Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

1976. április 1., csütörtök GSZAK-MAGYARQRSZAG 3 f* I! csánvi dimvések •A Borsodi Vegyikombinat hárombetűs emblémája világ­szerte ismert. Európa halá­rain lúl is nagy keletje van h gyár termékeinek, ami azt jelenii: e nagyüzem világ- színvonalon termel. S hogy nem akármilyen módon és minőségben, azt egyetlen tény is jól illusztrálja: az általuk gyártott termékíále- ségeket reklamációk nélkül veszik át. a megrendelők, a vevők. Mint azt Pázinándi Gyula, kereskedelmi igazga­tóhelyettes elmondja, a BVK 830 hazai és külföldi céggel áll üzleti kapcsolatban, akik­kel az együttműködés mind­eddig kifogástalan és tartós. E széles körű kapcsolatok egyben azt is jelentik: a BVK versenyképessége a pia­con vitathatatlan. Ennek a titka a kereskedelmi igazga­tóhelyettes szerint: — A kifogástalan minőség, a szállítási határidők pontos betartása, s az üzleti élet egyik alapvető követelmé­nyének a szigorú érvényesi- / tése: a korrekt magatartás... A piackutatás és értékesí­tés jelentőségének az elisme­rését, fontosságát nemcsak hangsúlyozzák ebben a gyár­ban, de a hatékony munká­hoz a szervezeti és az egyéb feltételeket is igyekeznek megteremtem. Távlatokban gondolkodva, évekre, évtize­dekre előre számolnak, bele­kalkulálva ebbe azokat a beruházási, fejlesztési fel­adatokat.. is, amelyek valóra váltása még' a negyedik öt­éves terv időszakában elkez­dődött. A pvc-gyár felépíté­séről van szó, amely ha el­készül, a. barcikai vegyipari bázis szerepe, jelentősége vi­lágviszonylatban is még to­vább nő. Ezzel összefüggően eleget tenni a megnöve­kedett követelményeknek, a mindeddig kialakult ós meg­honosodott szervezeti és mód­szerbeli keretek már elavult­nak, korszerűtlennek tekint­hetők. Ezért vált szükségessé a gyökeres átszervezés, a ke­reskedelmi igazgatóság létre­hozása, amely nemcsak az üzleti kapcsolatok bővítésén fáradozik, hanem igyekszik a piac legapróbb valtozasaira is reagálni. Az igazgatóság hatásköre — természetesen — nemcsak az értékesítés, hanem az anyagellátás, az anyaggal és készletekkel való gazdál­kodás. annak az Igénynek a kielégítése is, hogy lenn az üzemekben, a legkisebb mun­kahelyen is, legyen mit és mivei termelni. Mert egy jelentéktelennek tűnő alkat­rész beszerzésétől, a legdrá­gább berendezés megvásár­lásán át, az alapanyagok biz­tosításáig feladatkörükbe tar­tozik minden. A BVK 173 kész és félkész terméket visz a piacra, s mindezt 95 féle alapanyag felhasználásával állítja elő. Mindemellett 60 ezer 300 olyan anyaggal gaz­dálkodnak, ami nem tarto­zik ugyan az alapanyagok kategóriájába, de ezek nélkül a termelés elképzelhetetlen lenne. A kész és félkész termé­kek. a különféle alap- és egyéb anyagok tárolására 47 raktárral rendelkezik a gyár, ahová nap mint nap 550 vál­lalattól érkeznek a szállítmá­nyok belföldről és külföldről egyaránt. E nagyarányú for­galom — természetesen — kötelezően előírt, kiterjedt adminisztrációval is együtt­jár. Évente 21 ezer olyan számlát állítanak lei, amit külső cégek címére adnak postára. A gyárba érkező számlák szánta is eléri az évi 15 ezret. Ezeket elkönyvelni a bizonylati fegyelemnek megfelelően nyilvántartani hihetetlenül nagy munkát és erőfeszítéseket követel. — A különféle bizonylatok száma évente 151 ezerre te­hető — mondja az igazgató­helyettes, aki azt is elmond­ja, hogy tervezik mindennek a számítógépes feldolgozását. A számítógép igénybevétele kikerülhetetlen követelmény ahhoz, hogy — különösen a pvc-gyár üzembe helyezése után — az igazgatósághoz tartozó minden osztály és munkahely tevékenysége za­vartalan legyen. A zavartalan munka útjá­ban ma még — egyéb okok­ból eredően is — sokféle akadállyal kell szembenézni a gyárban. Szorító gond — tóboek között — az anyag- mozgatás, a szállítás, a ra­kodás. Érre vonatkozóan is vannak elképzelések, amely­nek lényege: az anyagmozga­tás és rakodás gépesítése. — Meghaladja viszont a lehetőségeinket — elsősorban a szállításnál — hogy a MÁV nem tudja mindig rendelke­zésünkre bocsátani azt a kocsdmeiuiyiséget, amire szükségünk lenne. Ugyanez a helyzet a közúti szállítás­nál is. Remélem, tudunk va­lamit tenni annak érdeké­ben, hogy ez a helyzet vál­tozzék, hiszen a feladatok állandóan növekednek — mondja az igazgatóhelyettes. A helyi gondokon túl a ' növekvő feladatok sorába tartozik az a kapunyitás is, amit a Közép- és Közel-Kelet felé tett a gyár. E földrész országaiban mindenekelőtt a pvc-por iránt nagy az érdek­lődés, ahol nem esetenkénti i megrendelésekről, hanem ! hosszú távra szóló üzletről van szó. E helyeken a BVK mar szembetalálja magát, a nagy nyugati cégekkel, ame­lyek szintén helyet keresnek maguknak a piacon. S hogy a BVK minden tekintetben állja a versenyt, azt a gyár termékei iránti kereslet ta­núsít ja. Sót! Nemrégiben egy Törökország által kiírt pá- lyázatot is megnyertek, ami a nemzetközi mezőnyben nem volt egyszerű feladat. — Aki extra alacsony ár­ajánlatot tesz, az minden­képpen megnyer egy ilyen pályázatot — mondja az igaz- i gatóhelyettes. — De rá is | fizet... Mi olyan ajánlattól küldtük el a pályázatot, ami a mi számunkra is előnyös és gazdaságos. A piaci kapcsolatok kiala­kításánál a BVK igyekszik hasznosítani az eddig jól be­vált tapasztalatokat, de új módszerek meghonosítására is törekszenek: kellő körülte­kintéssel és megalapozott­sággal.-“ 6 Tóth Ferenc fl borsodi paláüiaisveíő telepeiről A Kertészet, és Szőlészet hetilap legutolsó, 13. számá­ban borsodi vonatkozású írást is találhat az olvasó. Hunya­di Ákos: Szemléül, az áfész palántanevelókben címmel tudósít a miskolci és a me­zőkövesdi áfész palántaneve­lő telepein folyó időszerű munkákról. A miskolci áfész j perecesi palántanevelő tele­pével kapcsolatban kiemeli: ......... a szakcsoport-tagok ön- ! költségi áron, előlegképpen vehetik át a palántákat. En­nek összegét az átadásra ke­rülő zöldségfélék elszámolá­sakor vonja le a szövetke­zet.” Mezőkövesden februárban 93 ezer karalábépalánta haj- tatását fejezték be. Ezt 450 ezer lő paprika, paradicsom és uborka követi. A cikkíró kiemeli, hogy Mezőkövesden és a környező falvakban megközelítően 4 hektár a kis­gazdaságok fóliafelülete. Kedvezőtlenül alakult az utóbbi időszakban a létszám- struktúra az állami iparban. Az 1968—75. években a mun­kások létszáma 2,3 százalék­kal csökkent, ugyanakkor az alkalmazottaké 16,7 száza­lékkal, ezen belül az adrni- nisztratívaké 25,3 százalékkal emelkedett. S bár az elmúlt két évben lelassult ez a ten­dencia — tavaly például a növekedés egyötöde volt a korábbinak —, 1975-ben 28 ezerrel több adminisztratív dolgozó volt az állami ipar­ban, mint 1968-ban. * A Pénzügyminisztérium a létszámstoppal egyidőben, ez ev január elsejétől egyszerű­sítette, korszerűsítette az adóbevallási és adóbefizetési rendszert. A jövőben keve­sebb adatkéréssel terhelik a vállalatokat, nagyobb időkö­zönként, ritkábban lesz szükség befizetésekre. A Heves megyei Csany község lakóinak nagy részé minden év márciusában el­hagyja otthonát es az ország legkülönbözőbb vidékein dinnyét termel. A csányi dinnyések — így ismerik őket országszerte — dolgoznak Bács-Kisküii. Borsod, Békés, Csongrád és Zala megyében egyaránt. A termelőszövet­kezetekben tagként. vagy szerződéses alapon az állami ga zdasá gok ba n, szerződéssel vállalják a dinnvetermelést. A híres csányi vándorker­tészek most ismét elindul­tak a dinnyéiül,etvén.vekre. Csányban több mint 200 csa­ládi ház áll üresen, az ab­lakok lehúzott redőnyei ut­cahosszat jelzik a családok eltávozását, akik majd ősz­szel a termelési idény befe­jeztével térnek ismét vissza otthonukba. deményezés révén elérték, éogy az iparágon belül ná­luk a legalacsonyabb az ad­minisztratív létszám. * A papírmunka .csökkenté­séhez, az ésszerű szervezés­hez, a kezdeményezéshez fe­lesleges azonban a „fenitrői” a minisztériumokból jövő in­tézkedésekre várni. Bátran lehet építeni a helyi adottsá­gok, lehetőségek kihasználá­sára, saját hatáskörön bélül szükséges keresni az újat, a jobbat. Elébe kell menni a központi rendelkezéseknek. A Borsodi Hőerőmű Válla­latnál erre is láttunk jó pél­dát. — Sikerült egységesítenünk a fizetett szabadságok nyil­vántartását — újságolta Mys- lei Tibor, a munkaügyi osz­tály vezetője. — Eddig kü­lönböző helyeken — többek között az írnok, a művezető A környezetet szennyező hatások kiküszöbölésére több mint 600 millió forintot for­dítottak az új 1-Iejőcsabai Cementgyárban. Az új gyár­ban egy tonna cement előál­lításához mintegy 2.6 tonna anyagot kell megőrölni, s eközben rengeteg por kelet­kezik. A környezet védelme érdekében már a tervezés időszakában igen alaposan tanulmányozták a gyár elhe­lyezkedését. a környező la­kott területeket, valamint az uralkodó szélirányt. Az épít­kezéskor valamennyi techno­lógiai berendezést zárt tér­ben helyeztek el, s ott tör­tént, az anyagszállítás is. Ez önmagában nagymértékben csökkenti az üzemelés köz­beni porképződést. A tech­nológiai folyamatok során az aprítás és őrlés közben ke­letkező porok megkötésére 7 nagy teljesítményű elektrofil- teres pórtalanftót és 15 zsá­kos porszűrőt építettek be. Az elektrofilterek után meg­maradó. köbméterenként 50 l ezred grammnyi porszennye­ződés magas légkörbe való juttatására 2, egyenként 90 méter magas kéményt épí­tettek. Az egyéb munkahe­lyeken keletkező minimális porszennyeződés lekötésére fiz üzem környékén 25 hek­tár területet fásítanak. „Tavaszi szél vizet áraszt../’ Tokajban, a. gyönyörű Ti- sza-parti sétányon, közvetle­nül az árvédelmi gát lábánál emelkedik az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság tokaji szakaszmérnökségének és föépitésvezetőségének épü­lete. Az ablakokból is jól látni a szinte szemlátomást áradó folyót. A néhány napja még csendes, az ivóvíz- és ipari vízellátás, a mezőgaz­dasági vízhasznosítás ügyeit irányító, az ilyen jellegű be­ruházásokat kivitelező hiva­tal most órák alatt átalakul az árvízvédelem főhadiszál­lásává. — Csak az egyik ilyen bá­zis vagyunk — magyarázza Sári László szakaszmémök és Síkú Albert főépítésvezetö —. Az igazgatóság több száz kilométeres árvízvédelmi vo­nalából 80 kilométernyi gát­szakasz van a mi gondjaink­ra bízva. * És aztán szerényen hozzá­teszik, hogy a két tokaji „vi­zes” egységhez, a szakaszmér- nökséglicz és a föépitésvczc- tőséghez tartozó csaknem 500 inzüoyi dolgozó •'••í'- várja a nagynak ígérkező vizet. Nyugodtan dolgozhat, alhat. Tokaj, a taktaközi te­lepülések és Leninváros tér­ségének lakossága. A gátak ‘erősek, s azok, akik őrt áll-, nak a védvonalakon, értik a szakmájukat, sok árvíz, sok nehéz árvédekezés edzette őket igazi „vizesekké”. ' A szomszédos őrhelyen, a sárospataki szakaszmérnök­ségen már árvízvédelmi ké­szültség van a Bodrog gát­jain. A Tisza itt, Tokajnál is vagy 3 métert áradt az utób­bi napokban, küszöbön az árvíz elleni nehéz küzdelem, de Sári László és Siku Albert mégis szívesebben beszél a „vizesek” csendes napjairól, a sok ezer ember és sok ezer hektár föld vizét biztosító, s természetesen az ár- és bel­vízvédelem biztonságát is megalapozó termelő- építő­munkájukról. mint a régi ár­vizes emlékekről. Pedig mindketten, nemcsak itt „vi_ zeskednek”, de itt is szület­tek a Tisza mentén, s az utóbbi évtizedek minden „nagy vizére” emlékeznek. * A tokaji bázis végezte víz­ügyi építéseket, a vízgazdál­kodásban, vízellátásban be­következett nagy változáso­kat sorolják. Csupán az el­múlt évben, a szakaszmér­nökség a tervezett 14.9 he­lyett 16 millió, a főénítésve- zetőség a tervezett 39,4 he­lyett, 42.3 millió forint érté­kű munkákat végzett el. Ti­zenkét, illetve kilenc brigád­juk, nyerte cl a szocialista címet, öt év alatt a szakasz- mérnökség területén az ivó­vízellátás javítására 70 mil­lió, aé. ipari vízellátás fejlesz­tésére 25,9. csatornázásra és szenny vízitisztításra 26,1 millió forintot fordítottak. Folyamszabályozásokra 3S.S milliót, a védelmi müvek fenntartására, erősítésére 94 millió forintot fordított a tér­ségben a. vízügyi szolgálat, és vízhasznosításra, a taktaközi öntözőrendszer főm öveire SG millió forintot. E néhány „száraz” szám­adat is bizonyítja, hogy csak ezen az egyetlen őrhelyen milyen jelentős munka segí­tette a vízért, és a víz ellen folyo küzdelmet. Sárgásán örvénylik a nem­rég még csendes, szőke Tisza. Odafenn, a folyók vízgyűjtő területén vastag a hóréteg, lesz miből vizet árasztania a tavaszi szélnek. Tokajban és minden „vizes” őrhelyen fel­készülten várják. Az őrtál- lók, az árvédekezők valószí­nűleg ismét hosszú nap'ök 'a, hetekre vesznek búcsút csa­ládjuktól. Szólítja őket a kö­telesség: megvédeni százez­rek biztonságát, megvédeni a pusztító víztől milliárdos ér­tékeket. Ha kell esőben, vi­harban, nemegyszer 16, sőt 24 órás „árvizes” műszakok­ban. (n. s.) — A százezer forint alatti adótételeket nem kell évköz­ben bevallani és befizetni. Megszűnt egyes adókötele­zettségek 5 és 15 naponkénti átutalása, s csak a tíznapos és a havi befizetés kötelező. Az adokönyvolés bizonylatául szolgáló negyedéves mellék­leteket eddig egy forintra, ezután ezer fórintra kerekít­ve kell kiállítani. Egysége­sítették a mérleg és a beval­lás adattartalmát, nincs szük­ség az eltérések külön kimu­tatására, levezetésére, és el­marad az állami visszatérí­tés évközi részletező mellék­lete. Megváltozott továbbá az önrevízió menete is. a helyesbítéseket összevontan, negyedévenként kell bejelen­teni. Végül pedig nem kérik az első negyedévi mérlegbe­számolók gyors jelentését — magyarázta Miklós László, számviteli és pénzügyi osz­tályvezető. Mennyivel csökken majd az adminisztráció, milyen könnyítéseket tesz lehetővé az intézkedés a Borsodi Hő­erőmű Vállalatnál? — A jövőben még tovább ésszerűsíthető a pénzügyi munka — mondotta az osz­tályvezető. — Lehetőség van rá, hogy az adóbevallások félévi mellékletei, illetve az első és a harmadik negyedéin adóbevallások elmaradjanak. Átalakítható a befizetési rend is, mégpedig úgy, hogv havonta elegendő legyen egy adóbefizetés. A Borsodi Hőerőmű Válla­latnál olyan speciális, össze­vont számviteli, pénzügyi, bérelszámolási rendszert al­kalmaznak, melyhez hasonló csak a Gagarin Hőerőműben van a trösztön belül. A hat évvel ezelőtt bevezetett — tartották nyilván a kivett szabadságokat, most már megszűnt a sok vesződség, kiírás. A kartonokról pillana­tok alatt leolvasható, hogy mennyi napra jogosult még a munkás. Az osztálytól nagyon sok papírmunkát kérnek. Három ember, a létszám csaknem fele foglalkozik jelentések írásával, adatlapok, kérdő-' ívek kitöltésével. Nemrégi­ben például egy rétegvizsgá­lathoz kértek tőlük infor­mációt. A kérdések között szerepelt: hány főt szállítot­tak, étkeztettek 1970-ben és 1975-ben? Ezen belül milyen volt a férfiak és a nők ará­nya? Hányán voltak 30 éven aluliak? Mennyi volt a há­rom, vagy annál több gyer­mekes anyák száma? A megválaszolás alapos fejtö­rést, rengeteg munkát adott napokon át több embernek. A munkaügyi osztály veze­tője javaslatokat tett, hogy mit, hogyan lehetne javíta­ni, egyszerűsíteni. Az egysé­gesített személyi nyilvántar­tás, információs rendszer or­szágosan is fontos, mert kü­lönböző szervek, intézmények eltérő adatokat kérnek. En­nek kidolgozása a Központi Statisztikai Hivatalra vár. Az országos szakmai bértáblá­zatot ugyan tavaly kilenc ol­dalra csökkentették, azonban még így is terjedelmes. Vagyis: a Borsodi Hőerőmű Vállalatnál elértek már bizo­nyos eredményt az admi­nisztráció csökkentésében, a tennivaló azonban még je­lentős. Általánosítható ez a megállapítás megyénk vala­mennyi vállalatára! ’vnlaj László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents