Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-28 / 125. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. május 2$., péntek Nemzetközi konferencia A tavaszi BNV sikere Tegnap délelőtt a Kuka- lém Tárcaközi Koordináló Bi­zottság, a Nehézipari Műsza. ki Egyetem, az Országos Bá­nyászati és Kohászati Egye­sület fémkohászati szakosz tálya, valamint a Fémipari Kutató Intézet rendezésében kétnapos nemzetközi jellegű konferencia nyílt Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Ex­ternen. A konferenciái 1972-tu minden évben megrendezik. Sorrendben — vándorgyűlés, jelleggel — ez már az ötödik ilyen eszmecsere, illetve kiál. lítás. Itt azokkal a fémekkel foglalkoznak, amelyeknek fajlagos előállítási költsége kilogrammonként meghaladja a 300 forintot. Tehát elöfor. dulásuk ritka, bányászatuk, és előállításuk munka-, illet­ve energiaigényes. A kétnapos konferencián több témában tartanak elő­adást. Szó lesz a bányászat. valamint a ritkafémek előál­lítási módozatairól. Hazánkról köztudott, hogy anyagban és energiában vi­szonylag szegény ország. Ez a -itkafémekre is megközelítő- eg érvényes, de a mátrai h-celőfordulásoknál és Pécs környékén számottevő meny. jyiségben találhatunk ilyen myagokat. A timföldgyártás rgyik mellékterméke, a már közismertebb gallium, amely­nek a gyártásában, előállítá­sában a világtermelés'10 szá. zalékát adjuk. A konferencián szovjet, csehszlovák, lengyel, NDK és bolgár. valamint magyar szakemberek vesznek részt. Tegnap délután a hivatalos programon túl a Nehézipari Műszaki Egyetem aulájában hangversenyt rendeztek. A mai napon — a konferencia záró napján — az előadások és a vita után a részvevők számára állófogadást adnak. A tavaszi Budapesti nem­zetközi Vásár zárása alkal­mából dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter nyilat­kozott az MTI munkatársá­nak a BNV tapasztalatairól. — A tavaszi BNV mérlegét megvonva joggal állapíthat­juk meg — mondotta —, hogy a vásár jól megfelelt a várakozásoKnak, teljesítet­te sokrétű feladatát. A kiál­lítóként részt vett kereken 800 hazai vállalat és gyáregység bemutatott termékei összessé, gükben magasabb színvona­lat tükröztek mint korábban, s jól megállták helyüket az erős nemzetközi mezőnyben. Különösen vonatkozik ez a gépipar és a vegyipar egyes gyártmányaira, amelyek — összhangban általános ipar- fejlesztési és külgazdasági törekvéseinkkel — alkalma­sak arra, hogy azokat válla­lataink minden piacon gaz­daságosan értékesítsék- Közü_ lük megemlítem a Cse­peli Szerszámgépgyár pálya­vezérléses esztergagépét és a Magyar Kábel Művek szaba­dalommal védett karotázs kábelét. Hasonlóképpen a nemzetközi élvonalba sorol­ható a MEDICOR Műveknek jelenleg a világon egyedül­álló mikroszámílógépes or­vosdiagnosztikai állomása továbbá az az új gyomirtó­szer, amelyet a Budapesti Vegyiművek állított ki. Az utóbbi vállalat világviszony­íui-oan egyike annak a négy gyárnak, amely ezt a termé­ket előállítja. — A példákat természete­sen tovább lehetne sorolni. Széles körben találkozhatunk a sikerrel teljesített IV. öt­éves terv eredményeivel. A mostani BNV-n nagy hangsúlyt kapott a szocialista gazdasági integráció komplex- programjának végrehajtása, elsősorban az együttműködés korszerű formáinak széles körű alkalmazása. Az eddigi eredményekről külön doku­mentációs kiállítás adott számot, s a csarnokokban is sok helyütt láthattuk az egyes kiállított tárgyaknál a KGST-együttműködés gya­korlati megvalósulására utaló feliratokat. A tőkés országokat, köztük valamennyi jelentős kereske­delmi partnerünket, csaknem ezer cég képviselte. Budapes­ten üdvözölhettük a nyugati gazdasági kormányszervek és az üzleti körök számos ve­zető képviselőjét is. Ez is bi­zonyítja, hogy erősödött a ta­vaszi BNV-nek. mint a beru­házási javak szakvásárának nemzetközi vonzereje. A vásáron számos kooperá­ciós tárgyalásra is sor ke­rült a hazai vállalatok és tő. kés cégek között. Tegnap este 7 órakor be­zárta kapuit a tavaszi BNV. llllliFlil !§g/?íiii az ipari szövetkezetek VII. küipessziisa Mao epészségéről Az ipari szövetkezetek ok­tóberben összeülő VII. kong­resszusának előkészületeként az országos tanács csütörtö­kön megvitatta az elmúlt években végzett munkát és az 1980-ig végrehajtandó leg­fontosabb feladatokat össze­gező irányelveket. Az országban jelenleg több mint ezer ipari szövetkezet, 11 szövetkezeti közös vállal­kozás és társulás tevékeny­kedik. Tiszta vagyonuk csak­nem 16,5 milliárd forint, több mint kétszerese az 1970. évi­nek. E közös vagyonnak 98 százaléka oszthatatlan szö­vetkezeti tulajdon, ami fon­tos és lényeges eleme az ipa­ri szövetkezetek szocialista jellegének. Az országos tanács egyet­értett abban, hogy a' soron következő feladatok között a lakosság igényeinek jobb ki­elégítése, a szolgáltatások és az áruválaszték bővítése all az előtérben. Ezt a szövet­kezetek — egyebek mellett — többműszakos termelés bevezetésével, a tartalékok feltárásával kívánják bizto­sítani. Az építőipari szövet­kezetele terveiben fontos sze­repet kap a lakásépítés, 1930- ig 35—37 ezer családi otthont kell felépíteniük. Az ipari szövetkezetek 1976 első negyedévében 7.9 száza­lékkal termel tek többet — azonos létszám ‘ mellett —. mint egy évvel korábban. A Magántermelők, kiskerttulajdonosok figyelem! A Göngyölegellátó V. Miskolc. Besenyői u. 2. sz. felajánlja megvételre az alábbi termékeket: álló oldalas 10-es rekesz 12.— Ft/db paprikás .áda 20.— Ft/db kapa-, ásó- és lapátnyél 12.80 Ft/db A szerszámnyelek nagyobb mennyiségben történő vásárlásánál árengedményt adunk.. belkereskedelem részére csak­nem 10 százalékkal több árut adtak, ugyanakkor azonban a külkereskedelemnek 6 szá­zalékkal kevesebbet. A la­kásépítési terv teljesítésében is mutatkoznak kezdeti el­maradások. Ez utóbbi tények egyúttal megszabják további fontos teendők irányát is. A tanácskózáson részlete­sen beszámoltak az ipari szö­vetkezetek mozgalmi és po­litikai munkájáról, teendői­ről is. gyarjainak újabb indiai von­zalmait magyarázza, hogy közben már egész Nyugal- Európa meghódolt az őskeleti antik teremtéstörténetek, kozmogóniák, naplegendák, eposzóriások előtt. A' 24 ezer kétsoros és a 100 ezer kétso­ros versben íródott Ramajá- nából és Mahábháratábó! minden európai nemzet egy­re többet emelt át saját iro­dalmába. Az indiai líra,tűz- kévéi előtt ámuldoztak a nyelv és verselés legnagyobb virtuózai, a franciák. Goethe pedig * a legnagyobb német költő, a Westöstlicher Divan­ban úgy hódolt Keletnek, hogy egy minőségben új lí­rai tematikát, új lírai vi­lágot tett. le i világiro. dalom asztalára. Teljés elis­meréssel szólt Kalidászáról. kit a világ egyik legnagyobb költői lángelméjének tartott. A Westöstlicher Divan meg­jelenése után alig egy évti­zeddel a magyar reformmoz­galom költőóriása Vörösmar­ty Mihály — versenyezve a világirodalom típusaival. Fausttal, Don Jüannal, " — megalkotja Csongor és Tün­dét. E ésodálatos mesedrá­mánál romantikusabb költői sorok, ezeregyéjszakáibb lírai látomások, végtelenbe vesző romantikus boldogságkeresés Kalidásza c;zakuntaláiában fedezhető fel. Csak az volt a külön ma­gyar nemzeti szerencsétlen ­Mao Ce-tung, a KKP KB elnöke, akinek egészségi álla. potáról az elmúlt hetekben a híresztelések tömege kelt szárnyra, csütörtökön este „szívélyes, baráti beszélgeté­sen” fogadta a Pekingben időző Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni miniszterelnököt. A találkozón kínai részről jelen volt Hua Kou-feng miniszter, elnök, pakisztáni részről pe­dig Aziz Ahmed külügyi és hadügyi államminiszter. nyomása. Miközben a West­östlicher Divan megjelenése óta az európai nemzetek köl­tészetét átitatja az indiai, perzsa, arab líra — ugyan­akkor egyre nagyobb veszély fenyegeti a magyar nemzet önállóságát. Ahogy nőtt a Habsburgok el len reformációi erőszakossága — ébredtek rá íróink, gondolkodóink, hogy amiképpen Indiát a megszál­lóval szemben a nemzeti kul­túra ereje tartja — a ma­gyarságnak is ragaszkodnia kell nemzeti múltjához, örök­ségéhez, hagyományaihoz. Az irodalom, mint Indiá­ban, nálunk is örök forrá­sához, a népköltészethez tér vissza megeuősödéséért. S ek­korára ért pl hozzánk az n híres indiai szólás-mondás is .Azért, hogy törvényi citál szent könyveket pergel, s fújja a Vádit, ne higgy a la­tornak!" Hazai megfelelője ennek az az egyre keserűbb és aktuálisabb mondás: „Ne higgy magyar a németnek, akármivel hitegetnek! Mert ha ád is nagy levelet. S pe­csétet üt olyat rája. Mint a holdnak karimája — Nincsen abban semmi virtus. Verje meg a Jézus Krisztus!” S ekkor a hazászeretet, mely különben a kis népek fiaiban különösen a szülő­földhöz kötődik, s a sző­kébb határokon aligha jut túl — Ady szavával „Ös Napkelet” felé tágul, s az őshaza, az ősi múlt felől vár fényt és igazságot... Ugyancsak csütörtökön Je Csien-jing. a KKP KB alel. nőké, hadügyminiszter, ha. sonlóképpen ..szívélyes és ba. réti” beszélgetésen fogadta a Bliutto kíséretében levő ka­tonai vezetőket, Mphamed Serif tábornokéit,, a pakisztá­ni vezérkari főnökök egyesí­tett bizottságának elnökét, va- valamint Zulfikar Ali Khan légi főmarsallt, a pakisztáni légierő vezérkari főnökéi. indította el Körösi Csorna Sándort India felé. Oda, hol Barlám és Jozafát-nak a magyar olvasó előtt már ismert színhelyén Buddha királyfi született. Oda, hol a magyarok őshazáját sej­tette Csorna - és sok boldog­talan magyar: a Himalája tartományába. Tibetbe, Ne-- palba. Kasmírba. A civi­lizálatlan, komfortot soha­se ismert vidéken, melyet még Erzsébet királynő ka­landorai sem viseltek el — Körösi Csorna/ szerényen, nagy nyugalommal húsz teljes esztendeig bírta. Az áldozatos vándor azonban hiába kereste a Szívében hordóit Magyarország bol­dog jövendőjének álomszi­geteit, hiába kereste a lá­mák kolostoraiban >i ma­gyar múlt nyomait!... ODAHAZA EZ AI,ATT Szé­chenyi István. Körösi Cso­rna nagy barátja, a ma­gyar reformkor nagy alak­ja keserűen ostromolta az elmaradottságot és Kossuth Lajos kutatta a hazai erők kicsinyes tusakodásai köze­pette az eligazodást, a jö­vő útját. A nemzet lelkileg kettéosztottál! — az akkori európai reakció politikai út­vesztői között , támolygott. Körösi Csorna odakint nap­ról napra jobban szenve­dett az elvesző illúziói mi­att. Napról napra jobban kiderült, hogy a „János pap indiai birodalmával határos” ' őshaza egy irreá­lis magyar „Sehol-or szag"! Pedig odahaza a reformkor Fodor László: A Gangesziül a Tiszáig A YVI1I C./Á./AH ség, hogy időközben — mi­ként Indiában — Magyaror­szágon is nőtt a nemzet el­Ez a kitáguló hazaszeretet Május 25—:27-e között Ki- jevben Ivan Jakubovszkij marsallnak, a Varsói Szerző­dés egyesített fegyveres erői főparancsnokának elnökleté­vel megtartotta soron követ­kező ülését á Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fogy veres erőinek katonai taná csa. A katonai tanács megvitat, ta az egyesített fegyveres erők jelenlegi tevékenységé­vel összefüggő kérdéseket, s ezekben a kérdésekben egyez­tetett ajánlásokat fogadott el. A katonai tanács ülése a Varsói Szerződés tagállamai­nak hadseregei közötti test­véri barátság és szoros együtt­működés légkörében folyt le. Hazaérkezett Kijevből a magyar katonai küldöttség, amely Pacsek József vezér­őrnagy. miniszterhelyettes ve­zetésével részt,;vett a Varsói Szerződés egyesített fegyve­res erői katonai tanácsának ülésén. Vietnami szolidaritási nagygyűlés Újpesten Csütörtök délután Újpes­ten, a Magyar Pamutipar Dalos Ida Művelődési Házá­ban vietnami szolidaritási nagygyűlést rendezett az Or­szágos Békelanács, a Haza­fias Népfront Budapesti Bi­zottsága és a Magyar Szak­szerveztek budapesti Taná­csa. A béke és barátsági hó­nap fővárosi programjához kapcsolódott a több száz résztvevővel tartott, lelkes hangulatú politikai demonst­ráció. Dr. Trautmann Rezső, a Budapesti Népfrontbizottság elnöke nyitotta meg a viet­nami szolidaritási nagygyű­lést Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, a nagygyűlés szó­noka hangsúlyozta, hogy a nemzetközi békemozgalom tavaszi akcióinak sorában, hazánkban a béke és ba_ legnagyobb magyar költője, Vörösmarty Mihály különö­sen érzékelte a nemzet megbénított akaratának ke­serves köroenforgását, titá- ni küzdelmeit Nyugat és Kelet között. Ö vesz iga­zán először színeket az in­diai irodalom palettájáról a mély nemzeti fájdalom kife­jezésére. Fájdalmát Keletre vetíti: „Hol Siva végtelen fövényében lankad a napi...” Körösi álmait pe­dig odakint a Pamír-íenri- síkon napról napra egyre reménytelenebből cáfolják a tények: nincs magyar ős­haza — a boldogságot az európai hazában kell meg­találni! India magyar remetéje — bár húsz esztendőn át min­dig újrakezdődő akarások­kal, dacos újrakezdéssel folytatja kutatásait — sem küldhetett semmi olyat haza, ami országát kimoz­díthatta volna középkori megrekedtségéből, s ami' le­dobhatta voína nyakából az idegen igát! S ekkor, út­jai vége leié — ködösen, végtelenül halványan felfe­dezett valami nyelvrokon­sági nyomokat a magyar és a tibeti nyelv között... Megtanulta az indiai nép idiómáit. Eléje tárult a brit gyarmatosítás körképe, s ettől India iránti széretete is inőtt. A kultúraszomjas magyar vándor végül meg­alkotta a nagy világraszóló jelentőségű tudományos munkát: a tibeti nyelvtani és a tibeti—angol szótárat. Ezt cselekedni Csorna ré­széről mindenesetre kirá­lyibb dolog volt, mint az ahgol királyok részéről T" dia elnyomásai... Munkája után pontot let a sors. A magyar őshaza „égi jegyesét” karon ragadta a halál, s odavitte, hol Buddha királyfi abban a magyarok előtt híres legen­dában: „Embernek nyitotta rálság honapja rendezvé­nyein továbbra is nagy fon­tossággal jut kifejezésre a vietnami nép iránti szolida­ritás. Vietnam — Indokína többi országával együtt \— reményteljes forrása az ázsiai biztonság megteremtésének, és ezen keresztül a világpo­litikai enyhülés folytatásá­nak, megszilárdításának. Nguyen Manh Cam is fel­szólalt a nagygyűlésen. El­mondotta egyebek között, hogy ajz 1975-ös tavaszi győ­zelemmel a vietnami forra­dalom új szakaszába érke­zett; a háborúból a békés építőmunkába való átmenet­nek, az új gyarmatosítás kö­vetkeztében kettéosztott és megszállt ország egységes es íüggetlen országgá tételének, az egész országra kiterjedő szocialista forradalom meg­valósításának, a szocializmus építésének szakaszába. ■meg a halhatatlanság kapu­ját". Vörösmarty nemzeti szorongásokkal és kétségbe- esettséggel átitatott verse, a .,Túlvilág! kép” Körösi sír­versének is megfelelt vol­na: „Borúsan néz be a vak éj / A mély sír ajtaján; / Setét és csend uralkodik / A borzasztó hazán!” Körösi dardzsilingi síremlékére aztán utólag S-'chenyi mondását vésték fel: „Egy ■szegény , árva magyar, pénz és ti/ms nélkül, de elszánt hazaliságtól lelkesítve, ha­záját kereste a magyarnak és végül összeroskadt fáj­dalmai alatt . ..” És itthon? KÖRÖSI HALÁLA után Hét évvel elbukott a 48-as szabadságharc. Az első ma­gyar forradalom, a Dózsá­iéit* paraszt felkelés akkor dőlt meg éppen, amikor a Barlám és Jozaíát-ot; elő­ször másolták a magyar íródeákok. 1849-ben bukott meg a második. S a ma­gyar paraszt sorsa kísérte­tiesen idézte a faekével kínlódó indiai páriák sor­sát. Azok fölött idegen és hazai urak barbárkodtak. S a magyar hűbériség hazai urai újra csak megalkud­tak az idegen dinasztiá­val. .a megbukott sza­badságharc ismét kultúr­harccá változott át. Ekkor megint a magyar—indiai kulturális vonzalom sajátos dialektikája érvényesült. Az „arrha" — az emberiség " bölcsőjéig visszanyúló hin­du életelv — a célszerű is­meretszerzés. a turlásnöve- lés — a szellemi felfegy­verzés diada'áérl segítőit már annak ideién a kó- ’exmásoió diákjainknak. Most még többet ígérő fegyvernek ígérkezett. Az „artha” elve magyar köz­mondást szült ekkor; „Min­dent tudni: hatalom!" (Folytatjuk) 1 ist tartott a teái IwÉt latnai tanácsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents