Észak-Magyarország, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-28 / 125. szám

'5976. mójus 28., péntek ag»suwai;. ,.%anpt ES2AK-MAGYARORSZÄG 3 IvbIíszIí : a városka áramlás A hegyaljai ásvány jövője IB R JPEI 1 R ti keresett leni MEGYEK- es Királyhegyen kvarcitol találtak. Nem most, hanem a XV. században. A hegyaljai ásvány bányászat legrégibb emléke a Sárospa­tak. környékén talált kvar­cát, amely a középkor ma­lomiparában Európa-szerte ismert volt. Az 1569-es év­szám olvasható egy, Sáros­patakon készült, .cserépkály­hán is, amely Czeglédi Fe­renc munkája. A megyerhe- gyi kaolinok remek alap­anyagai lettek a környék fa­zekas- és kályhaiparának. A múlt században egyre újabb lelőhelyeket tártak fel: a lii- zérradványi Koromhegyen például még ma is termelik az igen értékes illitkaolint, amely az 11131-ben létesült Hollóházi Porcelángyár leg­fontosabb alapanyaga volt. A század elejének kutatási eredményei a Barna testvé­rek nevéhez fűződnék. Ők nyitották meg Mád környé­kén a koldui bentonitbányát. ahol egyidejűleg kaolint és kvarcitol is bányásztak, s ők művelték a Bomboly-bányát is, ahol kovasavas kaolint találtak. Az akkori bányák közös jellemzője volt a kis volu­menű termelés, s az. hogy létüket a szerencsés véletlen­nek köszönhették, nem pedig tervszerű geológiai kutatások­nak. Jó példa erre, hogy a Bomboly dűlői kaolinra a különleges „fehér ürgék", azaz az ürgék fehérre poro­sodott szőrzete hívta fel a környéken élők figyelmét. A tervszerű kutatások csak a felszabadulás után indultak meg, s igazi jelentőségüket, fénykorukat napjainkban élik. Szép Iliidre, az Orszá­gos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Műveinek főmér­nöke elmondotta: földtani kutatásokra több mint 15 millió forintot fordítottak az elmúlt tervidőszakban. 252 fúrást mélyítettek le — ösz- szesen tíz kilométer mely­ségben. A kutatások egyik legfontosabb célja; az ipar által már használt, ismert importanyagok pótlása hazai ásványokkal. Az elmúlt évek kutatásainak részeredménye­ként bebizonyosodott: szá­mos, hasznosítható anyagot rejt még e terület. A geológiai felmérések hé­vízi hőenergiát és ércesedést is jeleztek — a nem érces ás vá ny bányásza ti anyagokon kívül. Az elmúlt évben ér­dekes kutatássorozat kezdő­dött Szerencs—Monok térség gében. Az import földpái helyettesítésére olyan káli­tufát keresnek, amelynek ti —íl százalékos a káliumtar- tulma. Az idén csupán erre a kutatómunkára másfél mil­lió forintot fordítanak. Az eddigi eredmények bizlató- /ak: a keresett anyagot Mo­nok térségében mutatják a kutatások. A másik, ugyan­csak sokakat foglalkoztató téma, a papíripari kaolin fel­kutatása. Sürgető a feladat, mivel l!)80-ra kimerül a sze­gi bánya készlete. Papíripa­ri kaolint most Mádon, az Istenhegy környékén talál­tak. Az idén itt. húsz fúrást ■ mélyítenek le, jövőre pedig megkezdik a részletes kuta­tásokat is. Ismeretes, hogy Erdöbényén a kovaföld bánya szomszédságában elkezdték egy előkészítő üzem kialakí­tását, amelynek elkészültét a jövő év r égére tervezik. Eh­hez kapcsolódnak azok a geo­lógiai kutatások, amelyeket a meglevő kovaföld-lelőhe- lyeken túli területek felde­rítésére indítanak az idén. A HEGYALJA geológiai felderítésén túl, jelentős technológiai kutatásokat is folytatnak itt. Van ugyanis jó néhány, már felderített területük, ahol még nem kezdték meg a kitermelést. Ennek oka, hogy az itt ta­lálható ásványok természetes állapotukban nem felelnek meg az ipari igényeknek. A megoldás az volna, ha maga a művek készítené elő eze­ket az ásványokat az ipari felhasználásra. Ez ma már nemcsak elgondolás: a labo­ratóriumi kísérleteket már megkezdték — természetesen „házon belül”. Most a bába­völgyi kaolint és a koldui, úgynevezett pettyes kaolint vetették alá különböző, bo­nyolult vizsgálatoknak. A pettyes kaolin á papíripar töltőanyagaként. funkcionál­na, ha ... Ha sikerül elérni, hogy ne színezze barnásra a papírt. Ügy tűnik: a „ned­ves úton” előkészített ásvány megfelelő lesz. Biztosítja a f!(> százalékos fehérséget, hol­ott az előírás csak 80 száza­lék. Ez a fehérségszint még az exportkövetelményeknek is megfelel. A papíripar el­fogadta az ily módon előké­szítet t anyagot — már csak a nyomdai véleményezés van hátra. Ugyancsak fontos kérdés: hogyan hasznosíthatnák az előkészítés során keletkezett mellékterméket? Az eddi­gi kísérletek azt mutatják, hogy a melléktermék fel­használható a durva-, azaz az épületkerámiaiparban. A bizonyosság érdekében a ke­rámiaipar rövidesen elvégzi a szükséges nagyüzemi kí­sérleteket. Amennyiben a kí­sérletek kedvező eredménye­ket hoznak, érdemes meg­fontolni egy nagyberuházás megvalósítását, a nedves elő- készítőmű kialakítását. A Hegyaljai Müvek jelen­tős exporttevékenységről is számot adhat. A külföldi partnerek nemcsak a finom borokat kedvelik a Hegyal­járól, hanem legalább olyan „csemegének” számít piacai­kon a hegyaljai ásvány. A MÜVEK éves termeié: si értékének mintegy 30 szá­zalékát exportálja. A tava­lyi 243 millió forintos ter­melésükből 80 millió forint értékű volt az export. Évek óta számottevő mennyiséget szállítanak ásványaikból az NSZK-ba, Ausztriába. Svájc­ba és a skandináv államok­ba. Külföldön a legkereset­tebb a perül: ’— exporttevé­kenységüknek több, mint a felét a perlitexport teszi ki. Számos rendelés érkezik az öntödei benlonilra, a fiizér- radványi illitkaolinra és az erdöbényei kovaföldre is. Idei ex p port tervük 90 millió forint értékű ásvány továb­bítása. Déváid Hedvig A Magyar Urbanisztikai Társaság csütörtökön az új­városháza dísztermében tar­totta tisztújító közgyűlését. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a társaság elnöke nyitot­ta meg a tanácskozást. Az Urbanisztikai Társaság elnökségének beszámolóját dr. Csáki Norbert főtitkár terjesztette a közgyűlés elé. Megállapította, hogy városa­ink. településeink az urba- nizálódás leggyümölcsözőbb korszakát élték át a legutób­bi közgyűlés óta. A városba áramlás ütemének növekedé­sével a IV. ötéves tervben az ország 83 városában a la­kosok száma V százalékkal növekedett, s a falvakban 2.U százalékkal csökkent. Eb­ben az időszakban Magyar- ország elérte a világ legfej­lettebb országainak lakásépí- tésj ütemét : ezer lakosonként 1974-ben 8.4, tavaly pedig 9,4 új otthont építettünk. Minden eddiginél gyorsabb ütemű volt a városrészek re­konstrukciója. Többek között új városközpont alakult ki Salgótarjánban. Szombathe­lyen. Szolnokon, s a városok arculatát formázták a sza­bad építési területeken ki­alakított nagy lakónegyedek, és a gépkocsiállomány meg­kétszereződésével összefüg­gésben épített közlekedési hálózat autóútjai, parkírozói és más létesítményei. Rend­kívül gyorsan fejlődtek az üdülőterületek is. de az ered­mények árnyoldala, hogy el­burjánzott a szabálytalan vagy engedély nélküli épít­kezés. megjelentek a szép tá­jak kénét romboló bódét,ele­pek. Hasonló gondok nehezí­tik a tervszerű fejlesztést a főváros környékének telepü­lésövezetében is. E gondok nagy részét el lehetett volna kerülni, ha beruházásszerve­zési intézmények, esetleg vál­lalatok létrehozásával készí­tik elő az üdülőterületek és a családi házas körzetek tervszerű beépítését. Az ülésen az elnökséget újjáválasztották. Az elnök ismét Sarlós István, a főtit­kár Barna Gábor lett. \ A mezőgazdaságban mind­össze néhány nap az ünne­pé. Csak a betakarított jó termés, csak egy,-egy gazda­sági év sikeres lezárása „ad alapot” az ünnepre, időt a jóleső számvetésre. Így volt ez az elmúlt héten Hcrnád- németiben is, ahol a Her- nád völgye Termelőszövetky- zet' dolgozóinak a tavalyi esztendő dolgos napjai „szol­gáltattak okot” az örömre. Egy nap az ünnepé volt. a Kiváló Termelőszövetkezet cím, az eredményeket hozó hétköznapok köszöntésének napja. De Hernádnémetiben úgy ünnepelték a tegnap si­kereit, hogy a ma, az idei óv négy és fél hónapjának ered­ményeivel is dicsekedhettek Körösi Lászlónak, az 5935 hektáros közös gazdaság lo­rn ezőáazd ászának szavaiból — beszélgetésünk során — ez csendül ki. A gazdaság­ban, még a vétesi időben legkésőbbi fő növény a kuko­rica is máius fi-ra földbe kö­rűit. Fő növényeket említek, s ezek a hernádnémeti vetés- szerkezetben az őszi búza, a tavaszi árpa, a kukorica, a cukorrépa és a lucerna. Ez a „növény-ötösfogat” díszük, fejlődik, termelt és az idén is terem a szövetkezet 4424 hektáros szántóterületének jelentős részén. Az, őszi bú­zát 1200, a kukoricát 747, a lucernát ,401 és a cukorrépát 133 hektáron termesztik. Sör­árpából — itt a sörgyár tö­vében — évi 359 vagonos kö­zéptávú szerződésük van. Körösi László minden tényt, adatot, változást, ami a Hernád menti földeken, táblákon történik feljegyez. Nekem is füzetekből mond­ja az egyes növények terü­letét, a vetések idejét, a faj­tákat. a vegyszerezés, a táp­anyag-utánpótlás adatait. Ezekből az adatokból tudom meg, hogy bizonyos fajta út­keresésnek lehetünk tanúi ebben a gazdaságban. Igaz, útkeresés legtöbb üzemünk­ben van, de míg máshol a jó. az adottságokhoz legjobban megfelelő vetésszerkezethez keresik a növényféleségekel, addig itt már ennél előbbre járnak. A vetésszerkezet nö­vényeit évekkel ezelőtt meg­találták. Most növényfélesé­geken belül keresik, kutat­ják a legjobb mutatókat „produ káló” fajt ákat. — Egyrészt ezért van ötfé­le őszi búzánk, hatféle tava­szi árpánk, négyféle cukorré­pánk és ugyancsak négyfajta kukoricánk. Kukoricából —, mivel jó kapcsolatban állunk a -Szegedi Gabonatermeszté­si Kutató Intézettel — a ter­melés mellett minden évben kísérletképpen 1—2 hektáros parcellákon 19—12 fajtat pró­bálunk ki .. . Őszi búzából jelenleg 38.9 százalékkal még az Avróra vezet, de Körösi László sze­rint a tavalyi év eredményei azt ígérik, hogy a jövő faj­tája ezen a területen a Kom­polt i fajta lesz. Tavaly 44 mázsás átlagtermést adott, s ha idén sem csalatkoznak benne, akkor jövőre ennek a búzának a vetésterületét je­lentős mértékben növelni fogják. A sörárpa termesztését Hernádnémetiben a sörgyár közelsége indokolja. — Itt is keressük az új fajtákat, amelyek magasabb termöképességűek, alacso­nyabb teli érj etarta lm ú a k. Idén fajtakísérletként NDK és csehszlovák fajtákat is vetettünk. A vetések jól kel­tek. Szép az árpánk. Sajnos, az NDK és csehszlovák, faj­ták közül az Országos Fajla- minösitő Intézet meg csak az Elginát ismerte el. A másik gond pedig, hogy még ebből az. elismert 'fajtából sem na­gyon lehet vetőmagot sze­rezni. Kukoricából, a betakarítás időben és folyamatosan tör­ténő elvégzése érdekében ko­rai, koze.pi.oi 4i és koz* pke- sei fajtákat termesztenek. A növény gépesítése — annak ellenére, hogy nem rendszer­ben gazdálkodnak —. telje­sen megoldott. A két Rába— Steiger, valamint MTZ erő­gépek mellett SPC—6M ro­mán velőgép. IFA-gépkocsik- ra szerelhető Kertilox Góli­át. és 7 darab Brand adap­terrel felszerelt SZK—5-ös kombájn „elégíti ki” a ku- koricutermesztés gépi igé­nyeit. A miskolci járás cukorré­patermesének több mint fe­lét Hernádnémetiben terme­lik meg. Idén a magyar, dán, holland és NSZ1C vetőmag­vak április 4—21 között ke­rültek a talajba. A 133 hek- tár területből 53 hektár még hagyományos kézi művelésű, a többit már géppel műve­lik. Hernád németiben, tavasz- szal az időjárás szeszélye el­lenére időben elvetettek min­den magot. Végeztek a vegy­szerezéssel. A kelés mennyi­ségével és minőségével elé­gedettek. Az eddigi munka, a határ május végi képe re­ményűvel tő; jó termést ígér. A tavalyi gazdasági évben a Hernádvölgye Termelőszö­vetkezetben nagyszerű ter­mésátlagokat értek el. Hal­lottam rosszmájú véleményt, amely szerint: könnyű ne­kik, csak vetni ne felejtse­nek el! A .kijelentés a jó ta­lajadottságokra értendő, ami nem is vitás. de... és itt ki kell hangsúlyoznunk: a jó talaj csak egyik feltétele a jó és a nagy termésnek. Hernádnémetiben ugyanis a jó föld mellett 7 millió fo­rintot fordítanak évente mű­trágyavásárlásra, 800 hektár térülőiét szervestrágyáznak minden esztendőben, időben os gyorsan — növényvédő repülőgéppel — védekeznek a gyomok, a kártevők ellen, kutatják, keresik az új és jobb fajtákat. A gazdaság­ban jó szakvezetők munkál­kodnak és nem utolsósorban szorgalmas tagság. A községben azt mond­ják: az ünnepek csak dolgos hétköznapok titán jönnek. S minél dolgosabb a hétköz­nap, annál szebb az ünnep. Hajdú Imre I iparág Sirsodban A Tiszai Köolájfinomiló területén a második negyedévben kezdték meg a kivitelezők az úgynevezett lepárló tornyok (kólónál;) építését. A Szovjetunióban gyártott berendezések, amelyeket súlyuknál és nagyságuknál fogva csak a helyszí­nem tudnak összeszerelni, a kombinált üzemben kapnak he­lyet. A Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat szakemberei június végére szeretnék a C5 és C6 jelű kolonát, valamint az atmoszférikus főlepárló torony szerelési munkáit befejezni. Különben a tervidőszak régéig összesen 10 ilyen berendezést helyeznek üzembe az épülő köolajjinomítóban. A Budapesti Vegyipari Gépgyár kivitelezésében készülnek a T1FO 60 ezer köbméteres kőolaj- és 20 ezer köbméteres benzintartályai, amelyeknek szerelése a beruházási program szerint halad. Mint érdekességei említjük meg, hogy cgy-egy kőolajtartály építése közben — ilyen nagyméretű tartályokat elsőként Lenin városban építenek — több tíz kilométer varra­tot kell a hegesztőknek elkészite'ni. A Tiszai Köolajfinomitó Vállalat, mint a létesítmény be­ruházója kezdettől fogva elégedett a szerelő vállalatok mun­kájával, így a Ganz-MÁVAG itteni tevékenységével is. Ez a cég készíti többek között az 1000 köbméteres gömbtartályo- kat, amelyeknek szerelésében jelentős elörehaladasl értek el. Ha a kivitelezők továbbra is betartják a szerződésben vállalt kötelezettségüket, nem lesz akadálya a beruházási program időarányos teljesítésének. Daru emeli a rendeltetési helyükre a lepárló tornyok több Ionná súlyú tartozékait. Az épülő gömbtartályok egyike. Fotó: Laczó Védekezés a házikertekben a burgonyabogéi ellen A burgonyabogárnak évente általában kél nemzedéke, van. Első nemzedéke május vegétől június vegéig fejlődik, a máso­dik nemzedék bogarai pedig au­gusztus végén, szeptember ele­jén érik el a teljes fejlettségü­kéi. A íiatal lárvák falánkságá­ra jellemző, bogy naponta test­súlyuk tízszeresét is képesek elfogyasztani, ezért az ellenük való védekezést időben, s fel­tétlenül /végre kell hajtani. Az első permetezést akkor kell elvégezni, amikor az at telelt bogarak nagy része már előjött a talajból, és a levélzeteti a leg­korábban lerakott sárga tojás- esomókból kikelt lárvákkal együtt károsít. Ez az időpont az időjárástól függően május vé­gére. június elejére tehető. A védekezés második szakasza jú­lius második fele. amikor az első nemzedék íiauU bogarai^ a talajból mar előjöttek. A házi­kertekben a védekezéshez per­metező- és porozószereket egy­aránt használhatunk. Permetező­szerek közül felhasználható a Sevin 85 \VP 0.2 százalékos, va­lamint a Salox 20 WSC 0.4 szá­zalékos töménységben. Porozószcrekből a Ditrifon 5 és a Rovlinka a D van engedé­lyezve. Előbbiből 20—26 dkg-ot. ulóbbiaól 20 dkg-ot juttassunk ki egyenletesen 100 négyzetmé­terre. A szerek változatos hasz­nálatával a burgonyabogár ol- lonállóképcsségénck kialakulá­sát is megakadályozhatjuk. s ezáltal eredménvesebbé tehetjük a védekezést. A felsorolt rovarölő szerek em­berre és állatra mérgező vrgyü- lctok, ezért a címkén található óvó rendszabályokat és a biz­tonsági előírásokat maradékta­lanul tartsuk be!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents