Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-06 / 56. szám
ÉSZAIC-MAGYARORSZÁG 4 1976. március 6., szombat Fifmsevél Móricz Zsigmond Árvácska-zsoltárai A MOZIVÁSZONRÓL már eltűnt a kép, de a néző még nem tud mozdulni. Fogva tartja a most látott dráma, még szinte a szeme előtt lobognak az utolsó képsor lángnyelvei, amelyek ott és akkor ugyan csak egy jómódú, de kegyetlen, embertelen tanyásgazda és házanépe pusztulását jelezték, de mai benne volt ebben a tanya- égetésben a sok-sok kisemmizett. nincstelen, emberszámba sem vett Árvácskának és társainak forradalmi- sága, lázadása, a régi rendet elpusztítani akarása. Itt még csak egy megalázott gyermek véletlen tette okozta a rendet képviselő tanya felégetését, de ez már jóslatnak is jelfogható. S talán az sem véletlen, hogy éppen Móricz Zsigmond 1940-ben írt regényében találkozunk ezzel. Móricz élete utolsó éveiben új feladatokba fogott, meg akarta teremteni a proletárélet regényét. A Csibe-novellák a proletariátusról szóló regény töredékei. S megszületett az Árvácska, a falusi kiszolgáltatottság máig is ható, torokszorítóan hiteles, kezet ökölbe szorítóan megragadó regénye, amelyben Árvácskának, vagy más nevén Csőrének, a kis lelencgyermeknek életéből néhány mozzanatot úgy akart Móricz megírni, hogy az „fogfájásként hasson”. A húszas és harmincas évek fordulójára esik a történés, de érvényes volt az évszázadok óta és érvényes volt még egészen 1945-ig. Móricz Zsigmond „zsoltárokra” tagolta Árvácska című regényét. A falusi emberi lét. a cselédi sors, a lelencgyerek kiszolgáltatottsága rettentő mélységeit tárta fel e „zsoltárokban” a mélyből kiáltva, protestálva, igazságot követelve Csőrének és a több milliónyi falusi proletárnak. Csőrének még inge sem volt. hétéves .vézna kis testét csak a bőre borította, mert csak az volt az övé. S övé volt a felnőttnek való munka, az ütleg, az állandó szidás-verés, sőt a tüzes parázzsal való fegyelmezés is. Szava, panasza nem lehetett; nem volt senkije — apja, mint egyik gazdája „szellemeskedve” mondta : az ismeretlen katona, hát köszönjön minden szembejövőnek —, pedig semmi másra nem vágyott, csak édesanyára, szeretetre; ezért szólította anyjának a gyilkos szándékú gazdasszonyát, hit- ' té anyjának a szörnyű gyerekvásáron kislányát kereső asszonyt, csakúgy, mint a vízből kifogott halott nőt. ROPOGVA CG Szennyesék tanyája az utolsó filmkockákon és Csőre ártatlan gyerekszemmel nézi: ő csak sze- retetet akart, s ha az ünneplő házból karácsony este előtt a gazdáék kikergették, szalmából állít magának karácsonyfát, s annak, meg a már égő tanyának a fényénél suttog ajándékért. Most filmváltozatban pereg előttünk az Árvácska. Elek Judit és Ranódy László írt belőle forgatókönyvet, és Sára Sándor — tőle megszokottan magas szintű — operatőri közreműködésével Ra- nódy László rendezett Móricz regényéből megrázó filmdrámát. Ranódy — bár teljesen szuverén művet alkotott — a klasszikus iránti tisztelettel nyúlt a regényhez. Úgy fordította le a film nyelvére, hogy mindvégig hű maradt Móriczhoz. Ügy idézi elénk a napfelkeltés hajnalban már a tilosban legelésző tehénnel bajlódó gyereket, ahogyan azt a reggelt Móricz megírta; úgy buknak elő a gyerekből az öntudatlan lázadás mondattöredékei, s úgy rajzolódik fel e szerencsétlen gyermek sorsában egy ország igen nagy hányadának társadalomrajza, hogy — az író szándékainak megfelelően — ma is „fogfájásként” hat. A könyörtelen kritilcájú lírai regényből könyörtelen Icrili- ltájú lírai filmdrámát teremtett Ranódy. Lehet, hogy sok lesz majd a nézőtéren a szi- pogás, de nem baj: nem olAZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZUNK: — takarítónőket — műköveseket — szigetelőket — üvegeseket — hőszigetelőket — villanyszerelőket — segédmunkásokat Jelentkezni lehet: Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Miskolc, József Attila út 51. Felhívás Felhívjuk kedves fogyasztóink figyelmet, hogy aki 1976. évben víz-, illetve szennyvíz csatlakozót kíván építeni, az igényét vállalatunk építési osztályán 1976. március 31-ig bejelenteni .szíveskedjen. A megrendeléshez 250 Ft készpénz és 1 db 50 Ft-os illetékbélyeg szükséges. Félfogadási idő: kedd 8—15 óra, csütörtök 8—15 óra. Cím: Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat Miskolc I„ Baross G. u. 24. 1/4. cső érzelgősség hat a nézőre, hanem igaz dráma! Móriczhoz híven, Ranódy a gyerek szemével láttatja a környezetet, s a gyermeki látás nem alkuszik, hanem mindent észrevesz, lát, feltár. Sára Sándor képeiről ismételten csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk, s feltétlenül említést érdemel Maros Rudolf zenéje, valamint a Debreceni Kodály Kórus aláfestő közreműködése. A SZEREPLŐK legtöbbje hosszú méltatást kívánna. Nagy Anna örök zsémbes- nyúzó gazdasszonya, Moór Mariann gyilkosságtól sem visszariadó másik gazdasszonya, Molnár Piroska elveszett gyermekét kereső anyá- ja, Horváth Scmdor és Szirtes Ádám csendesen embertelen-kíméletlen tanyásgazdái, Bihary József szinte külön drámát érzékeltető öregembere (és ez már hányadik ilyen alakítása csak a közelmúltban is!) elé kell sorolnunk a címszerepet alakító kis Czinkóczi Zsuzsa játékát. Sok-sok ezer gyerek közül választotta ki Ranódy László ezt a falusi kislányt. Telitalálat volt! Nem alakítja — éli Csőrét; a maga természetes közegében mozog a filmben, saját nyelvét beszéli. Mai, de még mindig távoli tanyán élő gyermek a való életben: Móricz Árvácskája állt alakjában előttünk, hi- hetően, érzékletesen, esendő gyermekiségben. Móricz Zsigmond egy másik regénye filmváltozatának, az Űri murinak a végén is ég a tanya. De ott Szakmáry Zoltán, a birtokos gyújtja fel, mert maga is látja, hogy világa már tűzre érett. A Csőre szalma-karácsonyfájától felgyűlt tanya lángja azonban már fényesebben és messzebbre világított. Ée ezt a móriczi gondolatot tolmácsolta igaz módon, kitűnő átfogalmazásban Ranódy László Árvácskája. Benedek Miklós IDEJÉBEN GONDOLJON A NYÁRRÁ, MOST JAVÍTTASSA MEG FÉNYKÉPEZŐGÉPÉT! Mór egyheti határidőre vállalunk minden javítást a BtiTuTi uii.im iirnr‘Vi ©PTBEÍft .-ív miskolci telephelyén: Hoffmann Ottó u. 45. A kisebb javítások már 24 óra alatt elkészülnek. Barczi Pál munkája. Nem közömbös Az építőipari dolgozók művelődését segíti az Országos Közművelődési Tanács elnökségének legutóbbi ülésén elfogadott feladatterv, amely az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az építőipari vállalatok és más szervezetek tennivalóit ösz- szegezi. Tekintette! arra, hogy a következő 15 évben az építőipar termelését a jelenleginek két és félszeresére, termelékenységét legalább kétszeresére kell növelni, nem közömbös, milyen szintű az építőipar félmilliónyi dolgozójának műveltsége — állapították meg az ágazat köz- művelődési helyzetének vizsgálatakor. Érdekes felfedezés Érdekes felfedezésre jutott egy mohácsi munkás, Szűcs József amatőr helytörténetkutató: a jelek szerint megtalálta az;1526-os csata idején elpusztult Földvár falut, amely a kulcsot jelenti a sosformáló ütközet pontos helyének meghatározásához. A csatában részt vett Bro- darics István leírásából tudjuk, hogy a döntő összecsapás a magyar és a török had között Földvár előtt történt, ott omlott össze a török ágyúk tüzében a magyar sereg rohama, ott mészárolták le a janicsárok a magyar katonákat, következésképpen ott kell keresni a sírjaikat is. A vendéglátó vállalat 49 éves karbantartó munkása több mint három évtizede kutatja szenvedélyes érdeklődéssel a mohácsi csatateret. S most Majs község közelében — a Bólyi Állami Gazdaság, területén — rábukkant egy település helyére, pontosan olyan fekvésben, ahogyan Brodarics látta: „A domb lejtőjének aljában egy kis falu feküdt, templommal. Földvár ezen falu neve, itt; helyezte el az ellenség az ágyúit”. A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK felvesz tetőfedő ács bádogos villanyszerelő lakatos kovács hengerész olvasztár darus és segédmunkás dolgozókat Jcleníkczni lehet: a Lenin Kohászati Müvek munkaerő-gazdálkodási osztályán. 3. sz. hivatalház. Az LKM dolgozói és csa. ládtagjai részére a vállalat MÁV AG-igazolványt biztosít. A MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET felvételre keres az ózdi autószervizhez SZERVIZ VEZETŐI BEOSZTÁSBA szakirányú mérnöki diplomával és ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozót Jelentkezés: Miskolc. Partizán h. 7. sz. személyzeti osztályvezetőnél Telefon: 36-510 Tornaterem, szaktanterem és rengeteg segítség — Hol fognak itt annyi.. munkáskezet szerezni? — kérdezték alig egy esztendeje Tóth Bertalantól, az ernődi körzeti általános iskola igazgatójától, amikor „előadta” a tornaterem építésének tervét. Mert abban a tervben az is benne volt, hogy az építkezésből hiányzó összeget társadalmi munkával szeretnék pótolni. A kérdezők azután gyors és hatásos választ kaptak, kétszer se kellett kérni, jöttek a szülők és a gyerekek is. hogy kiássák az alapokat. Inkább az ment ritkaságszámba, ha valaki csak egy napját áldozta az építkezéshez kért társadalmi munkára. S az összefogás eredménye néhány hónapja kézzelfogható: az iskolaépület közvetlen szomszédságában már áll a vasvázas szerkezetű tornaterem, délelőtt, délután pattoghat a labda. Igaz, a helyiek szerint még nincs teljesen kész — elsősorban a fűtését kell jobbá tenni majd —, ám már erre is van elképzelésük. S már megrendelték az öltözők tervét is. Az iskolának tulajdonképpen azelőtt is volt tornaterme, de csak szükségmegoldásként volt elfogadható. Az általános iskolások testnevelésében fontos szerepet játszó labdajátékokra abban nem volt lehetőség. Most' viszont, hogy felszabadult az az épületrész, nagyobb terveket Is kovácsolhatnak. Az egykori szükségtanteremből négv tanterem lett — s így —, ügy tűnik — hosszú távra megoldották a tanteremgondol is. Sőt arra is lehetőségük nyílolt. hogy újabb szaktantermeket hozzanak létre a mór meglevő rajz és ének szak- tantermek mellé. Most készül például a kémia-fizika szaktanterem, már csak a víz bekötése van hátra. S az elkövetkező években mind:" eggyel-eggyel gyarapítják számukat. A jövő tanévben például az irodalomtanítás feltételeit javítják a szaktan- terem kialakításéval. S ez a szaktanterem lesz majd az iskolai könyvtár olthona is. Az úttörőhóz egyik kis helyiségéből költöznek át majd ide a könyvek, s ezzel a könyvtár meg az úttörőmozgalom is jól jár. Egyébként az iskola fejlődése, gyarapodása is része .annak, amit Tóth Bertalan igazgató úgy fogalmazott meg: az oktatáspolitikai határozatot követően a maguk lehetőségeit maximálisan kihasználva igyekeztek javítani az oktató-nevelő munka feltételein. A tankötelezettségi törvény végrehajtása érdekében például erősítették az iskolai előkészítőket, ebben az évben például k4t csoportot is szerveztek. A kicsik kedden és csütörtökön találkoznak leendő tanító nénijükkel, s három-három órát töltenek együtt. Ha hozzátesszük, hogy az elsősök 45 százaléka óvodából jön az iskolába, a felkészítés teljesnek tűnik. Mindössze egyetlen kisgyerek szüleit nem tudták rávenni, hogy előkészítőbe hozza gyermekét. Az iskolaérettségi vizsgálatokat figyelve döntöttek a korrekciós osztályok mellett régebben — most az előkészítővel ezt a formát nélkülözni tudják. Hiszen a tanító néniknek egy esztendő áll rendelkezésükre ahhoz, hogy leendő kis tanítványaikat, elsős gyerekeiket felkészítsék az iskolai életre. Százkilenc- venkét órát töltenek el velük októbertől május utolsó napjáig. S a két csoportban mindi^sze 51 kisgyerekkel foglalkoznak. Az elmúlt három észtén- dőben egyébként stabilizálódott a tantestület is. ami nem kevéssé- a helvi tanács let*?' lepedést segítő ..politikájának” is köszönhető. Mindenesetre kevesen mondhatják el azt. amit Tóth Bertalan: a tantestület fele fiatal, s a fele férfi. Hogv mit jelenj ez. a mindinkább elnőiesedő oktatás számára, azt talán nem is kell magyarázni. A* egyre inkább összekovácsoló- dó tantestület munkája 8 közfigyelem előterében áll. S nemcsak a helyi vezetők érdeklődnek oktató-nevelo munkájuk eredményei után- A szülők is. A novemberi nyílt napon például több mint kétszáz szülő ment be az iskolába, hogy részese legyez: a tanítási óráknak. Sokan most először látták gyermeküket az iskolai közösségben „mozogni”. A sikert mutatja, hogy azóta is sokan érdeklődnek, mikor les? megint nyílt nap az iskolában- Így azután szinte bizonyosra vehető, hogy március 27- én, a tanév második nyíl* napján, még több szülő ül be az osztálytermekbe. S ez az érdeklődés egyben záloga is a jó együttműködésnek. Ami például a gyerekek pályairányításában is megmutatkozik. A most végző nyolcadikosaik nagV többsége reális elképzelésekkel választott magának új iskolát. A legtöbben szakmái tanulnak majd. A középiskolák közül pedig valamivel többen választották a gimnáziumot. mint a szakközép!®-, kólát. S mindössze két tanulójuk van. aki nem akar továbbtanulni. Csutorás Annamária
