Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

« 1976. március 14., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 ✓ ti „Gondoskodni kell arról, hogy az, állampolgárok a környezetvédelmi feladato­kat és követelményeket megismerjék.’» (A törvényjavaslat I. feje­zet 7. §-a.) KÖZTUDOTT, hogy né­hány nap múlva összeül az országgyűlés, és napirendre ikerül a beérett társadalmi­gazdasági szükségszerűséget megfogalmazó környezetvé­delmi kerettörvény-tervezet tárgyalása. Jóllehet, a tuda­tosan irányított környezetvé­delmi tevékenység nem te­kinthet nagy múltra vissza, a környezet megóvására vor na tkozó részfeladatok bizto­sítása érdekében már ez ide­ig is számos jogszabály lá­tott napvilágot. De u tapasztalatok igazol­ták, hogy a tudományos­technikai forradalom növek­vő eredményeinek, nemkívá­natos melléktermékeként je­lentkező, környezeti károso­dások általában * nem külö­níthetők élesen el egymástól, azaz a végső fokon az em­berre nehezedő ártalmak komplex módon sújtják az egész társadalmat. Az elmér- gezelt levegőben létrejövő felhők lehulló csapadéka is tartalmazza a mérgeket, azok a talajba szivárogva pedig közvetlenül, is, de a nővén,v- állat-embér táplálékláncán, keresztül közvetve is veszé­lyeztetik az ember egészsé­gét, illetve életét. Hasonló ártalomösszefüggések mutat­hatók ki az ipari-mezőgaz­dasági tevékenységek egyéb rendszereinél a vegyszer­hulladék felhalmozódási pon­tok kapcsolataiban is. Nyil­vánvalóvá vált tehát, hogy a komplex hatásban, érvé­nyesülő károsodások megfé­kezése, ellensúlyozása, illetve elhárítása ugyancsak komp­lex védelmi tevékenységek szervezett formájában lehet 'a legeredményesebb. Noha hazánkban a természetvéde­lemre vonatkozóan 1070 óta mintegy száz jogszabály je­lent meg, s a vízminőség­védelemre koncentrált ren­deletek száma (és alapossá­ga) is dicsérik hazai jogal­kotásunk munkáját, ennek ellenére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezésé­ben 1973. március 2—3-án megtartott visegrádi első or­szágos környezetvédelmi ta­nácskozáson vetődött fe, leg­előbb a környezetvédelmi törvény szükségességének gondolata. Angliában 1956- ban látott napvilágot a „Tiszta levegőt” elnevezésű, lényegében a légszennyező­ket korlátozó célzatú törvény, amit rövidesen a második, immár egyetemes környezet­védelmi törvény is követett. 1969-ben az Egyesült Álla­mok is megalkotta hasonló ■tárgyú törvényeit, illetve már korábban két esztendővel Japánban a törvényhozás megszavazta a kerettörvényt, amit 1970-ben további 14, rendkívül szigorú jogszabály egészített ki. i Fő vonalaiban megállapít­ható, hogy a környezetvé­delmi törvényeknek a külön­böző országok jogrendszeré­ben megjelenése éppen úgy, mint minden egyéb jogsza­bályé is, történeti-logikai sorrendiségében követi a tár­sadalom gazdasági szükség­leteinek feszítőerejéből kö- . vetkező igényeket. Ahogyan a tulajdon fogalmának testet öltöllsége előtt nem volt szükség — és nem is lehe-. tett szükség — a tulajdon védelmét szolgáló törvények megalkotására, akképpen a környezetvédelmi törvények térbeli és időbeli megjelené­se is visszatükrözi az adott társadalom anyagi-műszaki bázisának, a tudományos- technikai forradalomban be­töltőit helyét, nemkülönben az adott ország földrajzi helyzetét. Az I. fejezet az Általános Rendelkezések címet viseli, és egytől nyolc, paragrafusig terjed. Itt fogalmazódik meg a törvény célja: ......hogy a jelenlegi és a j övő nemzedékek élettelié- , teleinek rendszeres javítá­sa érdekében megállapítsa az emberi környezet vé­delmével kapcsolatos alap­vető szabályokat”, valamint a törvény illetőségi kör-e is: ,,A Magyar Népköztársa­ságban az emberi környe­zet védelme az egész tár­sadalom érdeke és felada­ta.” Az ezt követő részben hang­súlyozódik a környezetvédel­mi tevékenységeknek a nép- gazdasági terv keretei közöt­ti szerepe. Az Általános Ren­delkezések befejező szakasza hazánknak a nemzetközi környezetvédelmi ' kooperá­cióban, be töl lőtt szerepével foglalkozik. A II. fejezetben összesen 34 paragrafus — lehál a tel­jes tervezetnek a 64 száza­léka — a Részletes Rendel­kezéseket tartalmazza. Ebben a részben módszeresen tár­gyalja a környezetvédelmi munka körébe vont termé­szetes és művi objektumok megóvásának a feltételeit. Ide sorolja a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet meg­őrzését. A felhasználás, hasz­nosítás, alakítás fogalomkö­rébe a jogilag értelmezhető emberi beavatkozások lehe­tőségeit szintúgy ez a ieje- zet szabályozza. Kétségtelen, a törvénytervezetnek ez a ré­sze messze előretekint. A pillanatnyi megoldásokon be­iül sem az ipartelepeink, sem a mezőgazdasági üzemeink, de még a lakosság kommu­nális ellátottsági szintjében sem biztosítottak teljes kör­ben és egyértelműen azok a védelmi létesítmények vagy megelőző eljárások, amelyek­kel megbízhatóan szavatol­hatnak .volnának az ide vo­natkozó utasítások mara­déktalan végrehajtásai. Népi államunk jellegéből követke­zően a szankciók alkalmazá­sa, esetleg azok körének ki- terjesztése semmiképpen sem tekinthető 'célnak, de még eszközben is csupán ideigle­nesen kényszerű fegyvernek. A tervezet 26. §-a mindkét bekezdésében hangsúlyozza a levegő tisztasági foka és a terület védettségi kategóriá­jának szigorú összefüggését. Aszerint, hogy a kéndioxid, ammónia, klór, nitrogénoxid, valamint az ülepedő porból cgv négyzetkilométernyi te­rületnagyságra mennyi az engedélyezett maximum.' ki­emelten védett (üdülő); vé­dett (összes egyéb emberi lakóhely); és egyéb (üzem) besorolások szerepelnek. Bor­sodnak pedig egy kellemet­len jelensége, hogy üdülőte­rületeit is beéri a közelebb- távolabb fekvő ipari létesit- mányek levegőszennyező for­rásainak az akciósugara. Mis­kolc-Tapolcán a HCM köbá- m’ájáne.k átrakcdóoóntjai. a Málvi-tónál a téglagyár, a Bükk ecves részein pedig az ózdi gvár. A jövő szempontjából biz­tató ígéret a törvénytervezet állásfoglalása erdövagyónunk védelmében. Hazánk erdőte­rülete, szemben az 1045-ös 1.1 millió hektárral, jelenleg 1.489 millió hektár, vagyis össz-földterületünknek 16 százaléka. Az eltelt három évtized alatt részben a kivá­gott fák pótlására az 'erdő- felújítás, erdőtelepítés fá­sítás révén közel egymillió hektár új erdővel gazdagod­tunk. (összehasonlításul: Csehszlovákja össz-íöld terü­letének 33.6 százalékát bo- ritjéik erdők.) A törvényja­vaslat erdőinket rendeltetési céljaiknak megfelelően szo­ciális, üdülési, parkerdők, il­letve védőerdők szerint kü­lönbözteti meg. (30. §.) A III. fejezet a környezet- védelemre vonatkozó rendel­kezések megsértése esetében kiszabható szankciókat tár- gvalja. míg a IV. fejezel a környezetvédelem szervezete és irányítása kérdéseit fog­lalja össze. Az utolsó rész­ben vegyes és hatályba lepő rendelkezéseket ismertet a javaslat, s ezzel zárul is. ; Külön rá kell mutatni a törvénytervezet mély, embe­ri humanizmusára, arra a humanizmusra, amit nálunk teljesen egyértelműen igazi szocialista törvénykezési gya­korlatnak nevezünk. Megál­lapítható, hogy mind az öt fejezet, mind az ötvenhárom paragrafus valamennyi in­formációja embercentrikus. Céljában egyöntetűen az em­bert szolgálja, védelmének célja a szocializmust építő társadalom egyedeipek az egészségéi, testi épségét a leghatékonyabban őrző, át­fogó rendelkezések jól össze­fogott tömörítése. ÖRÖMMEL mondhatunk igent arra a törvényjavaslat­ra, amely hazánk első kör­nyezetvédelmi törvénye lesz, és azzal a címmel vonul be törvénytárunkba, hogy Tör­vény az Emberi Környezet Védelméről. MAR MA KELL ÓVNI HOLNAPUNKAT! Dr. Rclhly Gyula Egészségvédelmi la n ácsol: A gyógyszer nem csodaszer! A gyógyszer cs a méreg kö­tőit éles határt vonni nem lehet, ugyanis a gyógyszerből töb­bet veszünk be, vagy nem meg­oldót, avagy nem helyesen fedjük, gyógyító mit ást nem ®rÜnlc el vele, ellenkezőleg, mé- r*Egé válhat a szervezetünk szá­jára. Hosszan sorolható lenne, Milyen láncreakciót válthat ki e8y-cgy gyógyszer bevétele, és komoly kutatómunka tárgya. Orvosok, gyógyszerészek és ve­gyészek kísérletei előzik meg e8y ~egy gyógyszer megjelenését. éi kutatómunka eredményeit a gyógyszert rendelő orvos isme- Ismeri más oldalról a vizs­gálatai eredményeként kapott, {Jliala megállapított diagnózist, a “deg szervezetét. Ezen két is- Jf'ecet figyelembevételével ren- [lcl az orvos gyógyszert. Az ily Jóódon kiválasztott és pontosan fedett gyógyszertől várható az Jsyógyulás, amiben a beteg re- JJ'diykcdik. A gyógyszer így ’’.cgfciclően szolgálja az elérni *JIvánt célt, a gyógyulást. Ha vi- ‘ ^nt hozzáértés nélkül alkalmaz- árthatunk vele magunknak. Adatok állnak rendelkezésünk1 re arról, hogy cgy-cgy család­ban milyen nagy mennyiségű gyógyszert halmoznak fel. A fel­halmozott gyógyszerek országos viszonylatban közel 300 millió fo­rint értéket képviselnek. Ennek az elfekvő értéknek aktivizálása hasznosan szolgálhatná egészség- ügyi ellátásunkat. A felesleges gyógyszerkészletünk nagy vissza­élés szocialista egészségügyünk nyújtotta lehetőségekkel, de egy­ben veszélyes is. Nem hangsú­lyozható elégszer, hogy az ön­gyógyítás komoly veszélyeket rejt magában. A gyógyszerszedésnek esetleg csak évekkel később jelentkez­nek káros hatásai — s mert a gyógyszert nem ismerjük — még akkor sem tudjuk, hogy a má­junkat, vesénket, érrendszerün­ket, vagy más szervünket, mely gyógyszer támadta meg, érintet­té károsan. Így nem ismerhet­jük fel önállóan a túlzott gyógy­szerfogyasztás ártalmait. Napon­ta találkozunk altatót, nyugta- tót szedő emberekkel, akik autót vezetnek. Az altató kiürü­lése a szervezetünkből — durva megközelítéssel — a szedéstől számított 10—13 óra, utolsó há­rom-négy óra alatt már altató hatása nincs, de a figyelöképfcs- séget, rcflcxtcvékcnységcl, a kombinatív készséget még lénye­gesen befolyásolja. Ilyen esetek­ben a közlekedési balesetek elő­fordulása gyakori, ezért saját érdekünkben ne vezessünk jár­művet, a gyógyszer melletti uta­sítás ezt tiltja. Veszélyes a családban felhal­mozott gyógyszer, annak gondat­lan tárolása miatt a felnőttekre, de különösen a gyermekekre. Évente 13 ezer gyermek kerül kórházba gyógy szermérgezés mi­att. indokoltan tartott gyógysze­rek tárolásánál is fokozott gond­dal járjunk cl. gyermek számára hozzáférhetetlen, lehetőleg elzár­ható helyen tartsuk. A gyógyszerek káros hatásai­nak elkerülése érdekében szed­jük össze az otthonainkban fel­halmozott, gyógyszereket, vigyük azokat be a gvógys/.crtárba. ahol a lejárt, a selejt és nem hász- náHintó gyógyszerek kiválcgatá- sábnn segítséget adnak. Ne hasz­náljuk ki a „receptíratási” lehe­tőségeket. betegség eseten min­denkor magunk forduljunk* az orvoshoz, mert csak ez lehet a gyógyulás egyetlen járható útja. HETI POSTÁNKBÓL RENDHAGYÓ IRODALMI ÓRA A miskolci 4. sz. Általános Iskola úttörőcsapata, névadó­jának, II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója közeledik. Ennek tiszteletére a rajok kutatómunkái foly­tatnak és sok forrásmunkát használnak fel Rákóczi éle­tének és korának megisme­réséhez. E feladatunkhoz nyújtottak segítséget a Mis­kolci Nemzeti Színház művé­szei: Kanalas László. Héczei Eva, M. Szilágyi Lajos és Somló István. Március 2-án Rákóczi életével és a kuruc korszakkal ismertették meg a rajok képviselőit, mintegy 120 úttörői. Műsorukból betekintést nyertünk a szabadságharc egyes részleteibe, feleleve­nedtek előttünk a XVII— XVIll. század. emberei. Át­ér eztük gondjaikat, vágyódá- suliat a szabadság iránt lel­kesedésüké t, elszá ntságukat dz elnyomók elleni harcban. A kuruc költészet, legszebb versei, költeményei hangzot­tak cl, s mi vagy figyelem­mel hallgattuk a felcsendülő dalokat és verseket. Ügy érezzük, hogy e műsor meg­hallgatása után érzelmileg is közelebb kerültünk a Rákó- czi-szabadságharc eseményei­hez. Ü ttöröesa patunk nevében köszönetét szeretnénk mon­dani a Miskolci Nemzeti, Színház tagjainak az élményt adó, cs maradandó emléket nyújtó irodalmi óráért. Pólyák Marianna cs Szegedi Etelka. az úttörőtanács tagjai KÖSSÜK MEG — DE MINEK ... ? 1973-ban átalánydíjas ja­vítási szerződést kötöttem te­le vízió-készülékemre az en­csi GELKA-val. Még ez év nyarán elromlott a készülék, beszállítottam javításra es—- azóta nem láttam. 1975 nya­rán három napra ugyan visszakaptam a készüléket, de csak azért, hogy megállapít­hassam, megint nem jó. Az eltelt több mint kei év alatt több sürgető ievelet írtam a kirendeltségnek de eredménytelenül, mert még csak válaszra sem méltattak. Múlt év december 12-én — kis rosszmájúsággal — gra­tuláltam is levélben ahhoz. ■ hogy két éve javítják a ké­szülékemet, de erre sem rea­gáltak. Ez év januáriában kéréssel fordultam a járási NEB elnökéhez, aki ígéretét telt. hogy készülékemet rö­videsen visszakapom, mert személyesen beszélt a kiren­deltség vezetőjével, és neki komoly ígéretei tettek erre. Az ígért határidő azonban már egy hónapja elmúlt. Őszintén bevallom azt is, hogy ez idő alatt nem vol­tam mindig televízió nélkül, mert a' gönci kirendeltség vezetője saját készülékét legtöbbször rendelkezésre bo­csátja, de ez nem lehet meg­oldás. Ugyanis decembertől az sincs, mert az is elrom­lott. — A GELKA hirdeti: kös­sünk átalánydíjas javítási szerződést velük. A lakosság szolgálatában álló vállalat­nak; ha már hirdeti, leg­s’ább a szerződésben vállalt kötelezettségét kellene telje­sítenie. Az én esetemben is! Menyhért Béla tanácselnök. Gönc FALUGYŰLÉSEN A SZOCIALISTA BRIGÁDOK A Hazafias Népfront helyi bizottságát újjáválasztó falu­gyűlésünket Girincsen feb­ruár 28-án. míg társközsé­günkben, Kiscsécsen március 1-én tartottuk meg. Mindkét község lakói nagy számban vettek részt a falugyűlésen, és szóltak hozzá az elhang­zott beszámolókhoz, tellek javaslatokat a községek to­vábbi fejlődését illetően. Mindkét beszámoló előadója elismerően szólt, a MÁV Miskolci Járműjavító „Ligeti Károly” és „Bornemissza Gergely”, a TVK „Dobé Ist­ván”. az LKM „József Atti­la” és az OKÜ .,Volkov” és „11. Rákóczi Ferenc” l.igá- doknak a közösség érdekében végzett munkájáról. Külön öröm volt szamunk­ra. hogy a Girincsen tartott falugyűlésünkön jelen voltak a múlt évben községünkben tevékenykedő, fent telsorolt szocialista brigádok. A gyű­lést követően fehér asztalnál — batyusbál keretében — láttuk vendégül a kedves megjelenteket, és a szocialis­ta brigád, tagjait. Hasznos kezdeményezés volt ez. hi­szen a brigádok nemcsak egymással ismerkedtek meg, hanem községünk ez évi és V. ötéves tervével is. E fel­adataink megoldásához ez évben is sok társadalmi munkaórára letSz szükségünk, s ehhez valamennyi jelen le­vő brigádvezető és bneád- tag együttműködését aján­lotta fel. amelyet köszönet- lei vettünk, és lehetőségeink­hez képest viszonozni is kí­vánunk. A falugyűlésen megválasz­tottuk a Hazafias Népfront községi, 30 tagú bizottságát. Varsányi Gyula tanácselnök Seriéshizlaló verseny 1976. évben Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt országosan, a Borsod megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat a megyében 1976. évre mind a szakosított, mind a háztájiban felnevelt és termelőszövetkezeteken keresztül értékesített vágósertések számának növelésére versenyt hirdetett. A versenyben való részvétel jelentkezési határidejét meghosszabbítottuk, így az érdeklődők nevezésüket 1976. MÁRCIUS 31-IG nyújthatják be vállalatunk igazgatójának címezve, 3501 Miskolc, Húskom­binát, Fonoda u. Pf.: 56. Emlékeztetőül közöljük, hogy a jelentkezők öt csoportban versenyezhetnek: I. csoport: 500 db-ig értékesített, háztáji sertés; II. csoport: 500—1000 db között értékesített, háztáji sertés; III. csoport: 1001—3000 db között értékesített, háztáji sertés; IV. csoport: 3001 db felett értékesített, háztáji sertés; V. csoport: azon tsz-ek, amelyek eddig még nem értékesítettek háztáji gazdaságból származó hízott sertést, de legalább 200 db-ot fognak átadni 1976. évben Az egyes csoportokba sorolt termelőszövetkezetek teljesítését félévenként, ,az egész évi teljesítést 1977. február 1-ig értékeli a versenybizottság és en­nek alapján rangsorolja a benevezetteket. Az értékesítés alapja az 1975. évi tényszámmal szemben 1976-ban értéke­sített hízott sertések többlet darabszáma. A verseny díjazása: Minden csoportból az első és második helyezést elért mg. termelőszövetkezet a következő díjban részesül: I. hely II. hely Ft Ft 1. csoport: 15 000 8 000 II. csoport: 18 000 10 000 III. csoport: 20 000 15 000 IV. csoport: 30 000 20 000 V. csoport: 10 000 6 000 A versenydíjakat a vállalat 1977. FEBRUÁR 15-IG KIFIZETI. A megyei versenybe benevezettek egyben az országos versenyben i!$ részt vesznek. A versenybizottságok megalakultak — a megyében az ÁG-ok, tsz-ek és vál­lalatunk tagjaiból áll —, míg az országos versenybizottságban az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, a tföszt tagjain kívül a sajtó és rádió is képviselteti magát. Várjuk minden termelőszövetkezet jelentkezését, az érdeklődőknek részletes felvilágosítást adunk. A verseny adminisztratív ügyeit Batári Sándor terme­lésfejlesztési előadó intézi vállalatunknál. A termelőszövetkezeten keresztül értékesített hízott sertés magas jövedelmet és szerződéses biztonságot jelent. Borsod-Abaúj-Zempién megyei ÁLLATFORGALMt ÉS HÚSIPARI V. MISKOLC I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents