Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám

"1976. március 26., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG3 Középtávú fejlesztési tervek a TVK-ban Érdekes elképzelések, választékbővítések Egy óra alatt 15 ezer müanyagtasakot gyárt ez a gél) a TI K műanyaggyárában. lósitotlak meg az elmúlt öt év során a Tiszai Vegyikom­binátban. Az oleíinüzemen és a polietiléngyáron kívül, — mindkettő egyedi nagy- beruházásként épült — öt év alatt í)0ü millió forintot for­dítottak beruházási célokra. Ennek eredményeként két és félszeresére emelkedett a műanyaggyár termelőkapaci­tása, 100. százalékkal nőit a festékgyár termelése. A po­lietiléngyár polimer üzemé­ben végrehajtott bővítés, il­letve intenzifikálás 80 szá­zalékkal több polietilén gra­nulátum előállítását tette lehetővé. Ezen kívül a műtrá­gyagyárban is történt fej­lesztés, amely révén 00 ezer tonnával nőtt a nitrogén­műtrágya-gyártó kapacitás. A kombinát fejlesztése az V. ötéves tervben tovább folytatódik. A fejlesztés mű­szaki koncepcióját az igaz­gatóság, a gyárak, üzemek és főosztályok szakemberei­nek bevonásával már kidol­gozta. Az erre fordítható pénzeszközök, a hitelfedezet nagysága azonban még nem ismert, ugyanis a nehézipari tárca vezetői a második ne­gyedévben bírálják el, mi­lyen fejlesztési célkitűzése­ket célszerű, illetve gazda­ságos megvalósítani. Azt talán felesleges is hangsúlyozni, hogy a poli­propiléngyár építése a kor­mány döntése alapján ki­emelt nagyberuházásnak szá­mit, így az ehhez szükséges Pénzügyi fedezet rendelke­zésre áll. A vállalati elkép­zelések között szerepel —, tehát még csupán javaslat­ról beszélhetünk, — az ole- finmű vertikumának széle­sítése. Ez azt jelentené, hogy az V. ötéves tervben meg­kezdenék az izoprón tartal­mú nyersgumigyártást, to­vábbá megteremtenék a fel­tételeket a benzolgyártás alapanyagának előállításá­hoz. Mind a két elképzelés messzemenően egyezik a központi petrolkémiai fej­lesztési programmal, más­részről igazodik a KGST komplex programban szerep­lő célkitűzésekhez. A vállalaton belüli mű­anyag-feldolgozás továbbfej­lesztését hasonlóképpen a központi program alapján szeretnék realizálni. Az ez­zel kapcsolatos műszaki terv 1980-ig a műanyag-feldolgo­zókapacitás 40—50 százalékos növelését irányozza elő. így például folytatnák a poliole- t'inek (polietilén, polipropi­lén, polistirol) erőteljesebb feldolgozását. Elsősorba n azokról a műanyagokról van szó, amelyeket a TVK-ban gyártanak. Ezenkívül számí­tásba vették néhány, az ex­port; etilén ellenértékeként a Szovjetuniótól kapott mű­anyagtípus egy részének fel­dolgozását is. Bővíteni szán­dékoznak a polietilén-fólia gyártását, hogy ezáltal ki­elégíthessék a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem megnövekedett fóliaigényét. A festékgyártásban jelen­tősebb kapacitásbővítést nem terveznek, helyette néhány új termék gyártásának be­vezetése látszik célszerűnek. Mindenekelőtt szükség lenne a konzervdobozlakk előállí­tására, amelyet ez ideig lö­kés importból szerzünk be. A vállalat fejlesztési tervei- j ben szó van arról is. hogyi ha arra lehetőség nyílik, to­vább bővítik a villamos-szi­getelőlakkok es a különböző járműipari segédanyagok vá- . laszlékát, s egyben fokozzák 1 a termelést. Ezeknek- az elképzelések­nek a megvalósítása tenné- : szelesen a népgazdaság le- ; herbíró képességétől függ. I Különösen vonatkozik ez a műanyag-feldolgozással kap­csolatos fejlesztésekre, ugyanis az előirányzott ka­pacitásbővítés döntően im­portgépek beszerzésével va­lósiiható meg. Ezért most a TVK-ban nagy várakozással j tekintenek a tárca vezetői­nek döntése elé, amely még­ha tározza majd a nehézipari vállalatok középtávú fejlesz­tési lehetőségeit. L. E. A múl( évben 10 millió fo. rint háztáji terméket forgal­mazott a megyaszói Arany­kalász Termelőszövetkezet. : A községben 300 gazda tart állatot; a legnagyobb jövedék ’ met a mai napig a tejérlé- kesítés hozza. A porták is­tállóiban 370 tehenet gondoz, nak, és évenként 1 millió li­ter tejel szállítanak a terme­lőszövetkezet kezelésében le­vő átvevőhelyre. Ezelőtt há­rom évvel ugyan nagyobb volt az állomány, de összes­ségében a termelők kevesebb tejet értékesítettek. A sertéstenyésztés is felien, dűlőben van. Tavaly (UH) hí­zott állatot szállítottak a ter­melőszövetkezeten keresztül az állatforgalmi vállalatnak. A közös gazdaság a háztáji termelést nagymértékben lá­mugatja. Bizonyítja ezt a 75 vagon szálas takarmány, amelyet önköltségi áron a tagoknak juttattak. Abrak- és kiegészítő takarmányokat is vásárolhattak a gazdák. A cukorgyári répaszeleflől kezd­ve a kukoricáig. Az üzem agronómusa pedig az átvé­teleknél. ellenőrzéseknél min­dig .jelen van és segít a szer­ződéskötésekben. Az áiész. nek köszönhető, hogy idén a kertekben a fóliasátrak is megjelentek. Óéul és solszi Rendkívül élénk és sok­színű mostanában a Hortobá­gyi Nemzeti Park madárvi­lága. A hosszan elhúzódó té­lies időjárás következtében az elmúlt hónapok északi madárvendégei még mindig a pusztán időznek. Szokat­lannak tartják az ornitoló­gusok, hogy a sarkantyúi sármányokat, havasi füles pacsirtákat, réti fülesbaglyo­kat, csonttollú madarakat, süvöltős kis bukókat március végén egyidőben lehet látni a Hortobágyon az első tava­szi érkezőkkel: a kanalas gémekkel, a gólyákkal, a ba­rázdabillegetőkkel. Az arány, lag hideg tél ellenére több, egyébként délre költöző ma­dárfaj — szürke gém. bölöm­bika — átle’elését is megfi­gyelték a Hortobágyi Nemze­ti Parkban. fihol vízzel lenek... A geológusok olajat keres­tek es vizel találtak. Több, mint tíz éve történt, amikor a 2000 méteres mélységből a majd 100 fokos termálvíz fel­színre tört. Sokáig folyt sza­badon árkokban, réteken, meg-meggyűlve, hogy végül utat vágjon magának a fo­lyóhoz. Négy községben. Kö­römben, Sajóhídvégen, Ci­rmosén és. Kesznyétenben szinte egyidőben gondoltak egyre és ültek össze, hogy hosszú viták, fejtörések árán a víz hasznosításáról döntse­nek. Olyasmit tervezték, aminek értelme, célja van. Ami kenyeret, munkát ad. Ez a „valami” a körömi hajtatóházak. üvegszemei már évek óta vidáman csil­lognak a napfényben. Gyü­kéi- Árpád, a sajóhidvégi Rá­kóczi Termelőszövetkezet el­nöke látta, sőt alakította a kezdetet; — Azóta „mtegesappun- lunk” — az elnök elmosolyo­dott. — Ne gondoljon sem­mi rosszra. Köröm és Sajó- hídvég gazdaságai egyesül­tek, a másik két: tsz is. de ők utána kiváltak, kiléptek az együttműködésből. Így egyedül maradtunk. Miért döntöttünk a hajtatóházak létesítése melleit? A meleg víz veszendőbe ment volna. Másrészt itt a környéken sok olyan ember élt, akik ker­tészkedéssel foglalkoztak. Do­hányosok, dinnyések. Csalá­dok, generációk. Életüket, e két növény termesztésének „szentelték”. Ismerték is minden titkát. Hozzáértő munkájuk lett a legszilár­dabb alapunk. Napjainkban mór csak múlt időben beszélnek a két növényről. Az emberek, ami­óta megismerték az újai. szivvel-lélekkel a jobb mel­lé álltak. Soha nem látott növényfajták kerültek üveg­házakba, fóliasátrak alá. Orosz Béla főágronómus is a változásról beszélt: — 'Fellengzősen hangzik hogy a szokásokat az évszá­zadok alakítják ki, hiszen mi itt, tíz. év alatt teljesen átalakítottuk termelési szer­kezetünket. Ü.j „hagyomá­nyok” születtek. A korai pa­radicsom, saláta, vagy kara­lábé olyan növénnyé vált. amely mór meghatározója gazdaságunknak. Idén nél- dául salátából 120 ezer fejet termelünk, szállításúk már elkezdődött és az „éréstől” függően folyamatos. Sajnos azokat a- fajtákat tudjuk csak termeszteni, amelyek a fagyot jobban tűrik. A kút jelenlegi 550 köbméteres ho­zamával hajtatótelepünknek felét ha tudjuk fűteni. És mennyi nehézséggel A fűtőberendezésekben az ál­landó vízkőlerakódások elhá­rítására két ülepítőtartályt építettek. Igaz., 'itt a vi-.kö nagy részétől „megszabadul­nak”, de a víz hőmérsékle­téből 10 fokot veszít, s kisebb l'elület fűthető vele. — Jelenleg 1250 négyzet- méter fedett térrel rendelke­zünk. Ennek fele fóliasátor. Itt egyelőre csak salátát, „tele­píthettünk”. Ahogy az idő javul, úgy kerülnek majd oda a különböző palánták. Május végére már pirosodik a paradicsom. 120 mázsát, szállítunk belőle piacra. Fb ben az évben, a környező üzemeknek (10 ezer tánhenge- res palántát adunk el. A primőrök lefutása után a kertészet „súlva” átkerül a szabadba, a szántóföldekre. Itt terem meg a káposzta, a paradicsom, a paprika, a ka­ralábé és a gyökérzöldsé­gek . .. — A burgonya is— szólt közbe a iáam'cmrmrus — mondom, mert a legnagyobb területen teljesen gépesítve termesztjük. A jó- termőké- pességü holland fajtákat a Desirét és társait. Tavaly 200 mázsa feletti termést adott hektáronként. A vegyszere­zést; közösen oldjuk meg a ti. bolddaróci tsz-szel. összesen 220 vagonnyi zöldségárut termelnek a Ra- kóczi Tsz-ben. Az áru nagv része az AGROKONZUM-on keresztül Miskolc piacaira, boltjaiba kerül. — Eddig úgy tudtuk,, hogy Sajóhídvég- nem városellátó övezet. — Előttünk egy faluval; Berzéknél húzódik a határ. Mi viszont ezt tartjuk fur­csának. mert lényegesen töb­bet termelünk a Miskolcig elöltünk sorakozó községek­nél. Távlatilag Leninváros ellátásához tartoznánk, de tudtunkkal az épülő erőmű,- az ottani termelöszöv >tkeze- tet meleg vízzel ellátná. így ott is „nevelhetnének" pri­mőröket. A mintegy 20 ezer lakosú környéknek a zöldsé­get egyedül is megtermelnék. Még egy „fura” dolog van a leninvárosi primőré)látás­ban: a termelőszövetkezetet a termékek utaztatása na­gyon lekötné, hiszen majd­nem Miskolcig kell a teher­autóknak feljönni ahhoz, hogy a tiszaszederkényi útra ráforduljanak. Kérdés: ígv megéri-e? Uváruián) A BORSODI SZÉNBÁ­NYÁK vállalat közép­távú feladattervében köz­ponti helyet foglal el a dol­gozók politikai, szakmai to­vábbképzése. Messzemenően figyelembe veszik a párt- és kormány határozatokat, a miniszteri rendeleteket. s azok alapján határozzák mc-g a tennivalókat. Az idén a dolgozók négytizede vesz részt szervezett oktatásban. Éves szinten csaknem 8 millió forintot fordítanak képzésre. Az oktatás alapvető célja, hogy a bányászok megis­merkedjenek a változó tech­nológiával. megfelelő isme­reteket szerezzenek a nö-». vékvö műszaki, gazdasági feladatok ellátásához. Al- berttelepen, Farkaslyukon, Kűri ty ónban, Ormosbányán és a központi szénosztályo­zóban korszerű technikai eszközökkel ellátott oktató- helyiségek állnak rendelke­zésre. A képzést elősegítő dia- és mozgóképes oktató­filmeket a vállalat saját erő­ből készítette. Az oktatási bizottság' már évek óta jó együttműködési kapcsolatot alakított ki az ipari szakkö­zépiskolákkal, a gimnáziu­mokkal, a Kazincbarcikai Automatizálási Főiskolával és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemmel. A szakmunkás-utánpótlás biztosítása érdekében rend­szeresen szerveznek pálya- választási tanácsadásokat, a bányászszakmát szemléltető bemutatókat, kiállításokat. A vállalat patronálja a Me­gyaszói Fiúnevelő Intézetet, s itt „is rendszeresen filmbe­mutatókat, műszaki ismer­tető előadásokat tartanak. Megjelent a vállalat és a megyei tanács kiadásában egy pályaválasztási tanács­adókönyv, s ebben többek között olvasható, hogy a ta­nulóknak havi 400 forintos társadalmi ösztöndíjat biz­tosítanak. A BSZV-NÉL jelenleg több mint 700-an részesülnek ál­lami és csaknem 500-an po­litikai oktatásban. A kü- lönböző szakmai tanfolya­mokon 1900-an képezik ma­gukat. Nagy szükség is van erre, mert — mint azt egy felmérés tanúsítja — a dol­gozóknak több mint egyhar- mada, 6800 fő nem végezte el még a nyolc általánost. Ebből adódnak a legfonto­sabb tennivalók. Nevezete­sen, hogy fokozott gondot fordítsanak az alapszintű kép­zésre. Jelenleg 246-an — többségben fiatalok — vég­zik az általános iskola hi­ányzó osztályait. Megfelelő ösztönzés számukra, hogy a kapcsolt oktatási forma ré­vén vájár szakmunkás képe­sítést is szereznek. Növekszik az érdeklődés a közép- és felső szintű okta­tás iránt. A Tatabányai Ak­nászképző Technikum miskol­ci kihelyezett tagozatán 128-an tanulnak. Igény volna arra is, hogy a korábbi gyakor­latnak megfelelően működ­jön a misKolci Nehézipari Műszaki Egyetem bán.vamér- nöki karának esti és levele­ző tagozata. A megszünte­tett tanítás újbóli indítása azonban mindeddig késik... A vállalat sem élt azon­ban mindenkor a miniszteri rendeletben biztosított lehe­tőségekkel. Olyan tanfo­lyamra például, mint ami­lyet a Nehézipari Miniszté­rium Továbbképző Központ­ja szervezett Esztergomban, a középfokú végzeitsegúek részére, a BSZV-nel is szük­ség lenne. Mutatja ezt. hogy az elmúlt évben 20, az idén már ,70 főt iskoláztak be a háromhetes tanfolyamra. Ennek viszont súlyos anya­gi kiadásai vannak. Az egy lőre jutó költség 4500 forint. A vállalat saját szervezésé­ben 1700 forintra csökkent­hetné a személyenkénti költ­séget, Célszerű volna a NIM, illetve a tröszt hatás­körén belül létrehozni egy koordináló munkabizottsá­got, amely elkészítené a tan­könyveket. jegyzeteket, ele­mezné, megszüntetné a gon­dokat. Nem tartható fenn sokáig az a helytelen gyakorlat sem, hogy az alsó szintű ve­zetőknek számító középfokú végzettségűeket két csator­nán képezzék; képzettségük­nek és beosztásuknak meg­felelően. Egységes oktatási tervre lenne szükség, még akkor is, ha ezzel növekszik a tanfolyam óráinak száma. A vállalatnál — a kor­mányrendeletnek megfelelő­en — az irányított egyéni tanulásra törekednek. Kísér­letként Mákvölgyön indita- . nak egy vájárképző tanfo­lyamot, melynek tapasztala­tait széles körben akarják hasznosítani. Elsősorban az egyéni felelősségre alapoz­nak. A kapcsolt oktatást a jövőben nem az üzemnél, hanem a lakóhelyen szándé­koznak folytatni. A „tanu­lók” így jobban kihasznál­hatják a szabad időt. A VÁLLALATNÁL a párt- a szakszervezeti és a KISZ- bizottság is rendszeresen foglalkozik az oktatással. A végrehajtó bizottságok éven­te napirendre tűzik az okta­tás helyzetét, s határozatban támogatják a képzés foko­zását, erősítését. Török Alfréd Jól halad a munka a Szerencsi Álész mezözombori fóliását»-» alatt. Futó: SzsUimio* Gyúrta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents