Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

Szakszervezeti i t \ ;t if í 6 1 iÍ » ;t 1' i' K ii i' l' (?• í' ;l> 1' H t. V li sí .0 t« í> »< S' 1' i' el r>' :K 2> 0 I' tanácsülés a TVK-ban A Tiszai Vegyikombinát szakszervezeti tanácsa meg­tárgyalta az elmúlt évi mun­kaerő-, bér- és jövedelem- gazdálkodás tapasztalatait. Az erről szóló írásos előter­jesztés utalt rá, hogy a vál­lalat átlaglétszáma tavaly 281 -el volt magasabb az elő­ző évinél. Az emelkedés — többek között — azzal ma­gyarázható, hogy 1975 első negyedévében az olefingyár megkezdte a termelést. A gyár üzemeltetéséhez szükség volt új munkaerők felvételére is. Ezenkívül közrejátszott még, hogy to­vább bővítették a kombinát műanyaggyárát és a TVK Saját kezelésébe vette a vál­lalat üzemi étkezdéjét. A létszámnövekedés ennek el­lenére nem érte el a terve­ztet, ugyanis a Len in va­lósban folyó nagyarányú ipartelepítés következtében emelkedett a TVK-ból kilé­pett dolgozók száma, akik a kivitelező vállalatoknál, va­lamint a többi telepített üzemben vállaltak munkát. Az is tény, hogy ma már egyre inkább kimerülőben Vannak Leninváros munka­erő-tartalékai és az utánpót­lás lehetősége is a minimá­lisra csökkent. A létszámhiánnyal kapcso­latos gondokat úgy igyekez­nek a vállalatnál enyhíteni, hogy tovább fokozzák az élőmunka hatékonyságát. A tartalékok' feltárását hivatott elősegíteni a vállalatnak az a törekvése, hogy, a teljesít-; ményen alapuló bérezési formale kiterjesztését szor­galmazza. A jelentés kitért rá. hogy a fVK-ban tavaly 6 százalé­kos bérfejlesztést terveztek, amit el is ért a vállalat. A múlt évi —! márciusi hatály­ával életbe lépő alapbér­emeléskor a kombinát nö- öolgozői csaknem egy szá­zalékkal magasabb bérfej­lesztésben részesültek, mint a férfiak. A szakszervezeti tanács a napirend tárgyalásakor úgy foglalt állást, hogy a Tiszai Vegyikombinát gazdasági és Politikai vezetése kellőkép­pen átgondolt, jól megala­pozott bérpolitikát folytatott az elmúlt esztendőben is. A tavalyi bérfejlesztés alkal­mával messzemenően figye­lembe vették az országos szakmai bértáblázat ajánlá­sait, igyekeztek eleget tenni annak a követelménynek, hogy egyetlen dolgozó bére sem maradjon az ÖSZB által rög­zített alsó határ alatt. A szakszervezeti tanács ugyan­akkor felhívta az illetékesek figyelmét, hogy a munka­erővel való, ésszerűbb, haté­konyabb gazdálkodás érde­kében tovább kell fokozni a gépesítést, hogy az így fel­szabadult munkaerőt más, munkaigényes területre tud­ják irányítani. Az ülés további részében a szakszervezeti tanács meg­vitatta, majd elfogadta az ez évi bérfejlesztés irányel­veivel kapcsolatos javasla­tok Eszerint a vállalat már­cius elsejei hatállval rende­zi azoknak a fizikai dolgo­zóknak a bérét, akiknek az alapbére még nem érte el az 1975-ös országos szakmai bértáblázat szintjét. A nők munkájának elis­merését bizonyítja a szak­szervezeti tanácsnak az a döntése is. melv szerint to­vább növelik a fizikai mun­kát végző nők alapbérét, hogy az mindinkább köze­lítse meg a férfiak kerese­tét. A rendelkezésre álló öss7.eg felosztása differenci­áltan. a szakmai képesítés, s a végzett munka alapján történik. A vita során többen be­széltek róla. hogy az eddigi­nél ésszerűbben kell gazdál­kodni. a túlóra- és készenlé­ti díj címén kifizethető pénzösszeggel. Túlórát csak abban az esetben szabad el­rendelni, ha nincs más le­hetőség a munka elvégzésé­re — állapította meg a tes­tület. A tanács egyetértett azzal a javaslattal, hogy a gazdasági egységek nem lép­hetik túl a túlórakeretet. Különben, a rendelkezést megszegő gazdasági vezető­ket anyagilag és fegyelmileg egyaránt felelősségre von­ják. A szákszervezeti tanács elfogadta azt a javaslatot, hogy az idei bérfejlesztés 5 százalékos legyen. Az e cél­ra fordítható összeg megha­ladja a 9 millió forintot. i i; 11 11 i i í; i i 11 i « i i i i i Hozzászólás liorgászügy ben Lapunlc január 27-i számá­ban Horgas'gondok címmel .je­lent, meg cikk, melynek egyes megállapításai nem a valóság­nak megfelelőek, néhány kér­désben pedig a nyilatkozó nein • illetékes. j A borgászvizeket a Mező- I gazdasági és Élelmezésügyi i Minisztérium adja a Magyar I Országos Horgász Szövetség I ÍMOHOSZ) használatába, meg- l határozott időtartamra. Ezt a I használati jogot a szövetség 1 saját hatáskörben, a víz terű - 1 letek környékén működő tag- I egyesületeire ruházhatja. Ebbe ! a niegvei halászati felügyelő* nek nines beleszólási joga, | lüncs tehát jogalanja az olvan i kijelentéseinek, mint néldául: I . . . gondif'ira bízzuk”, vagy i ..nem az eddig kialakult gva- l korlat szerinti mammutegve- t sütetek fenntartására törek- I szünk” stb. A megyei bn!á~ 1 szati felügyelő nem tart fenn * smiimüvcn egyesületet, azok az 1 19.79. évi IV. törvénv alánján működnek, az egyesületek , szervezése nem tartozik a ba- , lás/ati felügyelő hivatali fel­adatai WWp. Ebből következő­en a „jövő útin” sem lobot n/, ami a pvjiotkőzetből kitűnik. finnen ellenkezőleg! A lövő útin ugyanis nem a vízf*úüir- l"k otanrózé'a. hanem össze­vonása. Az pinnrózás^al ugyan­is meird*’"giil a horgászat . Nyilvánvaló ugyanis. I pl/'nv p«rye«fl1Pl kÖZÖtt folos/­1 tunk prrv olvan vfr.<eeüi«»et. | ámelven edrl*g efp»etl°n t^rü1**- ] ti jer"vei I ....... I i i I I t I I lehetett horgászni. *k«"f>»*o*"'',,k mer egyéb adminisztrációs kötele­zettség hárul, az új egyesüle­tek pedig növelnék az amúgy is elburjánzott adminisztrációs munkát, növelnék a létszámot, ez. pedig ellentétes a központi célkitűzésekkel. Téves egyébként az az el­képzelés is, mely szerint a horgászoknak akváriumra len­ne szükségük, melyből könv- nyedén kiemelhetnék a zsák­mányt. Az igazi horgászt nem lehet leláncolni egyetlen, víz­zel teli gödör mellé, még ak­kor sem, ha ebben a gödörben több a hal, mint n víz. Ugyan­is ezt a zsákmányszerzést, luisszcrzcst már nem lehet horgászatnak nevezni. Nem felel meg a valóságnak az a kijelentés sem, hogy a nngv egyesületek nem hasz­nálták fel a halasit ásra be­folyt összeget. Az fiMHE. melv tavalv a megvo 212 helységé­ben MM tagol számlált, rend­szereden túlteJjesúette hal«sí- tási kölelezettcégét. Például a múlt évben 800 '»zor forintot fordított erre n célra. Mégis — ellentétben a megyei halászati fo!ü<T' oiö véleményével — nem állhhik azt, hogy a jó gnzdál- pftri.;« eg—edüli mércéje a te- lonffésrc fordí4ott összeg nagy­sága lo«mc. A halea7riálkodás osak akkor lehet eredményes, ha a vízterületek adósságai­nak mo"fclclően. a biológiai e"vene*Mv fenntartása mellett történik. füry hiszem, hogy az egyol­dalú tájékoztatás r’lensúiyozá- sára legalább ennyit szükséges ,,M'rgácT köúsécr'*. F,"in fúl no­VOM ci*non'''»nL a ..másik ol rM'r; frfUolpfttf olló"”' >:■>'< I*.I i>n­dal” véleményéből is. tok meg oy »♦ív miinkr» rsö,r kent/*sér'ú. Az Veres László onr.^r 'll^lr rA."-Ai.o tool<>< ' az EMHE elnöke. mnkfM aro nvj|v'; nf}«v| -'si, ««1, n*-*s h*­a MOHOSZ vozeló'ségénok zonyialolási, adatközlési é« tagja K A DICES* szerencsi gyáregységében Távlatok, lehetőségek Hosszas tervezés, és körül­tekintő gazdasági megfonto­lások után került sor a Diós­győri Gépgyár egyik új egy­ségének, a szerencsi „D” gyáregységnek az üzembe helyezésére az elmúlt év ele­jén. A Diósgyőri Gépgyár ide — a MEzüGEP volt Helyé­re — telepítette ki a SIHI- szivaíty úcsalád gyártásához szükséges gépparkot, Bár 1975-ben egyetlen szivattyúi sem gyártottak Szerencsen, tennivaló azért bőven akadt. Erről beszél Földi István, a „D” gyáregység főmérnöke: — Az elmúlt évet a lel­készülés jellemzi talán a legjobban. A telepítési ter­vek elkészítése után még csak ismerkedtünk a ránk váró feladatokkal. Ismer­kedtünk, hiszen 1974-ben, amikor a MEZÖGÉP-hez tartoztunk, egészen más pro­filú munkákat kellett elvé­geznünk. Éppen ezért elsőd­leges célunknak tekintettük, hogy dolgozóinat átképez­zük, amihez a Diósgyőri Gépgyár minden lehetőséget biztosított. Bár a ' múlt év­ben még nem kezdődött el a szivattyú gyártása, azért így is jelentős feladatokat látott cl gyáregységünk: elő­ször is eleeet tettünk a ME­ZŐGÉP Vállalat által kötött szerződési kötelezettségek­nek. A DIGÉP részére első­sorban belső kooperációs munkákat végeztünk el. A Kubának szállítandó beton- aljtermékek nagy részét is a mi gyáregységünknél gyár­tottuk. — A gyáregység termelési értékének legfontosabb meg­határozói — a kubai export, a belső kooperációban ké­szült különböző hegesztett szerkezetek — jellemzőek. Amíg 1974-ben — a MEZŐ­GÉP kezelésében —30 millió forint volt a termelési érték, 1975-ben ennek már kétsze­resét, csaknem 60 millió fo­rintot „hozott” a gyáregy­ség. .................. A gyáregységben Iöbb mint kétszáz környékbeli ia- kos talált munkalehetőséget. E létszámnak mintegy het­ven százaléka fiatal szak­munkás, akiknek adott a 'e- hetöség: egyszerre nőni föl az induló, még fiatal üzem­mel. Ehhez azonban idő kel­lett, és kell. Most február­ban már elkészült az első SIHI-szivattyú. S ezt követi majd a többi... Az év vé­géig — a már említett mun­kák mellett — összesen hat és fél ezer darabot gyártanak le a „D” egységnél. Csak szi vatty úgy óriásból negyven­millió forintos termelés vár té’nat a szerencsiekre. •I» Mi tette szükségessé egy új gyáregység létrehozását? Megérte-e. megtalálja-e szá­mítását a DIGÉP? Tény, hogy a vállalatnál levő szi- vattv úgyártó gyáregység évente több millió forintos belföldi forgalmat biztosít termékeivel. Az itt készülő sók százféle és fajta szi­vattyúk közül ez az első. aminek gyártását átadták — vállalaton kívülre. Pintér Imre, a termelés- szervezési főosztály Vezetője elmondta: hosszú távú ter­vek végrehajtásáról van szó — Ötödik ötéves tervünk legfontosabb feladata a vál­lalat kábel- és szerszámgép­gyártásának. exportjának nö­velése. Ehhez azonban szük­séges a kapacitás bővítése. Ezért döntött annak idején úgy a vállalat, hogy új te­rületeket keres, és ezekre a területekre kitelepít néhány terméket. így jött létre a sze­rencsi gyáregység is. Jelen­leg csak egyféle szivattyú- családot gyártanak itt. de a jövőt tekintve a vállalat- adottságait, illetve a belföldi kereslet alakulását figyelem­be véve megvan a lehetőség újabb gyártmányok kitelepí­tésére. Terveink alapján — mond­ják— az idei 40 millió forin­tos szivattyúgyártást 1977 végéig több mint 20 millió forinttal növeljük. Az évi feladatokkal párhuzamosan gondot kell fordítanunk a munka- és szociális körül­mények aránvos növelésére is. A gyártási technológia korszerűsítése, a géopark bővítése mellett 1980-ig el­készül egy új üzemcsarnok, valamint egy minden igényt kielégítő szociális létesítmény is. Pusztafalvi Tivadar Városi színvonalú áf ész-kereskedelem Tíz településen működik, és a Hegyaljára, Hegyközre, Bodrogközre is kiterjedő vonzáskörével együtt mint­egy 65—70 ezer ember ke­reskedelmi ellátásáról gon­doskodik a Sárospataki Áfész, amely megyei és or­szágos viszonylatban egy­aránt egyike a legnagyobb fogyasztási szövetkezeteink­nek. Modern áruházával, év­ről évre korszerűsödő üzlet- hálózatával városi színvona­lú kereskedelmi tevékenysé­get fejt ki a közvetlenül ér­dekelt lakosság és a Sáros­patakra j érkező kirándulók megelégedésére. Gondos munkával készül­nek a szövetkezet vezetői: Kocsis János elnök és mun­katársai a küldöttgyűlésen és a 26 részközgyűlésen sor­ra kerülő beszámolókra, hogy tájékoztassák a tagokat ar­ról a növekvő forgalomról, amelyet az áfész 1975-ben elért. Ennek összege — a felvásárlásokkal, ipari és szolgáltató tevékenységgel együtt — 348 millió forintot tett ki, s ebből a kiskeres­kedelem és a vendéglátó- ipar mintegy 30 millió fo­rinttal emelte az előző évi bevételét. Kedvező volt a nyereség alakulása is. amely az 1974. évi 8 millióval szemben 1975-ben 11 millió forintot tett ki. Különös gondot fordított a szövetkezet a méhészeti, nyúl- és serléstejiyésztő, nemkülönben a fóliasá.tras kertészeti szakcsoport támo­gatására. Ezek termelvényei- nek egy része exportra ke-■ rillt, de nagyban hozzájárul­tak Sárospatak és a környe­ző községek lakosságának élelmiszerellátásához is. A Sárospataki Áfész 1976. évi üzletpolitikai tervében a kiskereskedelmi és a ven­déglátóipari forgalom 6—7 százalékos növelése szerepel. Hasonló mértékben kívánják fokozni a lakosság, főképp a dolgozó nők otthoni munká­ját könnyítő ipari és szol­gáltató tevékenységüket. A növekvő idegenforgalomra való tekintettel a város köz­pontjában új kisvendéglőt nyitnak, de nem feledkez­nek meg a községi áfész- boltok korszerűsítéséről, fel­szereltségének gyarapításá­ról sem. Tovább erősítik a mező- gazdasági szakcsoportokat. A nagyobb mérvű és különö­sen az export szempontjából értékes nyúlhústermelést egy anyanyúl-mintatelep létesí­tésével segítik. Mindna- gyobb kereslet mutatkozik a baromfihús iránt, ezért egy tenyészt ojás-term elő szak­csoportot hoznak létre. A zöldségkertészet. elsősorban a primőr áruk további bőví­tésére a fóliasátras kertésze­tet a jelenlegi 10 ezerről 23 ezer vényzetméter a lapterü­letre kívánják növelni eb­ben az esztendőben. H. J. SPORT . SPORT. SPORT Labdarúgás, NB III. Sportszerű jelenet az MVSC—DMTE mérkőzésén Ózd—Balmazújváros 7:0 (3:0). Ózd, H.0J nézu. Vez.; Kozs'ia. Ózd: Szabó — Marion Ko­vács, Machst, Ligeti, fc/ilágyi. Bíró (Fükö 1.); Doiezsál. Marion 11., C.suhány (Bálint), Tóth. Ed­ző: Frenko László. Az ózdi c.-;a- pat a < 90 perc alatt csaknem 20 szögletet, és 3 kapufát is rúgott es legalább a biztos gólhelyze­tet hagyott ki. A mély talajon szembetűnő volt az ózdiak tech­nikai fölénye, jobb erőnléte. A sereghajtó vendégek nem tisz­teltek a hazaiakat, végig teljes eröbcdobassal küzdöttek. A gó­lokon Tóth (3), Csuhány, Ligeti. Dolezsál és Marton TI. osztozott. Jók; Tóth, Ligeti, Marton I. Ny ir egy házi Spart a cu s—Borso- di Bányász i:o (0:0). Nyíregy­háza, 2300 néző. Ve/.; Makó. B. Bányász: Soltész — Bndis. Bur­ger, Balogh, Csipke, Tomes/, i azekas (Novck), Földes;, Grol- musz, Kovács, Horá<c. Edző; Nyíri Zoltán. A küzdelmes mér­kőzésen a borsodi csapat végig egyenrangú ellenfélnek bizonyult, sót időnként mezőnyfölényben is volt. Az 50. percben Fazekas négy méterről óriási helyzetet hagyott ki. A győztes gólt 7 perccel a beíe.jezés előtt súlyos védelmi hibából kapta a borsodi csapat. Jók: Burger, Tomesz. Grólmusz, Csipke. Hajdú Vasas—Hejöcsaba 2:3 (1:1). Téglás, 400 néző. Vcz.: Szávó Hejöcsaba: Várnai — Zajácz (Lévai), Szabó, Kuzma, Béres, Yárkonyi, Kunfalvi (Fe­kete), Temesvári, Lacv.kó, Krisz­tián, Vodicska. Ldzö; Ozsváth Endre. A hazai csapat már a 3. percben megszerezte a vezetést. Egy perc múlva Zajácz sip- csontscriilést szenvedett. Ezt kö­vetően mindkét csapat kapkodó- an játszott, később a vendégek magukra találtak és átvették a játék irányítását. A 20. percben Krisztián egy, a kapusról lepat­tanó labdát belőtt. A 60. perc­ben újra Krisztián volt ered­ményes. Négy perccel később Vodieskát a büntetőterületen be­lül buktatták, a ll-est Béres ér­tékesítette. A 67. percben szépí­tett a helyi csapat. Jók- Kun­falvi, Krisztién, Laczkó, Béres. l*i: Hejöcsaba—Egri Vasas 1:1 (1 :(>) K akarna/,—Borsodi Volán 1:0 (1:0). Hakamaz. 000 néző. Ve/.: Tóth* B. B. Volán; Cziberc — Previtzer. Jónás 1.. Takács. Fa­zekas. Körösi, Babus, Varga, Kertész, Petrovics, Pálur. Edző: Balázs András. Rossz talajú pá­lyán végig jó iramú, változatos mérkőzést vívott a két csapat. A gólt a 15. percben szögletrú- gásbói kapta a Volán, öt pere múlva Babus 5 méterről a ve­tődő kapusba rúgta a labdát. félidő vége felé ugyanő ka­pufát rúgott. Fordulás után a vendégcsapat újabb két ka­pufával vétet« e magát észre, majd a félidő közepétől fellőtt a helyi csapat és megérdemelten szerezte meg a gőzeimet Jók: Cziberc. Kőröst. Varga. Ifi: B Volán—Pásztó 3:1 (1:0). Balassagyarmat—Rudabánya 2:2 (l:í'. Balassagyarmat. l*W) néző. Vez.: Eőri. Rudabánya: Birkás — Békéi. Sütő. Völgyesi (Nagy), Kiss. Tóth. Karcagé Hajdú. Rulka* dr.. Baffi, Sark a- di. Edző: Ólai Györev. Az első 50 nercbe i naev nyomás nehe­zedett a rudabánvai védelemre. Ékkőt egy lepattanó iaor’ót érté­kesítettek a hazaiak. A gól után megleoetésre a Rudabánya jött fel, átvette a játék Irányítását és a 31. percben, egy jobb oldali támadás után Baffi kiegyenlí­teti. A 75. percben újból veze­téshez jutottak a hazaiak, de három perc múlva Baifi újra egyenlített Jók: Balti, Rutkai dr., iarkadi. Karcagi. Záhony—Sátoralja újlicly o :o. Záhony, 600 nezó. Vez.; dr. De­meter. Sátoraljaújhely: Vakles — Dubai. Forgács, Lísovszkí, Bob- kó. Csongrádi, Szűcs (Perecsi, Kurucz), Sütő, Sztankó. Suller, Dulkievitz. Edző: Cscrépi László. Rendkívül csúszós talajon .lát­szották le a mérkőzést, s ez a körülmény egyik csapatnak sem használt. Végig kiegyenlített erők küzdelmét hozta a találko­zó. Jók: Vakles, Forgács, fcütó. Kazincbarcika—Gyöngyös o :2 (0:0). Kazincbarcika. 1GC0 néző. Vez.: Kristóf. Kazincbarcika: FÜ- lüp — Bacsó, Ködmün, Mochlár. Kendi. Kerekes, Simkó. Kálmán. Magyar. Kopa, Somodj. Edző: Pete András. A tartalékos Ve­gyész, az első félidőben jó já­tékkal rukkolt ki. Fordulás után a Vegyész igen rossz taktikával játszott, eleve lemondtak a tá­madásról és átengedték a kezde- menyezcst a gyöngyösieknek. Mindkét gól óriási védelmi hi­bából esett. A végére teljesen visszaestek Kopa a megítélt li­est kapu mellé rúgta. Végül is érettebb játékával megérdemel­ten vitte el mindkét portot a vendégcsapat. Jók: Mochlár. Ke­rekes K. Vegyész—MVSC ifi: 3:3 (í:l). Egri Vasas—Lcninvárosi MTK 1:0 (1:0). Eger. 800 néző. vez.: Boros. Leninváros: Dohány — Bodolai, Homródi, Szanyó. La­zár, Haisz. Varga, Vajda. Vanczo, (Répási). Kiss. Nagy. Edző: Nagy György. A7 LMTK igen gyenge napot fogott kí. A kulcsjátéko­sok csődöt mondtak. Egy potya­góllal szerezte meg n győzelmet a hazai csapat. A második fél­idő közepétől döntő fölénybe ke­rült a Leninváros. gólt azonban nem sikerült rúgnia. Késs egy ll-cst is hibázott. Jók: Dohány. Homródi, szanyó. Ifi: Leninvá­ros—B. Bányász 0:0 Miskolci VSC-DMTE 1:1 (0:1). Miskolc. 2300 néző. Vcz.: Mohá­csi. MViC: fierfözö — Szabó Z., Locher. István. Szűcs (Kerecse- nyi), Lei h’* . R vgonyi. Szabó Gy.. Vodicska. Gaíló. Madarász. Edző: Tóth József. Végig nagy iramú, kemény mérkőzést vívott a két csapat Enyhe hazai fö­lény mellett főképp a széleken vezette támadásait az MVSC. A vendégek .jó középpályásaik re­vén veszélyeztettek. Durva vé­delmi hibából kanta a vezet ö gólt a Vasút. Óriási mezönyfö- lénybc került fordulás után az MVSC. méms csak az enverhus sikerült Gl.: Vodicska. Jók: Locher. Leiszt. * A totó 9. heti eredménye: 1, x, X. 1, 1. 1. 2, 1. 2, 1, x. 2, x és a plus«: egy; x. Az NB II. eredményei: Buda­fok—Oroszlány 1:0 (0:0). Dorog —Komló 7:0 (3:0). Vasas izzó— Bábolna 2:0 (2:0). Volán SC— Rp. Sr»^»”ncus 1:0 (1:0). DVSf— Szék szárd 2:0 (2:0). Szolnoki MTI!—MAV PÁC 1:1 (1:0). »»c*'«-i MSC—Natvbátonvj Bányász 2:0 (0:0). Dunait jvárosi Kohász— EÖSPEB Szállítók 2:1 (1:0). Kos­suth KESE—Nagykanizsai Olai- bányász 1:0 (0:0). Várpalotai Bá­nyász—BVSC 0:0.

Next

/
Thumbnails
Contents