Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

ESZAK-MAGYARQRSZAG 4

xt 1976, március 7., vasárnap

Leninvárosi

változások

lienin város ban az elmúlt év májusában vette át a városi tanács a korábban is közös fenntartású . művelődési központ irányítását a szak- szervezettől. A fenntartás továbbra is közös, sőt abba további tizenhárom szerv kapcsolódott bele, de az irányítás most a városi tanács feladata. Ö a fenntartó és működtető. Hogyan változott meg a Derkovits Gyula Művelődési Központ tevékenysége, milyen képet mutat napjainkban Leninvárös közművelődési élete?

Erre kerestünk választ, erről adott tájékoztatást Sotkó Józsefné, a Leninvárosi Tanács elnökhelyettese.

— Igen jelentős esemény volt városunk közművelődési életében a művelődési központ irányításának átvétele, — mondja. — A területünkön dolgozó legtöbb közület bekapcsolódott kisebb-na- gyobb mértékben, többé-ke- vésbé megfelelő részaránnyal az intézmény fenntartásába. Sajnos, egy kényelmetlenség is jelentkezett a kezdeteknél, illetve az idei év tervezésénél. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ugyanis megvonta a művelődési központ részére eddig nyújtott anyagi támogatást az évi 300 ezer forintot, s ezt írásban azzal indokolta, hogy meg kellett vonni, mert az intézmény tanácsi irányítású lett, nekik pedig a rendelkezésre álló keretből a szakszervezeti intézményeket kell ellátni. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa a SZOT-lól kapott tájékoztatás szerint a munkásművelés és a brigádmozgalom segítésére viszont adhat céltámogatást. Ezt eddig nem kaptuk meg. Ugyanakkor a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete és a helyi üzemek szakszervezeti bizottságai továbbra is adják a fenntartáshoz szükséges támogatást, a hiányzó 300 ezer forintot a tanács pótolta saját költségvetéséből. A városi tanács támogatása egyébként igen jelentősen megemelkedett, mert rrtíg az előző évben 650 ezer forintot nyújtottunk e célra, az idén már 1 millió 195 ezer forintot. Ez a költségtöbblet minden bizonnyal, színvonalemelést is jelent. A művelődési központ részére juttatott összes támogatás ebben az évben 1, millió 523 ezer forint, a költség- vetésük viszont 3 millió, tehát másfél milliót maguknak kell előteremteniük.

— A Derkovits Gyula Művelődési Központ tevékenysége sokkal inkább városi, össz- népességi jellegű, mint korábban, nem annyira TVK- centrikus, mint volt. A Tiszai Vegyikombinát belső, munkahelyi közművelődési és egyéb kulturális munkája nem nehezedik rá a művelődési központra, ugyanakkor az együttműködés nem csökken. Üj munkásklubok jöttek létre, sok könyvtár, sőt mozi is, több helyen a városban, ahogyan azt lakosságunk és az idetelepült építők számának növekedése megkívánja. Jelenleg mintegy 13 ezer a város törzslakossága, mintegy 35Ü0-an élnek a szállásokon és több ezer a bejáró. A városi tanácsnál kétezernél több lakáskérelmet tartunk nyilván. Egyik építkezés befejeződik, kezdődik az új. Nagy a létszámhullámzás. Nem is olyan régen a szállólakók száma meghaladta az öt és fél ezret. Mindez a város közművelődési munkájának tervezésénél és annak végrehajtásánál nem hagyható. figyelmen kívül. A kihelyezett klubokban ismeretterjesztő előadások, kiállítások, irodalmi estek vannak rendszeresen. Mindennek a szervezője a Derkovits Művelődési Központ, de munkáján az össz-leninvárosi művelődési szemlélet tükröződik és nem az intézménycentrikus- ság. Nemsokára még az óvárosi kis művelődési házat is idecsatoljuk. Alapkoncepciónk a munkásművelődés központba helyezése, a szocialista brigádok segítése, jó kapcsolat a vállalati szakszervezeti bizottságokkal és a bejáró munkásokkal való fokozottabb törődés. A város dinamikus fejlődése indokolttá teszi a következő, a hatodik ötéves tervben egy ifjúsági és útlörőház, esetleg egyéb művelődési intézmény létesítését is.

érdeklődés, amit többek között az elmúlt év végén tartott kiállítások látogatottsága, valamint a helyi szakkörök bemutatkozásának színvonala is bizonyít. A lakosság összetétele eléggé ismert: sok a magasan kvalifikált leninvárosi lakos, s azoknak igen sokrétűek az igényei. A művelődési ház igyekszik a maga programjaival, lehetőleg mind többet kielégíteni e sokféle igényből. Gyakran van igen magas szintű irodalmi,- zenei, egyéb rendezvény. Az értelmiség bekapcsolódását a város egyetemes életébe le lehet mérni a MTESZ helyi tevékenységén, a Fiatal Mérnökök és Közgazdászok Tanácsának munkáján és ezeknek eredményein, a születő arborétumon, az ifjúsági parkon, egyeben. Értelmiségi lakosaink készek lenni a városért, akár szakmai munkájukban, akár tái'sadal- mi tevékenységben. Közelednek a városhoz, többségük fiatal, s ez azt is jelenti, hogy a város lakossága számának dinamikus növekedésével is kell számolni.

Természetesen vannak nicy teendők, hiszen égy ilyen fejlődőben levő városban még szusszanásnyi megállásra sincs sok idő as lehetőség. Erről is beszélt Sotkónc:

Lcninvárosröl korábban azt tartották, hogy otthonülö város. A sokfelöl idetelepült emberek nem szívesen mozdulnak ki lakásaikból.

A fenntartási és irányítási gondok és lehetőségek ismeretében az érdemi munkáról beszélgettünk:

— Régen nem igaz már ez az állítás, — mondja Sotkó Józsefné. — Nem otthonülő- ek a leninvárosiak. A művelődési központ szervezésében 29 kis csoport működik, szakkörök, klubok, egyebek. És egyre több ezeken belül a felnőtteket foglalkoztató csoportok száma. Van mivel büszkélkednünk is: a film- szakkör Munkásportré című kisfilmjével értékes díjat nyert nemrégiben Moszkvában. Jelentősen megnövekedett a képzőművészet iránti

— Közművelődési össztevé- kenységünket figyelembe véve, egyes művészeti ágazatokban kell előbbre lépnünk. Városi kórusunk még nagyon fiatal, de reményekre jogosító. Ezt feltétlenül tovább kell szerveznünk, erősítenünk. Nem tömegkórust kell szerveznünk, hanem olyan művészeti együttest, amely a város igényeit, a maga művészi munkájával ki tudja elégíteni, a város halárán túl pedig méltón képviselheti közösségünket. Ugyancsak szükségesnek mutatkozik egy felnőtt irodalmi színpad szervezése, valamint egy fúvós- zenekar megalakítása. Ez utóbbi különösen szükséges, elsősorban a társadalmi, politikai ünnepségek zenei ellátásához, nem utolsósorban térzenékhez. Egy eredményt is hadd említsék itt: a Magyar—Szovjet Baráti Társaság városi és TVK üzemi tagcsoportja az érdekeltek kezdeményezésére megalakította a szovjet ösztöndíjasok klubját, amely márciusban kezdi meg működését.

Az Oktatási loazdalosájjoi)

o D C

Befejeződött a továbbképző tanfolyam

Bozsik István rajza.

A megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságán befejeződött a pártszervezetek vezető testületéiben fizikai munkásokként tevékenykedő elvtársak második egyhónapos ideológiai-politikai továbbképző tanfolyama, amelyen hatvanan vettek részt. A tanfolyam hallgatói —• egyebek közt — megismerkedtek a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának elvi és gyakorlati feladataival

KALÁSZ LÁSZLÓ:

Notion no

tt

ezüst szakállam negyvenkét évet kiálltam ideje volna dalolni felnőtt 'lejjel gondolkodni vélni a világ dolgáról hazám igaz igazáról löprenkedni füről-l'áról zengedezni a világról

azért jöttem a világra hogy a világ" hasznom lássa — fülemig cr nevetésem sírtam volna pedig éppen

ej öröm mi bura termett bánatai örömömnek némaságomban, is: ének s felzokogó nevetések!

guzsalyról fonják szavamat szcl-i’onállal híznak orsók szelek szelei dagadnak évszázadok pörgedeznek idők ujjal pörgetik kö-begyük közt

forgolódnak:

omladó remény balga hit széditgeti az orsókat

ülj asszonyom az ölembe ha ölelni jönc kedvem ha ölelni jönc kedvem ülj asszonyom az ölembe

három gyermek'hozz

poharat

három gyermek szaladozzál egy pohárban bort boldogat egyben keserű sört hozzál egyben pedig a legerös körülgyöngyöződö álmot hogy már dolgoin lenne

egész:

teljes útja a világnak

Benedek Miklós

\

Ajánlás —

szocialista brigádoknak

Néhány művelődési központban hagyományossá vált már, hogy a szocialista brigádok kulturális vállalásaihoz tematikusán kidolgozott ajánlásokat készítenek, s ezzel is segítik őket, hogy tartalmasait, érdekesen, sokrétűen töltsék el szabad idejüket. Ilyen kulturális ajánlást készített most a sátoraijaújhclvj .lárási-városi könyvtár és a művelődési központ, s a nevezési lapokat már el is juttatták a város szocialista brigádjaihoz. A nevezési lapokat egyébként a brigádoknak március 10-ig kell eljuttatniuk a művelődési központba. A benevezett brigádok folyamatos tájékoztatást kapnak majcl a különböző programokról is.

Rendkívül érdekes programot állítottak össze egyébként a sátoraljaújhelyiek. A könyvtár olvasási ajánlásai három nagy egységre tagolódnak és megbatározott pontszámot szerezhetnek a brigádok, ha eleget tesznek a különböző feltételeknek. Ti programajánlás egyik nagyon pozitív vonásának tartjuk, hogy nem pusztán csak a beiratkozásra ösztönöz — ami végeredményben formális —, hanem a rendszeres olvasásra szeretne buzdítani. Véleményünk szerint jól sikerült az ajánlott könyvek összeállítása is, mert a magyar és a világirodalom számon tartott, ugyanakkor olvasmányos műveiből „kínál” a szocialista brigádtagoknak. Változatos a kiállítások, a komolyzenei hangversenyek, a színházi és irodai^ mi rendezvények sora is, s ezek mellett még író—olvasó találkozók, ismeretterjesztő rendezvények között is válogathatnak.

Az ajánlással persze nemcsak a brigádok kulturális vállalásaihoz kívánnak támpontot nyújtani, hanem versennyel is összekapcsolják. Az első értékelésre júniusban kerül sor, és csak azok „jutnak tovább”, akik legalább 20 pontot elértek, aminek feltétele többek között az is, hogy egy-egy rendezvényen a brigád tagságának legalább 70 százaléka részt vegyen. A decemberi, év végi értékelésen viszont már a könyvtár cs művelődési központ dokumentumai, valamint a brigádnaplók bejegyzései alapján döntenek a 30 ezer forint értékű díjak odaítéléséről is.

ILL US ÉTKA CIO.

Lenkey Zoltán rajza.

Öt forint, s ami mögötte van

M

ár napok óta nem hagy nyugodni ót forint története. Azé az öt forinté, amiről a közelmúltban „számolt” be Borsod egyik (kiváló óvónője egy igazán szakmabéli beszélgetésen, hiszen a megye kiváló óvónői ültek le egy asztal mellé. Mezőkövesd városa a korábbi kétszáz forint helyett kétszázöt forint támogatást ad a város óvodáinak gyerekenként. S a plusz öt forintot meghatározott feltétellel adja: ebből az összegből csak meséskönyv, leporelló vasásol hu tó.

Nem nagy ügy — mondhatnák, s bizonyára mondják is néhányan, ám az elhamarkodott ítélőknek nem lenne igazuk. Nemcsak azért nem, mert sok kicsi ugye sokra megy, « a sok öt forintból végül is tisztességesen lehet könyveket vásárolni. hanem azért sem. mert, a forintokról nem lehet csak forintokban gondolkodni. A mezőkövesdiek gyerekenként« öt forintja ugyanis nagyon jól mutatja azt a megváltozott szemléletet, amit az augusztus végi, szeptember eleji felvételi kérelmek kézzelfoghatóan is' bizonyítanak. Azt nevezetesen, hogy az óvodai nevelésben a gyermek szellemi, testi és lelki gyarapodásának fontos „eszközét” látják a szülők- Nemcsak a szükség, a gyermek elhelyezésének kényszere vsizi őket a felvételt kérők közé, hanem az is, hogy felismerték: az általános iskolára felkészítésben felülmúlhatatlanok az óvoda érdemei és előnyei. Nem véletlen, hogy ahol arra mód és lehetőség van, ott az iskolai előkészítők helyett is inkább az' óvodai fél vétőit'helyözik "előtérbe, s legalább á nagycsoportos időre felveszik a gyerekeket. A legszeretettel- jesebb s a leghozzáértőbb családi nevelés sem tudja ugyanis maradéktalanul ugyanazt nyújtani, amit az óvoda közösségi nevelése. S ebben az esetben meghatározó szerepe van a közösségi jelzőnek. A közösen megtanult játék, ismeret, egymás segítésének lehetősége ugyanis döntő szerepet játszik a gyermek egyéniségének formálásában, képességeinek alapozó kibontásában. S távlatokban talán méginkább, mint a jelenben, a közösségi nevelés, az óvodai oktatás kapcsolódik az általános iskola munkájához.

Az a már emlegetett öt forint így szükségképpen azt is jelenti, hogy a társadalom — adott esetben égy város vezetése — az eddigieknél is jobban odafigyel az óvodaügyre. Nemcsak felügyeletet akar adni — ezen egyébként is régen túljutottunk már —. hanem a gyermeknevelés hatásos lehetőségét, a nevelést akarja segíteni. Ezt mutatja egyébként ugyancsak kézzelfoghatóan az elmúlt öt évben megépült óvodai helyek száma is. Az 5546 tervezett óvodai hely helyett közel nyolcezer létesült — a szinte felbecsülhetetlen jelentőségű és nagyságú társadalmi segítséggel. S valahogy mát’ most biztosak lehetünk abban, hogy a mostani ötéves terv 4397 óvodai helyénél is többet adunk majd át. Többek'között ezen a már említett tanácskozáson is hallottam — s megintcsak a mezőkövesdiektől —, hogy ők bizony minden erejükkel azon lesznek, hogy nyerjenek egy óvodát a megye* tanács pályázatán. S ezért már szervezik is a társadalmi felajánlásokat egy „társadalmi óvodára”. S bizonyára nem kellene végigbarangolni a megyét, hogy hozzájuk hasonló szer- vezkedöket találjunk. Mint ahogy óvodaügyben a vállalatokat sem kell általában sokáig' „nyúzni” egy kis segítségért. Erre a célra mindig nyílni kész a pénztárcájuk. Özdon például úgy tűnik, megtörik a jég. A ruhagyáriak a város első üzemi óvodájának létesítését tervezik. S hogy az iparvárosnál maradjunk még: a meglevő 13 óvoda mellé két új n.vilik. S azzal is ők büszkélkedhetnek el. hogy náluk lesz először óvoda-uszoda. Csuda leleményesen — és nem kevés társadalmi segítséggel — a pincéből alakítják ki. S hogy a többiek se kerüljenek hátrányba, megoldják az óvodások úszás- oktatását. Maguk az óvónők is megismerkednek az úszástanítás módszereivel.

B

ár a hy még az óvónői szakmai körökben is meglepetésként hatott, jobban, belegondolva nincs ebben semmi csodálkoznivaló. Igen gyakran ugyanis nemcsak aZ anyagiakon múlik az előbbre]épés. hanem azon. hogy nagyon akarunk-e valamit. Az óvoda egészséges, fejlett gyerekeket akar átadni az iskolának — hát keresi az újabb lehetőségeket. És maximálisan kihasználja meglevő adottságait. Mint például az a miskolci óvoda, amelynek vezetője a játékos nevelést hangsúlyozta. Mert végtére is. minden oktató- tevékenység ellenére, nem koravén kisokosokat akarnak útra bocsátani, hanem vidám, érdeklődő, mindenre fogékonyan figyelő gyerekeket. De ezt a fogékonyságot, érdeklődést fel kell kelteni bennük — s ez adja az óvónői pálya minden szépségét, s minden nehéz percét. Mert amikor játszani engedik a gyerekeket — valósan és képletesen egyaránt —, akkor tulajdonképpen az egyik legnehezebb „bűvészmutatványt” végzik. Megtanítják a játszás tudományát. S ez w szavakban talán pontosan soha ki nem fejezhető tudomány vezeti el a gyereket a tanuláshoz a munkához — az értelmes élethez. Mert végül is az óvoda erre vállalkozik.

Csu torás Annamária