Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

V&srz&mrvEtB&mvMn ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. március 2. kedd í F BIT pllj jJS 9j ;z Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója (Folytatás a 3. oldalról.) oldalait is. A termelési egye­sülések megteremtése lehe­tővé teszi az olyan szilárd (öt évre szóló) gazdasági normatívák szerepének nö­velését, mint az eszközlekö- tési' járulék és más költség­vetési befizetések, a nyere- ségelosztási normatívák és a béralapképzés. A IX. ötéves tervben mint­egy 500 milliárd rubel nyere­ség képződött, ami másfél- szerese a VIII. ötéves ter­vének. Ez bővítette és erősí­tette a Szovjetunió állami költségvetésének bevételi bá­zisát, javította szerkezetét, más részről pedig erősítette • a költségvetés hatását a vál­lalatok és egyesülések tevé­kenysége pénzügyi eredmé­nyeinek javulására. A vál­lalatok és egyesülések nye­reségének és más forrásai­nak terhére több mint száz- milliárd rubelt fordítottak a gazdasági ösztönzési alapok képzésére. Ezekgt az össze­geket a termelés fejlesztésé­re és műszaki megújítására, prémiumok és jutalmak ki­fizetésére, a dolgozók szo­ciális- és életfeltételeinek ja­vítására fordították. A X. ötéves tervben ezek­re a célokra még nagyobb összegeket fordítanak. Szélesebb körben fogjuk alkalmazni az anyagi ősz-, tönzés progresszív formáit, egyebek között a végtermé­kekért, illetve befejezett ob­jektumokért járó teljesít­ménybért, a munkautalvány nélküli rendszert, a kiváló minőségű termékek kisebb munkáslétszámmal történő gyártásának ösztönzését. A jutalmaknak az eddiginél nagyobb mértékben kell elő­segíteniük a munka terme­lékenységének fokozását, a termelési kapacitások gyor­sabb üzembe helyezését, a meglevő berendezések ki­használásának javítását, az új technika bevezetését, a nyersanyag- és anyagtakaré- kósságot, a termékek minő­ségének fejlesztését. A népgazdaság tervszerű fejlesztése, az áruforgalom növelése és az árak stabili­tása álapján gondoskodni fogunk országunkban a pénz- forgalom további megszilár­dításáról és a szovjet rubel vásárlóerejének állandóságá­ról. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében a párt min­dig fontos szerepet tulajdo­nított a gazdasági káderek kezdeményezőkészsége, kez­deményezési és szocialista szellemű ötletessége, vállal­kozó kedve fejlesztésének. A mai szovjet gazdasági ká­dertől megköveteljük az új tudományos és műszaki meg­oldások, a korszerű munka- szervezési és irányítási mód­szerek aktív felhasználását, a termelési tartalékok alko­tó felkutatását, a változó szükségletek és a kereslet gondos figyelembevételét. A X. ötéves terv jellemző vonása lesz, hogy népgazda­ságunkat mélyebben kapcsol­juk be a nemzetközi mun­kamegosztásba, tovább foly­tatjuk a külgazdasági együtt­működés átállítását hosszú távú alapokra. Ezért a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok hatékonyságának növe­lése egyik fontos feladatunk lesz. E feladat megoldása érdekében tervszerűen kí­vánjuk bővíteni az ország exportpotenciálját, mind a hagyományos árucikkek, mind az új termékfajták vo­natkozásában. Minthogy a külkereskede­lem a népgazdaság fontos ágazatává lett, felvetődik a kérdés, hogy számos esetben exportra szakosított, külföl­di piacok különleges köve­telményeinek kielégítésére képes üzemeket kell létre­hozni. Ez elősegíthetné, hogy kül kereskedelműnk j ö vedel - mezőbb legyen és fokozód­jék a népgazdaság . egészére gyakorolt kedvező hatása. Az import területén a leg­fontosabb, hogy a behozatal fejlesztése maximálisan elő­segítse a műszaki haladás meggyorsítását, megfeleljen a szovjet embereknek a leg­különbözőbb árucikkigényei teljesebb kielégítésének, megfelelnek továbbá az ál­lami tervben lefektetett gaz­dasági ’ stratégiának. Erre nemcsak a központi tervező és külkereskedelmi szervek­nek. hanem minden más mi­nisztériumnak és hatóságnak is állandóan figyelmet kell fordítania. Ezek a külgazda­sági kérdések megoldásánál kötelesek szem előtt tartani az összgazdasági hatékony­ság kritériumait. A nemzetközi kérdésekben követett pártpolitikának megfelelően az összes or­szággal fejlesztjük külkeres­kedelmi kapcsolatainkat. A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista or­szágokkal megvalósított együttműködés fejlesztésének és erősítésének szentel­jük. A szocialista gazdasági integráció húsz évre szóló komplex programja a sokol­dalú integrációs intézkedé­sek egyeztetett terve, ame­lyet a KGST tanácsa először 1975 nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünknek. Szá­mos, nagyon fontos népgaz­dasági problémát csak kö­zös, egyesített erőfeszítések­kel lehet megoldani, hosszú távú, komplex együttműkö- 1 dési programok alapján, ame­lyek kidolgozásához a szo­cialista országoknak már a legközelebbi jövőben hozzá . kell látniuk. Nagy feladat az ipari kooperáció és sza­kosodás. A testvéri szocialista or­szágokkal való kereskedel­münk különleges jellegű. Tükrözi azokat a szilárd gazdasági kapcsolatokat, amelyek a szocialista építő­munka és a kölcsönös együtt- . működés folyamatában szü- - lettek. Ezek a kancsolatok, amelyek tartósságát a szo­cialista közösség országai­nak politikai egysége és ba­rátsága szavatolja, a nyers­anyag- és anyagtermglés, a berendezések előállítása, a tudományos-műszaki tapasz­talat és mindannak forrása­ként szolgál, ami feltétlenül szükséges valamennyi test­véri ország népgazdasága gyors és határozott fejlődé­séhez. A Szovjetunió érdekelt ab­ban, hogy a fejlődő orszá- ! gokkal való együttműködése a tartós és kölcsönösen elő­nyös munkamegosztás jelle­gét öltse. Ezeknek a célok­nak felel meg az elmúlt években számos ázsiai, afri­kai és latin-amerikai or­szággal kötött hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodás és szerződés. A fejlődő országokkal folytatott együttműködést demokrati­kus és igazságos alapokon fogjuk fejleszteni, hozzájá­rulunk gazdasági önállósá­guk megszilárdításához. A nemzetközi feszültség enyhülésének viszpnyai kö­zött új minőséget kapnak a fejlett tőkés' országokhoz fű­ződő gazdásági kapcsolata­ink, amelyek sikeresen fej­lődhetnek az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet Záróokmányában rög­zített elvek alánján. Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, amelynek keretében nagy volumenű együttműködési megállapodásokat kötünk a Szovjetunióban felépítendő ipari objektumok felszerelé­séről, illetve szovjet szerve­zetek részvételéről nyugati államok ipari létesítményé­nek építésében. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink természetesen gyorsabban fejlődnek majd azokkal az országokkal, ame­lyek őszinte készséget mu­tatnak az együttműködésre és szívükön viselik a fejlesz­téshez szükséges normális, egyenjogú feltételek biztosí­tását. Csak ebben az esetben lehetséges valóban széles kö­rű és szilárd gazdasági kap­csolatok kialakítása, ame­lyek népgazdasági terveink­ben is tükröződnek. AZ ANYAGI TERMELÉS FEJLESZTÉSE A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE ÉS A MINŐSÉG JAVÍTÁSA ALAPJÁN Az ötéves terv szociális és gazdasági feladatai kap­csán, az irányelvek tervezete kifejti az anyagi termelés további fejlesztésének, struk­turális tökéletesítésének, a termék minősége és műszaki színvonala javításának, illet­ve emelésének programját. Az egész társadalmi terme­lés növelésének méreteit il­letően a tizedik ötéves terv jelentősen túlhaladja bárme­lyik ötéves , tervet. Az ipari ‘termelés öt év alatt 35—39 százalékkal nö­vekszik. Teljesen fennmarad a nehézipar meghatározó helyzete, különösen a tudo­mányos-műszaki fejlesztés meggyorsításában. Az „A” csoportba tartozó ágazatok termelése 38—42 százalékkal növekszik. A ‘célkitűzések hatalmas feladatokat , tűztek minden egyes iparág elé. Ezek azon­ban minden feszítettségük ellenére reálisak és jó gaz­dálkodás esetén . túlteljesít­hetnie. Az egész anyagi termelés műszaki színvonala emelésé­ben és minőségi mutatóinak javításában a legelső szerep a gépgyártásé, és mindenek­előtt a munkaeszközök gyár­tásáé, amely utóbbi öt év alatt hozzávetőlegesen 1,6 szeresére növekszik. Eközben kiemelt növeke­dést irányoztak elő az atom-, a fémkohászati- és vegyi gépgyártásnak, valamint az elektronikai, a rádióelektro­nikai iparnak,, a'- szerszám- gépgyártásnak- 'és • a műszer­iparnak. A kitűzött feladatok bo­nyolultak, de meg tudunk birkózni velük. Gépgyártá­sunk jelentős . mértékben korszerűsített szerszámgép­parkkal rendelkezik. Röviden ki kell térnem azokra a legfontosabb fel­adatokra, amelyek gépipa­runk néhány ága előtt áll­nak. Az energetikai gépgyártás terén, az elmúlt öt évben országunkban megkezdték az atomerőművek számára szük­séges gépek gyártását. A kö­vetkező években az energe­tikai gépgyártás gyorsított ütemben fejlődik. Az ezer megawattos reak­torok gyártása mellett 1500 megawattos reaktorokkal működő atomenergia blok­kok komplex berendezésének kidolgozását. Az energetikai gépgyártás üzemei 500, 800, valamint 1000—1200 mega­wattos turbinákat és gene­rátorokat, valamint 250 me­gawattos gőz- és gázberen­dezéseket fognak gyártani. A mezőgazdasági gépgyár­tás az ötéves tervidőszakban csaknem 1,5-szer, több gépet gyárt, mint a megelőzőben. A földművelés számára az eddiginél több 150 és 300 lóerős traktort gyártanak. Je­lentősen növelik a „Koiosz”, a „Nyiva”, valamint a „SzL bírjak” típusú gabonakom­bájnok gyártását, amelyek­nek előállítását az elmúlt ötéves tervidőszakban indí­tották be, és amelyek ter­melékenysége másíélszer- kétszer nagyobb, mint a ko­rábbi gyártmányoké. Intéz­kedéseket foganatosítottak, hogy tovább növeljék a gé­pek megbízhatóságát, élet­tartamát, gazdaságosságát. Bővül a fémkohászati be­rendezések gyártása. Erre a' célra 2,4-szer annyi beruhá­zást irányoztak elő, mint a legutóbbi ötéves tervben. A nehézgépgyártás fejlesz­tése lehetővé teszi belső szükségleteink kielégítését, s külföldi szállítási kötele­zettségeink teljesítését. A Szovjetunió a világ egyetlen olyan ipari nagy­hatalma, .amely gazdaságfej­lesztésében saját energetikai • és tüzelőkészleteire támasz­kodik. Ez gazdaságunk ko­moly előnye és szakadatlan- fejlődésének fontos előfclté(;e._ le, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben kihasznál­hassák, el kell érni a kész­letek racionális és gazdasá­gos kiaknázását. A folyó öt­éves tervben fektetik le az alapokat ahhoz, hogy a to­vábbiakban energetikai . po­tenciáljuk növekedése főleg a hidroenergia, az atom és az olcsó szén irányában fej­lődjön. Az ország, — egye­bek között a keleti körze­tek — fűtőanyag- és elekt­romos energia ellátásában növekvő szerepet kezd betöl­teni a szén. Már a tizedik ötéves tervi­ben jelentősen bővül az eki- basztuzi és a kan-acsinszki szén felhasználása az elekt­romos áram termelésére. Az Urál és a Volga-vidék szá­mos nagy hőerőműve pedig pakura helyet szénre tér át. E célból tovább fejlesztik a szénbányászatot, különösen növelik a külszíni fejtést, az ekibasztuzi, a kan-acsinszki, a kuznyeci, valamint a dél- jakutiai szénmedencékben. A földgáztermelés a kilen­cedik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, körülbelül más­félszeresére, technológiai cé­lokra történő felhasználása pedig mintegy kétszeresére növekszik. A kőolajfeldolgo­zás 25—30 százalékkal emel- • kedik. A tüzelő és energetikai mérleg struktúrájának töké­letesítésére vonatkozó intéz­kedések megvalósítása, vala­mint az összes tüzelő- és energiafajták ésszerűbb fel- használása 1980-ban feltétle­nül több mint 150 millió tonna fűtőanyag megtakarí­tásával jár. Ezek az intéz­kedések biztosítják az ország normális energiaellátását és megteremtik a feltételeket az összes népgazdasági ága­zat folyamatos fejlődéséhez. A X. ötéves tervben a gazdasági tevékenység mére­tei a korszerű technológiai folyamatok sajátossága az iparban és különösen olyan ágazatokban, mint a fémko­hászat és a vegyipar, külön­leges intézkedéseket tesznek szükségessé a környezetvéde­lemben is. Ezekre a célokra az ipari. ágazatok többségé­ben nagy összegeket irá­nyoztak elő. Gyakorlati al­kalmazást nyernek a légkör­szennyeződés elleni harc új eszközei és módszerei. Intézkedéseket tervezünk a víz- és erdőtartalékok komp­lex, ésszerű felhasználására és védelmére. Valamennyi ipari ágazatban átállnak az ipari szennyvizek újbóli fel- használására. A légköri szennyeződés, az ipari víz­felhasználás 1980-ban az 1975-ös szinten marad. A X. ötéves tervben a me­zőgazdaság fejlesztésére 171,7 milliárd rubelt, vagyis a be­ruházási összvolumen több mint egynegyedét fordítjuk. Jelentős anyagi eszközöket fordítunk azokra az ipari ágazatokra, amelyek gépek­kel, műtrágyával és más anyagi-műszaki eszközökkel látják el a falut. A kolhozok és a s.zovhozok nagy mennyiségű új techni­kát és szállítóeszközt kap­nak. A X. ötéves tervben jelen­tős mértékben hozzájárulunk a mezőgazdaság fejlesztésé­hez. Az ötéves tervben elő­irányzott intézkedések alap­ján a mezőgakdaság évi át­lagtermelésének 14—17 szá­zalékkal kell növekednie. A gabonatermelésnek évi átlag­ban 19—21 százalékkal kell emelkednie és az 1976—1980- as időszakban el kell érnie az évi 215—220 millió tonnát. A tervmutatókat minimális­nak kell tekinteni, mert az erre szánt anyagi-műszaki források kedvező időjárási viszonyok között magasabb mutatók elérését is lehetővé teszik. A mezőgazdasággal szoro­san összefügg a könnyű- és élelmiszeripar fejlődése. A X. ötéves tervben a termelés ezen a téren 26—28 százalék­kal növekszik. Egészében véve a közszükségleti cik­keket előállító ágazatokban a termelés 30—32 százalék­kal emelkedik. A IX. ötéves tervben a könnyűipar és a közfogyasz­tási cikkeket gyártó más iparágak fejlesztésére nagy összegű beruházásokat hajtot­tunk végre. Ennek eredmé­nyeképpen számos olyan áru, amely nemrég még hiány­cikknek számított, jelenleg elegendő mennyiségben ta­lálható a kereskedelemben. A X. ötéves terv előirá­nyozza minden közlekedési ágazat teherforgalmának 30 százalékos és az utasszállítás 23 százalékos növelését. A vasúti közlekedésben nagyszabású intézkedéseket teszünk az átbocsátó' és szál­lítási képesség bővítésére, a konténeres szállítás fejlesz­tésére, amely nagy megta­karítást tesz lehetővé, vala­mint a közlekedés műszaki színvonalának emelésére. A terv szerint körülbelül 3000 kilométer új vasútvonalon indul meg a közlekedés. Mint ismeretes, nagy munkaprog­ramot irányoztunk elő a Raj­kái—Amur vasútvonal épí­tésében. Ennek a vasútvo­nalnak egyes szakaszai ezek­ben az években üzembe lép­nek. Az autóközlekedés több száz ezer új típusú teher­autót kap a KAMAZ, a ZIL, és a BELAZ autógyárakból. A hírközlés minden ága­zata fejlődik. Az interurbán telefonvonalak hossza 1.6 szeresére, a városi és falusi telefonkészülékek száma 1,4 szeresére emelkedik. A beruházások megszerve­zése nagyban meg fogja ha­tározni az ipar, a mezőgaz­daság és a közlekedés min­den ágazata elé kitűzött fel­adatok megoldását. Az új ötéves tervben a be­ruházások volumenének szi' gorú összhangban kell len­nie pénzügyi és anyagi .erő­forrásainkkal. Éppen ezt a felfogást rög­zíti a Központi Bizottság ál­tal jóváhagyott, a fő irá­nyokra vonatkozó tervezet. A termelőerők területi el­helyezése. A Szovjetunió egy­séges gazdaságának kereté­ben a X. ötéves tervben je­lentősen megszilárdulnak aí ország szövetséges köztársa­ságai és körzetei közötti gaz­dasági kapcsolatok, fokozó­dik a munka területi meg­oszlásának hatékonysága, nö­vekszik minden köztársaság­nak, minden körzetnek a* összállami feladatok megol­dásához való hozzájárulása- A párt lenini nemzetiség' politikájával összhangban mód lesz minden szövetsé­ges és autonom köztársasági gazdasági körzet, autómon1 terület és nemzetiségi kör­zet jelentős gazdasági fellen­dülésére. Elvtársak! Nem egészen fél évszázad óta a Szovjetunió gazdaság* fejlődését ötéves tervek ha­tározzák meg. A szovjet em­berek több nemzedéke szá­mára az ötéves tervek 8 kommunista nevelés nagy­szerű iskoláivá váltak. A X. ötéves tervet a mi­nőség és a hatékonyság öt­éves tervének nevezzük. A szovjet gazdaság elérkezett ahhoz a korszakhoz, amiket az emberele szükséglétéinél! jó minőségű fogyasztási cik­kekkel történő kielégítései továbbá a legújabb techni­kának és technológiának 8 termelési folyamatban /való alkalmazása a további előre­haladás feltételévé válik. Egész munkánk minősé­gének növelése, ' a társadal­mi vagyon ésszerűbb és gon­dosabb felhasználását szol­gálja majd. Megvan^ mindenünk, hogf sikeresen teljesítsük az új ötéves terv által kitűzött fel­adatokat. A szovjet nép mélysége­sen bízik a pártban, hisz ab­ban, hogy a párt által kitű­zött célokat elérjük, újabb tanúbizonyságként szolgál er­re az alkotó szellem és po­litikai aktivitás és eredmé­nyek, amelyekkel a szovje* nép a párt XXV. kongres'/-' szusát köszöntötte. A XXV. kongresszus meg­győzően példázza a kommu­nista párt bel- és külpoliti­kájának egységét. Jellegét és célkitűzéseinek összességét tekintve az új ötéves terv a béke, a nem­zetközi enyhülés további el­mélyítésének ötéves terve' Az emberiség. számára is­mét tanúbizonyságként szol­gál arra, hogy a szovjet, nép mélységesen érdekelt a' bé­kés építésben, s a kommu­nista párt és a szovjet állam békeszerető politikát folytul' Elvtársak! Előttünk a kommunista társadalom szovjetunióbei' felépítésének új ötéves ter­ve. A párt, az egész szovjet nép alkotó és teremtő mun­kája ezekben az esztendők­ben arra irányul, hogy telje­sítse a XXV. kongresszuson kitűzött magasztos feladato­kat,. Kongresszusunk menete még inkább elmélyíti azt " meggyőződésünket, hogy Bf ötéves • tervet a hős munkás- osztály, a dicső kolhozp'T rasztság és a népi értelmi­ség új történelmi sikere* fémjelzik, nagy lenini kom­munista pártunk eszméinek diadalaként. Március 2-án, kedden fl Szovjetunió Kommunist Pártjának XXV. kongresszu­sa folytatja munkáját. M. V. Kcldis akadémikus küldöttek között a XXV. kong­resszuson Szj ifi ka Ka As 5e; kil 28 2Ö tol Ey Ól, Ó Ír V h r> b a !• h 1<

Next

/
Thumbnails
Contents