek és berendezések, korszerűségüket és a terme­lésben eltöltött idejüket te­kintve nemcsak a vállala­tok közölt, hanem egy-egy üzemen belül is nagyon el­térőek. Jelentős részük meg­felel a mai technika fejlett­ségi színvonalának. Néhány helyen a legmodernebb esz­közöket felhasználva dolgoz­nak, míg számos kis- és kö­zépüzemben elavult termelő berendezések is megtalálha- ... tóle.. S ezek. meahalározóak.p..- termelökapacitásokra, illet­ve a meglevő berendezések kihasználtságára. S miköz­ben tényekkel bizonyíthat­juk, hogy az 1972-es pártha­tározat megjelenését köve­tően örvendetes módon ja­vult meglevő korszerű és kevésbé korszerű berendezé­seink kihasználása, fellelhe­tő tartalékokra utal, hogy a kapaci tósnormá val mérhető termelőberendezések inten­zív kihasználása csupán 78 százalék, a munkarend sze­rinti időalap kihasználása pedig 70.2 százalék. S ami még inkább elgondolkodtató: az értékesebb berendezések kihasználása viszonylag még alacsonyabb. A város üze­meihez viszonyítva — ez összefügg a kohászat jellegé­vel is — kedvező a helyzet az LKM-ben, ahol a terme­lésből kieső gépi órák mind­össze 12 százalékot tesznek ki, de ennek is jelentős vé­sze, mintegy 80 százaléka karbantartási, és technológiai ökokra vezethető vissza Ha­sonló a helyzet a December 4. Drótművekben is. A Dl- GÉP-ben súlyosbítja a hely­zetet, hogy a gépek életkora 50 százalékban meghaladja a 20 évet. A munkarend sze­rinti alapból kieső gépi órák aránya 47 százalék. Megosz­lását tekintve pedig 70 szá­zalékban munkaerőhiányból származik. A termelőberen­dezések üzemelése műsza­konként elég nagy szórást mutat, hiszen a délelőttös műszakban a legjobb dél­után mefefelelő, mig éjszaka, meglehetősen alacsonv A BÁÉV-nél és az ÉAÉV-nél is hasonló gondok foglalkoz­tatják a vezetési. A NAGYOLVASZTÓK, az acélgyártó és hőkezelő ke­mencék állagénak jobb meg­óvásával, a fajlagos anyagki. hozatali mutatók javításával, a karbantartási idők mód­szeres csökkentésével jelen­tős kapacitásbővítést értek el az LKM-ben. A Decem­ber 4. Drótmüveknél és a tásokat és a gyártási selejt csökkentését szolgálták. Jelen eredményeink ilyen tételes felsorolása után még­is a holnap tennivalóira te­kintünk — ez végtére is ösz- szeíügg saját, és városunk jövője .iránt érzett felelős­séggel. Hiszen a megvitatott jelentés, valamint több he­lyi felmérés is bizonyítja, hogy a kapacitás .íobb ki­használását akadályozó té­nyezők között még mindig számolni kell a munkaerő- hiánnyal, az elavult termelő- berendezések nagyságával, a vállalatokon belüli szűk ke-' resztmatszeteklcel, valamint az üzem- és munkaszervezés hiányosságaival, és nem utolsósorban a termelés tech- niteL,Séi.iU'.ó«i‘ló.val.....E.llci}t- mondas látszik kapacitáski­használás tekintetében a tár­sadalmi igény és a dolgozók érdekei között. Gazdaság’ ol­dalról indokolt a több mű­szakban történő termelés, ez viszont. megfelelő anyagi ösztöhzést. javuló bölcsődei, óvodai ellátást, valamint a közlekedésben tapasztalható fogyatékosságok enyhítését, illetve felszámolását feltéte­lezi. Személyes példamutatás­sal, a téma iránti felelős­séggel és fogékonysággal so­kat tehetnek gazdaságpoli­tikai munkájuk során az üzemi pártszervek is a ka­pacitás kihasználásáért Kez­deményezzenek és pártfogol­janak minden olyan törek­vést, amely fokozza a nagy teljesítményű gépek és be- rendezések gyorsabb és jobb kihasználását, az üzembe he­lyezett új létesítmények ter­melési felfutását. A megle­vő termelőberendezések tel­jesebb kihasználása érdeké­ben a íö figyelmet a munka­rend szerinti időalap kihasz­nálásának fokozására, az építőiparban pedig a mű­szakszám növelésére kell fordítani. A gazdasági veze­tők szorosan vett feladatai közé tartozik az. hogy kapa­citásnormák kidolgozásával növeljék az intenzív kihasz­nálással mérhető berendezé­sek körét. Szükséges az ész­szerű munkacröátcsoporlo- shás. csakúgy, mint a szak­munkásképzés és- a tovább­képzés fokozása, esetleg a második szakma plsa’álftásn. Végül nagyon ide kívánkozik az üzemi demokrácia adta lehetőségek kihasználása A GÉPEK ÉS EMBEREK közötti sajátos viszony for­málásában, ha úgy tetszik egyfajta ellentmondás felszá­molásában mindez nagyon is járható útnak tűnik, min­denütt. ahol korszerű gépek és berendezések szolgálják közös érdekünket. Paulovits Ágoston Országos szintű összefogás, sál, magas fokú szervezettség­gel 29 hónapja épül Kazinc­barcikán a 11 milliárdos be. ruházás, az új PVC-gyár. Kiemelt beruházásról van szó, ami azt is jelenti, hogy minden tekintetben zöld utat biztosítanak a munkálatok hatékony elvégzéséhez, ami sokféle lehetőséget- csak itt érvényesíthető intézkedéseket jelent. —1 A beruházás harmadik évében járunk — mondja Bándi László,, a beruházási igazgatóság főosztályvezetője. A határidő végéhez még 13 hónapunk van. Nincs viszont időnk a megtorpanásra, szá­munkra minden perc nagy érték. Ami pedig azt a bizo­nyos zöld utat illeti, nem ál­lítható egyértelműen, hogy gondok, akadályok nélkül dolgozhatunk. Nincs mit tagadni azon, hogy a beruházás kezdetén különféle okok miatt időn- ‘ként megtorpanásra kénysze. rültek a beruházók és a kivi. telezők egyaránt. Hiányos volt a tervszolgáltatás, sokat kés­tek a külkereskedelmi szer­ződések, szóval oda kellett fi. gyetni a legapróbbnak tűnő feladatra is. A munkálatok előrehaladásával azonban ezek az akadályok sorra- rendre eltűntek, de nem szűn­tek meg. Még ma is akad egy-két szorító gond, ami bár jelentéktelennek tűnhet, de veszélyes helyzetet teremthet. Bármennyire is hihetetlen, de 50 ács szakmunkás hiánya meghiúsíthatja a határidő szi. gorú betartását. Örökös téma ez. éppúgy, mint ez, hogy a jelenlegi 2000 építő- es sze­relőipari munkás helyeit 3000 is elkelne a beruházáson. E probléma önmagától nem ol­dódik meg. A Borsodi Vegyikombinát, mint beruházó mindent el­követ annak érdekében, hogy megszűnjék ez a gond. de az érdekelt kivitelező vállala­toknak is ugyanezt kell ten. nitik, ha a népgazdaság által rájuk rótt feladatoknak ma­radéktalanul eleget akarnak tenni. Ennek az igénynek pc dig csak akkor felelhetnek meg. ha a zöld út adta lehe- (öségeket nemcsak lehetőség, nck tekintik, hanem azt messzemenően ki is használ­ják. Ha bátrabban élnek például az ebből eredő tör­vényes jogukkal, s ha kell más munkahelyekről csopor­tosítanak át munkabrőt. Gazdasági életünkben is van egy hagyományosan ki­alakult. szigorú eljárási sza­bályokat tartalmazó admi­nisztráció, amelynek a min­dennapi éleiben és munka-, ban való érvényesítése első­rendű kötelesség. -Amikor azonban a népgazdaság zöld utat garantált a PVC-gyár építésének, akkor azt is el­várta, hogy mindenféle bü- ro'kratikus vonás nélkül, di­namikusabban intézzék az ügyeket azok, akiket ezkillel. A gond, a feladat legyen mindenki számára egyértel­mű és közös és a hibák, a bi zony i t vány ma gy a rá zg a t á . sok helyett a megoldások út. ját keressék. Erre hívta fel egyébként a nemrégiben Ka­zincbarcikán megtartott mi­niszteri értekezlet is a figyel, met. Erre mutat jó példát a Borsodi Vegyikombinát, ami.- kor olyan munkákat is ma­gára vállal, ami az eredeti tervek szerint nem lenne kö. telessege. Nemcsak az építkezésen dolgozó kivitelező vállalatok, kai való együttműködés szín. vonalának a növeléséről van szó . a BVK segítő szándékú törekvéseit illetően, hanem határainkon túli üzletek le. bonyolításáról is, ami első­sorban a külkereskedelmi vállalatok hatásköre lenne. Az új gyár egyik fontos részlegéhez, a monomer üzem. hez az egyik angol cégnek már a múlt év végére le kel. lelt volna szállítania minden berendezést. Többszöri sür­getés után legutóbb azt a vá­laszt kanták a beruházók, hogy május 10-én hajóba rakták a deszlUtáló berende­zést. amely nélkül — ha nem érkezik meg időben — moz­dulni sem tudnak- s kényte. lenek lesznek a szerelést szü­neteltetni. A BVK bízva a külföldi partner ígéretében. Csehszlovákiából a program szerint meghatározott idő­szakra bérelt egy 250 tonnás különleges darut, ami június Végére érkezik Kazincbarci­kára, hogy helyére emelje a 47 méter magas monstrumot. Ha ebben az időpontban nincs a beruházás területén az említett berendezés, a BVK kénytelen lesz dolgavé. gezellenül visszaküldeni a darut, miután arra otthon is szükség van. Hogy a desztilláló berende­zés időbeni érkezését bizto. sítsák, a Borsodi Vegvikom- binát egy szakembere Lon­donba utazott, hogy utána­nézzen. valóban útnak indí. tották-e a szállítmányt. Nincs mit tagadni azon. hogy a beruházás kezdetén a földmunkákkal, a panelek­ből. előregyártott elemekből való építkezéssel, rövidebb átfutási idővel látványosab­bak voltak az eredmények. A rázósabb, munkaigényesebb feladatok ezután következ­nek, ami azt jelenti, hogy minden rendelkezésre álló erő koncentrálására van szük­ség ahhoz, hogy a határidőt tartani tudják. Minden perc veszteség ezen az építkezé­sen kereken 7000 forintot je­lent. Minden nap késés 10 millió forint értékű veszte­séget a népgazdaságnak, s ami figyelmeztető, azt Bándi László főosztályvezető igy fogalmazza meg: .-Az elvesz, tett idő egyáltalán nem, vagv nagyon nehezen pótolható.’! Nemcsak Kazincbarcikán, más helyen is problémát je­lent az anyagellátás finanszí­rozása. miután ez a beruhá­zásra rendelkezésre álló ösz- szegből nem oldható meg. Anyagot csak a kivitelező vállalatok vásárolhatnak. Űk viszont csak akkor tesznek intézkedéseket, amikor már kézhez kapták a terveket. S miután előfordul, hogy a tervszolgáltatás akadozó, az anyagellátásban is döccenök. kel kell számolni, miután a megrendeléstől számítva 90— 120 nap múlva érkezik csak a megrendelt, anyagféleség. S miután fokozatos tervszolgál, tatás szerint dolgoznak a be­ruházáson. a kivitelező vál­lalatok rugalmassága is meg. blcsaklik, mert nem mernek előre rendelni, félve a nagy készletfelhalmozástól. Pedig nagy tételek megrendeléséről van szó, hiszen ezen az épít­kezésen például csak kábel­ből 300 kilométerre tehető mennyiségei kell beépíteni. A főosztályvezető ezt a helyzetet is olyan akadálv- nak ítéli, ami pirosat jelent a zöld úton. Véleménye sze­rint ilyen nagyberuházáso­kon, mint a PVC-gyár is, rugalmasabb eljárásra lenne szükség a készletgazdálko­dásban. aminek megítélése, s ha van rá mód. a szükséges intézkedések megtétele az ar­ra illetékes fórumok hatás­köre. v Egy szó mint száz: a PVC- gyár építkezésein minden gond és akadály ellenére szé. pen halad a munka, s mint azt Körivelyes István, a BVK igazgatója a rádiónak adott nyilatkozatában kifejtette: — Biztos, hogy 1978-ban már pvc-t termel ez a gyár. Erre garancia az MT és SZOT Vörös Zászlaja kitüntetés is, amit az 5200 dolgozót foglal­koztató gyárunk a munka ünnepe alkalmából kapott meg. Ügy tervezzük, hogy’ 1977. negyedik negyedévében már megkezdjük a próbaüze­met. Tóth Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents