Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-26 / 73. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. március 26., péntek A közéleti m felelőssége T izedik alkalommal rendezik meg hazánkban a magyar nyelv hétét, melynek országos rendezvényein ezúttal a közéleti megszólalás felelősségéről vallanak a nyelvészek és a közélet legismertebb képviselői. Ez lesz a témája az országos rendezvénysorozatot követő megyei eseményeknek is. Nem véletlen, nem lehet véletlen, hogy a magyar nyelv hetén e témáról beszélgetünk, vitatkozunk. Az elmúlt években sajnos, a köznyelv romlásán is túltett a hivatali nyelv romlása. Nem mondunk semmi újat —, mert jaj, de sokszor elmondtuk már! —, annyit „eszközöltünk”, hogy végül már-már érthetetlenné tettük egy-egy hivatalos irat mondatait. Mintha a törvények szellemét el akartuk volna homályosítani, s mintha passziónk telt volna abban, hogy minél kevésbé értse meg a hivatali nyelv útvesztőiben járatlan ember azt, amit pedig meg kellene értenie. Példát bárki találhat, aki kézbe vesz egy- egy hivatalos iratot. Sajnos! Pedig törvényeink — szándékuk szerint — nem kívánják a nyelv romlását. Sőt, mi több; demokratizmusunk éppenséggel őrizni igyekszik annak tisztaságát. Miéri van hát mégis, hogy amit egyetlen igével kifejezhetünk, arra bonyolult szóösszetételeket fabrikálunk? Miért van hát, hogy amire a nyelv a rokonértelmű szavak egész sorát kínálja, arra mi csak egy mondvacsinált műszót használunk? Kényelmesség, igénytelenség, s nem egyszer a benfentesség látszatának megőrzése téteti ezt velünk? S csak álékor döbbenünk meg. amikor a munkásember „eszközli” ki magának a munkadarabot, vagy egy falusi ember mondja, hogy „kieszközölte” a házépítési engedélyt. A rossz példa ragadós. Terjed, mint a járvány. S ha elindult egy folyamat, annak már nehezebb gátat vetni. Jobb megelőzni. Ebben pedig már nemcsak az „írástudóké” a felelősség, hanem mindazo- ké, akik a köz nevében, írásban és szóban, de valamiképp megnyilatkozhatnak. Nem hisszük, nem szabad elhinni, hogy a hivatali zsargon terjesztésére bárminő oknál fogva szükség' lenne. Sokkal inkább valljuk azt, hogy a közélet nyelvének, a közéletben való megszólalásnak ' őrködnie kell az any any elv tisztaságán. Nemcsak azért, mert a jobb megértést, a világos, egyszerű, tiszta fogalmazást segítik, hanem azért is, mert a sokakhoz szólóknak kötelességük is ez. Legyenek politikusok, álljanak egy gyár élén, vagy fogadják hivatali helyiségekben a panaszosokat. i Egy rendezvénysorozat! persze nem válthatja meg a világot. A magyar nyelv hete pusztán felhívja figyelmünket, figyelmeztet egy- egy elburjánzó nyelvrontó jelenségre. Tennünk, változtatnunk az egymást követő hétköznapokon kell, akkor, amikor beszélünk, amikor leírunk valamit. Igen, a hétköznapokon kell igényesebbnek lenni magunkhoz, igényesebbnek lenni anyanyelvűnkhöz. önmagunknak, s a nyelvet beszélő népnek tartozunk ezzel. H agyomány már, hogy a magyar nyelv heíét márciusban és áprilisban rendezik meg — megyénként. Borsodban áprilisban lesz a magyar nyelv hete. S ebből az alkalomból — március' utolsó napjaiban — tartják meg a szikszói Szeosi Csombor Márton Gimnáziumban a középiskolások szép kiejtési versenyét. Persze jó volna, ha a magyar nyelv ügye nem maradna a közép- és általános iskolák ügye, hanem ezúttal felelősséget érezne érte mindenki, aki — bárminő poszton áll is, — ezen a nyelven szól embertársaihoz. (cs. a.) ÁGOTHA MARGIT munkája. Múzeumok nyitva tartása A kulturális miniszter a közelmúltban utasítást adott ki, amely a múzeumok nyitva tartásáról rendelkezik. Ennek értelmében minden múzeumot, múzeumi kiállítóhelyet hétfő kivételével a hét minden napján nyitva kell tartani. Külön rendelkezik az utasítás a vasárT és ünnepnapokkal összevont munkaszüneti napokon történő nyitva tartásról. Az utasítás értelmében minden múzeumnak törekednie kell arra, hogy naponta nyolc órán át álljon, a látogatók rendelkezésére. Az országos gyűjtőkörű, megyei múzeumok és mindazon múzeumok, ahol az éves látogató- szám tízezer fölött van, napi nyolc órán, a táj- és hely- történeti múzeumok (emlékhelyek, helytörténeti, üzemi szakgyűjtemények), ahol évente 5—10 ezer látogató van, napi 6 órán, az 5 ezret el nem érő látogatottságit helyek pedig napi 4 órán át legyenek nyitva a lehetőségekhez mérten. A múzeumok felügyeleti szerve elrendelheti a hosszabb időtartamú, illetve az esti nyitva tartást is. Ahoi a közönségforgalom, a technikai feltételek hiánya, vagy a kiállított tárgyak állagvédelme indokolttá teszi, engedélyezhető • a kiállítások zárva tartása is november 1-e és március ! 31-e között. A Borsod megyei Múzeu- j mi Szervezet igazgatóságán érdeklődtünk, miként reált- j zálódik ez a miniszteri utasítás a Borsod megyei múzeumoknál. Tájékoztatást kaptunk, hogy Borsodban mát- jóval a rendelet megjelenése előtt az abban foglaltak szerint, illetve annak szellemében gondoskodtak a ] múzeumok nyitva tartásáról.! A, megye kisebb múzeumai-! *ban, illetve emlékhelyein,' mint például Kel emér, Szép- • halom stb, helyben van a múzeum gondnoka, aki az érdeklődők kívánságának megfelelően kinyitja a múzeumot, egyebekben az említett miniszteri utasítás szellemének megfelelően tartanak nyitva, s így a borsodi intézmények minden érdeklődő számára elérhetők. Az elmúlt évi adatok, mint azt a közelmúltban egy országos tájékoztatáson közölték, messze meghaladják az összes eddigi évek látogatottsági adatait. Megnőtt a közönség érdeklődése a múzeumok iránt. S ez nagyon jó. Kisfermelik sertéshizlalása Hosszú távú szerződések, tenvészanvag cs fakarmányellátás, értékesítési garancia A mezőgazdasági nagyüzemei mellett számottevő a kistermelők (egyéni, háztáji, ásegítő gazdaságok, egyéb állattartók) sertéstenyésztési es hizlalási tevékenysége. Pártunk ás kormányunk több ötéves terv távlatiban fontos szerepet szán ilyen munkájuknak. . Az utóbbi időben sajnos, a tenyésztési és hizlalási kedv jelentősen visszaesett, amelynek okait mind a Minisztertanács, mind a MÉM részletesen elemezte. Ezzel a sajtó is visszatérően foglalkozott. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt élve a kormány adta segítséggel, elhatározta, hogy a kistermelők termelési és értékesítési biztonságának érdekében minden eddiginél összehangoltabb és mégis gyors és határozott cselekvési programot valósít meg. vállalatai útján. Együttműködés A feladatok megvalósításában egyaránt részt vesznek az érdekelt mezőgazda- sági nagyüzemek (állami gazdaságok. termelőszövetkezetek), áfész-ek, állattenyésztési felügyelőségek, állategészségügyi szervek, hitelszövetkezetek, állami vállalatok (Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, illetve Állatforgalmi és Húsipari Vállalat), továbbá a helyi tanácsok Az együttműködés keretében vállalatunk, a " Borsod megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat, szerződést köt a mezőgazdasági nagyüzemekkel, vagy az áfész- ekkel a kistermelők sertéstermelési és értékesítési tevékenységének sokoldalú támogatására és szervezésére. A mezőgazdasági nagyüzem vagy az áfész a szerződésben rögzített működési területén a kistermelők minden —te- nyészanyag, termelés, felvásárlás, stb — megoldásra váró kérdésére választ ad és segítséget nyújt. A jövőben, a korábbi gyakorlattól eltérően —, nemcsak a saját tagjaik —, hanem működési területükön a kistermelők teljes körében tevékenykednek. Kiemeljük, hogy a segítséget minden kistermelő megkapja, tehát azok is, akik csak a saját fogyasztásukra tartanak sertést. Vállalatunk a megbízotti rendszer kiépítését megindította, s azt folyamatosan végzi, s 1976. év második félévében befejezi. Mit biztosít a kistermelőknek az együttműködés? összefoglalóan: a szükséges termelési feltételeket. Ezek közül felsoroljuk a legfontosabbakat: a) tenyészkocát, b) hizlalási alapanyagot (malac, süldő), c) takarmányellátást állami áron, d) takarmány- és állatszállítást, e) szaktanácsadást, f) értékesítési garanciát. Hangsúlyozzuk, hogv az értékesítési biztonság és garancia nemcsak a kész hízott sertésre, hanem a malacokra és a süldőkre is kiterjed. Az ÁHV kötelezettséget vállal minden kocatartó kistermelővel szemben, abban az esetben is, ha áruértékesítésre szerződést nem kötött, hogy a szabadpiacon nem értékesített malacait mindenkor és legalább 30 forint/kg-os árban megvásárolja és a bejelentéstől számított 8 napon belül el- szállítjá. , Az új rendszer alkalmazását a napokban a gyakorlatban megkezdtük, általánossá válásáig a régi állatíel- vásárlási és szerződéses kapcsolat mindenütt érvényben marad. Járási felvásárlási kirendeltségeink készséggel adnak az érdeklődőknek felvilágosítást*. A következő napokban a kistermelőknek nyújtott előnyökkel részletesen is foglalkozunk az Észak-Magyaror- szágban „Kistermelők ser- téshízlalása” címszó alatt, kérjük kísérje figyelemmel! A kistermelők biztonságát szolgálja az az egyik legfontosabb új eljárás, hogy a nagyüzemek útján kötött termékértékesítési szerződés alaoján az átadásra felkínált árusertéseket (hízó, süldő. malac) a iövőben késedelem nélkül átvesszük, függetlenül a vágókanacitástól. hizlaldái férőhelytől, vagv a ninci helvzettől. A sertAshiz- lalás így a kistermelőknek ■is előnyös, jövedelmező és megéri! mc"vei A'Uiffo'vralmi és Húsíngri Vállalat, Miskolc I kiállítás Csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban Rákó- czi-emlékkiállítas nyílik, amelyet a kuruc fejedelem születésének 300. évfordulója alkalmából láthat a kö sört - ség A múzeum dísztermében bőséges tárgyi anyaggal idézik fel történelmünk kiemelkedő személyiségének és a nevével fémjelzett szabadságharcnak az emlékét. Több száz múzeumi kincs, fegyverek, ötvöstárgyak, bútorok, textíliák sokasága érzékelteti a három évszázaddal ezelőtti idők hangulatát kultúráját. Egész sereg könyvet helyeztek el a vitrinekben: iskolakönyvek, orvosi művek, vallási kiadványok, naptárak, röpiratok jelenítik meg a kor szellemi kultúráját. Metszetek és festmények ábrázolják II. Rákóczi Ferenc alakját, a szabadságharc csatáit dokumentálják az egykori politikai, diplomáciai történéseket. A festmények közt történeti érték szempontjából — a mú/.eológusok értékelése szerint — k! emelkedik az a Íz portré, ameiy a kuruc hadsereg ezredesaapi- 1 anyainak és brigadérosainak egy csoportját ábrázolja; ezeket a képeket — restaurálva — most mutatják be először i » közönségnek. A névadóra A marlinlelcpi 14. számú Általános Iskola folyosójára lenve nagyszerű kiállítás látványa fogadja a látogatót. Az úttörőcsapat, amely II. Rákóczi Ferenc nevét viseli, a vezérlő fejedelem születésének 300. évfordulója tiszteletére Névadónk hete címmel emlékkiállítási rendez. A gyűjtőmunka már decemberben elkezdődött. Az úttörőkön kívül sokat segítettek a szülők, a nevelők, s az LKM dekorációs részlegénél tevékenykedő patronáló brigád. A plakátokon. emlékeznek amelyeket a diákok Készítettek* végigkísérhető Rákóczi életútja, születésétől haláláig. Reprodukciók láthatók, meg korabeli nemesi cs parasztruhák is. Látható 1705-ből származó réz- aenz, Mikes Kelemen levelezése* Rákóczi első ábéeés könyve, kuruc röplapok, különböző kiadványok. A kiállítás szervezői az Országos Levéltárból 147 hiteles másolatot kaptak. A Heves íne.- gyci Könyvtárból kölcsönöztek jelentős értéket képviselő kuruc- kori könyveket. többféle „szo A közművelődési párthatározat, valamint az annak nyomán született sokféle közművelődési állásfoglalás igen nagy jelentőséget tulajdonít a munkahelyi művelődésnek. A legkülönbözőbb üzemekben, bányákban kísérleteznek a munkahelyi művelődés leghasznosabbnak ígérkező formáival. Sok jó eredmény van máris és sok biztató kezdetről tudunk. Tudomásunk van olyan munkahelyi művelődési gyakorlatról is, amely tulajdonképpen messze megelőzte a párthatározatban történt feladattá-crést. Ilyen például a borsodi bányászok körében folytatott népművelési munka, az aknákhoz kihelyezett könyvtárak tevékenysége és az úgynevezett leszálló műsorok sorozata, azaz; amikor 'műszakváltás előtt, tehát mielőtt az aknába leszabnak a bányászok, rövid művészi vagy ismeretterjesztő műsort tartanak számukra. Változatlanul fontos és szükséges a munkahelyi művelődés további lehetőségeinek’ kutatása, módjainak keresése és különösen szükségesnek mutatkozik a már bevált gyakorlat továbbfejlesztése. A bányászok példájánál maradva az akna- könyvtári hálózat továbbépítésére, a bányaüzemekben —• illetve az aknáknál tartott rendezvények mennyiségi és minőségi javítására gondolunk. Talán nem tűnik ünneprontásnak, ha egy bizonyosfajta elszürkülés veszélyére is felfigyelünk. k z elszürkülés veszélye elsősorban abból adódik, hogy a Ay műszak váltásos időben tartott közművelődési rendezvények mindenkor többféle szorításban vergődnek. Az előadó vagy előadók küzdenek a szűkre szabott percekkel, nagyon sokszor mondandójukat érdemtelenül megkurtítva, vagy produkciójukat már-már értékcsökkenéssel tömörítve kénytelenek előadni, mert az idő sürget és hihetetlenül rövidnek tűnik a műsorra betervezett időszak a mondandóhoz képest. Másrészt a hallgatóság érdeklődése is csökken. Ugyanis az érintett dolgozók nagy többsége bejáró, autóbusszal jut el munkahelyére. Nos. az autóbuszok meglehetősen rövid idővel a műszakkezdés előtt érkeznek, korábban nem is célszerű, vagy legalábbis nem gazdaságos jönniük, mert akkor hosszabb ideig kell várniuk a műszakot befejező dolgozók hazaszállítására. A kései érkezés, a munkára felkészülés perceinek, nem utolsósorban az indulásnak a közeledte — különösen olyan helyeken, ahol vonat viszi be az aknába a bányászokat, tehát egy pillanatra sem lehet elmaradni a többitől — okkal teszi nyugtalanná a rendezvények hallgatóságát, hiszen az előadás alatt még benne munkálnak az utazás élményei, benyomásai, fél szemmel már a munkavezető aknászra sandítanak, mikor jelez indulást —■ tehát a bármilyen jó előadás témája iránti figyelem is lecsökken. A műszakváltáshoz kapcsolódó autóbusz-menetrendet pillanatnyilag aligha lehet érdemben megváltoztatni. Bármenynyire fontos is a munkahelyi művelődés, ez esetben elsősorban annak kell a termelési kívánalmakhoz és a részvevő dolgozók lehetőségeihez igazodnia. Vagy legalábbis alaposan egyeztetni kell az összetevőket, a kívánalmakat. A leszálló műsorok rendszerét még gondolatban sem szabad feladni! Sokkal inkább azon kellene töprengenünk, miként lehetne hatékonyabban biztosítani e rövid népművelési alkalmak zavartalanságát, a rendelkezésre álló időn belül a figyelem fokozását és kiszűrni ezekből a rendezvényekből azt a rossz érzetet, mintha csak hajtanák a jelenlevőket, hogy gyorsan essünk túl rajta, s gyerünk munkára. Fennáll az ilyen szorító körülmények közölt annak veszélye is. hogv az előadó munkája is szürkül. Ügy pedig a szürke előadás, a siető, csak fél füllel odahallgató részvevők csak statisztikát szaporítanak. de közművelődési eredményt vajmi keveset hoznak. E zért érdemes a leszálló műsoroknál felbukkanó jelekre, mint egy később adódható elszürkülés veszélyeire felfigyelnünk. és azok kiküszöbölésének módozatait keresnünk. (bm) KIS HELYEN £LFÉR^ NAGY TELJESÍTMÉNYŰ, IMPORTÁLT Centrifuga. Ara csak TI 50 Pt OTP-hitei Csak a KmmiL-nM kapható( vidékre is szállít a keraviul áruház
