Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

1976. március 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 í€etim® ünnep a szüvetheigetfoe A két ünnep egybeesése véletlen, de annyira találó, hogy nem lehet szó nélkül elmenni mellette. A Miskol­ci Háziipari Szövetkezet, ahol a dolgozók 99 százaléka no, március 8-án ünnepli meg­alakulásának 25. évforduló­ját. Jambrik Gézánéval, a szö­vetkezet elnökével beszélget­tünk az eltelt évtizedekről és a jelenlegi körülmények­ről. — Huszonöt évvel ezelőtt, Csipke és Rokonszakmák Szö­vetkezete volt a neve annak a közösségnek, amely kilenc lelkes asszony munkájára támaszkodhatott — emléke­zik vissza a kezdeti időkre az elnökasszony. — Van még valaki a szö­vetkezetben az alapító tagok közül? — Két asszonyunk van, akik 25 éve dolgoznak a szö­vetkezetben; idős Faggyas Sándorné és B. Szabó Jó- Zsefné. A szövetkezet negyedszá­zados munkájáról szólva igen sok szám, adat hangzik cl. Mind jelentős a maga ne­mében, most mégis csupán néhány jellemzőbbet eme­lünk ki. Kezdetben főleg ja­vításokkal foglalkoztak. Ké­sőbb kesztyűt készítettek na­gyobb mennyiségben, majd évről évre bővült a termé­kek száma, kialakították és egyre jobban kifejlesztették a bedolgozói rendszert, öt­száz bedolgozót foglalkoztat­tak 1968-ban, jelenleg mint­egy 1300-at. Egy évvel ezelőtt új üzem­házba költözött a szövetke­zet. Itt 250 nő dolgozik egész­séges. jó munkakörülmé­nyek között. Érdemes meg­említeni, hogy vett a szövet­kezet egy kávéfőző gépet, alkalmazott egy kávéfőzőnőt, s most mindenkinek a gé­péhez viszik 1 forint 30 fil­lérért (1) a duplát, aki kéri. A nőknek is nagyobb az Önbizalma, jobb a közérze­te, ha szakmunkásnak mond­hatja magát. Jelenleg 18 asszony és leány tanulja*’ ki a szakmát, a betanított mun­kásnők közül. Már említettük, hogy en­nél a szövetkezetnél a dol­gozók 99 százaléka nő. Jo­gosan kérdeztük tehát az el- Pökasszonyt, hogy milyen á Pök aránya a vezetőségben. A kesztyíikötödében. Modern gépsor az új üzemházban. A válasz teljesen meg­nyugtató. A vezetők között egyetlen férfi van. a főköny­velő. Az a gyakorlat, hogy a fizikai dolgozók közül is ki­nevelik a szalagvezetőket, művezetőket, de saját sora­ikból emelték ki a termelési és az áruforgalmi osztályok vezetőit is. A Miskolci Háziipari Szö­vetkezetnek 1971-ben 32 mil­lió, 1975-ben 71 millió 600 ezer forint volt az árbevéte­le. Ezeket a termékeket a nők hozták létre, a fejlődé­sért az övék az érdem. Ami­kor március 8-án megün- neplik majd a szövetkezet negyedszázados fennállását, jó munkáját, joggal kapcsol­hatják össze az ott dolgozó asszonyok és lányok nőnapi köszöntésével. VENDÉGEK IDŐNKÉNT gyerekek ér­keznek vendégekként csalá­dokhoz. Megyénk községeibe, '’árosaiba is sok család hív "leg gyerekeket, főként azok " családok, amelyeknek va­lamely tagja szocialista bri­gádban dolgozik. A brigád Pedig patronál egy-egy in­tézményt. a patronálás nép­szerű módjaként egyebek közt meghívják magukhoz. vendégii! látják a gyereket, a gyerekeket. Állami gondo­zóit gyerekekről van szó, akik a nevelőotthonokban, a Gyermekvárosban mindent "legkannak. ami lehetséges, kicsit a kelleténél talán töb­bet is — anyagiakban —, de a családot, a családi légkört "em kaphatják meg. Elmen­nek hát valamely családhoz, ott töltenek rövidebb-hosz- szabb időt. vendégként. Éppen ezzel kapcsolatosan hangzottak el figvelemre Piéltó észrevételek, feitege- tések a meevei néni ellenőr­zési bizottság legutóbbi ülé­sén, a gyermek- és ifjúság­védelemmel foglalkozó napi­rendnél. Észrevételek, ame­lyeket a későbbiek folyamán feltétlenül érdemes figyelem­be venni azoknak a csalá­doknak. amelyek meghívják a gyerekeket. Azt nyilvánva­lóan nem szükséges fejteget­ni, hogy a meghívásokkal rendkívül sok örömet szerez­nek kis vendégeiknek, akik a legjobban felszerelt, ellá­tott intézetekben is éppen a legfontosabbat, a családot, a család légkörét kénytelenek nélkülözni. Annak örvende­tes, dicséretes voltát nem szükséges hangsúlyozni, hogy a patronálok nem csupán a nevelőotthonokat látogat iák meg. nem csupán ott segíte­nek amiben tudnak, hanem ráérezve a legfontosabbra, az igazi otthont kívánják meg­mutatni nekik és, ha csak rövid időre is, de azl igazi olt honból nyújtanak valamit a gyerekeknek. SZÜKSÉGES mégis felhív­ni rá a figyelmet — éppen a már említett bizottsági ülé­sen elhangzottak alapján —, hogy az igazi otthon, a család igazi modellje összelettebb, sokoldalúbb e"v-egy hétvégi ünnepnapnál. A hétköznapok is hozzá tartoznak a család­hoz, sok munkával, gonddal, tennivalóval. Ebből viszont a gyerekek nem sokat látnak,^ nem sokat tapasztatnak. Kis­sé hamis kép alakulhat ki ílvmódon bennük és később, az intézetből kikerülve hiába keresik ezt a családmodellt, hiszen nincs is ilyen modell. Más modell van. Az ülésen felszólaló, gazdag tapaszta­latokkal bíró szakemberek elmondták: nevelés szem­pontjából feltétlenül hasznos lenne, ha a családok a mun­kából is megmutatnának, ér­zékeltetnének valamit a gye­rekekkel. A ház körül is adó­dik sok tennivaló és az asz­talra sem kerül minden- nap ünnepi ebéd. Jó. ha tudato­sodik a gyerekekben: semmi sem magától való, mindenért dolgozni kell és a ..kinti élet” nem csupa vendégeskedés, nem csupa ünnep. Ipari feldolgozásra Hasznos!tható IiMÜadékok A világpiaci árak rohamos emelkedése tokozott takaré­kosságra inti a népgazdaság valamennyi ágazatát. Nem véletlen, hogy 1974, decem­ber 5-én az MSZMP Köz­ponti Bizottságának ülésén megszületett az erre figyel­meztető határozat. Ebben is kiemelt hangsúlyt kapott a másodnyersanyagokkal való, minden eddiginél eredmé­nyesebb gazdálkodásra való törekvés. Ezeknek a másodnyers­anyagoknak — vagy közke­letű szóval élve hasznosít­ható hulladékoknak — az összegyűjtése évről évre nagy feladatot ró az Észak-ma­gyarországi MÉH Nyers­anyaghasznosító Vállalatra. Hogyan tudtak e megnöve­kedőit feladatoknak eleget tenni 1975-ben? — kérdez­tük Molnár Sándortól, a vál­lalat igazgatójától. — Éppen a párthatározat nyomán nagy erőfeszítéseket tettünk a hazai másodnyers­anyagok biztosítása érdeké­ben. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt esztendőben 1974- hez képest 29 százalékkal nö­vekedett a papírhulladék, 12 százalékkal a szénacélhulla­dék és 42 százalékkal a szí­nesfémhulladék mennyisége, amelyet vállalatunk a nép­gazdaságnak továbbított. Ter­mészetes következménye en­nek. hogy árbevételünk 12 százalékos fejlődést eredmé­nyezett a bázishoz viszonyít­va. A fentiekhez még hozzá­tartozik, hogy valamennvi, általunk összegyűjtött hulla­dékfélét az iparnak feldol­gozásra készen — darabol­va, szennyeződéstől megtisz­títva — adunk át. Gondot okozott azonban, hogy több­ször nem fogadta szállításun­kat a papíripar, vagy példá­ul nem kaptunk rakodógé­peket az ócskavas elszállítá­sához . .. — Az elmúlt esztendőben több akciót is szerveztek. Hogyan segítették ezek mun­kájukat? — A tavaszi országos tex­til- és papírgyűjtő hetek idő­szakában a lakosság, az ipari üzemek, de különösen az út­törők segítségével az átlagos­nál mintegy 30 százalékkal volt magasabb a forgalmúnk. A ..Radar” néven az ifjúság körében szervezett vasgyűj- tési akció szükségességét a vaskohászat megnövekedett feladatai, s az ehhez szük­séges mintegy 50 ezer tonna ócskavastöbblet adta. Ezt a feladatot a fiatalok mintegy 10 százalékkal szárnyalták túl, s ugyanilyen arányú túl­teljesítést értek el ennek folytatásában a tanulófiatalok is. Borsodban 11 üzemi KISZ- alapszervezet kapott kitünte­tést. illetőleg jutalmat ki­emelkedő munkájáért. Ezek­nek az akcióknak is köszön­hető. hogy a MÉH a megye egyik legdinamikusabban fei- lődö vállalata lett az elmúlt fél évtized alatt, amit jól mutat: 85 százalékos árbevé­teli fedődért értünk el 1970 óta. A telephelyeken volt kor­szerűtlenség felszántó1 fsa révén érhettük el. hogy 1975. évi forgalmunk már megha­ladta a negyed illiárd forin­tot. — Az új ötéves terv, s an­nak első éve. 1976 bizonyára még nagyobb teljesítménye­ket kíván. Milyen tervekkel vágtak neki az új esztendő­nek? — Az V. ötéves terv idő­szakában 30 százalékos fejlő­dést irányoztunk elő. Előtér­be kerül a minőségi munka, hiszen a feldolgozó ipar év­ről évre nagyobb követelmé­nyeket támaszt a másod- nyersanyagokkal szemben. Növelni kívánjuk az expor­tálható cikkek forgalmát. A papírét, amelyet Jugoszlávia és Ausztria, az üvegcserépét, amelyet Olaszország vásárol szívesen. Újszerű lesz tevé­kenységünkben. hogy az ed­digi ’ gyakorlattól eltérően 1976-ban kampányok szerve­zése nélkül kívánunk eleget tenni feladatainknak. Arra kell törekednünk, hogy áru­szervező és propagandamun­kánkon keresztül folyamatos­sá tegyük az ipari üzemek, a lakosság és az úttörők ál­tal gyűjtött másodnyers­anyagok forgalmazását. Az új közgazdasági szabályzók bennünket is arra kötelez­nek. hogy számoljuk fel a gazdálkodásunkban még mu­tatkozó lazaságokat, s az ob­jektív tartalékok mellett a szubjektív tartalékok is fel­színre kerüljenek. Mert csa < igy tehetünk eleget mara­déktalanul a népgazdaság és az ipar velünk szemben tá­masztott megnövekedett el­várásainak. T. Z. Fásítási hónap Ciár fcíntiiiió forint Pusztító erdőtüzek Borsodban Március 10—április 10. kö- ! zött rendezik meg az orszá­gos fásítási hónapot. Ebben az időszakban az erdőgazda­ságok, állami gazdaságok és a Isz-ek több ezer hektáron telepítenek erdőt, de igen je­lentős az a fásítás is, amit a különböző társadalmi szer­vek, intézmények, iskolák végeznek. Az idén 7000 hek­tárra kerül új erdő. Ebből ezer hektárnyi erdősítést, fá­sítást a zöldövezetekbe, illet­ve a városok, lakótelepülásek belső parkjaiba terveznek. Az erdőtelepítéshez, fásí­táshoz szüksége; fa- és cser­jecsemeték, suhangok, sorfák az erdészeti csemetekertek­ben megfelelő mennyiségben állnak a vásárlók rendelke­zésére. Az állami szervek, közületek igényeit az állami erdőrendezőségek elégítik ki. Az intézeti élet után en­nek a kinti életnek a meg­szokása egyébként is bizo­nyos átmeneti időszakot igé­nyel, sok esetben nem is za­varmentes | átmeneti idősza­kot. Ennek' az időszaknak a minél könnyebb áthidalásá­ban már a családok, a pat­ronálok is segíthetnek, éppen azáltal, hogy a való éíetet, a hétköznapokat is bemutat­ják kis védenceiknek. Az ott­honok nevelő munkája persze sokrétű és magától értetődő- ; en erre is kiterjed. Valaho­vá ide tartozik például, hogy a gönci nevelőotthon gyere­kei idős. egyedülálló embe­reknek segítenek, és az is, hogy a Megyaszón levő gye­rekek részt vállalnak a me­zőgazdasági munkákból. De: a családok, a patronálok is helyesen teszik, ha a nevelő munkából részt vállalnak. Bizonyos, hogy jó érzékkel. ! jó mértékkel találják majd . meg a mikéntet, a hogyant. SZÜKSÉGES bizony ez is, hiszen az állami gondozott gyerekek nem vendégek ná­lunk. Itt növekednek, tanul­nak. és később maid itt dol­goznak köztünk, velünk, úgy. mint mindenki. Priska Tibor Évről évre nagy gondot je­lentenek megyénkben az egy­re szaporodó erdőtüzek. Az elmúlt évben több mint öt­ven ilyen tűz keletkezett; a kár elérte az egymillió fo­rintot. Még csak az év harmadik hónapjában járunk, s máris riasztó adatokról számolunk be. Hatvanöt erdőtűz volt az idén megyénkben, amelyek­nek kárértéke meghaladja a félmillió forintot! Annak el­lenére, hogy a tűzvédelmi hatóságok, s az erdőgazdasá­gok megtették az óvó intéz­kedéseket, márciusban eddig 39 esetben keletkezett erdő­tűz: március 4-én, csütörtö­kön a megye területén 20 helyütt lobbant lángra az erdő. A tüzet legtöbb esetben a felügyelet nélkül hagyott gazégetés, az eldobott égő ci­garetta és gyufa okozta. Ki­sebb számban keletkezett er­dőtűz gyermekjátékból is. Nehezíti a helyzetet a száraz, szeles idő, s az is, hogy a száraz avar alatt még nem sarjad a fű, amely megaka­dályozná a tűz terjedését. Az erdő melletti háztáji gazda­sagokban sokszor gondatla­nul égetik a gazt: nincsenek készenlétben az oltóeszközök, felügyelet nélkül hagyják a tüzet. Az erdőtűz megelőzésének érdekében igen fontos az elő­A sajóhidvégi Rákóczi Tsz 10 ezer négyzetméteres, kö­römi hajtatóházaiban szépei züldell és növekszik a saláta. A 60 ezer fej saláta várha­tóan március 20-a után jele­nik meg a miskolci és a le- ninvárosi piacokon. Körömön megkezdődött a paprika pa­lántázása. valamint a korai érésű vetőburgonya csirázta- tása is. A gazdaság ez utób­bi termését már május kö- zepétől-végétől szeretné érté­kesíteni. írt tűztávolság betartása. Az erdő szélétől legfeljebb 200 méterre szabad gazt égetni, s csakis szélcsendes időben. A védösávot a gazégetés előtt meg kell tisztítani a száraz növényektől, a kukoricaszár­tól. A vasút melletti terüle­teken különösen fontos az előírás betartása. A Megyei Tűzoltó Parancs­nokság ismételten felhívja a lakosság figyelmét, bőgj’ az erdőben tilos engedély nélkül tüzet rakni. A kijelölt helye­ken is csak szélcsendes idő­ben, állandó felügyelet mel­lett. A tüzet az eltávozás előtt gondosan el kell oltani, föld­del betakarni. Az eldobott égő cigaretta, gyufa is gyak­ran okoz. tüzet. Sokan nem is gondolnák, hogy az erdő­ben elhagyott üveg is veszé­lyes: összegyűjti a nap su­garait, s lángra lobbantja az avart. Egyébként több figyel­meztető táblát helyeztek el a megye erdőiben. A gazégetés megkezdését a községi tanácsnak be kell je­lenteni. s az erdő tulajdono­sának bevonásával, felügye­let mellett szabad csak vé­gezni. A termelőszövetkeze­tekben. állami gazdaságokban ilyenkor szükséges a tűzoltó- felszerelést ellenőrizni. Aki tüzet észlel, azonnal jelentse a legközelebbi tanácson a helyi tűzoltóságon. (mm) Hozzákezdtek a 200 hektár területre tervezett borsó ta- lajelőkészítéséhez. A génjaví­tást befejezte a szövetkezel, így a munkák fo'vamatossá- aát már csa1: az éjszakai fa­gyok akadályozzák. Most, amikor csak rá t jhet menni a területre a simítóknak. majd a fagvok elmúltával azonnal megkezdik a borsó vetését. A gazdaságban közel 6 hektáron már földbe ke­rült a sárgarépa és petrezse­lyemmag. Hatvanezer tej saNta

Next

/
Thumbnails
Contents