Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-21 / 69. szám
I 1976. március 21., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG á Kommunisták eszmecseréje 1 inapsai kmtdaéiyefcril a párttagsági könyjj • vek év végén esedékes cse- > re je elölt —, mint ismeretes , — a pártszervezetekben min'•> den egyes párttaggal szeméi • lyes beszélgetést folytainak a g vezetőségek tagjaiból és ak■t tiváiból kialakított csoportok. Ezek a beszélgetések a tag- 5 könyvesévé előkészítésének , legfontosabb mozzanatai. ' Megyénkben a pártlagok- 1 kai tolytalott beszélgetések ' — a pártbizottságok és alap' szervezetek intézkedési és ' ütemtervének megfelelően — már megkezdődtek. Az eddig lezajlott, mintegy 5 ezer beszélgetés tapasztalatait a megyei pártbizottság párt- és tömcgsz'.Tvezetek • osztálya összegyűjtötte és összegezte. A legáltalánosabb tapasztalatokról, véleményekről és ' javaslatokról lapunknak az alábbi tájékoztatást adta. ' — A párttagokkal folytatott beszélgetésekre az illelé- \ kés pártszervek é,s megbízott csoportok megyeszerte gondosan, lelkiismeretesen fel- ' készüllek. A pártszervezetek, ’ illetőleg ulapszervezetek ve\ zetősége előzetesen minden '. párttag munkájáról, maga, tartásáról testületi ülésen ala- 3 kitolta ki véleményéi, fugal, mazta meg — helyzetének, , képességeinek megfelelően — ' az egyes párttagokkal szemben személy szerint támasztott követelményeket. Ezeket / ■— a beszélgetések' alkalmá, val — jó elvtársi légkörben j ismertették, illetőleg vitatták , meg az érdekelt elvtársakkal. , Akiknek munkáját, magatar- i tásút, feladatait értékelték. 1 azok is minden esetben nyíltan, őszintén kifejtették vé- i lemé nyűket magáról az értékelésről, s arról is. hogy ők hogyan látják saját helyzetüket. feladataikat, a vezetőség munkáját és az irányító pártszervek tevékenységét. Szinte minden ep,yes beszélgetésen „téma volt", hogy az adott területen — járásban. városban, üzemben, in- , tézményben — a párlszerve- , zetek vezetőségei és tagjai miben látják a kongresszusi , és más alapvető párthatározatok végrehajtásának helyi feltételeit és követelményeit i. s kinek-kinek, személy szerint mik a feladatai ennek i érdekében. A párt politikájával és tevékenységével kapcsolatosa, , egybehangzóak a vélemények: „Az ország — benne megyénk — gazdasági hely zete — ismert gondjaink el lenére is — kiegyensúlyozott a XI. kongresszus határozatainak helyi végrehajtása jó alkotó politikai légkörben folytatható. A párt eddigi politikája, elért eredményeink, a XI. kongresszus határozataiban és ötödik ötéves tervünkben „megfogalmazott célkitűzéseink jó feltételeket nyújtanak a fejlett szocialista társadalom építéséhez — a szocialista épitőmunka eredményeinek továbbfejlesztéséhez. Ugyanakkor sok helyen megiogaimazlák, hogy „a pártbizottságok, pánvezetöse- gek es párlalapszervezetek az atlanti, gazdasági es társadalmi felaualok végrehajtásából többet vállalnak magukra, mint amennyit a pártirányi- lás elvi követelményei indokolttá tesznek." Ezért —. mint mondják — tovább kell fejlesztenünk az alkum gavJa sági, társadalmi es tömegszervezetek önállóságát és te. lelősségét —, a pártszervezetek pedig minden szinten legyenek következetesebbek a végrehajtás ellenőrzésében, beleértve — adott esetben — a felelősségre vonást is. Egybehangzó vélemények szerint a megnövekedett és sok tekintetben bonyolultabb feladatok eredményes végrehajtásához még egységesebb, összehangoltabb irányításra, valamelyest kevesebb határozatra, adminisztrációra és több helyszíni segítő munkára van szükség. * És szükség van — többek között — a pártmunka tartalmának és mozgalmi jellegének továbbfejlesztésére; a frissebb és „bővérűbb” bélés külpolitikai információkra, a rendszeresebb beszámoltatásra, a pártmegbízatások teljesítéséről, a kritikusabb és önkritikusabb beszámolókra, s mindes egyes párttag őszinte véleménynyilvánítására — különösen a taggyűléseken. Általános igényként fogalmazzák meg az eszmecsere részvevői a pártéletben a pártdemokrácia, társadalmi életünkben a szocialista demokrácia „bátrabb, következetesebb továbbfejlesztésének szükségességét” is. Sokan hangsúlyozták o párttagok jó munkájának, személyes példamutatásának igen nnay jelentőségét. Főként ebből a szempontból tartják szükségesnek és fontosnak a pártba lépőkkel és a párt tagjaival szemben támasztott „szigorúbb normákat" — magasabb követelményeket. A konstruktív észrevételek és javaslatok egész sora hangzott el — már eddig is — az állami és a gazdasági munka hatékonyságának és módszereinek továbbfejlesztésére vonatkozólag is. amelyeket a pártbizottságok továbbítottak, illetőleg továbbítanak az érdekelt vezető szervekhez. * Itt természetesen nem szólhattunk a mintegy ötezer .beszélgetés mindegyikén felmerült konkrét véleményekről, észrevételekről és javaslatokról. Csupán e beszélgetések célját, légkörét, tartalmát és legáltalánosabb tapasztalatait' kívántuk érzékeltetni. Ezek valódiságáról azonban személyesen is meggyőződhettünk a minap Özdon. az Ózdi Kohászati Üzemek nagy- olvasztó és energiaszolgáltató gyáregységében meghallgatott beszélgetések alkalmával is. A nagyolvasztónál történetesen az üzemi pártbizottság megbízottai — Simon Géza, Molnár Lajos és Göczö István eivlársak — beszélgettek Zsigrai Árpád főművezetővel, a gyárrészlegi párlvezetöség szervező titkárával; Farkas Lajos művezetővel, a kohó karbantartók pártalapszerve. zetánek titkárával; Varga István pirotechnikussal, a pártvezetőség agit.-pron. felelősével; és Koós Péterrel, a kohóműhelyi II. s?. alapszervezet titkárával. Jelen volt e beszélgetéseken Laszák Sándor, a gyárrészleg párlveze- tőségének titkára is. A jó szellemű, előretekintő beszélgetéseken, különösen a kommunisták élenjáró, példamutató szerepének fokozása — a termelési, karbantartási stb. feladatok megoldásában és ezzel összefüggésben «kommunisták helytállásának fokozottabb megbecsülése és elismerése kapott nagy hang- sül vt. Az energiaszolgáltatóknál —, ahol Pohánka Elemér, Nagy Ernő és Kotán Miklós elvtársak, az üzemi pártbizottság megbízottai Bolyki Lászlóval, a központi műszerész és automatika üzem pártalapszervezetének titkárával és Czókoly Lászlódéval. a gyárrészlegi párlvezetöség nőfelelősével beszélgettek — főként a gyorsabb információ. a közvetlen termelést irá nyitók jobb megbecsülése, illetőleg a nőpolitikái határozat követelményeinek következetesebb megvalósítása állt a beszélgetős közénnont’ában. A BESZÉLGETÉSEK zöme azonban még hátra van. Június végéig megyénkben a megbízott beszélőéin csoportok mintegy 60 ezer párttag munká ját és magatartását értékelik — véleményét és javaslatát kérik a hatékonyabb oártmunka feltételinek kialakításához — a XI. kongresszus határozatainak eredményes vég'-"''''Másához. Csépányi Lajos flz „el Szendrőt és Mezőkövesdet légvonalban hatvanöt kilométer választja el. Ha Borsod valamelyik falujában találomra valakit megszólítunk — például itt Sajóhídvégen a főutcán bandukoló paraszt- embert —. s megkérdezzük arról, hogy tudja-e hol vannak? —A válasz: — Szendrö valahol fenn északon, Kövesd meg arra — mutatja — délen. @ Ütvén—hatvan kilométerre az Alföldtől, valahol a Cserehál—Zemplén hegy vonulatain, völgyein húzódik egy láthatatlan sáv. Ügy választja kellé a megyét, hogy északi oldalán egy hónap „elvesz.” Az év Szendrőn sem tizenegy hónapos, de ha az emberek Kövesdhez viszonyítanak, — és ezt előszeretettel teszik —, megállapítják és bizonygatják; harminc nap bizony eltűnik, elszökik. A termést érlelő, emberi munkát szabályozó időből, a gazdálkodási évből. Itt a lepusztult termőtalajtól megfosztott lejtőkön, a hűvös „huzatos” völgyekben, a vízmosások hazájában ősszel két héttel előbb tapasztja össze a fagy a rögöket, tavaszonként két héttel később nyílik a hóvirág. Itt, fenn északon jobban kimeríti az embert a természettel vívott „háború”, nagyobb a kockázat, gyengébbek, savanyúbbak a földek. A megye 126 termelőszövetkezetének közel kétharmada kedvezőtlen adottságú. Viszont ezekben az. üzemekben is gazdálkodni kell. Részlet egy termelési jegyzőkönyvből: „Jól megfigyelhető, megyénk mezőgazdasági üzemei egytdöben kezdik meg a vetést és a gépi ellátottságtól függően, de majdnem egyszerre fejezik be." Tehát az északi Szendrő és a déli Mezőkövesd éghajlati adottságai egyezőek? Ezek szerint igen. Azok a jelentések, amelyek ősszel a megyei tanácshoz befutottak, jelezve a vetési munkák állását, helyzetét, emellett tanúskodnak. Gazdaságaink elégedetveszeti” lek voltuk az ütemmel es amikor megtudták, hogy az országban elsők között végeztek, sok üzemből hallottunk dicsekvő, kérkedő hangokat, Pedig jobb lett volna, mélyebben elemezni a helyzetet! Miről is van szó? Az ország déli megyéiben már hosszú évek óta úgy vetik a búzát, hogy a mag földbejuttatásával az érést, — s ezáltal az aratást is — szabályozták. Ezért furán hangzik a jobb gépi ellátottságé Békésnek és Csongrádnak ilyen mértékű lemaradása. Dr. Kadlicskó Béla. a kompolti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató Intézet tudományos munkatársa mondta. — Az északi táj adottságai a termelőüzemekből szinte kikényszerítik az őszi búza a szakkönyvektől eltérő, korábbi vetését. Annyi idővel, amennyivel előbb köszönt be a tél. Egyik kezemen meg tudnám számolni azokat a gazdaságokat, ahol ezt figyelembe vették. © A csereháti termelőszövetkezetek így hiába végeztek elsők között a járásban, ha a vetőgépek csak október utolsó — november első napjaiban gurultak le a tábláról. Vizsgáljuk meg a korai vetések előnyeit: „Ha október közepéig sikerül a magot földbe juttatnunk, akkor a következő előnyökkel számolhatunk: A megerősödött „bokros” növény jobban ellenáll a fagyoknak. A betakarítás két héttel előbb kezdhető, ezért a kalászpergést cl lehet kerülni. Végeredmény; csekély veszteség, három-öt mázsával magasabb átlag, és az elnyújtható aratási idő pedig kevesebb kombájnt igényel.” Egy agronómus ismerősöm kételkedőén ingatta a fejét, amikor ezt elmondtam. A ki-, fogását rögtön szavakba foglalta: — Nincs szabad terület, ahová a búzát el tudnám vetni. A vetésforgóban nálunk a kukorica után következne. az pedig október elejére nem érik be. Miért nem? Vannak olyan fajtáink, amelyeknek tetap nyészideje annyira rövid, hogy szeptember végén már lekerülhetnének a táblákról. Északi gazdaságaink ennek ellenére azokat a középérésű fajtákat termesztik, amelyeket Mezőkövesden is vetnek. A rövid tenyészidejű hibrideket kutatóink olyan szándékkal nemesítették, hogy a hűvösebb tájakon is lehessen a kultúrát kockázat nélkül termeszteni. Az elmúlt évben a középérésű hibridek me- gyeszerte kiváló termést adtak. így már két éve, 1974 .esős őszén, amikor az elakadt kombájnok melleit katonák, diákok kézzel törték a tengerit. Néhol még tavasszal is. Borsod éghajlati adottságai folytán szeptember vegén általában derűs az ég. Miért vállalnak gazdaságaink észszerűden kockázatot, hiszen a rövid tenyészidejű hibridek biztosabban teremnek és vetésforgójukba a búza jól beilleszthető. Erre a múlt héten a Vetőmagellátó Vállalat tájékoztatóján kaptam választ: — Sajnos, a korai érésű hibridfajták közül jelenleg csak egyre tudunk rendelést elfogadni. — Az igazgató dühösen kifakadt. — Amikor a hibridüzemek felé igényünket jeleztük, azt a választ kaptuk, hogy teljesíteni nem tudják, mert a készletet tőkésexportra eladták.' © Két növényt emeltünk ki. Két olyan kultúrát, amelyből a búza termesztése népgazdasági kívánalom, a kukoricáé pedig közvetve, hiszen állattenyésztésünk fellendítése nagyrészt ezen múlik. De a megfelelő vetőmagvak hiányával olyan kockázat elé állítjuk terfnelő gazdaságainkat, amelynek végső vesztese csak a népgazdaság lehet. A kalászos és kukoricatermesztés hatékonyságát tekintve ugyanaz a folyamat. Kevés gépet, kevés embert igényel. A nagy terméseknek elvben itt északon sincs akadálya. De a gyakorlat megköveteli a korai kukoricahibrideket. mert a rákövetkező évben a búza többet terem. Az idő csak megszabhatja a termelést, de nem korlátozhatja. Az elvesztegetett idő pedig pénz. Kármán István A vá’iozó Miskolc Az clnr’li óv nv\re*<is 19-én iné*? taviban dolgoztak n bázszorelők az 4.vas-déli lakótelep Testvérvárosok útia négy— nyolc—Hzeokclles épületein (bal oldali kép). A lfl-o«- szóméi épület szereléséi még el sem kezdték, csalt az ahioo-rásné' ;ar- lottak. Azof a már nemcsak elkészültek, hanem be is költöztek a boldog lakástulajdonosok a négy épületbe. A változás jól látható a jobb oldali képen, mely pénteken készült. * Főt** "
