Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-07 / 57. szám
X ~ \ -é 'ík n -T » ri Q r- o,^ «• 'ő ’»' •-'; 19 76. március 7., vasárnap d ESZAK-MAGYARORSZAG d Tapasztalatok, tennivalók Mg. {óbb biztonsággá lermóket a r & sa ra r El £ IDŐ Nemcsak beszédtéma sok- fel inkabű a mindennapos rtetceset, a segítőkész cae- lekvést élvező közösségi ügy Országosan és megyénkben is a háztáji gazdálkodás, az úgynevezett „hátsó udvar” [termelésének kérdése. I Az ötödik ötéves lervlör- ény kimondja: „A hattáji kisegítő gazdaságok növeljek termelésüket és áru- értékesítésüket ...” És a lerv- [lörvény a továbbiakban azt jjs hangsúlyozza, hogy e gaz- gokat... „megjelelő érdekeltséggel, a termeléshez s zükséges gépekkel, eszkö- túlikel és az értékesítési biztonság fenntartásával is hozta kell segíteni ahhoz, hogy ß 1nindjobban kihasználják lőj termelési lehetőségeiket.” A feladatok, a tennivalói .. Világosak! És mégis, mivel JÓ ha kevesekben is —, de pl felvetődhet kétely; ismételten adjunk rá választ. Egyesekben felvetődhet a kérdés: mi ad még ma is, a nagyüzemek fejlődése ellenéit ra, népgazdasági jelentőséget :ét a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelésének? A válasz: mindenekelőtt a házit! tájiból értékesített áruk nagy ií[ Kmege! A nagyüzemek ler- pó Síelésének értékes kiegészíti tője a háztáji gazdaság. Téti1 Ved ugyanis az, aki úgy vél- 1 í né, hogy a nagyüzem egyre ß növekvő termelése melielt a é háztáji elhanyagolható jelentőségű. Az ezt alátámasztó példák, a számok ismertek, de nem árt azokat elismételni. A „hátsó udvar” országosan évente 35—40 milliárd forint értékű árut ad a népgazdaságnak, s a mezőgazdaság termelésének mintegy 30 százalékát jelenti! Nem hanyagolható el az ■S.em, hogy. ezek a háztáji és kisegítő gazdaságok tulajdonképpen nem igényelnek beruházást, s jól hasznosítják mintegy 1,8 millió, vidéken élő család „töredék” munkaidejét, évi mintegy 230—240 millió munkaórát. A nagyüzemi tevékenységet jól kiegészítő árutermelésre fordítják ezt az időt, s ezalatt termelik meg például a sertéshús csaknem 60 százalékát, a tojás 67 százalékát, a tej, a zöldség, a gyümölcs igen jelentős részét és még folytathatnánk a felsorolást. Ezért nem csökken a kisüzemi mezőgazdasági termelés jelentősége az ötödik ötéves tervben sem, sőt növekszik, mert a népgazdaság 1,4 százalékkal több árut vár a kistermelőktől, mint amennyit az elmúlt ötéves tervben adtak. És nem csökkenhet már csak azért sem, mert a mezőgazdasági nagyüzemekben százmilliárd forintos nagyságrendű beruházásokra lenne szükség ahhoz, hogy felváltsák, „pótolják” a háztáji és kisegítő gazdálkodást. A „hátsó udvartól” azonban csakis akkor várhatunk több árut, ha tevékenységü- ' kel jobban felkaroljuk. A Minisztertanács február 26-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetéről és a termelésük fejlesztése érdekében szükséges intézkedésekről szóló előterjesztési. A kormány úgy foglalt áliást, hogy — a szocialista nagyüzemi gazdaságok, a tsz-ek és állami gazdaságok elsődleges fejlesztése mellett — hatékony segítséget kell adni a családi munkán alapuló háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek teljesebb kihasználásához, számukra hosszabb távon is megtartani, fejleszteni kell a termelési és értékesítési biztonságot. Ennek a fontos népgazdasági érdeknek teljesüléséért megyénkben sok helyen, különböző körökben sokat tettek már, s tesznek jelenleg is. És ahol tettek, ahol segítettek, ott nem maradi el a várt eredmény sem. A követendő, jó példák egyike a prügyi Tiszamente Tsz már, hagyományos gyakorlata, ahol a háztájit a közös szerves részének tekintik. Ebben a tsz-ben a vezetők számára a háztáji alakulása közösségi ügy! Jól működő háztáji bizottságuk,- külön háztáji agronórhüsuk van. Minden vonatkozásban jól segítik a háztájit. Van többek között külön háztáji darálójuk, háztáji tápraktáruk, amely az elmúlt évben 3,5 millió forint értékben szállított takarmány tápot a tagok /portáira. És az eredmény az. hogy a tsz'hez tartozó prügyi és taktalcenézi ..hátsó udvarok” árutermelésének értéke meghaladta 1975-ben a 13 millió forintot. Többek között 2135 hízott sertést, 252 hízómarhát, 3 millió forint értékű teie> és 400 ezer forint értékű te- nyésztojást adtak az országnak. Megyénk állami gazdaságai is számos intézkedést lesznek, hogy az eddiginél fokozottabb ménekben segítsék a háztáji árutermelést. A Mezönagymihályi Állami Gazdaság például 500 jó minőségű malacot biztos,t olcsón a háztájinak, részben hízó-alapanyagnak, másrészt azért, hogy javítsa a háztájiban levő állományt. Sok a követendő jó példa, a kezdeményezés, s legalább ennyi a további tennivaló is megyénkben a háztáji termelés fokozása érdekében. A jobb takarmányellátás, ve- tömagellátás, a szükséges eszközök, szerszámok. növényvédő szerel: jobb. egyenletesebb biztosítása, az értékesítési biztonság javítása, azaz a szervezettebb cs jobb felvásárlás megterem, -se. mind, mind a feladatok közé sorolható. És nem szabad figyelmen kívül hagyni — egyesek számára talán mellékesnek tűnő —, de mégis fontos tényezőket sem. Ilyen például az a rendkívül nagy „érzékenység” is, amivel a háztáji gazdaságok termelési kedve azonnal reagál minden behatásra. így az esetleges vélt sérelmekre, a faluban elterjedt, sokszor minden alapot nélkülöző, vagy csak félreértésből származó híresztelésekre is. Ilyesmi fordult elő megyénkben a közelmúltban a gönci és a göncruszkai tsz-ek egyesítésének előkészítésekor. Mindkét tagság helyeselte, elfogadta ezt a megalapozott egyesülést. Az új, már közös, az egyesítést „törvény- nyé emelő” közgyűlés elé terjesztendő alapszabály megfogalmazásakor azonban egy figyelmetlenség történt. Az előkészítő bizottság a kát rsai alapszabályt igyekezett „kögö.s ncúg'zőre” hozni. Az alapszabály, még. cs,ak „nyers” tervezetébe azonban egy „hiba” csúszott. A háztájiban tartható állatok „mennyisége” a kél tsz- ben szinte azonos volt. az- 1 zal az egyetlen egy különbséggel, hogy a gönci alapszabály „egy tehén és egykét növendék”, a göncruszkai pedig „két tehén és lcét- három növendék” tartását engedélyezte. Valaki ebbe a tervezetbe véletlenül a gönci „mércét" gépelte. Ez „kiszivárgott”. s a göncruszkai tagság körében az a hír terjedt el, hogy „csorbítani, korlátozni” akarják a háztájit. A vélt sérelem olyan érzékenyen hatott, hogy az egyesülési továbbra is helyeslő, jónak tárló göncruszkai tagok, 156 aláírással panasszal fordultak a MÉM- hez: „védje meg háztáji jogaikat!” Pedig e jogokat csorbítani, a. háztájit korlátozni senkinek sem volt szándékában. Bizonyság erre az is. hogy a hireszlelők azt is „elfelejtették” megmondani, hogy a gönci tsz-lagok jó része is az „egy tehénnél és egy-két növendéknél” többet tart a háztájiban, hiszen az alnp- szabályban (és a tervezetben is) az is beütne volt. hogy „többre engedély adható", És természetes is voll, hogy a közös munkából részüket becsületesen kivevő családok több jószágot neveltek. Volt egy másik „különbség” is a két .alapszabály között. Göncön a maximális, az egy kát. hóldnyi háztáji földterület megszerzéséhez férfiaknál 225, nőknél 160 ledolgozott munkanapra volt szükség. Göncruszkán csak 150, illetve 100 munkanapra. Itt bizony, annak érdekében, hogy a nagyüzem, a közös munka ne szenvedjen csorbát, valóban „közös nevezőre” kellett hozni a dolgokat. Ez is megtörtént, s mindkét tagság megelégedésére nőktől 130. férfiaktól 185 munkanap elvégzése lelt a maximális háztáji terület megszerzéséhez a követelmény. Érdemes különben megemlíteni; hogy a göncruszkai 194 dolgozó tsz-tag'oól csak kilencen voltak, akik az elmúlt évben nem teljesítették a gönci „mérce” sokkal magasabb „követelményét”. A kivizsgálás megtörtént, de a> háztáji jogokat senkitől sein kellett megvédéni A közgyűlés elé került alapszabály-tervezetbe, természetesen a göncruszkai „mérce”, azaz a „két tehén és két- hárorn 'növendék” került Az egyesülést megszavazó közgyűlésen. amely a napokban zajlott le. a háztáji jogokat is rögzítő alapszabályt egyhangúan szavazta meg. fogadta el mind a gönci,, mind a göncruszkai tagság. A tanulság az, hogy a háztájival kapcsolatban s legkisebb félreértésre sem szabad lehetőséget hagyni Göncön is levonták az „ügyből” a tanulságot. Pozsonyi Sándor gaiartás is S okszor és sokan szidják a fiatalokat. Mélységesen elítélő módon nyilatkoznak róluk s egyesek még azt is megkockáztatják, hogy vészharangot kongassanak. Példaként citálva bizonygatják, hogy udvariatlanok, tiszteletlenek. semmivel sem törődve csak a mának élnek s úgy viselkednek, hogy fellépésükön, magatartásukon megbotrán- kozik minden jó érzésű ember. S ezt az értékítéletet nem egy vagy két esetre, tehát konkrét helyzetre értelmezik, hanem általánosítva. Ebben van a dolog lényege, a tévedés, az általánosításokból eredő, mellékvágányon futó. a valóságot eltorzító vélekedés, amelynek végső kicsengése egy közismert, de a szándékot tekintve lekicsinylő összegezés: ezek a mai fiatalok!... Ezek a mai fiatalok azonban nem mind olyanok, amilyeneknek az elfogult közvélekedés tartja őket. Mert amikor el kell ismerni a tagadhalötlan tényeket, hogy az ifjú emberek egy bizonyos rétege antiszociális, huligánkodó. a társadalmi együttélés szabályait sorozatosan sértő magatartási!, azt is nyomban kifejezésre kell juttatni: nem ez a jellemző. S ami lényeges: az ilyen fiúkat, lányokat az ifjúság egésze elitéli, nem vállal velük érdekazonosságot sem életmódban, semmiféle formában. Ami persze nem jelenti, hogy le is mondanak a perifériális utakon mozgó társaikról, mert soha nem tekintik az effajta ügyeket és jelenségeket lezártnak, reménytelennek. A most felnövekvő ifjúság tevékeny részese a társadalmi munkamegosztásnak, derekas helytállással tanúsítva, hogy alkotó módon veszi ki részét az országépitő munkából, alakítója. formálója, részese mindannak, ami egyet jelent a szocializmus építésével, önkritikusan és harcosan, a kezdeményezés igényével, mint ahogy azt — példamutató módon — teszik a Borsodi Vegyikombinát fiataljai. A gyárban a vállalati létszám 50,3 százaléka fiatal. Közülük 1514-en 113 ifjúsági brigádban dolgoznak, ami azt jelenti, hogy e kis közösségek minden tagja 30 éven aluli, de legalább kétharmada az. A fiatalok közül igen sokan azonban a gyár "többi szocialista brigádjában dolgoznak az „öregek” legnagyobb megelégedésére. S nem egy közülük kimagasló teljesítményekkel az egész vállalat jogos büszkeségére. Mint Veres András, az ATÁ-üzem kiváló ifjú technikusa is, aki szakmunkásként kezdte pályafutását, majd elvégezte a vegyipari technikumot. Jó értelemben vett nyugtalan ember, aki nemcsak bejár műszakba teljesíteni munkaköri kötelességéből adódó feladatait, hanem ehhez jócskán odatesz a maga külön produktumából is. Keres, kutat, töri a fejét, s mindig afelé kanyarodik a gondolata: hogyan lehetne jobban, gazdaságosabban . . . Egészen biztos ez a fajta törekvés és magatartás ösztönözte arra is. hogy kidolgozzon egy újfajta technológiát, az úgynevezett habosított pvc gyártását, amiből a falburkolótól kezdve, a cipőipar igényeinek a kielégítésén lói hihetetlenül sokféle helyen és módon használható fel ez az új tennék. S ami a lényeg: a habosított pvc-böl készülő gyártmány 50 százalékkal olcsóbb, mint a hagyományosból gyártott árucikk. Technológia módosítására vállalkoztak a karbamid-üzem fiataljai is. akik az általuk javasolt módszer megvalósításával évente 200 ezer forintnak megfelelő értékű megtakarítással járultak hozzá az ésszerű és hatékony gazdálkodáshoz. ötlet, és tett... Valahogy így fogalmazott Kerekes József, a nagyüzemi KISZ-bizottság titkára, amikor a fiatalok nevéhez fűződő, figyelemre méltó eredményeket sorolta. Olyanokat is. mint ami a Karbantartó 1. üzem fiatajainak az érdeme. Felfedezték ugyanis, hogy; három, selejtkéni elkönyvelt. tehát használhatatlannak minősített hűtőberendezés rozsdásodik a gyár egy félreeső zugában. Addig-meddig ügyködtek. terveztek, inig a háromból egy használható berendezést szereltek össze Egy ilyen hűtőberendezés az ammónia gyáregység technológiai rendszerének fontos alkotóeleme s az értéke sem akármilyen. Azzal ugyanis, hogy az ötletes és kezdeményező fiatalok megvalósították amit elterveztek, megtakarítottak a gyárnak 750 ezer forintot — testvérek között is három, két- szoba-összkomfortos lakás árát. Ennyibe kerül ugyanis egy ilyen berendezés. r ! me! Ezek. ilyenek a mai fiatalok... Olyan emberek, akik mindenekelőtt a munkában való derekas helytállással tanúsítják és bizonyítják: ez a jellemző rájuk. Amit tudomásul kell venniük a kétkedőknek, a megalapozatlanul gyorsan ítélkezőknek s mindazoknak, akik hajlamosak egyetlen eset vagy helyzet alkpján elmarasztaló módon nyilatkozni. Tóth Ferenc eá' ■Ó (V iK t: y ß 1 réltm Miskolc Pontosan cey év telt 'el a két kép felvétele között, melvek az összekötő városrész építésénél készültek. Az elmúlt é\ március ő - ón még csak a föld alatti munkák folytak. Az ft A ÉV szakemberei a VI-os tömb fűtésesatorna gerinc vezetékeit építették (bal oldali kép). Az épülettömb azóta felépült és jelenleg a belső szerelési munkák folynak (jobb oldali kép). Fotó: Laczó József
