Észak-Magyarország, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-15 / 90. szám

1976. április 15., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Határjárás, dombok között Az alig rügyező fák üstö­két a kiszámíthatatlan, bo­londos, áprilisi szélzuhata- gok bizony megcibálják a mérai határban, és a gépko­csi oldalát —, amellyel az Ü.i Elet Termelőszövetkezet „birtokán” határszemlére in­dulunk — erősen dübörögte- ti a felerősödött légáramlat. Pedig a szél ellenére nincs rossz idő. Az ég felhőtlen, a levegő tiszta és a vetések zöldjét napfény szaporítja. Április van, kiszámíthatat­lan, meglepetésekkel teli áp­rilis. Hol vihart arató, hol júniusi kánikulával ámító, valójában mégis újjáéledést bizonygató április ez. Mert hiába fúj most Kassa felöl a kellemetlen északi szél, a mcrai határban is szántó­vető emberek, zöldellö, bok­rosodó vetések bizonyítják a természet csodáját, a kikele­tek Kísérőm Varcog Barnabás, a mérai Üj Élet Tsz föagro- nómusa jobbra mutat. Piros DT vontatta eke „szaggatja” a barázdát, dominóként for­dítva egymásra a kihasított hantokat. Jól teleltek az őszi vetések — Négyéves, elég tarackos lucerna volt ezen a terüle­ten. Már tavaly ki akartuk szántani, de csak az idén kapunk lucerna vetőmagot, amivel ennek a táblának a kiesését pótolhatjuk — mond­ja a főagronómus, majd ki­egészítésként még hozzáte­szi : •— Ide a lucerna helyére idén kukorica kerül... Kiérünk a műútra. Jobbra- balra növekedésnek indult őszi bú za-vetések. — Ez itt balról kissé gyen­gébben kelt, de az április eleji nyárias meleg alatt „be­hozta” a lemaradást... Mérón háromféle őszi bú­zát termesztenek. A legna­gyobb a Kavkáz vetésterü­lete, ezt követi a Bezosztája; majd az Avróra. Ősszel 382 hektáron került földbe a ke­nyeret adó mag. — Legjobban a Kavkáz terem, vetéskor is ennek a fajtának volt legjobb a csí­rázási százaléka. Az Avró- ránál azt tapasztaljuk, hogy a harmadfokú vetőmagból kell kalász vékonyabb, köny- nyen hasad a szem és a termésátlag is alacsonyabb. Jól telellek a mérai veté­sek. Mindössze 15 hektár az a terület, aho! — elsősorban a későbbi vetések miatt — gyengébben kelt a mag, és az erős fagyok következté­ben a tőállomány jelentős része kipusztult. — Több éves tapasztala­tunk, hogy nálunk a szep­temberben vetett búzák sok­kal jobban megerősödnek, ellenállnak a téli fagyoknak, mint az októberi vetésék. Itt Mórán hamarabb köszönt be a hideg idő, az október végi vetéseknek már nincs úgy idejük megerősödni... Jobb kéz felé letérünk a műútról. A Volga „megdo­bál” bennünket a hepehu­pás földúton. Dombnak me­gyünk felfelé. Mellettünk csaknem kertszerűen elmun- kált, morzsalékos a talaj. A 77 mázsás kukorica Ez a Csere. Huszonöt hek­tár. Ide lucerna került. Az állomás mellett kiszántott lucernás helyére. Hektáron­ként 29 kilogramm magot ve­tettünk. Talán egy kicsit soknak tűnik ez a mennyi­ség, de a tavaszi telepítések alapján ez az optimális. A gépkocsi felkapaszkodik a domb tetejére. Mórán ezt a táblát nevezik Ortvány- nak. Ide ősszel búzát vetet­tek, de gyengén eredt, kifa­gyott. Ez az a korábban em­líteti; 15 hektár. Vadzabos, tarackos terület. — Ezt a részt kiszántjuk. A búza helyére kukoricát ültetünk ... Mórán, ha a kukorica ke­rül szóba, néhány mondat erejéig feltétlen meg kell állnunk. Tavaly 100 hektáron termesztették ezt az értékes takarmánynövényt, és hektá­ronként — nem ámítás — 77 mázsás átlagtermést értek el. A megyében a második legmagasabb átlagot. — Jó esztendő volt a ta­valyi — hárítja el a dicsé­retet Varcog Barnabás, aztán hozzáteszi: — Sikerült jó fajtákat beszerezni. Az MV- SC 380-as korai érésű, szep­tember második, harmadik harmadában érik. Géppel ta­karítható be. Azt mondják fuzáriumra érzékeny, meg rneg is oól. Mi eddig nem tapasztaltuk... Tavaly 100 hektár föld termelte itt az Új Elet Tsz- ben a kukoricát, idén 175 hektár. Majdnem a duplája. Ennek készítik elő a talajt, most a Feisö- és Alsóréten is. Az egyik táblában vegy- szereznek, a másikban már másodszor fogasolnak. Jól lönne az eső — E héten megkezdjük a kukorica vetését. Megint- csak a tapasztalatokra hi­vatkozom: nálunk április 15 —20-a a kukoricavetés opti­mális ideje. A boronák, a műtrágya­szórók után itt a Felső- és Alsóréten, de a mérai határ más részén is por száll fel. — Bizony kevés a földben a nedvesség. Az őszi veté­seknek és még inkább a ta­vaszi árpának jól jönne egy jelentős csapadék ... Szépen zöldellnek az őszi­ek Mérán, földben a tavaszi árpa, kezdődik a kukorica vetése. Mérai vetögépek se­gítenek a forrói határban is. A kép biztató. A márciusi tél ellenére „naprakészen” áll a mérai határ. Hogyan érték el? Varcog Barnabás olyasfélét mond. amit az ember szakkönyvekben ol­vashat. Munkaszervezésről, a naponkénti kétszeres ellen­őrzésről,, az emberek hozzá­állásáról beszél. — Ha minden biztosított, akkor biztosított az is, amit a mérai határ igényel. Meri, higgye el, jó a talaj itt a Hernád völgyében, csak meg­felelő agrotechnika, és rend­szeres tápanyag-utánpótlás kell hozzá. Ha mindezt elér­tük, akkor a jó munkát az eredményeink bizonyítják, „dicsérik”. Hajdú Imre A Borsodi Szénbányák Vállalat cdclcnyi aknája 1-cs telepének egyik elővájásán Dohai János robbanióCuratot készít Fotó Kozák Péter A hazai szénbányászatban az idén 300 millió forintot költenek tűzvédelmi beren­dezések felszerelésére. A Mi­nisztertanács még 1974-ben határozatot hozott a szénbá­nyák biztonságának növelé­sére. elsősorban a tűzvédel­mi intézkedések bevezetésé­re és jelentős összeget bo­csátott. a bányavállalatok rendelkezésére. Azóta 419 millió forintot költöttek ilyen célra a hazai bányákban, j Az ez évi 300 millió fo- j rint felhasználásával tovább növelik a biztonságot a föld alatti munkahelyeken. Első. 1 sorban a villamossági beren­dezések miatt keletkező bá- nyatüzek megelőzéséről gon­doskodnak. A korszerűbb . bányaművelésnél ugyan a j veszélyes tüzeket ma már ■ többnyire nem a szén ön­gyulladása, hanem az elekl- ; romos berendezésele okoz­zák. 1974—1978 között több mint 800 millió forintot köl­tött, illetve költ a bányatü- zek megelőzésére a magyar szénbányászat. Tartalékolt kapacitás Korszerűi (érmék, változattal A Nyékládházi MEZÖPA- NEL Mezőgazdasági Épület­elemgyárban készített előre gyártott elemekből az ország­ban már több mint 500 he­lyen épültek különböző léte­sítmények. Termékeik te­hát széleskörűen ismertek, s hogy mennyire keresettek, arra bizonyíték: a Pest me­gyei Építőipari és Mezőgaz­dasági Gépjavító Közös Vál­lalattal a közelmúltban meg­állapodást írtak alá, hogy közös kooperációban Kiskun- lacházán új telepet hoznak létre. A hetven méter hosz- szú üzemcsarnokot nyéklád­házi MEZÖPANEL-elemek- böl a helyszínen szerelik ösz- sze, k ugyancsak az „anya­üzem” szállítja majd a g.vár- iósablonokat is. A tervek sze­rint még az idén munkába lépő egység elégíti majd ki Pest megye mezőgazdasági épü letelem-i gény ét. A MEZÖPANEL-termék te­hát keresett. A nyékládházi üzem. kapacitását mégis eddig csak mintegy 80 százalékban kötötték le. A fennmaradó 20 százaléknyi termelést ugyan­is a II. fél évre tartalékol­ják a gyár vezetői. A miért­re a válasz kissé meglepő. Arról van ugyanis szó, hogy az állami támogatásban ré­szesülő mezőgazdasági jelle­gű beruházások pénzügyi tervei meglehetősen hosszú úton mennek végig az ille­tékes minisztériumban, s mi­re a kereteket lebontják, ki­derül lesz-e, s ha igen meny­nyi állami dotáció, bizony csaknem fél év eltelik. így azután nem csoda, ha sok­szor nem kapnak tervezőt, kivitelezőt egy-egy ilyen jel­legű beruházáshoz... Az elmúlt esztendő ki­emelkedő munkasikereket eredményezett Nyékládhá- zán. Az annak idején 80 mil­lió forintos termelésre ter­vezett üzemben tavaly 126 milliót realizáltak, noha ter­vük „csak” 117 millió volt. Ez annak a jele. hogy nagy volt az építkezési kedv 1975- bcn. Azt viszont mindezek tudatában kevesen sejthetik, hogy ilyen teljesítmény mel­lett milyen kis értékű esz­közállománnyal rendelkez­nek a gyárban. A piaci igé­nyek kielégítéséhez így ki­egészítő megoldást kerestek és találtak: termeltek a sza­bad ég alatt is. Az idén erre már nemigen lesz szükség, hiszen — saját termékből — épül, s rövidesen készen is lesz az új, 432 négyzetméte­res üzemcsarnok. Emellett dolgozóik szociális ellátásá­nak javítására is gondoltak, s ugyancsak MEZÖPANKL- elemekből. saját kivitelezés­ben 150 személyes öltöző-für­dő komplexumot, s egy 30 sze­mélyes munkásszállót építe­nek. A vezetők mondták: ér­demes, hiszen a mintegy 400 fős kollektíva egyre több dolgozója törzsgárdatag, s ma már a munkahelyi lég­kör is kedvező. Pedig .... Az igazgató nem titkolja őket is érinti — s nem is kis mértékben — az új gazdasá­gi szabályzók okozta pénz­ügyi változás. Mostani, csak­nem 22 napi keresetnek meg­felelő nyereségrészesedésük jövőre csökken. A mezőgaz­dasági üzemek megsegítésé­re olyan „vállalást” tettek, amely manapság minden bi­zonnyal egyedülálló. De er­ről beszéljen Tirpák Endre igazgató. — Az idén januárban köz­tudottan emelkedtek az épí­tőipari alapanyagárak. Nos, mi — éppen a mezőgazda- sági üzemekre való tekintet­tel — a változó alapanyag- árak mellett változatlan áron értékesítjük 1976-ban is ter­mékeinket. Az ebből adódó „hiányokat” szervezettebb munkával, a hatékonyság nö­velésével igyekszünk „pótol­ni”. öt éve alakult egysé­günket annak idején éppen azért hozták létre, hogy a mezőgazdaság számára gyor­san kivitelezhető, variálható épületelemeket gyártsunk, amelyek bármely technoló­gia befogadására alkalmas mezőgazdasági tárolók, mag­tárak és egyéb épületek ol­csó felépítését biztosítják. Ezt dolgozóink is tudják, * egyértelműen mellénk álltak e döntés meghozatalakor­Az itt készülő panelek sok­oldalúságára mi sem jellem­zőbb, mint hogy belőlük — mert magas- és lapostelős kivitelben készülnek — ser­tés-, szarvasmarha-, barom­fitelep, magtár, raktár, táro­ló. s újabban — éppen ol­csósága miatt — daruzható műhelycsarnok, óvoda, ABC- áruház épülhet. (Egy óvodai férőhely költsége például a MEZÖPANEL-elemekből épí­tett 'intézménynél 30—40 ezer forint, ami lényegesen keve­sebb a hagyományos módon épített óvodák egy férőhe­lyének bekerülési költségé­nél). További előnye még ezeknek az építményeknek, hogy egy-, illetve több hajós rendszerben (egymás mögött, vagy mellett) is építhetők. Csoda-e ezek ismeretében, hogy tavalyi termelésük már több mint 50 százalékká! meghaladta az eredetileg tervezett termelési szintet? Amit pedig az idén vállal­tak — számítva i á, hogy ép­pen az elmondottak miatt lényegesen csökken majd az építkezések száma — feltét­len dicséretes. Dicséri a nagyszerűen dolgozó kollek­tívát, amelynek tagjai min­den bizonnyal a nehézségek ellenére is eredményes esz­tendőt zárnak majd 1976- ban is. T. Z. Ez év január elsejétől húsz százalékkal emelkedett a bel­földi és az import széníélék termelői, illetve átadási ára. Az új termelő szénárrend­szer bevezetése része az energiahordozókkal és az üzemanyagokkal kapcsolatos állami intézkedéseknek. A rendelkezés nem érinti a la­kosság által vásárolt szenet, ennek fogyasztói ára ezután is változatlan marad. Az idén az 1975. évi 6,5 százalékról 4,8 százalékra csökken a bányászat állami támogatása. Jelentős ez, bár nem ez volt az új termelői szénárrendszer életbe lépte­tésének az elsődleges célja. Drágultak az energiahordo­zók; ezt közvetíti az új ter­melői szénárrendszer, s fo­kozottan ösztönöz a takaré­kos felhasználásra. A Borsodi Szénbányák Vál­lalat hazánk szénigényének egyötödét biztosítja: évente több mint ötmillió tonnát termel. Az árrendszer 20 szá­zalékos módosítása jelentős, kedvezően befolyásolja a rá­fordítás és a hozam, vagyis az önköltség és az árbevétel viszonyának alakulását. — Eves többletbevételünk 300—310 millió forint, lesz — mondta Kovács Lajos fő­könyvelő. A 6—7 százalékos termelői anyagár növekedé­se, a négy és fél százalékos bérfejlesztés, a 15 százalék­ra emelkedett közteherkölt- ség és a nagyobb fuvartari­fák „elvisznek” 160—170 mil­liót. Várhatóan így is 140 millióval javul vállalatunk eredménye. — A borsodi és az ózdi medencében bányászott szén változó minőségű: fűtőérté­ke 2100—4300 kalória között ingadozik. A legjobb szenet Farkaslyukon és Egercsehi- ben fejtik, ezért tonnánként megadják a hatszáz forintot. A gyenge minőségű porszén mindössze kétszáz forintot jövedelmez tonnánként és csak hőerőműben hasznosít­ható. — Az új termelői szénár­rendszert öt kategóriában differenciálták. A három szempont: a fűtőérték, a faj­lagos hamutartalom és a szemnagyság. A mi szeneink 48 százaléka az első, 3 szá­zaléka a második, 49 száza­léka a harmadik árkategó­riába tartozik — magyarázta a főkönyvelő. A vállalat érdekelt abban, hogy növelje a kitermelt szén mennyiségét és javítsa a minőséget. Az elmúlt év­ben a termelékenység eme­lésével és az anyag- és ener­giatakarékossággal 34 millió­val csökkentették a terve­zett kiadásokat. A tonnán­kénti átlagos önköltség 357 forint, az árbevétel 304 fo­rint volt. A ráfordítás 48 százalékát a bér-, 35 száza­lékát az anyag-, 11 százalé­kát a közteher-, 6 százalé­kát az értékcsökkenési és egyéb költségek teszik ki. — Az elmúlt évben az ál­lami dotáció 320 millió fo­rint volt. Ennek mértéke ez évre 180 millióra csökkenne, mi azonban szerelnénk lefa­ragni az összegből 25—30 milliót. Várhatóan tehát mintegy 150 milliót kapunk majd az államtól — tájékoz­tatott Kovács Lajos. — A vállalat idei árbevé­tele 1824 millió forintra nö­vekszik. Ahhoz, hogy 5—6 forinttal olcsóbban termel­hessük ki a szén tonnáját, szükség van a j munkaidő tervszerűbb kihasználására, az alaposabb szervezésre, a gépesítésre. Az egy főre jutó termelési terv 14,45 mázsa, előreláthatóan teljesíthető. — Ez évben 315 milliót költünk beruházásra, s ezen belül 250—260 millióért vá­sárolunk korszerű gépeket. Kétszázmilliót az amortizá­cióból fedezünk, ugyanis egy januártól életbe lépett ren­delkezés értelmében nálunk marad a teljes értékcsökke­nés. A beruházásokkal igyek­szünk okosan gazdálkodni, azon vagyunk, hogy megte­remtsük az elkövetkezendő évek hatékony gazdálkodá­sának alapjait. ,\z új termelői szénárrend­szer tehát a korábbinál reá­lisabb feltételeket biztosít a szénbányászat eredményei­nek javításához. Kisebb ter­het kell vállalnia a költség- vetésnek, s ösztönzi a ter­melői fogyasztókat a szén körültekintőbb felhasználá­sára. A vállalatoknak taka­rékosabban kell gazdálkod­niuk a szénnel, hiszen az ár növekedését nem gyűrűztet- hetlk tovább a népgazda­ságban, nagyobb kiadásaikat nem énithetik be a termé­kek árába. A Borsodi Szénbányák Vál­lalat által tervezett 30 milli­ós önköltségcsökkentés, va­lamint a tavaly elért 34 mil­liós eredményjavulás egyér­telműen biznyitja, hogy a kollektíva a helyes gazdál­kodásra törekszik. Az év el­ső három hónapját 86 600 tonnás többlettermeléssel /.ária, ami arra enged kö­vetkeztetni, hogy a borsodi szénbányászok megvalósítják gazdasági elképzeléseiket. Kolaj László fi bányatizek nieielizéske

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents