Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

É^ZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. március 6., szombat Cselekvő egységben Fogadás a Kremlben Hz SZECP XXV. kiigresszHsa az enyhülés kongresszusaként fog bevonulni a történelembe a hosszan tartó, lelkes taps, amely pénteken dél­után, helyi idő szerint negyed kettőkor Leonyid . B.'ezsnyev zárszava után c-attant fel a Kreml Kong­resszusi Palotájában, a Szov- • jetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának tíz­napos munkája végére tette ki a pontot. A tanácskozás anyagának — az elhangzott beszédeknek í és felszólalásoknak, a határo­zatoknak és más dokumen­tumoknak — a feldolgozásá­val bizonyára hosszú ideig lesznek elfoglalva a Szovjet- ! unió és a többi szocialista or- , szág, a kapitalista államok i kommunista pártjaiban. Sőt : bizonyos, hogy megkülönböz­tetett figyelemmel tanulmá- j nyozzák a XXV. kongresszus I anyagát a tőkés világ hatal­mi és üzleti központjaiban is, hiszen a Szovjetunió kül­politikája — amelynek fő vo­nalát a következő öt eszten­dőre a tanácskozás most meghatározta — az egész vi­lágpolitikát jelentősen befo­lyásoló tényező. Anélkül azonban, hogy a mélyebb elemzéseknek és ér­tékeléseknek elébe vágnánk, a XXV. kongresszus néhány fő jellemző vonását már most, néhány órával a tör­ténelmi jelentőségű tanácsko­zás berekesztése után is ösz- sze lehet foglalni. A kongresszuson elhang­zott beszédek, felszólalások, a szavazások eredménye egy­aránt arról tanúskodik, hogy az SZKP összeforrottsága to­vábbra is töretlen. A 15 és fél millió szovjet kommunis­tát képviselő csaknem ötezer küldött teljesen egységes volt az elmúlt öt esztendő ered­ményeinek, fogyatékosságai­nak, a nemzetközi helyzet­nek az értékelésében, vala­mint a soron levő bel-, kül- és gazdaságpolitikai, ideoló­giai feladatoknak a megkö­zelítésében, A XXV. kongresszus elő­adói és felszólalói joggal mutattak rá, hogy a XXIV. kongresszuson elfoga­dott irányvonal helyes volt, azt az élet igazolta. A mos­tani tanácskozás nem szakí­tott az 1971. évi tanácskozá­son kijelölt egyetlen célkitű­zéssel. egyetlen elvi tétellel sem. Ezért is hangsúyozhat- ják Moszkvában, hogy a XXV. kongresszus az előző tanácskozás vonalát folytat­ta. Ugyanakkor azonban ez nem egyszerű folytatás. Hi­szen a múlt öt esztendő alatt a külpolitikában olyan ered­mények születtek, mint a nemzetközi enyhülés elmé­lyülése, a vietnami nép győ­zelme, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése; a szovjet ipar mennyiségi mutatói eb­ben az időszakban szorosan felzárkóztak az amerikaiak mögé; számottevően emelke­dett a szovjet emberek élet- színvonala, folytatódott a szovjet népgazdaság irányí­tásának tökéletesítése. Következésképpen az azo­nos jellegű feladatok végre­hajtását a Szovjetunió most magasabb szintről folytathat­ja, ennek megfelelően a párt magasabb követelményeket állít szervezetei és tagjai, az állami szervek elé. ; Ez az önkritikus igényes- I ség, a soron levő feladatok nehézségeinek felmérése (anélkül, hogy megijednének tőlük), — nagymértékben jellemezte a küldöttek — mind a miniszterek és a köz- társasági vezetők, mind a termelésben közvetlenül részt vevő dolgozók — felszólalá­sait. A mostani kongresszu­son egyébként talán még az eddiginél is nagyobb teret kaptak a távoli vidékek, üze­mek, kolhozok kommunistái­nak képviselői, akik bizony sok országos vezető elől is „elbeszélték” a viszonylag szűkre szabott időt. Ű párt, a kongresszus po­litikai irányvonalának folyamatosságát egyéb- : ként jól tükrözi a párt ve- i zetésének folyamatossága is. * A Politikai Bizottság tagjai S közül csupán egyet nem vá­lasztottak újjá. A Politikai Bizottság mindkét új tagja — Grigorij Romanov és Dmitrij Usztyinov — eddig a bizottság póttagja volt, az új póttag — Gejdar Alijev azerdbajdzsáni első titkár — személyében a Kaukázuson túli szovjet köztársaságok kommunistáinak képviselője került a legfelső vezetésbe. Az SZKP XXV. kongresz- szusán több, mint száz kül­földi kommunista és mun­káspárt, nemzeti-demokra­tikus és más haladó párt, mozgalom küldöttsége volt jelen. Részvételük, e delegá­ciók vezetőinek beszédei jól mutatták azt az általános tiszteletet és tekintélyt, ame­lyet az első szocialista or­szág marxista—leninista párt­ja elvez a világ haladó erői­nek körében. A kongresszus berekesz-1 tését követő órákban1 Szovjetunió-szerte röp- ! gyűléseken köszöntötték a szovjet emberek pártjuk kongresszusának sikeres be­fejezését. a következő fél év­tizedes időszak egységesen jóváhagyott programját. Né­hány nap múlva a legtávo­labbi vidékekről érkezett küldöttek is hazaérnek, és beszámolnak elvtársaiknak, munkatársaiknak a párt leg­felső fórumáról. A XXV. kongresszus emlékezetes nap­jai után a tanácskozáson ho­zott határozatok végrehajtá­sának munkanapjai követ­keznek. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága pénteken a moszk­vai Kremlben fogadást adott a külföldi kommunista, mun­kás-, valamint nemzeti-de- mokratikus pártoknak a XXV. kongresszuson részt vett küldöttségei tiszteletére. A külföldi vendégeket Leo­nyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára üdvözölte. Brezsnyev a következőket mondotta beszédében; „Kedves elvtársak, kedves külföldi barátaink! Engedjék meg, hogy az SZKP Központi Bizottsága nevében szívélyesen üdvözöl­jem önöket. Ebben a teremben a szo­cialista világ és a gyarmati igától megszabadult, az új életet építő országok népei képviseltetik magukat. Jelen vannak a világ valamennyi ré­széből a kommunista és munkáspártok képviselői. El­mondhatjuk tehát, hogy e te­remben a dolgozók harc; él­csapatainak. a béke erőinek, a társadalmi haladásnak leg­jobbjai gyűltek össze A Szovjetunió kommunistái ne­vében köszönöm önöknek, barátaink, hogy részt vettek kongresszusunkon! A kongresszuson külföldi elvtársaink felszólalásaiban valamennyiünk előtt kibon­Edward Gierek: A fogadáson elhangzott be­szédében Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­A fogadáson a testvérpártok képviselőin kívül megjelen­tek az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és pót­tagjai, a Központi Bizottság titkárai, a KB tagjai és pót­tagjai, a Központi Revíziós Bizottság tagjai. takozott a szüntelenül fej­lődő, formáit tekintve válto­zatos, előrehaladásában fel­tartóztathatatlan forradalmi világfolyamat nagyszerű, le­nyűgöző képe. E folyamat; a józan ész, az igazi humaniz­mus, az igazság diadalmene­te bolygónkon. Önök, elvtársak, felszóla­lásaikban arról szóltak, hogy a szovjet nép vívmányai, pár. tunk külpolitikája segíti önö­ket harcukban. Köszönet önöknek, elvtársak, ezért az értékelésért. A magunk ré­széről ki kell jelentenünk; az önök eredményei örömmel töltik el és lelkesítik a szov­jet embereket a kommuniz­mus. a béke, a szabadság és a népek függetlensége ügyé­ért folytatott harcukban. Emeljük poharunkat közös ügyünk újabb győzelmeire, a népek boldogságára, az em­beri haladásra! Egészségükre, kedves Elv­társak! Harcuk további sikereire!” párt Központi Bizottságának első titkára a következőket mondotta; „Tisztelt Brezsnyev elvtárs! Tisztelt Elvtársak! Kedves Leonyid Iljics, mindenek előtt engedje meg. hogy szívélyesen üdvözöljem abból az alkalomból, hogy újraválasztották a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkári tisztségébe. A testvérpártok képviselői, akik tanúi lehettek minden szovjet kommunista, az egész szovjet nép Ön iránti leg­mélyebb tiszteletének és bi­zalmának, felhatalmaztak ar­ra, hogy felszólaljak ezen a helyen. ön hatalmas tiszteletnek örvend, mint a szocializmus eszméinek kiemelkedő, aktív harcosa, mint a nemzetközi kommunista mozgalomnak és a világ haladó erőinek ki­emelkedő személyisége, ön iránt rokonszenvvel viselte­tik a világ összes népe. Az üdvözlettel együtt fo­gadja a legjobb kívánsága­inkat a szovjetek hatalmas országának és a világ népei­nek javát szolgáló nagy munkájához. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió és az egész világ népei a kongresszus határozatainak alapján vilá­gosan látják a világ további „Az SZKP XXV. kongresz. szusa az enyhülés korszaká­nak kongresszusaként fog be­vonulni a történelembe — írta a pénteki Zycie Warsza. wy. Ez a kongresszus a tartós béke koncepcióját elválaszt­hatatlanul összekapcsolta a társadalmi haladással és a szocializmus helyzetének erő­sítésével”. A lengyel lap a továbbiakban az új szovjet ötéves terv gazdasági straté­giáját elemzi. Kiemeli, hogy a terv fő jellemzői: a társa­dalmi célok elsőbbrendűsége. a mezőgazdasági termelés fo. kozása, a termelés hatékony­ságának és minőségének nö­velése és a Szovjetuniónak a nemzetközi munkamegosztás­ban való részvételének erő­sítése. Ezek a tényezők hatá­rozzák meg majd a szovjet fejlődésének távlatait. Min- den földrészen nagy megelé­gedéssel fogadták a XXV. kongresszusnak a békeprog- ram továbbfejlesztését célzó határozatait. A népek békéjének és biz­tonságának e kibővített programja a nemzetközi eny­hülésnek, a nemzetközi moz­galom tevékenysége élénkü­lésének folytatását jelenti. A XXV. kongresszust mély internacionalizmus jellemzi. A magunk és valamennyi testvérpárt kongresszusi fel­szólalása bizonyítja a kom; munista eszmék világméretű diadalának hatalmas erejét. Emelem poharam a Szov­jetunió hatalmas Kommunis; ta Pártjára; a párt lenini Központi Bizottságára, Poli­tikai Bizottságára, élén bará­tunkkal, Leonyid Iljics Brezsny.evvel. a párt főtitká­rával; a proletár internacio­nalizmusra. egységünkre, a béke és a szocializmus ügyé­nek győzelmére!” A fogadás a szívélyessé? és a testvéri barátság légkö­rében zajlott le. A fogadáson neves műve­szek koncertet adtak. gazdaság hosszú távú fejlődé­sét. Lawrence Bradshaw, at Angol—Szovjet Baráti Társa­ság Országos Tanácsának el­nöke, a többi között rámuta­tott: Világszerte széles körű helyeslésre talált a békéért és a nemzetközi együttműködé­sért, a népek szabadságáért és függetlenségéért folytatott további harc programja, ame­lyet az SZKP XXV. kong­resszusa vázolt fel az elkö­vetkezendő öt esztendőre. A XXV. pártkongresszus mun­kája ismételten meggyőzően kinyilvánította: az SZKP te­vékenysége arra irányul, hogf megvalósuljanak a békés egy­más mellett élés eszmei és az egész emberiség jobb jövő elé nézzen. Leonyid Brezsnyev: ★ ★ ★ > 5§ éves a Portosát KP Megalakulásának 55. évfor­dulóját ünnepli szombaton a Portugál Kommunista Párt. Az első vezetőséget 1921. március 6-án választották meg és ez alapította meg a párt első sajtóorgánumát, az O Communista-t. A kommu­nisták első akcióprogramja 1923-ban, az első kongresszu­son született meg. A párt szervezeti felépítése és gyenge tömegbefolyása miatt nem tudott szembe­szállni az 1926-os szélsőjobb- oldali katonai puccsal — íria az O Diario című baloldali lan. Bezárták központját és felszámolták sa'tóiát. sok szerveze'ét elous’’tították. Bento Goncalves irányításá­val fogtak hozzá a forra­dalmi oárt újjászervezéséhez. A fasiszta megtorlás szá­mos kommunista vezetőre le­sújtott: Bento Gonealves is börtönben pusztult el. A oár- tot 1940—42-ben átszervez­ték: ekkor került a KB tit­kárságába Cunhal. Jósé Gre­gorio és Manuel Guedes. Az 1958-as salazari választási komédián a kommunisták Humberto Delgado tábornok mellett foglaltak állást.. Ugyanabban az évben letar­tóztatták Alvaro Cunhalt. ő azonban 1960-ban legendás körülmények között megszö­kött Peniclie erődítmény­börtönéből. Cunhalt 1961-ben a PKP főtitkárává választot­ták. A fasiszta titkosrendőr­ség újabb vezetőket vetett börtönbe és- halálra kínozta Dias Coelhot. Az évforduló alkalmából pénteken és szombaton or­szágszerte gyűléseken és egyéb rendezvényeken emlé­keznek meg a párt harcáról. Lisszabonban pénteken a késő esti órákban Alvaro Cunhal részvételével nagy­gyűlést tartottak. &lári*inc 97.őn lesz 300 éve’ h°sy !mi«LfU0 LI Cll megszületett II. Rá­kóczi Ferenc, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás eszméit megteste­sítő nagy személyisége a magyar törté­nelemnek. A közelgő jubileum kapcsán a Rákóczi Emlékbizottságnál tájékozta­tást adtak arról az országos méretű programról, amely sokrétűen szolgálja a méltó megemlékezést a kuruc vezérlő fejedelemről: — Annak jegyében formálódott, telí­tődik tartalommal a program, hogy — marxista történettudósaink értékelése szerint — Rákóczi felismerte és meg­alkuvás nélkül vállalta a XVIII. szá­zad elején a Magyarország fejlődését szolgáló történelmi feladatokat. — Három országos rendezvény áll az évfordulós események középpontjában: közülük kettőre, a koszorúzást és a köz­ponti emlékünnepségre Budapesten, a harmadikra, a nemzetközi tudományos konferenciára pedig Sárospatakon kerül sor. A nemzetközi tudományos konfe­renciára tizenkét országból érkeznek vendégek. Ízelítőül néhány várható té­ma a konferencián: Köneczi Béla „A Rákóczi-szabadságharc és Európa”, R. Várkonyi Ágnes „Habsburg-abszolűtiz- mus és független magyar állam”. Ben­da Kálmán „Rákóczi külpolitikája” Esze Tamás ..A vallási kérdés és Rá­kóczi türelmi politikája”. Bán Imre „Korai felvilágosodás és nemzeti mű­veltség” címmel tart előadást. Ezekhez a kérdésekhez kapcsolódnak jeles kül­földi és magyar tudósok korreferátu­mai, felszólalásai. zeummal. Több folyóirat is megemlé­kezik — tanulmányok közlésével — a jeles évfordulóról. — Lesz a konferencián kívül más megemlékezés is Sárospatakon. A nem­zetközi tudományos ülésszakkal egy- időben kerül sor itt a Rákóczi-vár ki­állításának ünnepélyes megnyitására. Megtekintik a vendégek a híres kollé­gium könyvtárát és a múzeumot, részt vesznek azon a rangosnak ígérkező hangversenyen, amelyet a megye és a város rendez. — A Rákóczi-évfordulónak gazdag a múzeumi programja a fővárosban, az ország különböző tájain, így Borsod- Abaúj-Zemplén megyében is. A sáros­pataki múzeum Rákóczi-kiállításának felújítása csak egy ezek közül. Bemu­tatót terveznek azzal a céllal, hogy mi­nél többen megismerjék II. Rákóczi Fe­renc és a nevéhez fűződő szabadságharc ábrázolását a képzőművészetben. Ügy tervezik: külön is bemutatják az év­fordulóhoz kapcsolódó képzőművészeti pályázatra beérkező érmeket, az em­lékpénzt. a bélyegsort, az addig meg­jelenő Rákóczi-albumot és a róla szóló könyveket. A megyei könyvtár és a Tiszán inneni Református Egyházkerü­let gyűjteményeinek nagykönyvtára kö­zösen mutatia be a Rákóczi-kor kultu­rális életével foglalkozó anyagát. Lesz közös kiállítása a Magvar Nemzeti Mú­zeumnak a Miskolci Herman Ottó Mú­Az általános és középiskolákban már­cius folyamán történelemórákon é? szakköri foglalkozásokon idézik fel a szabadságharc jelentősebb eseményeit, méltatják jelentőségét. Sárospatakon a? ifjúsági program js gazdagabb lesz aZ átlagosnál. Képzőművészeti pályázato­kat írtak ki „Rákóczi és a kuruc sza­badságharc” témamegjelöléssel, külön 9 10—14 és a 15—18 éves Borsod-Abaú.i- Zemplén megyei úttörők, illetve KISZ- esek számára. Az iskolák és intézmé­nyek programja emléktúrákat is igéi' A sárospataki Esze Tamás iskola gorn' boshegyi tábortüzénél felzengenek májé a kuruc dalok. Több iskola és intéz­mény tájékozódási futóversenyt rended a Rákóczi-forráshoz. Lesznek harci já­tékok és lövészversenyek. A tprypil szerint ugyancsak Sáros- ICI r dl patakon fejeződik be áp­rilisban egy sokakat mozgósított szép úttöröprogram is: a Rákóczi-hagyomá­nyokat őrző és kutató őrsök vezetőinek országos találkozójával. Az őrsvezetők Vaján. Tarpán és Mátészalkán át jut­nak el Sárospatakra. Utolsóelőtti álló' másként. Tokajban — a helyi úttörő' csapat idegenvezetői — bemutatják 8 Rákóczi-kor emlékeit. Sárospatakon aZ úttörőházban fogadják őket, majd meg­ismerkednek a várossal és a várral.

Next

/
Thumbnails
Contents