Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

«'V A. k -V? t >“;S ^

« 1976. március 6., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Beruházások és lehetőségek

s

r

í

í

i

s

a

t *

v

li'

■íí

;S

í'

et

ti

Az AGROBER terveiből

„Az élelmiszeripari teljesítőképesség fejlesztésének fő iránya: a rekonstrukció és a meglevő kapacitás jobb kihasználását segítő bővítés, a műszaki színvonal emelése, a technológia korszerűsítése”. (A magyar népgazdaság V. ötéves tervéből.)

Az AGROBER megyei ki- rendeltségének tevékenysége •— bár színes és sokrétű — alapvetően két feladatot lát el. A különböző élelmiszergazdasági beruházások tervezését, előkészítését és a beruházások lebonyolítását. A kettős feladat maradéktalan teljesítése a szokásostól, a hagyományostól eltérő módszereket kíván, hiszen az AGROBER a beruházást végig kíséri a gondolat megszületésétől egészen az üzembe helyezéséig.

*

— Az elmúlt év sikeresnek mondható — kezdte a beszélgetést a kirendeltség igazgatója Balogh Dávid.

A tervezett 560 milliós értékkel szemben 596 millió forintot tett ki a befejezett beruházások értéke. Az elmúlt évben, egyik fő feladatként, «z 1976-ban kezdődő beruházások előkészítését tekintettük, amit az üzemeli számára megfelelő határidőre teljesítettünk is. A feladatok másik részét, a folyamatos munkát a beruházások lebonyolítása jelentette. Fontos teendő, a húskombinát kivitelezési munkáinak lebonyolítása volt. Bár az üzemet •fajiunk kívül álló okok miatt nem tudtuk határidőre átadni, a költségben 12 százalékos megtkarítást sikerült a kivitelezéskor elérni. A húskombinát mellett tejtermelő. tehenészeti és hízómarha-telepeket, zöldtakarmányliszt, valamint szemester- mény-száritókat, 11 falusi tejbegyűjtő állomást és 23 mezőgazdasági bekötő utat adtunk át. Több üzemben végeztünk m liorációs és víz- rendezési munkákat, valamint a takármánytermelés érdekében rét- és legelőjavítást. Már az elmúlt évben megkezdtük a juhállomány fejlesztését szolgáló beruházásokat is, amelyek közül kiemelkedik a geleji, a perkupái, a hangonyi és a krasznokvajdai termelőszövetkezetek építkezése.

Az új ötéves tervben a mezőgazdasággal, az élelmiszer.

ltii,lLj.. i„„l .......................nini...........—

i

parral szemben is fokozódnak a követelmények és egyre inkább előtérbe kerül a beruházások hatékonyságának növelése. Ezeket a célkitűzéseket az AGROBER-nek is figyelembe kell vennie mindennapos munkája során.

— Kiemelt feladatnak tekintjük a hús- és tejtermelés fokozását szolgáló olyan létesítmények tervezését, amelyek olcsó kivitelezést, megfelelő választási lehetőséget és korszerű technológiát biztosítanak az üzemeltetők szá. mára. Szeretnénk Borsod megyében beruházásainkkal elősegíteni a IToIstein-Friz állományra alapozott komplex tejtermelési rendszert. Hiszen az eddigi eredmények biztatóak. Ily módon az átlagos 2500 literes tejtermeléssel szemben 4500 liter tej termelhető. Ilyen tehenészeti telep építése kezdődött meg tavaly a Nagy-miskolci Állatni Gazdaság beruházásában. Azóta már több termelőszövetkezet is foglalkozik a rendszer alkalmazásának bevezetésével.

¥

A juhállomány fejlesztése és a sertéstenyésztés elősegítése érdekében az AGROBER több,, választékú.. típustervet dolgozott ki. hogy kellő számú alternatívák közül tudjanak a beruházók mérlegelni és dönteni. Az üzemfejlesztési tervek készítése a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek számára 1975-től kötelező. Az AGROBER ezeknek kidolgozásában jelentős szerepet vállalt. Ezek a tervek, amelyek a matematikai programozás korszerű módszereivel készülnek, tartalmazzák — többek között — az adottságoknak megfelelő termelési szerkezetet, a szükséges fejlesztési irányt, de még az elérhető jövedelem- szintet is. így az üzem feilesz. té$i tervek — akár az AGROBER készíti el azokat, akár más. erre alkalmas szerv, vállalat — nagyszerű alapot teremtenek a termelőüzemek távlati fejlesztéséhez.

— Vállalatunk — folytatja

az igazgató — következetesen arra törekszik, hogy javítsa és egyre élőbbé tegye a meg. bízókkal való kapcsolatot. Ennek jegyében például felmérjük — felkérésre — a meglevő állóeszközök' műszaki állapotát, mennyiségét és ennek alapján javaslatot teszünk pótlásukra, a fejlesztési célkitűzésekre anélkül, hogv ezért díjat számolnánk fel.

*

— Tudjuk, hogy a vállalat tevékenységével kapcsolatban esetenként még akad kifogásolnivaló. A hiányosságok egy része saját, hibánkból fakad, amit csökkenteni kívánunk. Más része azonban külső tényezőkből adódik. Ilyen például, hogy megrendelőink rövid határidőre kérik a terveket, így az előkészítés időtartama sokszor rövidebb a kelleténél. A termelőszövetkezetek többsége zárszámadás után jelentkezik megrendelésével. és a tervek elkészítését, de még a kivitelezés befejezését is abban az évben szerelné. A megvei tanács pénzügyi támogatása is tárgyévi befejezésre ösztönzi őket. A gazdaságos, alapos tervek készítéséhez az AGROBER-nek viszont legalább egyévi előkészítési időre lenne szüksége. Ez biztosíthatná az átfutási idők lerövidítését is.

A kivitelezői kapacitás hiánya — az AGROBER beruhá. zásainál mintegy 200 millió — szintén a színvonalcsökkenés és a befejezési határidő elcsúszásának az oka. Ezeknek a gondoknak a megoldása. mint például a pénzügyi támogatás időpontjának megfelelő megválasztása, központi intézkedést is igényel. Azért, hogy a szolgáltatásaink műszaki színvonalát emeljük, .szoros kapcsolatot építünk — és alakítottunk ki már — olyan különböző rendszergazdákkal, mint az AG- ROKOMPLEX. a Bábolnai Állami Gazdaság stb. Nagy gondot fordítunk emellett a szakmai továbbképzésre is. Jelenleg 260 dolgozót számláló állományi létszámból 61-en tanulnak. aminek az eredménye kétségkívül talán már a közeljövőben megmutatkozik. A vállalatunkkal szembeni növekvő bizalom jele az a szerződései őkészítési munka is. amelyet szakembereink egy csoportja folytatott, végzett a közelmúltban Tunéziában.

Buchert Miklós

•t'

é'

jó

s

ií'

J?' i o' ■6'

t>

é'

Simítózás, melegágykészítés, erdőtisztítás

Mártás

A hét elején a mezőkövesdi járásból megérkezett szerkesztőségünkbe az első tavaszi hír: a Mezőnagymihályi Állami Gazdaságban megkezdték a borsó és a tavaszi árpa vetését...

Az első tavaszi hónap, a thárcius nappal már-már valódi kikeletet ígér, de éjszakára a tél még megrázza sza- kállát. Bolondos még a március, Kenézlön csütörtökön esett a hó, és a megye legtöbb helyén a fagy tartja magát. A termelőszövetkezetben azonban remélik, már hem sokáig. És megkezdődhet az „igazi” munka, odakint a földeken. Megyénk néhány termelőszövetkezetében az időszerű tavasz eleji munkákról érdeklődtünk.

Szentistván, VII. Párt- kongresszus Tsz-ben:

A dél-borsodi szövetkezetben már beiejezték a szőlő metszését és jelenleg a kordonkarókat kötözik le a dolgozók. Az őszibarackos metszésével eddig 70 százalékban készültek el. A hét végén hozzálátnak a gyümölcsfák tél végi, lemosó permetezéséhez. Ä növénytermesztésben —, ahogy az időjárás engedi — i<ét erőgéppel végzik a simítózást. Amennyiben a hét végére tovább szikkad a talaj, hozzákezdenek a tavaszi ároa vetéséhez is.

Igrici, Kossuth Tsz-ben:

Török László, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy befejezéséhez közeledik a 173 hektár gyümölcsös metszése. Itt jelenleg is ölvén tsz-tss dolgozik. A kertészetben hozzákezdtek a melegágyak ösz- szerakásához, a magvetés előkészítéséhez. A szövetkezet több mint 8 hektáron paprikát, 6—6 hektáron pedig paradicsomot és dohányt termeszt, Ehhez a palántákat saját; kertészetükben nevelik fel. Ősszel mintegy 58 hektár területen nem tudták elvégezni az őszi mélyszántást. Ezekre a területekre jelenleg szerves trágyát hordanak. Igriciben remélik, hogy március 15-e körül megkezdhetik e területek szántását, valamint az egyéb lalajelő- készítö munkákat.

Bódvaszilas, Bőd va völgye

Tsz-ben:

A megye egyik legészakibb gazdaságában végeztek a 850 hektár őszi kalászos fejtrú- gvázásával. A meliorációs munkák keretében most a le- o-'.v-ön és réteken található fákat és bokrokat irtják, a szövetkezel dolgozói. Hozzá\

r

LJj erő

Egy eve gyárija sorozatban a képünkön is látható új mezőgazdasági erőgépet a győri Rába-gyár. Az első néhány száz gép már a gyakorlatban, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek földjein jó! vizsgázóit. Több ilyen Rá- ba-SIciger erőgép dolgozik Borsod megye mezőgazda- sági üzemeiben is. Az új gép gazdái, a traktorosok elsősorban nagy leljesítmé- nve mialt dicsérik. Kedvező feltételek mellett ugyanis óránként 4—5 hektárnyi terület felszántására képes. Ezt a nagy teliesítménvt elsősorban a 245 lóerős, ugyancsak a Győrött gyártott Diesel-motor garantálja. A kénünkön látható ni mezőgazdasági erőgép műnké tát Borsoőiyánka határában figyelhettük meg.

Fotó: I^aczó József

Öntözőfirl

Ahogy közeledik a tavasz, úgy gyorsul meg az a munka, amelyet a lavaszias téli napokon kezdtek meg a To- kaj-hegyaljai Állami Gazda- I sági Borkombinát és a tarcali1 termelőszövetkezet szőlőiben. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság földgépei ássák itt azt a csatornát, amely a már korábban előkészített 200 hektár öntözésre alkalmas öntözőíürl folytatása lesz.

A régebbi terület mellé ebben az évben még mintegy 500 hektár szőlő és gyümölcsös öntözésére készülnek fel. A világhírű borvidéken a nagyszabású programot 1977- ben fejezik be. s akkor mintegy 1050 hektár öntözése válik lehetővé.

Ülésezett az 0MB

Az Országos Munkavédelmi Bizottság pénteken megtárgyalta a nehézipari miniszter tájékoztató jelentését a munkavédelmi helyzetről. Megállapította, hogy a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok nagyobb gondot fordítanak a műszaki-technikai feltételek javítására, a vezetők szemléletének formálására, a műszaki-gazdasági vezetők. középkáderek biztonságtechnikai ismereteinek bővítésére. Lassú a fejlődés a munkavédelmi előírások i megtartásában. A balesetek I összefüggésben vannak a munka- és a technológiai fe- ' gyelem megsértésével, a sza- j bálylaíanságok megtörésével, j

kezdtek a simítózáshoz is, de egyelőre az éjszakai fagyok miatt le kellett állniuk ezzel a munkával. He- ' lyelte újra hozzáláttak az istállótrágyázáshoz. Az ősszel felszántott —, de nem trágyázott — területekre is ke- j rült most szerves trágya, ame- ' Ivet később egyirányú tárcsával dolgoznak be a talajba.

Hidasnémeti, Március 21. Tsz-ben:

A határmenti gazdaságban megkezdték a tavaszi vetésű növények — kukorica, cukorrépa — területének műtrágyázását, A szövetkezet erdeiben az erdészeti üzemág dolgozói termelik a fát, tisztítják az erdőt. Befejezéshez közeledik a téli gépjavítás. A talajelőkészítő- és a ve- tögépeket már előkészítették. Jelenleg a vegyszerező gépek, karbantartása, javítása van folyamatban. Hidasnémetiben is maradt az őszről szántat- lan terület. A szántás és a talajelőkészitő munkák megkezdését ezekben a napok-: ban. ebben a gazdaságban is j az éjszakai fagyok akadó- ; ly ózzák.

(ha) I

Mepestett milliók

Amit jobban meg kellene becsülni

Megmentett milliók helyett, talán jobb lenne elvesztegetett értékről beszélni, ha arról a nagy mennyiségű szerves trágyáról van szó, ami a helytelen kezelés következtében, vagy a szakvezetés hibájából nem kerül vissza a termelésbe. abba a körfolyamatba, amelyben a földbe forgatott szervesanyag erői ad a talajnak, hogy az évről évre biztosait teremjen. Az adat, amelyet olvastunk, riasztó. Évenként a felhalmozott trágyamennyiség 20 százaléka kárba vész. A statisztikába nincs beleszámolva az a tény. hogy a hatalmas szántóterületű gazdaságok szerves trágya-készletük jelentős részét géphiány, vagy a nagy szállítási távolságok miatt nem tudják kiszórni.

*

Olyan helyen jártunk, ahol az értékes anyag felhasználására- nagy figyelmet fordítanak. A hernádnémeti Her- nád völgye Termelőszövetkezet Idén 868 hektáron teríti szét istóllótrágya-készletét. Itt a gesztelyi hízómarhatelep mellett szarvast bont a markoló. Figeczlci Balázs, a traktoros „kiigazított”, mondván:

— Erre a nyolcvan centiméter magas „kazalra’ csak ráfogjuk, hogy szarvas. Azt nézze meg, amit a határban állítok majd össze. A vontatókat várom, még egyszer „megkanalazom” és esvíitt visszagurulunk a táblához. Ott lebontják, én meg tömören szarvasba rakom. Délután a gépudvaron már a munkagépeket „bütykölöm”. — Sürgetően néz. mert az öt; traktor a billenős pótkocsikkal már a markoló mellett sorakozik.

Nyeső István, a termelőszövetkezet elnöke még az irodában elmondta:

— Szántóterületünkre há- romezer-hóromszáz vagon is- tállótrógyót szórunk ki. Természetesen, ősszel a munka legnagyobb részét elvégeztük tavaszra csak harmada maradt. Ahogy felszárad a talaj, rögtön folytatjuk. Ebben az évben így 3,3 millió forintot fektetünk csak istállótrágyából talajaink termőerejének fenntartására. Január elsejétől új módszert alakítottunk ki. A gondozót kivéve, aki az állásokból kivillázza a trágyát, az egész folyamatot különböző berendezések, markolók. vontatók irányítiák. Traktorosaink a takarmány előkészítése után fél műszakban kiviszik a táblára, s ott. a szintén fél naoig dolgozó markolós pedig összeállitia a szarvast,

*

A „jogelőd” a hernádnémeti Vörös Csillag Tsz termelési adatai az irattárból kerültek elő, hiszen már több mint hatévesek. A tervekből körív. nyű volt kiragadni azt, ami a mában vált lényeggé: „Ne égessük el a s~ "nát. szükség van rá.” Sok év távlatában is ragaszkodtak ehhez az elképzeléshez az üzemben, mert csak a határban 16 kazlat számoltam meg.

— A felhalmozódott trágyát megvesszük a házak udvaraiból és szalmát is adunk a gazdáknak. A folyamat így lesz teljes, s mivel három faluban és két településen 280 család tart állatot, közel 700 vagon istállótrágyát szállítanak onnan vontatóink. Eredményeinket főként a talajerő fenntartásának és fokozásának köszönhetjük. Évről évre magasabbak a termésátlagok. A múlt évben a 686 hektár kukorica például nyolcvanhét mázsás átlagterméssel „köszönte” meg a szerves trágyázást.

— Apropó — az elnök kijavította magát — a műtrágyázást, kihagytam. Pedig ősszel a foszfort és káliumot mindig kiszórjuk. Ugyanazt a mennyiséget kapja a kukorica amelyet az iparszerű termesztési rendszerek taggaz- daságai alkalmaznak. Ammóniát injektálunk a talajba, s így a szokásos veszteségek elhanyagolhatók. A három- százötven mázsa szerves trágya. amit hektáronként kiszórunk, csak „ráadás”, de mivel nitrogénszegény szerves anyagról van szó. az injektálás feltétlen szükséges.

*

Nyeső István visszakanyarodott a szerve« trágyázás fontosságához. Tapasztalat ok, tények egész „erdejét” sorakoztatta fel fontossága mellett. Az a véleménv alakult ki bennem, hogy szinte magát akarja meggyőzni, hclves-e. amit tesznek. Mert megye- szerte még hasonlót is ritkán láttak Pedig azokban az üzemekben sem ..titok”, a szerves trágya talajjavító hatása, a humuszosodásban betöltött szerepe.

— Termelésnövelő hatása sem közömbös, — az elnök fontolgatta mennyit mondjon, míg végül rávágta — ha tízmillió forintot mondok, még azt is keveslem. Évenként huszonöt százalékkal magasabbak a termésátlagok, ennyivel bdnak többet a földek. Közvetett talajszerkezetet javító hatását pedig pénzben nem is lehet kifejezni.

Kármán István