Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-15 / 90. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. április 15., csütörtök A magyar nyelv hete Borsodban Tegnap, április 14-én kezdődött meg a magyar nyelv hetének borsodi rendezvény, sorozató. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei Szervezetének anyanyelvi szakosztálya rendezésében dr. Wacha Imre, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa tartott előadást A közéleti megszólalás felelőssége címmel Miskolcon, a megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. Ugyancsak tegnap tartott előadást, rendhagyó nyelvórát a Herman Gimnázium tanulóinak. A magyar nyelv hete alkalmából egyébként a megye több városában és községében kerül sor rendezvényekre, amelyeken a tanácsi dolgozók és a pedagógusok vesznek részt. Ezeken a beszélgetéseken a megszólalás felelősségéről, az anyanyelv gondozásának fontosságáról lesz szó. A magyar nyelv hete alkalmából a magyar nyelvtan tanítását bemutató órát terveznek Sátoraljaújhelyen, amelyre a megye középiskoláinak magyar nyelvszakos pedagógusait hívják meg. Mami .gazdaságok országos húsmarhalarlási tanácskozása Az Állami Gazdaságok Országos Központja rendezésében április 13-án és 14-én, kétnapos országos húsmarha- tartási tanácskozást rendeztek Miskolcon. A tanácskozást — amelyen megyénkből és az ország minden i :s bői érkezett, mintegy 120 állami gazgasági vezető, szr’tember vett részt —, Petr*' Pálnak, az ÄGOK főosztályvezetőjének vitaindító előadása vezette be. Ezután került sor a ma már országos, jó, követendő példaként elismert léhi húsmarha-tenyésztési és takarmányozási eredmények ismertetésére. A Léhi Állami Gazdaság, amely a legutóbbi Országos Mezőgazdasági Kiállításon is nagyszerűen szerepelt jószágaival, két húsmarha-fajtá- val is évek óta folytat ered- . menyes tenyésztési kísérleteket. Előbb a gazdaság vezető szakembereinek előadásaiból, majd a helyszínen tartott, bemutató során megismerkedhettek az országos ta- | nácskozás részvevői a léhiek húsmarhatirtási eredményeivel, programjával. TelepiBésfelieszlés és kisfcerfmozgalem Tegnap, szerdán, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának tanácstermében ülést, tartott a HNF megyei elnöksége mellett működő gazda- ságpoitikai és településpolitikai társadalmi munkaközösség. Az együttes ülés elnöke Lukács János volt. Elsőként Molnár József adott számot a társadalmi munka- közösség négvéves munkájáról. Elmondotta, hogy az elmúlt évben jelentős feladatuknak tartották: a lakosság minél jobban megismerje az előttünk álló gazdasági feladatokat, terveinket. A nagyközségekben, falvakban a nemrég lezajlott falugyűléseken a tanácsi vezetők ismertették az elmúlt időszak alatt elért eredményeket, de ezzel együtt a lakosság elé tárták részletesen a következő évek fejlesztési programját is. A falugyűléseken rengeteg észrevétel, javaslat hangzott el. Szóba kerültek a munkaerő- helyzet, a kereskedelmi ellátottság alakulásával kapcsolatos gondok is. Borsodban sok a bejáró, így számukra — a sajátos helyzetüket figyelembevéve — klubokat szerveztek több helyen is a megyében. Ezek a foglalkozások, összejövetelek hasznosak, a programok egyre gazdagodnak. MegállaDÍtotta a gazdaság- politikai társadalmi munka- közösség beszámolója azt is, hogy a mezőgazdasági dolgozók részéről egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a tanulás, a szakmai képzés, a továbbképzés iránt. A korszerű nagyüzemi technológiák, a kemizálás fejlődése miatt erre elengedhetetlenül szükség is van. A tudás, a szakértelem azonban nemcsak a nagyüzemekben, a háztáji gazdaságokban is kamatozik. Az elmúlt négy év alatt a munkaközösség aktívái kiemelten foglalkoztak a zöldség- és gyümölcstermesztés kérdéseivel, a termelés színvonalának javításával. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére feltétlenül szükség lesz a jövőben is, ezért az a cél, hogy ezek a kis gazdaságok is minél korszerűbb eszközökkel, jobb feltételek mellett állíthassák elő termékeiket. A falupolitikáról szólva Molnár József elmondta, hogy a megváltozott, jobb körülmények más életformát diktálnak a borsodi falvakban is. a szabad idő felhasználásának módjai azonban nem mindenütt a legmegfelelőbbek. A színvonalas szórakozás, a tartalmas közművelődési programok kidolgozása, összeállítása több helyen még várat magára. Tovább kell bővíteni a művelődési, tanulási lehetőségeket, és ez -többnyire újabb anyagi befektetést sem igényel. Ezt követően dr. Tóth Béla, a településpolitikai munkaközösség titkára számolt be munkájukról. Megállapította, hogy a népfront aktívái sokat tettek annak érdekében, hogy a megye lakossága megismerje Borsod település-fejlesztési tervét, igyekeztek minél nagyobb tábort szervezni a társadalmi munkaakciókhoz, aminek, következtében nőtt az egy emberre jutó társadalmi munka értéke a megyében. A lakók érdekeinek szem előtt tartá- i savai sok helyütt megszervezték a hasznos társadalmi ! tevékenységet ellátó lakóbizottságokat. A tiszta virágos község és város mozgalomnak egyre több hívet lehetett szerezni Borsodban, s ennek nyomán jelentős falu- és városszépítö munka bontakozott ki. A környezetünk védelme érdekében indított fásítási akciókkal kapcsolatban elég csak azt megjegyezni, hogy egyetlen évben sem lehet annyi facsemetéhez hozzájutni, amennyit a lakosság igényel a tavaszonként megújuló faültetések idején. Találkozás a választópolgárokkal A képviselői beszámoló hallgatósága. (Folytatás az 1. oldalról) A kormány elnöke a kíséretében levő megyei és városi vezetők társaságában délután a 40. számú Általános Iskolába látogatott. Itt találkozott a III. kerületi oktatási intézmények vezetőivel, képviselőivel- Tok Miklós, a városi tanács elnök- helyettese a város oktatási és közművelődési helyzetéről, ;i közművelődési szervek előtt álló feladatokról tájékoztatta a vendégeket. Pásztor József, a Pedagógus Pártbizottság titkára a két és fél éve alakult pártbizottság munkájáról adott számot. Az iskola Ságvári Endre úttörőcsapatának életét, tevékenységét Ki- szela István, az úttörőcsapat vezetője ismertette. A rövid információk után élénk eszmecsere alakult ki a kormány elnöke és az oktatási intézmények képviselői között. Elsősorban a szakmunkásképzésről és utánpótlásról esett a legtöbb szó; a jövő munkásnemzedékének oktatásáról, neveléséről. Ezt követően Lázár György az iskola aulájában ország- gyűlési képviselői beszámoló keretében találkozott, a III. kerület dolgozóival, választóival. A beszámolóra több mint 900-an jöttek el. a jelenlévő választópolgárokat és az elnökségben helyet foglaló Lázár Györgyöt, dr. Bodnár Ferencet. dr. Ladányi Józsefet, Drótos Lászlót, Rózsa Kálmánt és Hegyi Imrét Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára üdvözölte. Lázár elvtárs beszámolója elején megköszönte, hogy a választópolgárok ilyen szép számmal eljöttek, hogy meghallgassák képviselőt, beszámolóját és az ország gondjairól szóló tájékoztatót. — Kettős minőségben szólok most választóimhoz, — mondta. — Egyrészt, mint e munkáskerület országgyűlési képviselője, másrészt, minta kormány elnöke. — Lázár elvtárs ezután beszámolt az országgyűlés és a képviselők tevékenységéről, arról a sokrétű közéleti munkáról, amelyet végeznek. Áttekintést adott a választások óta eltelt időszakról. — Az országgyűlés aktív és igen fontos munkát végzett az elmúlt időszakban. — mondta többek között. — Megvitatta és elfogadta a kormány ötéves munkaprogramját, a népgazdaság V. ötéves tervét, az 1976. évi népgazdasági tervet. a honvédelmi törvény- tervezetet, az emberi környezetvédelemről szóló törvényt. Majd az országgyűlési bizottságok és a megyei képviselők munkájáról szólott. — Nemcsak a törvényalkotásból áll a képviselők munkája — mondta. — Rendszeresen és aktívan foglalkoznak a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet fontos kérdéseivel. Vizsgálják azokat a tennivalókat, amelyek a dolgozók széles rétegeit foglalkoztatják. Közérdekű, szinte mindenkit érdeklő kérdésekről vitatkoznak, amelyek az élet különböző területein előbbre viszik dolgainkat. A kormány etnöke ezt követően tájékoztatást adott az aktuális politikai, társadalmi és gazdasági kérdésekről, az ország előtt álló feladatokról. Hangsúlyozta, hogy: — lő feladatunk most gazdasági célkitűzéseink sikeres megvalósítása. Ehhez jó feltételekkel rendelkezünk. Örömmel tölthet el bennünket, hogy sikeresen megvalósítottuk a IV. ötéves tervünket, mert ez jó kiinduló alapot adott az V. ötéves tervhez. Dolgozó népünk magáénak érzi az V. ötéves tervet, nemzeti programjának tekinti azt. Jó a társadalmi közérzet. jó az alkotó légkör és a cselekvési kedv, amelyeknek alapja és biztos pillére a közös bizalom, a párt és a tömeg jó viszonya és szoros kapcsolata. Van világos és lelkesítő programunk. A XI. kongresszus határozata alapján a kormány részletesen kidolgozta és az országgyűlés jóváhagyta az V. ötéves terv programját. Teljesítésével biztosítjuk a XI. kongresszus politikai, társadalmi és gazdasági célkitűzéseit. Bár célkitűzéseink és a fejlesztés üteme szerényebb a korábbinál, mégis magabiztosan, optimistán nézhetünk a jövőbe. Most a végrehajtáson és az egységes cselekvésen a sor. A kormány elnökének képviselői beszámolóját és tájékoztatóját élénk vita követte. A vitában felszólalt Koszti Lajos, Russz János, Varga Barnabás, dr. Pósala- ki László, Mosonyi, Elemér és Demcsik Iván. Valameny- nyien a munkáskerület eredményeiről, az elmúlt évek fejlődéséről adtak számot, hangsúlyozva a megoldásra váró sürgős feladatokat és azt, hogy azok megvalósítása érdekében a kerület lakói és választópolgárai mit kívánnak a jövőben tenni. Lázár György válaszolt a felszólalásokra és végezetül azt kérte választóitól, hogy mindenki a saját munkaterületén, a saját posztján tegyen meg minden tőle telhetőt céljaink megvalósításáért. Magyar-svájci tárgyalások Szerdán az Országházban hivatalos tárgyalásokra ült össze a magyar országgyűlés Péter János alelnök által vezetett delegációja és az a svájci parlamenti küldöttség, amely dr. Joseph Egli vezetésével tartózkodik Magyarországon. A svájci törvényhozás héttagú delegációját —, amely négy napja érkezett hazánkba — ország- gyűlésünk hívta meg hivatalos látogatásra. A vendégek egyhetesre tervezett. programjuk első felében előbb Hajdú-Bihar megyébe látogattak. A szerdai parlamenti tárgyalásokon a magyar és a svájci küldöttség tagjai kölcsönösen tájékoztatták egymást országuk törvényhozó testületének munkájáról. Közös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi politikai kérdéseket is taglalva véleménycserét folytattak a helsinki záróokmány aláírása utáni időszak nemzetközi légköréről Európában és a világ többi térségében. Sok szó esett a Magyarország és Svájc közötti együttműködés kifejlesztéséről, elsőrendűen a gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítéséről. Pekingi jelentés A Kyodo japán hírügynök» ség tudósítója beszámol róla. hogy Kínában a hadsereg egységei gyűléseken fejezik ki egyetértésüket a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának döntésével. amelynek értelmében megfosztották párt- és állami tisztségeitől Teng Hsziao- pingel és Hua Kou-fenget nevezték ki a párt. első alel- nökévé, illetve miniszterelnökké. A megfigyelők azonban azt gyanítják, hogy a vezetésnek továbbra is számolnia kell ellenállási központokkal. Ezt bizonyítja, hogy Kína 29 tartományából tízben nem jelent meg a nyilvánosság előtt a pártbizottság első titkára, illetve a forradalmi bizottság elnöke, hogy támogatásáról biztosítsa a Politikai Bizottság döntését. Megjelent és július 1-ével hatályba lép a munkaügyi miniszternek a munkaerő közvetítéséről, szervezett elhelyezéséről és toborzásáról szóló rendelete. Az új rendelet hatálya kiterjed mindén munkáltatóra és a vele munkaviszonyban álló vagy munkaviszonyt létesítő dolgozóra : célja a népgazdaság munkaerő-szükségletének tervszerű kielégítése, a munkára jelentkezők szervezett elhelyezése. A munkaerő közvetítését eddig is rendeletileg szabályozták, az új rendelkezés azonban több vonatkozásban is feltételezi és igényli a fővárosi és megyei tanácsok és az egyes ágazatok nagyon szoros együttműködését annak érdekében, hogy a területükön fellelhető munkaerővel gazdálkodjanak. Új vonásként a korábbiakhoz képest előírja, hogy a tanácsok közvetítési politikájukat az ágazatokkal egyetértésben munkál iák ki. másrészt, hogy a közvetítéshez bizonyos esetben szükséges az ágazati, illetve a munkaügyi miniszter jóváhagyása is. Ez nem jelenti azonban egyszersmind a tanács hatáskörének csorbítását, csupán lényeges nép- gazdasági érdekek széni előtt tartását a munkaerő irányításában. A tanács e tevékenysége közben az új jogszabály alapján a vállalatok munkaerőigényeinek kielégítésére fontossági sorrendet állapíthat meg a munkaerő közvetítésében. Az új jogszabály egyik célja, hogy korlátozza az engedély nélküli, toborzás jellegű álláshirdetéseket. amelyek csábítólag hatnak a már munkaviszonyban levőkre, s nem egyszer éppen onnan vonják el őket, ahol pedig rájuk a népgazdaságnak a legnagyobb szüksége volna. Ugyanakkor azonban rosszul járnak a hirdető vállalatok is; befektetett pénzükkel ugyanis rendszerint nincs arányban az, akció eredménye. A toborzással összefüggésben az új rendelet nagyon határozottan kimondja, hogy csak munkaviszonyban nem levőket lehet toborozni, ez azért is figyelemre méltó mivel a toborzást végzők ed dig nem egyszer zsebükben a toborzási engedéllyel munkaviszonyban álló embereket bírtak rá arra hogy más munkahelyekre menjenek dolgozni. Toborzási engedélyre ezután is szükség lesz. de az nem érvényesíthető a már munkaviszonyban állók körében, s a toborzó, vagy toborzott külön díjazásban nem résre sülhet. Szintén új vonás: az egye vállalatoknál esetleg felszabaduló munkaerő szervezett áthelyezése a rendeletben meghatározott, kiemelten fontos népgazdasági terüle tekre. Ezt elsősorban az te szí szükségessé, hogy a termelésszerkezet kívánatos- alakítása érdekében — az adott helyen felszabaduló munkaerő tervszerűen he lyezkedjen el a népgazdaság más munkaerőt igénylő területein. Ez nem jelenti azt, hogy a dolgozó csak egyetlen meghatározott munkahelyen helyezkedhet el, vagy hogy a vállalat köteles öt szakképzettség hiányában, vagy egyéb, számára nem kívánatos körülmény ellenére alkalmazni. Ahol azonban kötelező munkaközvetítést rendelnek el, ott munkaviszonyt létesíteni csak közve- ttés útján Téliét Csak kötelező közvetítéssel helyezkedhet el az, aki munkaviszonyát ..Kilépett” munkakönyvi be- iegyzéssel szünteti meg, illetve egy éven belül harmadszor, vagy többször mondta fel munkaviszonyát. Fontos része a rendeletnek, amelyben ezúttal első ízben megfogalmazódik a munkaerő-csábítás lényege. Eszerint munkaerő-csábítást követ el az, aki munkaviszonyban levő dolgozót ä munkaviszonyra vonatkozó szabályokban előírtnál magasabb, vagy az új vállalatnál hasonló munkakörben és felkészültséggel dolgozókét meghaladó juttatás adásával, "agy kilátásba helyezésével akarja rábírni munkahely-változtatására.
