Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

1976. május 1., szombat ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 f Haiékcny3Óg, kövefkezelesség, cselekvési egység Munkásgyűlés Kazincbarcikán Szép hagyományaink kö­zött is rai .as jelentősége van annak, hogy a nemzetközi munkásosztály, nagy ünnepét, május elsejét megelőzően ki­tüntetik azokat az Üzenteket, intézményeket, vállalatokat és brigádokat, amelyek ki­magasló munkasikereket ér­tek el. S ilyenkor, az ün­nepség meghitt pillanataiban gyakran gondolunk rá, hogy ezek az önként vállalt kez­deményező készségen alapu­ló munkasikerek hozzájárul­nak előrehaladásunk gyorsu­lásához, a kisebb és nagyobb közösségek gazdagodásához. Tételes bizonyságai pártunk politikájával történő azono­sulásnak, e politika cselekvő támogatásának — a munkás- hétköznapok nagyszerű tet­teinek. S miközben közel­múltunk eredményeire emlé­kezünk, dolgozunk a ma ten­nivalóin, tervezzük holna­punkat. Nos, témához illő módon éppen a május elsejei előké­születek, már-már . ünnepé­lyes hangulatában vitatta meg a Miskolc városi Párt- végrehajtó-bizotlság is azt a jelentést, amely nagy-nagy alapossággal, körültekintéssel és hadd tegyem hozzá: fele­lősségérzettel készült a város első negyedévi gazdálkodásá­nak tapasztalatairól. A hét­köznapok munkájáról, egy sajátosan munkásváros 90 napjának gondjairól esett szó — a munka ünnepének elő­estéjén. Megszoktuk már, s jól be­vált módszereink között szá­molunk azzal a politikai, er­kölcsi, gazdasági értékkel, amelyet az jelent, hogy őszin­te tájékoztatást kapunk hely­zetünkről csakúgy, mint ten­nivalóinktól. így volt ez ak­kor, amikor a párt Központi Bizottságának novemberi ha­tározata megszületett, s en­nek tükrében megtörténtek á központi intézkedések, illet­ve a helyi kezdeményezések. Most, 90 nap eredményeinek, gondjainak birtokában itt Miskolcon is elmondhatjuk, hogy kedvező tapasztalatok­kal szolgált az esztendő első negyedéve. A termelőüzeméit többségében szinte kitapint- hatóvá váltak a törekvések a népgazdaság egyensúlyának javítására; számos nagyszerű kezdeményezésnek lehettünk szemtanúi; érzékelhetővé vál­tak a termékszerkezet kor­szerűsítésének gyorsítását szolgáló vállalati intézkedé­sek. S most ismét utalnunk kell rá, hogy a haladásban mindenképpen része van, an­nak, hogy a központi irányí­tás nem titkolta a vállala­tokkal szemben támasztott nagyobb követelményeket, ígv például a fejlesztési esz­közök juttatás-jellegének megszüntetését, az élőmunka adóterheinek növekedését, egyszóval a realitások tud- tul adtával siettette mindazt, ami javítja a társadalmi ter­melés hatékonyságát. Ezeknek a most magunké­nak vallott eredményeknek a megalapozása tulajdonkép­pen már a múlt esztendő ter­vezési munkálatainál elkez­dődött. A minisztériumi, fő­hatósági irányítású vállala­tok 1975. eleiére meghatároz­ták az V. ötéves terv készí­tésének ütemét, módszereit, s az év közepére 'kidolgozták a középtávú tervkoncepciókat és az operatív terv főbb mu­tatóit. Felmérték, elemezték, értékelték korábbi tevékeny­ségüket, széles körű informá­ciók birtokában kialakították elképzeléseiket. . A felettes szervek, jól bevált eszközök­kel segítették a célkitűzések megértéséi egységes értel­mezését, belni adaptálását, az összefüggések teljesebb felis­merését. ígv azután tulajdon­képpen már az elmúlt év kö­zepén megkezdődött a terv- koncepciók részletezése és a végleges tervek kimunkálá­sa. Ez a munka a Központi Bizottság novemberi határo­zata és az országgyűlés de­cemberi ülésszaka után meg­gyorsult. S a január elsejé­vel életbe lépett módosí­tott közgazdasági szabályzók megjelenését követően szinte mindenütt „kontrollálták” az elkészült terveket, s azok több var'.elé- lehetőségeivel próbaszámításokat készítet­tek. S ez a körültekintő elő­készítés, a reális, átgondolt, nagyon is megfontolt terve­zés, úgy tűnik, alapját ké­pezte a jó végrehajtásnak. © A mindennapi munka ered- • ményességét fémjelzi, hogy a miskolci vállalatok és szövet­kezetek termelési és értékesí­tési tevékenysége kedvezőb­ben alakult az előirányzattól. Bizonyítja ezt, hogy a ter­melési érték csaknem 10 szá­zalékkal haladja meg a ko­rábbi esztendők első negyed­évi teljesítését. Megalapozol- tabbák leltek a piaci kap­csolatok. A foglalkoztatottak száma minimális mértékben növekedett az elmúlt évhez képest, így a -termelés bővü-' lését, céljainknak megfelelő­en jelentős részben a terme­lés hatékonyságának fejlődé­se biztosította. Az értékesítési tevékenység kedvező alakulása, kiég yen- súlyozott pénzügyi helyzetet teremtett, amit bizonyít, hogy február végéig a kibocsátott hitelek állománya alacso­nyabb az egy évvel korábbi hiteleknél. Márciusban azon­ban éppen az előző évivel szemben ellentétes jelenség következett be a hitelkapcso­latokban. jóllehet erre elfo­gadható magyarázatok van­nak. o Miskolc gazdálkodásának eredményességéről tanúsko­dik, hogy az értékesítési te­vékenységen belül tovább nőtt az export részaránya. A vá­rosból exportált termékek ár­bevétele 3,4 százalékkal ha­ladja meg az egy évvel ez­előtt elért bevételt. Ez.en be­lül a tőkés export 11 száza­lékkal emelkedett. Több vál­lalat nyújtott be nagyon is átgondolt terveken alapuló pályázatot, úgynevezett* kon­vertálható exportáru-alap bő­vítő beruházási hitelre. A Diósgyőri Géngyár, a gyárl- mányszerkezet korszerűsíté­sét kívánja elérni a szer­számgépgyártás és a kábel­gépgyártás fejlesztésével. A Lenin Kohászati Művekben a csavargyártás, a December 4. Drólművekben a sodrony­kötél-gyártás fejlesztésében terveznek előrelépést. Az er­dőgazdaság gépi kérgező bá­zis létrehozását tervezi, ugyancsak' hite] segítségével. A téma kapcsán ide kíván­kozik az is, hogy gyorsult a beruházási tevékenység, s en­nek hatására 15,2 százalékkal több beruházás valósult meg az első negyedévben, mint egy esztendővel ezelőtt'. A be­ruházások elsősorban gépbe- szerelésekre irányullak, s je-/ lentős részük az amortizációs hitelek igénybevételével tör­tént. Javult a beruházások előkészítettsége is. Jóllehet, már most is lát­szik, hogy jelentős a hiány .az építőipari kapacitásban. Elsősorban a mélyépítő-, a közműépítő-, a szerelő- és a járulékos beruházási igények kielégítésénél vannak nehézsé­gek. Már most előreveti ár­nyékát az is. hogy a terve­zett beruházások ütemezése miatt az V. ötéves terv má­sodik felében jelentősen meg­növekednek a beruházói igé­nyek. © A termelés emelkedése, a termelékenység színvonalá­nak növelése a vártnál ked­vezőbb értékesítési lehetősé­gek, a gazdálkodó egységek előrelátható nyeresége állalá­r r ban a tervezett szintnek meg­felelően alakult. A miskolci vállalatok és szövetkezetek többségénél megtörtént a tervezeti bérfejlesztés, melyek elsősorban az árváltozásokat egyenlítik ki. így a reálbé­rek, illetve reáljövedelmek megfelelő szinten alakultak. A népgazdasági célkitűzések­kel összhangban .erőteljeseb­ben emelkedtek a munkabé­rek. Általában a bér és ter­melés összhangja kedvezőb­ben alakult, mint egy eszten­dővel ezelőtt. A termelésnö­vekedés jelentős részét a munkatermelékenység javu­lása révén biztosították. A fogyasztói piac helyzete ki­egyensúlyozott. Városunk ke­reskedelmi hálózata megfe­lelő árualapot biztosított a lakossági vásárlóerő lekötésé­re. Néhám.y cikkből azonban mennyiségi, illetve választék­hiány mutatkozott. Valós gondjaink vállalásán kívül mindenképpen elisme­rést parancsoló eredményeket vallhatunk magunkénak, mintegy jó alapját képezve további tennivalóinknak. Ja­vult a vállalatok és a szö­vetkezetek vezetési színvona­la. Egyre töb felső- és kö­zépszintű \ -zelö törekszik az igényesebb, szervezettebb munkára, a folyamatos mun­ka feltételeinek színvonalas kielégítésére. Persze, éppen ismereteink birtokában, helytelen lenne úgy véleked­ni, hogy most már minden rendben van. nincs szükség fokozott erőfeszítésekre. Hadd utaljak rá, hogy éppen a kö­zelmúltban, e téma kapcsán Németh Károly, a párt Poli­tikai Bizottságának tagja, a központi Bizottság titkára nagyon egyértelműen kijelen­tette: „Gazdasági céljaink megvalósításának fontos fel­tétele, hogy a vezetés vala­mennyi szintjen növekedjék a személyes felelősség. Eh­hez az szükséges, hogy min­den gazdálkodó egységben, intézménynél konkrétan ha­tározzák meg a felelősséget és a hatáskört. El kell ér­vünk, hogy az eredményesen dolgozó vezetők nagyobb tár­sadalmi megbecsülést élvez­zenek, a hanyagokat pedig elmarasztalják.” Á dolog ter­mészetéből fakad, s ezt a szemléletet mindenhol erősí­teni kell, hogy ami a veze­tőkre igaz, az érvényes a be­osztottakra is. Hiszen meg- növekedelt népgazdasági fel­adataink közepette most és itt nincs lényegtelen munka­kör, jelentéktelen feladat. Kinek-kinek a szerepe és cselekvése egyaránt fontos. Éppen az első negyedév miskolci tapasztalatai, a gaz­dálkodás eredményei bizo­nyítják. hogy a pártszervek, szakszervezeti és KlSZ-szer- vek példamutató kezdemé- nvezői és cselekvő részesei voltak gazdasági feladataink megoldásának. Az üzemek­ben. a vállalatoknál erősödött a párt gazdaságirányitó és segítő munkája, növekedett tekintélye, javult tömegkap­csol ala. E tevékenység közép­pontjába egvre inkább a gaz­dasági hatékonyság javítása, a takarékosság fokozása,. aZ üzem- és munkaszervezés, a termelőkapacitások mind jobb helyi kihasználása került, miközben a kongresszusi és a felszabadulási munkaver­seny második szakaszának eredményei újabb lendületet adtak a szocialista építés szélesítéséhez, tartalmasabbá tó* eléhez. Munkáról beszélni, a mun­ka ünnepének előestéjén, egy. a szó igaz értelmében vett munkásvárosban, a munka őszinte megbecsülésének egy­fajta kinyilatkoztatása. S amikor ez.l tesszük, nemcsak tegnapunknak tisztelgünk, hanem eljövendő életünket. ga zdw’odó, ta rt a I masa b bri váló holnapunkat alapozzuk. Ez is hozzátartozik 90 nap tan óságához. Paulovits Ágoston A munkásgyűlés elnöksége A több mint ötezer embert foglalkoztató vegyipari nagy­üzem, a Borsodi Vegyikom­binát. dolgozói közül mintegy háromezren vetlek részt teg­nap azon az ünnepségen, ahol az MT és a SZOT elnöksége által adományozott Vörös Zászló kitüntetés átadására került sor. A munkásgyűlést Zavadovics László, a BVK szakszervezeti titkára nyitot­ta meg. Jelen volt a Vállalat életének és munkájának e nagy fontosságú eseményén — többek között —. dr. Si­mon Pál nehézipari minisz­ter, Üjlielyi Tibor, a Borsod megyei Pártbizottság titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Főcze Lajos, a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének titkára. Mar- kovics Ferenc, a Központi Bizottság munkatársa, Ko­vács Sándor, a NIM pártbi­zottságának titkára, Tóth Jó­zsef, az SZivIT vezető titkára? dr. Vékony Ernő, a Kazinc­barcikai városi Pártbizottság első titkára, dr. Járai János, a Borsod megyei KISZ-bi- zottság titkára, Takács Ist­ván, a Kazincbarcikai városi Tanács elnöke, Básti János, a BVK nagyüzemi pártbizott­ságának titkára, Kerekes Jó­zsef, a nagyüzemi KISZ-bi- zottság titkára. Részt vettek az ünnepségen a miniszté­riumok, főhatóságok, társ- vállalatok. valamint a helyi párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A negyedik ötéves terv so­rán végzett munkáról, azok­ról az eredményekről, ame­lyeknek alapján elnyerte a vállalat e magas kitüntetést, Körtvélyes István, a gyár igazgatója számolt be. Beve­zetőjében méltatta a nem­zetközi munkásosztály nagy ünnepének, május 1-nek a jelentőségét, majd így foly­tatta: — Negyedik ötéves ter­vünk célkitűzéseit pártunk XI. kongresszusának tiszlelo- tére és hazánk felszabadulá­sa 30. évfordulójának méltó megünneplésére indított munkaverseny .. lendületével a vállalt határidőre 1975. szeptember 30-ra teljesítet­tük. A tervben vállalt 12,5 milliárd forint értékű társa­dalmi terméken felül közel 850 millió forinttal adtunk löbbet a népgazdaságnak. Termelésünket a negyedik ötéves terv folyamán meg­kétszereztük. A vállalat nye­resége a tervidőszakban 215 százalékkal emelkedett és 1975-ben meghaladta az 584 millió forintot. A nyereség növekedése a dolgozók sze­mélyi jövedelmében is tük­röződött. A tervezett 17.1 szá­zalékos jövedelemnövekedés helyett mintegy 40 százalé­kos személyi jövedelemnöve­kedést sikerült biztosítani a központi bérintézkedésekkel együtt. Az állammal szemben vál­lalt kötelezettségeink teljesí­tésére jellemző, hogy amíg 1970-ben 383 millió forint dotációt kellett igénybe vén- miiünk. addig 1973-tól már nem kértünk állami támoga­tást. Az exporttevékenységben elért eredményekről szólva kiemelte: valamennyi földré­szen sok országgal élénk ke­reskedelmi. tájékoztató, mű­szaki-tudományos kapcsola­tot teremtett és tart fenn a gyár. A BVK-t nemcsak ve­vőként, hanem minden te­kintetben nemzetközi part­nerként jegyzik és tartják számon minden baráti, több fejlődő és sok kapitalista or­szágban. Amikor a negyedik ötéves tervben elért eredményeket összegezte a gyár igazgatója, arról is szólt, hogy az új tervidőszakban, az ötödik öt­éves terv célkitűzéseinek a valóra váltásában milyen fel. adatok végrehajtása előtt áll a vállalat. Ebben az ötéves tervben kell befejezni a vegy­ipar legnagyobb beruházását, az új PVC-gyárat, aminek az érléke közel 12 milliárd fo­rint. Ebben a tervidőszakban a gyár előtt álló feladat, hogy a termelés mértékét a negyedik ötéves tervben el­ért eredményekhez képest kétszeresére növelje, ami egyenlő 25 milliárd forint ér­tékű termékkel. Az ötödik ötéves terv utolsó esztende­jében, tehát. 1980-ban, a je­lenlegi 40 ezer tonnáról, 190 ezer tonnára nő a termelés pvc-ből. Hasonló arányban emelkedik a marónátron ter­melése is. A pvc-por gyártá­sának ugrásszerű fejlődése megköveteli a műanyagfel­dolgozás jelentős fejleszté­sét is. — A vállalat ötödik ötéves terve ismét nehéz, de szép feladat elé állította a Bor­sodi Vegyikombinát dolgozó­it. — hangsúlyozta a vállalat, igazgatója. — Jól tudjuk: e magas kitüntetés arra köte­lez, hogy jó munkával bizo­nyítsuk: méltó helyre került az egész kollektívánkat meg­tisztelő magas elismerés. Felszólalt a munkásgyűlé­sen dr. Simon Pál nehézipari miniszter, aki méltatta a vál­lalatnál elért kiemelkedő eredményeket és munkasike­reket. majd arról szólt, hogy az ötödik ötéves tervben az ipar ágazatai közül a vegy­ipar a legdinamikusabban fejlődő iparág, ezen belül is különösen gyorsan fejlődik a petrolkémia és a műanyag- feldolgozás. A további teen­dőkről beszélt ezután hang­súlyozva: gazdasági munkánk kulcskérdése a hatékonyság. — Amikor átadom e zász­lót. — amit Körtvélyes Ist­ván. a vállalat igazga­tója vett át, — azt kérem, legyen ez a mai ünnep alka­lom és a kitüntetések átadá­sa buzdítás a jövőre nézve — mondotta. Ezt követően kitüntetések átadására került sor. A Ma­gyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést a kar­bantartó I. üzem Kun Béla nevét visdlő gépszerelő szo­cialista brigádja, a Szakma Kiváló Brigádja címet a Lötfier Veronika által veze­tett. a gyártásközi ellenőrző osztályon dolgozó, Winklér Lajos nevét viselő szocialis­ta brigád kapta. Több éves kimagasló gazdasági és tár­sadalmi tevékenységük elis­meréseként a NIM Kiváló Dolgozója kitüntetést tízen, a nehézipari miniszter és a VDSZ elnöksége által ado­mányozott Kiváló Dolgozó kitüntetést tizenegyen kap­ták. A vállalat KlSZ-szerve- zétei a KISZ KB által oda­ítélt díszoklevelet kapták. Ezenkívül még öt ifjúsági kitüntetés átadására került sor. A szakszervezeti munká­ért elismerésben hetet, a vál­lalat kiváló brigádja kitün­tetésben hat kollektíva ré­szesült. Él üzemi kitüntetést négy gyáregység kapott. Az ünnepség résztvevői

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents