Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

1976. március, 2. kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 * Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója (Folytatás a 2. oldalról.) Az ötéves terv fö feladata, hogy következetesen megva­lósítsa a kommunista párt­nak a nép anyagi és kultu­rális színvonala emelését; célzó irányvonalát, a társa­dalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése haté­konyságának növelése, a tu­dományos-műszaki fejlődés áleggyorsítása, a munka ter­melékenységének növelése és a népgazdaság valameny- áyi ágazatában a munka mi­nőségének minden eszközzel történő javítása alapján. A X. ötéves terv új sza­kasz a pártnak a társadal- nii-gazdasági fejlesztés, a kommunizmus anyagi-mű- Szaki bázisa építése terüle­tén követett hosszú távú irányvonala megvalósításá­ban, amelyre a kibontakozó tudományos-műszaki forra­dalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben különös nyomatékot kap a termelés intenzitásának a tudományos-műszaki hala­dás és a mindenre kiterjedő takarékossági rendszer alap­ián történő elmélyítése. Ez az ötéves terv nagy erő­feszítéseket irányoz elő a kiezőgazdasági termelés fel­lendítését szolgáló program kiég valósítására. A népgazdasági tervek elő­irányozzák a szocialista gaz­dasági integráció további el­mélyítését, a nemzetközi munkamegosztás adta elő­nyök teljesebb kiaknázását. A hatalmas termelési és tudományos-műszaki poten­ciálú fejlett szocialista tár­sadalom gazdasága módot adott arra is, hogy a kong­resszusi irányelvtervezetben meghatározzuk a szociális fejlesztésnek és a nép élet- színvonala emelésének átfo­só programját. A pártnak a jövedelmek és a fogyasztás terén folyta­tandó politikája — mint ed­dig is — abból indul ki, hogy a lakosság jövedelem- növelésének legfőbb útja a munkabéremelés, amely a jövedelmek egész növekedé­sének háromnegyed részét teszi majd ki. E politika cél­ja nemcsak a dolgozók ío- Syasztúsának tervszerű nö­velése, hanem az is, hogy fokozódjék a munkabérnek és a kolhoztagok javadalma­zásának ösztönző szerepe, a jövedelem fokozott mérték­ben függjön a termelés vég­ső eredményeitől, hatékony­ságának növekedésétől. A munkások és alkalma­zottak átlagos keresete öt év alatt 16—18 százalékkal emelkedik és 1980-ban eléri a 170 rubelt. A X. ötéves terv időszakában teljes mérték­ben befejeződik a munka­bér, valamint a nem terme­lői szférában foglalkoztatott, közepes fizetésű kategóriák­hoz tartozó dolgozók bér-, fizetés- és keresetminimu­mának felemelése, s meg­kezdődik a munkások és al­kalmazottak minimális bér-, fizetés- és keresetemelésé­nek új szakasza. A párt politikája előirá­nyozza a város és a falu kö­pött meglevő szociális-gaz­dasági és kulturális különb­ségek következetes megszün­tetését. A- jelenlegi ötéves terv időszakában a xkolhoz.- Parasztoknak a közös gaz­daságból származó jövedel­mei 24—27 százalékkal emel­kednek majd, vagyis gyor­sabban növekszenek, mint a munkáspk és alkalmazottak átlagos keresete. A kolho­zokban a munka díjazása a termelékenység növelése alánján emelkedik majd. A lakosság számára a tár­sadalmi fogyasztási alapok­ból történő kifizetések és juttatások öt év alatt 28— 30 százalékkal emelkednek és értékük 1980-ban eléri a 115 milliárd rubelt. Egész sor új szociális intézkedés Valósul majd meg ezeknek az alapoknak terhére. Ezek közül az egyik leg­fontosabbnak tartjuk, hogy a nők gyermekük egyéves ko­ráig részlegesen fizetett szü­lési szabadságot kapjanak. Különösen gyorsan emelke­dik a lakosság tartós fogyasz­tási cikkekkel való ellátása, noha napjainkban mind a városi, mind a falusi lakos­ság hétköznapjaiba széles körben bevonult a televízió, a hűtőgép és sok más ház­tartási gép és eszköz. A jövedelmek értékállan­dóságát az alapvető fogyasz­tási cikkek szilárd állami kiskereskedelmi árának fenn­tartása, esetleges csökkenté­se szavatolja, egyik vívmá­nya ez tervgazdálkodásunk­nak, amely védve van az összes kapitalista országra kiterjedő infláció hatásától. Az új ötéves terv idősza­kában folytatódik az ország­ban a nagyarányú lakásépí­tés. Ezekben az években ösz- szesen 545—550 millió négy­zetméternyi lakóterület épül fel. Javul a lakások minősé­ge, kényelmesebbek, jobban tervezettek lesznek. A lakások döntő többségét — mint eddig is — az állam építi. A lakásépítéssel közvetle­nül összefügg az óvodai és a bölcsődei 'hálózat kiterjesz­tése. Megfelelő összegeket irányozunk elő gyermekin­tézmények építésére. Rendszerünk, szocialista társadalmunk humanizmusa mindenkor, még a legnehe­zebb időkben is szembeötlő­en megnyilvánul a munka­körülményekről, az egész­ségvédelemről, a szovjet em­berek műveltsége és kultu­rális színvonala emeléséről való gondoskodásban. A X. ötéves terv is nagyszabású szociális intézkedéseket irá­nyoz elő e téren. Az új ötéves terv idősza­kában jelentősen növekszik a társadalmi tényezők szere­pe a termelés fejlesztésében és hatékonyságának növelé­sében. A káderek szakkép­zettségének színvonala, a kollektívák gyakorlatias, al­kotó szelleme és az egészsé­ges szociális-pszichológiai légkör, a dolgozók megfele­lő életkörülményeiről való gondoskodás, a vállalatok­nál a kulturális intézmények és sportkomplexumok létre­hozása — mindez érdeke­sebbé és tartalmasabbá te­szi az ember életét, kedve­zően hat a termelés ered­ményeire. A lakosság egészségvédel­me területén az új ötéves terv lehetővé teszi a lakos­ság szakorvosi szükségletei­nek teljesebb kielégítését, a dolgozók üdülési feltételei­nek megjavítását és az or­vosi megelőző tevékenysé- 1 get. Az ötéves terv időszaká­ban tovább fejlődik az álta­lános iskola intézménye. A tanintézetek minden kategó­riájában javulni fog az anya­gi bázis, tökéletesedik az ok­tatási folyamat, hogy a fia­tal nemzedék mind mélyebb és szilárdabb ismereteket szerezzen, s a kommunista öntudat és erkölcs szellemé­ben nevelkedjék. A X. ötéves terv éveiben tovább fejlődik majd a mű­vészet minden ágazata és az irodalom, erősödni fog a kul­turális intézmények anyagi bázisa. A fő irányok tervezete elő­irányozza a termelés mére­teinek további növelését és a kellő kiegyensúlyozottsá­got a népgazdaság fejleszté­sében. A szovjet gazdaság X. öt­éves tervben történő fejlesz­tésének következő legfonto­sabb mutatói határozzák meg: évi növekedés (tervezett) nemzeti jövedelem (1973-as árakon) ebből: fogyasztási alap felhalmozási alap ipari termelés (1967. júl. 1. árakon) ezen belül: „A” csoport termelése „B” csoport termelése mezőgazdasági termelés (ötévi átlagos volumen. 1965-ös árakon) Az új ötéves időszakban az ipari termelés növekedésének 1 százaléka a volumen több mint 5 milliárd rubeles emelkedését jelenti, vagyis 1,4-szer többet, mint a IX, és 2,1-szer többet, mint a VIII. ötéves tervben. Ahhoz, hogy megoldjuk a társadalmi termelés műszaki színvonalának emelésére ki­tűzött feladatokat, és gon­doskodjunk az egész gazda­ság dinamikus és hatékony fejlődéséről, jelentős felhal­mozás és a termelés gyors növekedése szükséges a ter­melési eszközök: a munka­eszközök, a vegyianyagok, a fűtőanyagok, a fémek előál­lításában. Ennek megfelelő­en a nehézipari felhasználás növekedési előirányzata 38— 42 százalék. A nehézipar gyorsabb üte­mű növelése nem jelenti azt — mint Leonyid Il.iics Brezs- nyev a decemberi plénumon megállapította —. hogy csök­ken a figyelem a közfogyasz­tási cikkek termelésének le­hető legnagyobb bővítése iránt. A fogyasztási alap az ország nemzeti jövedelmé­ben gyorsabban nő majd a felhalmozási alapnál. és 1980-ra 27—29 százalékkal emelkedik, vagyis 71—78 mil­liárd rubellel 1975-höz ké­pest A fogyasztási alap rész­arányának növekedése a tár­milliárd rubelben az 0 1975. ÓV o-ában 362 449—462 87—100 24—28 266 337—344 71—78 27—29 96 112—118 16—22 17—23 523 710—729 187—206 35—39 380 524—540 144—160 38—42 143 186—189 43—46 30—32 91 104—106 13—15 15—17 sadalmi termelés végső ered­ményei növekedésének és hatékonysága fokozódásának egyik mutatója. Ugyanakkor ez meggyőzően bizonyítja szocialista államunk békepo­litikáját. A népgazdaságot az inten- zifikálás útján fejlesztve kü­lönösen szigorúan ügyelnünk kell a helyes népgazdasági és ágazati arányokra. Ezt a fel­adatot szolgálja annak az irányvonalnak a folytatása, amelynek célja a felhalmo­zás lényeges mértékű átcso­portosítása a mezőgazdaság javára. A mezőgazdaságnak a népgazdasági beruházások egész összegéből való része­sedése 18-ról 23 százalékra nő. A népgazdaság kiegyensú­lyozott fejlődését jelentős mértékben alá kell támaszta­ni az ésszerű beruházási po­litikával is, az építkezés egész gyakorlatának lényeges megjavításával. Az új építkezést általában akkor kell megkezdeni, ami­kor az biztosítja az elvileg új tudományos-műszáki meg­oldások alkalmazását. A gazdaság kiegyensúlyo­zott növelésének elérésében fontos szerepet tölt be mind a folyó ötéves tervben, mind pedig hosszabb távlatban az ország nyersanyagkinccsel való megnyugtató ellátottsá­ga. A Szovjetunió igen nagy, gyakran páratlanul értékes nyersanyag-lelőhelyekkel ren­delkezik. A népgazdaság di­namikus riövekedése azonban a különböző ásványi nyers­anyagok iránti kereslet gyors emelkedését idézi elő. Ter­veinkben elő fogjuk irányoz­ni az ánványvagyon feltárá­sának a kitermeléshez képest gyorsabb emelkedését. A szovjet gazdaság ará­nyos fejlesztésének egyik legfőbb feltétele a X. és a következő ötéves tervek évei­ben a munkaerő-tartalékok ésszerű felhasználása. A 80-as években csökkenni fog a munkaerő-tartalékok ter­mészetes gyarapodása. Ily módon az ország mai, valamint hosszú távú fejlő­désének érdekei megkövete­lik a termelés sokoldalú in- tenzifikálását, a tudományos­műszaki haladás meggyorsí­tását, a munka termelékeny­ségének növelését, amelyek a termelés hatékonysága és a lakosság életszínvonala eme­lésének döntő tényezői: A párt gazdaságpolitikája abból indul ki, hogy a nép­gazdaság intenzív fejleszté­sének megoldásában fontos szerepet tölt be a tudomány. A társadalmi termelés in- tenzifikálásának meggyorsí­tása érdekében tervgazdálko­dási rendszerünk lehetővé teszi az egységes műszaki po­litika alkalmazását, amellyel el kell érni a tudomány és a technika összes fejlesztési irányainak egybehangolását. „ A tudományos-műszaki ha­ladás olyan irányai közül, amelyek különleges szerepet töltenek be a X. ötéves terv­ben és meghatározzák a gaz­daság fejlődésének hosszú távú perspektíváit, ki lehet emelni: A munkaeszközök termelé­sében a • munkaigényes ter­melési folyamatok gépesíté­sét és automatizálását, min­denekelőtt olyan ágazatok­ban, ahol a munkások nagy számban nehéz fizikai mun­kát végeznek, valamint a föld alatti és az egészségre ártalmas egyéb termelési kö­rülmények között végzett munkákban; A technológiai folyamatok tökéletesítésében — a kevés műveletű, progresszív tech­nológia fejlesztését (például a nagyolvasztó nélküli ko­hászat. az orsó nélküli fonás és a vetélő nélküli szövés), valamint olyan technológia kifejlesztését, amely a lehelő legnagyobb mértékben meg­takarítja az elsődleges nyers­anyagot, a fűtőanyagot és egyéb anyagokat és biztosít­ja a környezet védelmét: Az energetikában — a vil­lamos atomenergetika gyor­sított fejlesztését, vízi erő­művek és olcsó szenet hasz­náló hőerőművek építését tér. vezzük. A már alkalmazott tech­nológiai folyamatok tökélete­sítésével együtt lerakjuk az elvileg új technika és tech­nológia alapjait. Tudósaink erőfeszítései arra irányulnak majd, hogy meggyorsítsák olyan problémák megoldását is, mint az irányított termo­nukleáris reakció és a szu­pervezetés. A társadalmi termelés ha­tékonysága nemcsak tudo­mányos-műszaki, vagy ter­melési-gazdasági probléma, hanem hatalmas társadalmi feladat is. A lehető legna­gyobb mértékű takarékosko­dás a népgazdaság minden dolgozójának ügye. A jelen-' légi körülmények között kü­lönleges hangsúlyt kap az a lenini gondolat, hogy a kom­munizmus akkor kezdődik, amikor a dolgozók nap mint nap óvnak minden egyes púd fémet és gabonát, gondos­kodnak a munka termelé­kenységének növeléséről. A X. ötéves tervben meg­valósítandó műszaki politika megteremti a feltételeket ah­hoz, hogy emelkedjék az ál­lóalapok értékének minden egyes rubeljére jutó terme­lés, más. szóval: emelkedjék az alapok hozama. Ha a most meglevő állóalapokból származó termelés csupán egy százalékkal növekedne, akkor ez öt év alatt olyan összegű pótlólagos nemzeti jövedelmet eredményezne, amelyből két, két és fél mil­lió család számára lehetne lakást építeni. S természetesen különös figyelmet kell fordítani a munka termelékenységének növelésére. Az egész népgaz­daságban a termelékenységet az 1971—75-ös 23 százalék­hoz képest mintegy 27 szá­zalékkal tervezzük növelni. Ez 26 millió dolgozó mun­kájának megtakarításával egyenértékű. Nem kevésbé fontos, hogy lényegesen megjavítsuk a munkaszervezést, kiküszöböl­jük a munkaidő-vesztesége­ket, növeljük a termelési fe­gyelmet. A fő irányok tervezete meghatározza a tervezés és irányítás, az egész gazdasá­gi mechanizmus további tö­kéletesítésének módjait. Továbbra is időszerű fel­adat az új ötéves tervben a tervezési szervek, miniszté­riumok és főhatóságok, a gazdaságtudomány feladata, az, hogy a társadalmi terme­lés hatékonyságának növelé­sére törekedve lényegesen Tájékoztató a XXV. kongresszus sajtóközpontjában, a moszkvai Inturiszl-szállóban fokozzák a terv minőségi mutatóinak szerepét. Kitartóan kell keresni az olyan mutatókat, amelyek fokozzák a tervnek a ter­melés műszaki színvonala es a termékminőség emelésére, a munkatermelékenység nö­vekedési ütemének meggyor­sítására. az állóalapok, az anyagi és pénzügyi erőforrá­sok gazdaságosabb kihaszná­lására való hatását. Szükséges, hogy az egész tervben vörös fonalként hú­zódjék végig minden egyes fejezetnek, az anyagi terme­lés minden ágazatának, az élenjáró tudománnyal való szerves kapcsolata. Az új ötéves tervhez ná­lunk első ízben készítettek a legfontosabb tudományos- műszaki problémák megoldá­sára vonatkozó konkrét prog­ramokat. A tudományos és műszaki állami bizottságnak biztosítania kell e programok teljesítésének rendszeres el­lenőrzését. A tervezés fejlesztésében fontos iránnyá kell válnia a legfontosabb tudományos- műszaki. gazdasági és társa­dalmi problémákra vonatko­zó komplex programok ki­dolgozásának. A Szovjetunió Állami Terv­bizottságának a X. ötéves tervben a komplex progra­mok kidolgozását a népgaz­dasági terv ágazati és terü­leti megoszlásával összhang­ban kell megvalósítania. Az elsők között kell kidolgozni az atomenergetikai termelési bázis fejlesztésének prog­ramját, a nagy területi-ter­melési komplexumok kiala­kítására vonatkozó progra­mokat. Már jelentős részben elvé­geztük az új ötéves terv ösz- szeállításának előkészítését, jóváhagytuk az 1976-ra. a X. ötéves terv első évére vonat­kozó tervet. A tervhatóságok­nak lehetőségük nyílik arra, rövidebb idő alatt állítsák össze az évekre lebontott öt­éves tervet és egyidejűleg a népgazdaság 1977. évi fej­lesztési tervét. Ez elvi jelen­tőségű, mivel lehetővé tes*i, hogy kiküszöböljük tervezé­sünk egyik legnagyobb hiá­nyosságát, a népgazdasági tervek tervezetei hosszadal­mas összeállításának gyakor­latát. A X. ötéves tervben foly­tatódik a párt által az irá­nyítás szervezeti rendszeré­nek javítására kidolgozott irányvonal megvalósítása. Már jóváhagytuk egyes iparágak általános irányítá­si sémáit. Ezekben az ága­zatokban megkezdődött a termelői és ipari egyesülé­sek létrehozása, kiiktattak főigazgatóságokat, lerövidült az irányítási láncolat. Az egyesülések minőségi­leg új jelenséget képvisel­nek az ipari termelés irá­nyításában. Nem a vállala­tok mechanikus egyesülésé­ről. hanem egységes terme­lési gazdálkodási komple­xumról van szó, amelyben szerves egységbe fonódik a tudomány és a termelés, ma­gas színvonalú a szakosodás és a kooperáció. A mező- gazdaságban széles körben fejlesztik a gazdaságközi ko­operációt és az agráripari integrációt, s ezen az ala­pon hatalmas szakosított vállalatokat és egyesülése­ket hoznak létre. Tevékeny­ségük szabályozására meg­felelő. javaslatokat kell ki­dolgozni és elfogadni. Az ipari termelési egyesü­lések létrehozása, az építési­szerelési szervezetek növelé­se. a mezőgazdaságban ki­alakítandó gazdaságközi ko­operáció és agráripari in­tegráció megfelel a gazda­ságfejlesztés jelenlegi szaka­sza sajátosságainak, s javít­ja a népgazdaság és az irá­nyítás szervezési rendszerét. Az új helyzet és az új fel­adatok fi g velem bevételével tökéletesíteni fogjuk gazda­sági mechanizmusunk más (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents