Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

t"7AK-MAGYARORSZÄG 2 1976. március 21., vasárnap az egesz /• U j honvédelmi törvényt fogadott el csütörtöki ülésén az országgyűlés, hatályon kívül helyezve az I960, évi 4. törvényt. Mint Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a tör­vényjavaslat indokolásában elmondotta, az elmúlt mástél évtizedben olyan pozitív vál­tozások történtek társadal­munkban, amelyeknek a ha- , tása a honvédelemben is ér­vényesül: „A hon védelme nemzeti üggyé, az egész r.ép feladatává, mindennapi mun­kájának részévé vált. Ifjúsá­gunkra az jellemző, hogy be­csülettel, az áldozat tudatos vállalásával teljesíti sorkato­nai szolgálatát, s tesz eleget kötelezettségének a hadse­regben és a határőrségnél.” A változó körülmények, a fejlődés különféle mozzana­tai tették tehát szükségessé az új honvédelmi ' törvény megalkotását. Az elmúlt évek gyakorlata némely rész­letében már meghaladta a korábbi törvényben rögzített elveket. Meghaladta, hiszen nem szabályozhatták több mint másfél - évtizeddel ez­előtt a még csak néhány éve meglevő sajátosságokat. A törvényalkotásoknak termé­szetes velejárója az időnkén­ti megújulás, újraalkotás. Éneikül a gyakorlat elsza­kadna az elvektől, a törvény fékezné a fejlődést. Aki né­mileg járatos a katonaélet­ben, maga is tapasztalhatta, hogy az elmúlt években mó­dosultak a szolgálatukat tel­jesítő fiatalok körülményei és kötelességei is. « lem könnyebbé váll a a szolgálat, nem kisebbé " a felelősség, sőt. a haditechnika korszerűsödésé­vel inkább bonyolultabbá, fe­lelősségteljesebbé. Ugyanak­kor bővültek — egyebek kö­zött az ifjúsági törvénnyel összhangban — a katonafia- talok jogai. A korábbinál is többet vállal magára a nép­hadsereg a fiatalok nevelésé­ből. Elege idő arra utalnunk, hogy sokan sorkatonaként í'e- jezték be a nyolc általánost, s hogy ma már Ifi szakmá­ban folyik szakmunkásképzés a honvédségnél. A civil élet­ben is hasznosítható a sorka­tonai szolgálatban szerzett is­meretek jelentős része. Nem utolsósorban ezeknek a vál­tozásoknak is köszönhető, hogy a lakosság körében to­vább nőtt a katonák, a fegy­veres testületek tagjai iránti tisztelet, és bizalom. nép ügye a honvédelmi törvény nemcsak a katonai szol­gálatukat teljesítő fia­talokra, nemcsak a fegyveres erők és testületek tagjaira terjed ki. Bár igen fontos fe­jezetei róluk szólnak. Őket érinti egyebek között a sor­köteles korhatár módosítása. Az eddigi 23 évről 28 évre emeli a törvény a behívható- ság felső korhatárát, a szol­gálat alól jogellenesen Kibú­vókat pedig negyvenéves korukig behívhatják. A mai gyakorlatnak megfelelően csökkenti, 24 hónapban szab­ja meg a törvény a sorkato­nai szolgálat időtartamát. A lakosság döntő többségét érinti a törvény a polgári vé­delmi kötelezettség új szabá­lyozásával — az alsó korha­tárt nőknél is, férfiaknál is 14 évről 16 évre emelve. Az életkor meghosszabbodása, az egészségügy általános javulá­sa tette lehetővé, egyben in­dokolttá, a katonaköteles kor felső korhatárának emelését. Nincs lehetőség valameny- nyi cikkelyre kitérnünk, nem is lehet feladatunk a részle­tek kommentálása. A tör­vény tanulmányozását — ajánlatos mindenkinek időt szakítania rá, éppen mert közvetlenül vagy közvetve valamennyi állampolgár ér­dekelt — nem helyettesítheti a kurta gondolatsor. Mind­össze a lényegre utalhatunk, mely szerint az elfogadott törvény beilleszkedik társa­dalmi valóságunkba, figye­lembe veszi a már kialakult törvénygyakorlatot, szabá­lyozza mindazt az új jelen­séget, amely a régebbi tör­vény megszületése óta kelet­kezett. Ismerniük kell1 a gaz­dasági vezetőknek, hiszen a gazdasági egységekről is tar­talmaz intézkedéseket, soka­kat érdeklő fejezet szól a sze­mélyi tulajdonban levő ingat­lan és ingóság felhasználha­tóságáról, az esetleges kisa­játítás és kártalanítás mód­járól. A haza védelme nem szű­kíthető le a katonai szolgá­latra, a technikai ismeretek elsajátítására. A törvény be­vezető részében erről ezt ol­vashatjuk: Ó haza fegyveres védel­me elsősorban a fegy- veres erők és testüle­tek tagjainak kötelessége, amelynek teljesítésére min­denkor készen állanak. Ko­runkban azonban a honvéde­lem az államtól és az egész társadalomtól a szocialista hazafiság és internacionaliz­mus eszméjétől áthatott, ösz- szehangolt erőfeszítést köve­tel meg mind békében, mind háborúban.” A törvény e kö­vetelmény teljesítésének mi­kéntjéről határoz. fi láMcz^-ifinepsépek ■eoyei sneonytlóia Megyénk zempléni, abaúji tája úgy él a.házai köztu­datban, mint a Rákócziak földje. Sárospatakot pedig a Rákócziak városaként tartja számon a közvélemény. Ért­hető ezért, hogy a vezérlő fejedelem születése 300. év­fordulója alkalmából megye- szerte rendezendő ünnepsé­gek megnyitóját Sárospata­kon tartja a Hazafias Nép­front megyei és Sárospatak városi Bizottsága, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya és Sárospatak város Ta­nácsa. A megnyitó ünnepsé­gen a Borsodban levő Rá- Icóczi-emlékhelyek, ígv Felső­vadász, Miskolc. Önöd. Ré­géé. Szerencs. Tokaj képvi­selői is részt vesznek Március 26-án este a KISZ- fiatálok fáklvás felvonulással és a Rákóezi-szobornál sza­badtéri műsorral emlékeznek nagy nemzeti hősünkre. II. Rákóczi Ferencre. Másnap, március 27-én délelőtt 10 óra­kor a Rákóczi Gimnázium dísztermében tartandó em­lékünnepély részvevőit Tóth József, városi tanácselnök kö­szönti. majd Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára a megyei rendezvény- sorozatot megnyitja. Ünnepi beszédet mond Honp Lajos irodalomtörténész, az Orszá­gos Rákóczi Emlékbizottság tudományos titkára. Az ünnepély irodalmi-ze­nei programjában miskolci és budapesti művészek Rákóczi és a kuruc szabadságharc emlékét idéző szavalatokkal, ének- és zeneszámokkal lép­nélc fel, a városi művelődési ház kamarazenekara és a gimnázium tanulói változatos műsorszámaikkal szintén hoz­zájárulnak az ünnepély fé­nyének emeléséhez. Az ünnepség után az álla­mi, társadalmi szervezetek, az egyes intézmények és a Rákóczi-emlékhelyek képvi­selői megkoszorúzzák az Isko- laliert előtti Rákóczi-szobrot. 1 Este a város ifjúsága jubi- I leumi műsorral emlékezik a 1 800 esztendeje született ve- J zérlö fejedelemre. Óvári Milliós beszéde Frankfurtban Pénteken délután és szom­baton egész nap Herbert Mieg pártelnök beszámolóját vitatták meg a Német Kom­munista Párt bonni kong­resszusának küldöttei, és meghallgatták több testvér­párt küldöttségvezetőjének üdvözlő beszédét. Szombaton este a kongresz- szuson részt vevő. magyar pártküldöttség Franki u rtba utazott, ahol a * küldöttség- vezetője, Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagia, a Központi Bizott­ság titkára beszédet mondott. Méltatta a Német Kommu­nista Párt következetes har­cát a haladásért és a társa­dalom demokratikus átalakí­tásáért, a gazdasági és társa­dalmi kérdések megoldásá­ért és a békéért. A magyar kommunisták örvendenek az NKP minden sikerének. Óvári Miklós tájékoztatta a hallgatóságát a magyar nép szocialista építőmunká­jának eredményeiről. Befejezésül Óvári Miklós köszönetét mondott a Német Kommunista Pártnak a meg­hívásért, és az MSZMP ne­vében sok sikert kívánt az NKP kongresszusának mun­kájához. (Folytatás az 1. oldalrólI hozzászólók között Dudla Jó­zsef, a megyei pártbizottság. osztályvezetője többek közölt méltatta ifjúságunk és a KISZ-íiatalok tevékenységét, az V. ötéves tervidőszakban rájuk váró feladatokat. Ezt követően a küldöttérte­kezlet részvevői megválasz­tották a 13 tagú KlSZ-bizott- ságot, valamint a 6 küldöttet a megyei küldöttértekezletre. Az encsi járás KlSZ-bizott- ság titkára ismét Zagyi Ber­talan lett. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség IX. kong­resszusára készülő küldöttér­tekezletek sorában tegnap, március 20-án, szombaton Sátoraljaújhelyen, a városi tanács dísztermében tartották meg a város 2250 fiataljának képviseletében a KISZ-kül- döttértekezletet. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt Amriskó Gusz­táv, az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának osztály­vezetője, valamint Szabó Pál, a KISZ Borsod megyei Bi­zottságának tifckárcv A város KISZ-íiataljainak nevében Búza Dániel, a KISZ-bizottság titkára ter­jesztette elő a beszámolót. A küldöttek a beszámoló vitája után megválasztottak a városi KISZ-bizottság új titkárát, aki Csomtek Sándor lett. Ezek után döntöttek an­nak a 8 fiatalnak a szemé­lyéről, akik a sátoraljaújhe­lyi fiatalokat képviselik a megyei küldöttértekezleten. Miskolcon tegnap reggel 9 órakor kezdte meg tanács­kozását a fonoda KISZ- j gyűlése, az ifjúság küldőt- lei. amelyen részt vett a gyár párt, szakszervezet, gaz­daságvezetés képviselője. A bizottság beszámolóját Szi­getvári Zsuzsanna, a fonoda KISZ-bizottságának titkára ismertette. A jelenlevők a többi között örömmel szóltak arról, hogy a Miskolci Fono­da 1975. évi eredményei alap­ján elnyerte az élüzem ki­tüntetést. Az újjáválasztás so­rán ismét Szigetvári Zsu­zsannát választották meg a KISZ-bizottság titkárává. 1918—19-ben bonyolult és ellentmondásos körülmények kő' zepette forradalom zajlott le Magyarországon. A hazai ese­mények szerves részét alkották a Közép- és Kelet-Európs országaiban forrpontig jutott nemzeti és társadalmi erjedés­nek. A 19. századi polgári forradalom adott megoldásának, a nemzeti-nemzetiségi kérdést soknemzetiségű dinasztikus bi­rodalmakba szorító megoldatlanságának és a kifejlődött im­perializmusnak ellentmondásai jelentették azokat a fogód­zókat, amelyek körül a változások ígéretét hordozó erők éí az ellentétek kialakultak. S Oroszország mellett MagyarorszáÜ vállalta a megoldások útját a legkövetkezetesebben, ha végi' ső soron akkor nem is sikeresen. A hazai forradalmi folyamatok csúcspontja, felszabadulás előtti nemzeti és munkásmozgalmi történetünk vitathatatla­nul legfényesebb időszaka volt az 1919. március 21-ével kez­dődő 133 nap. Magyarország ezeréves történetében előszói fordult elő, hogy a dolgozó nép kezébe vette a haza irányí­tásának gyeplőjét, megkísérelte a kizsákmányolás és osztály nélküli társadalom építéséi a Duna—Tisza vidékén. A Ta­nácsköztársaság kikiáltásával Magyarország a társadalmi ha­ladás. a világforradalmi folyamat élvonalába került, és biz­tosította magának a nemzetközi proletariátus, a fiatal szovjet köztársaságok rokonszenvét és szövetségét. S viszonzásul -- már puszta létével — támogatta azok élethalálharcát, meg­lazította a Szovjetország köré szerveződő hírhedt ..egészség­ügyi övezetei”. A Tanácsköztársaság története — intézkedései, harcai, ered­ményei és hibái — iskolai tananyaggá historizálódlak nap­jainkra. Tanulsága, példája azonban eleven, a nemzetközi munkásmozgalom és a magyar szocialista államvezetés, párt- politika fegyvertárának fontos kellékei közé tartozik. A magyar kommün története ugyanis napjainkban is ak­tuális problémák sorára hívja fel a figyelmet. Mindenekelőtt a nemzeti és nemzetközi folyamatok elválaszthatatlan össze­függéseire. A belső hazai fejlődés .és a korabeli világtörté­nelmi tendenciák találkozása és egymásra utaltsága tette le­hetővé a Tanácsköztársaság győzelmét, harcainak és törekvé­seinek kezdeti lelkesítő sikerét. Ugyanakkor a Tanácsköztár­saság példája figyelmeztet a hatalom jellegének döntő fon­tosságára. a proletárdiktatúrának — mint proletárdemokrá- ciának, a legfejlettebb demokráciának — következetes megalkuvás mentes vállalására. És nem utolsósorban példá­jával olyan szövetségi politika vállalására és végigvi téléi'8 üzen, amely az össztársadalmi érdek, mondjuk ki: nemzeti ér­dek, amely a munkásosztály vezető szerepének elsődlegesség8 és érvényesítése mellett, a lehetséges szövetségesek és útitár' sak igényeit és érdekeit is figyelembe veszi, a hatalom és a szocialista építés szolgálatába állítja. Az első magyar proletárdiktatúrát az ellenforradalmi túl­erő leverte. Ezzel ideiglenesen megszakadt az 1918 októbere; ben elindult és 1919 tavaszára a proletárdiktatúrába torkoll® forradalmi fejlődés. A folyamat méltó örököseiként és to­vábbfejlesztőiként napjainkban váltjuk valóra — egyre gaz­dagodó eszmei és politikai fegyvertárral — az elődök fényei elképzelését. Újabb Molnyija A Szovjetunióban március 19-én Föld körüli pályára bo­csátottak egy újabb Molnyi- ja—1 típusú szputnyikot az­zal a rendeltetéssel, hogy nagy távolságokra biztosítsa a rádióhullámokkal történő felefon-, lávíró-összekötteté6f a Szovjetunió központi tele' víziójának programjait lovát' bífsa az orbita-hálózatanai/ távoli észak, Szibéria, a Tá­vol-Kelet és Közép-Ázsia léi" ségeiben levő pontjaira. A bonni Bccfhoven-csarnokban tartják a Német Kommunista Párt kongresszusát. A párt vezetőségének beszámolóját Her­bert Mies, az NKP elnöke terjesztette elő. A szovjet sajtó mérték­tartóan és higgadtan közöl­te a hét eleién történt ba­rátságtalan kairói lépés hí­rét: Egyiptom felmondta a Szovjetunióval 1.971 májusá­ban megkötött barátsági é.s "gyüttm'"ködési szerződést. A moszkvai lapok emlékeztei­tek arra, hogv alig egy év­vel a megállapodás után Egyiptomból távozásra szó­lították fel a szovjet katonai tanácsadókat, ennek ellenére a Szovjetunió a maga elvi alapokon nyugvó közel-ke­leti politikájának megfele­lően döntő támogatást nyúj­tott Egyiptomnak az 1973-as háború ideién. A szadati vo­nal viszont kevéssel a há­ború befejezése • után foltról fokra távolodott a Szovjet­unióval való együttműködés nasszeri elveitől. Kairóban viszont egyre inkább az USÁ-hoz igyekeztek köze­ledni, mondván, hogy a kö­zél-keleti rendezés minde­nek előtt az Egyesült Álla­moktól függ... A XXV. kongresszuson Leonyid Brezsnyev figyelmeztetett ar­ra, hogy „bizonyos erők” igyekeznek aláásni a szov­jet—egyiptomi kapcsolato­kat, viszont a Szovjetunió hű* marad a kapcsolatok erő­sítésének elvi irányvonalá­hoz. Ezekután most egy TASZSZ-közleményben j 'g- gal állhatott a megállapítás: a felelősség Egyiptomot ter­heli a szerződés felmondá­sának következményeiért. Libanonban a helyzet is­mét súlyosra fordult. Mi sem mutatja ezt, jooban. mint az a rakétával elköve­tett merénylet, amelynek kevés híján áldozatául esett Karami eddigi kormányfő és két másik vezető szemé­lyiség. Akkor lőtték ki elle­nük a megölésükre szánt ra­kétát. aniikor beszálltak egv repülőgénbe, amely Damasz­kuszba kellett volna, hogy vigye őket... A bejrúti helyzet egyébként igen el­lentmondásos. s például más és más ','M'='rnén''e1tet halla­ni Aziz Ahdab tábornok, j ideiglenes katonai kormány­zó fellépéséről. Ismét szíriai közvetítés kezdődött. Asz- szad elnök, akinek az ere­deti tervek szerint ezen a héten Franciaországban kel­lett volna hivatalos látoga­tást tennie, nem utazott el a szomszéd országban kiala­kult válság miatt. Franciaországban Giscard d’Estaing köztársasági el­nöknek és Chirac “miniszter­elnöknek e héten is bőven akadt gondja. Előbb a járá­si választásokon a kormány­pártok által elszenvedett ; vereség következményeit j kellett áttekinteniük: kevés híján most már a francia megyék felében baloldali többség alakult ki a megyei tanácsokban. Aztán a valu­taválsággal kellett foglal­kozótok: a mull hetekben roppant spekulációs nyomás nehezedett a frankra, ez elő) menekülve, meg a francia exportnak szánt bizonyos segítségnvújtás céljából gya­korlatilag leértékelték a francia pénzt. Az igazi belpolitikai szen­zációt mégis egy másik nyu­gat-európai ország szolgál­tatta. Harold Wilson, a mun­káspárti brit kormányfőbe- | jelentette visszavonulási j szándékát. Korára — hatvan­éves! — hivatkozott, de nyilvánvaló, hogy a londoni kormány nehézségei késztet­ték erre a lenesre. Az angol font soha ilven keveset nem ért. mint most. A Wilson által javasolt programot: a nehézségek kiküszöbölésére j az alsóhoz visszadobta és a knrmánvf locv.nifnrrf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents