Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
-I É'ZAK-MAGYARORSZAG 2 1976. március 2. kedd Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója Küldött Elvtársak! Az SZKP Központi Bizottsága a kongresszus elé terjesztette a Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztése fő irányainak tervezetét. A tervezet _a párt gazdasági és szociális politikájával összhagban kifejti a kommunizmus anyagiműszaki bázisa hazánkban történő további építésének programját. A párt előző kongresszusától bennünket elválasztó öt év teljes egészében megerősítette az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt politikai irányvonal tudományos megalapozottságát és magas fokű hatékonyságát. Tovább fejlődött soknemzetiségű hazánk népeinek testvéri együttműködése. A párt és a nép egysége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket illeti, még szilárdabbakká váltak a Szovjetuniót a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaihoz: Bulgáriához, Csehszlovákiához, Kubához, Lengyelországhoz, Magyarországhoz, Mongóliához, a Német Demokratikus Köztársasághoz, Romániához, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz, a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz, a. Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz fűződő barátság. Országunk és a földkerekség valamennyi népe számára óriási jelentőségű az SZKP XXIV. kongresz- szusán elfogadott békeprogram alaptételeinek sikeres valóra váltása. Hála a Szovjetunió, a szocialista közösséghez, tartozó országok, az összes békfeszerető népek és államok erőfeszítésének, a világban ,elmélyül a feszültség enyhülésének folyamata. ... . fr. Központi Bizottság beszámolója, amelyet Leonyid iíjics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára terjesztett elő, összegezi a párt és a szovjet nép által az elmúlt öt évben végzett hatalmas munka eredményeit. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, élén Leonyid Iljics Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, elvi marxista—leninista álláspontot képviselve nagy energiával és céltudatossággal gondoskodik az SZKP egész bélés külpolitikájának kidolgozásáról és sikeres megvalósításáról. a fogyasztásra és a felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem inari termelés mezőgazdasági termelés a beruházások volumene üzembe helyezett új állóalaEzt újra megerősíti a párt Központi Bizottságának „A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányairól” címmel megtárgyalásra, a kongresszus elé terjesztett tervezete, amelyet, mint ismeretes, a párt- szervezetekben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mélyrehatóan megvitatták. A dolgozók kinyilvánították a párt és a nép közös ügyének sikerre vitelében való, az előttünk álló feladatok mély megértésén alapuló nagyfokú érdekeltségüket. Felvetették, hogy a minisztériumok, a főhatóságok és más gazdasági szervek fordítsanak nagyobb figyelmet a termelés megszervezésében tapasztalható hiányosságok felszámolására, a termelési kapacitások kihasználásának javítására. A tervezet megvitatása során előterjesztett javaslatokat és kiegészítéseket nagy figyelemmel fogjuk megvizsgálni, a jelen dokumentum végleges forr óba öntése és az ötéves terv kidolgozása folyamán. A szovjet nép lelkes helyesléssel fogadta pártunknak a tizedik ötéves tervre vonatkozó új , programdokumentumát, és ezzel kifejezésre juttatta, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdasági és szociális politikáját. A SZOVJETUNIÓ GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK EREDMÉNYEI Melyek voltak az ország fejlődésének fő. gazdasági eredményei az utóbbi öt évben? Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyorsult ' a tudományos-műszaki haladás. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez történt állami ráfordítások abszolút növekedésének mértékét tekintve a IX. ötéves terv országúnk történelmének legjobb ötéves terve. A szovjet társadalom előrehaladt a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai létrehozásának útján. A kilencedik ötéves terv teljesítésének eredményeként jelentősen növekedett, az utóbbi tíz évben gvakorlatilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciálja. Ha a Szovjetunió népgazdasága kilencedik ötéves tervben elért fejlődésének mutatóit összehasonlítjuk a nyolcadik és a hetedik ötéves terv mutatóival: > C oi \ IX. ötéves terv j. S’? teljes volumene — Í2 százalékban S-tt5! a VII öt- A VIU •t/ s 2 —• eves terv ötéves terv C (1561—156-5) (1966—1970) X 3 t 8 • t —äc3 teljes volumenéhez ÜÍ02« képest 1563 2308 (x) 455 591 186 218 137 203 134 145 113 142 ményeit legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfogyasztásnak és a nemzeti vagyon növelésének forrása. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturális-oktatási intézmények, sportlétesítmények, a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítottunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljaira. A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. Engedjék meg, hogy most az SZKP XXIV. kongresszusán kitűzött szociális program megvalósításában elért főbb eredményekkel foglalkozzam. A IX. ötéves terv' feladatul tűzte ki az egész lakosság jólétének emelését, s ugyanakkor azt, hogy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók kisebb jövedelmű kategóriái életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép életszínvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal - nőtt és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból történő kiegészítő kifizetésekkel és juttatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős előrehaladás történt a falusi lakosság életfeltételeiben. A kolhoztagok munka szerinti javadalmazása öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. Az elmúlt öt évben növelték a munkások, alkalmazottak, kolhoztagok és hivatásos katonák ör°gségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szak- középiskolái és a műszaki tanintézeti tanulók ösztöndíját, bevezették minden dol- ,gozó nő teljes fizetéssel azonos terhességi és szülési segélyét, és más ilyen irányú intézkedéseket is tettek. pok értéke 468 202 144 A lakosság egy főre jutó kereskedelmi áruforgalom 933 206 140 reáljövedelme országunkban a társadalmi fogyasztási alapokból a lakosságnak történt kifizetések és juttatások folyó árakon 392 . 225 143 megközelítőleg minden 15 évben megkétszereződik. Más szavakkal: egv emberöltő alatt a szocialista társadalom többször is a fogyasza lakosság pénzbevételei tás minőségileg új színvonafolyó árakon 1178 213 142 lát éri el. (x) 1967. július 1-i árakon Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekeA Központi Bizottság bfcmunkasikereiről. és valadett, a fő élelmiszer- és számolójában Leonyid Iljics mennvi küldött forró heiparcikkek szilárd állami Brezsnyev melegen és szeretettel beszélt munkásosztályunk, kolhozparasztságunk és értelmiségünk nagyszerű Ive-'ése közepette tolmácsolta nekik a kongresszus mély köszönetét. A gazdasági fejlődés eredkiskereskedelmi árszintje mellett. Gyorsabban növekedett a hús-, n húskészítmények, a tojás és más termékek értékesítése, a lakosság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970- ben. A IX. ötéves terv az intenzív tömeges lakásépítkezés immár negyedik ötéves terve is volt. 1971—1975-ben több mint II millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete eléri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet állampolgár lakásviszonyainak javítását, s azt, hogy áttérjünk a lakások elosztásában, az „egy családnak egy lakást” elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben összesen felépített lakások alapterülete meghaladja a kétmilliárd négyzetmétert. Ilyen mértékű építkezést a történelem nem ismer. Szociális programunk olyan különféle intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a mun-- ka- és életkörülmények, az oktatás, orvosi ellátás és környezetvédelem javítására irányulnak. A kilencedik ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegében áttértünk a fiatalok általános középiskolai tankötelezettségére. A szociális program megvalósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben emelkedett. Az ipari termelés egész mennyisége 1975-befi — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. párt- kongresszus irányelveinek. A nehézipari termelés volumene tekintetében túlteljesítettük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszöbéhez, hogy megbízhatóan el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető szerkezeti anyaggal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtőanyag-energetikai bázis gyors fejlődése révén lényegében véve sikerült kielégíteni a szovjet népgazdaság szükségleteit és teljesíteni a külföldi országoknak szóló tüzelőanyag-szállításokkal kapcsolatos szerződéses kötelezettségeket. 1975-ben 14 millió tonna acélt olvasztottak, műtrágyából 90 millió tonnát, cementből 122 millió tonnát termeltek. A gépgyártás öt év alatt 73 százalékkal növelte teljes termelését. A gépkocsigyártás több mint kétszeresére, a mezőgazdasági gének gyártása 78 százalékkal növekedett. öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszer- ioari létesítmény épült fel. In-arunk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal. a háztartási-, kulturális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6 szorosára nővér kedett. Az utóbbi öt évben következetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mező- gazdaság fejlesztését célzó hosszú távú komplex program megvalósításán. Erre a célra több, mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes beruházásainak több mint egvnegyedét. A kilencedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság 1 millió 700 ezer traktort, 449 ezer kombájnt, 1 millió 102 ezer teherautót és sok más gépet • kapott. Mindez a .mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával párosulva, az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos időjárási viszonyai ellenére is lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos évi volumenét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával növekedett az évi gabonahozam és 26 százalékkal a nyers gyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészében véve nem érte el az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen megmutatkozott az élelmiszer- és a könnyűipar fejlődésének ütemén. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi életmód szocialista átszervezésében legfontosabb az „anyagi bázisnak, a technikának, a traktoroknak és a gépeknek a földművelésben történő tömeges alkalmazása, a tömeges méretű villamosítás.” Milyen képet mutat szocialista falunk e követelmények fényében? Íme néhány adat. A traktorok, kombájnok és gépkocsik motorjainak együttes teljesítőképessége a mezőgazdaságban az utóbbi tíz esztendő során körülbelül 80 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági munka egy dolgozóra jutó elektromos ellátottsága pedig több, mint kétszeresére. , A falusi lakosság élete gyökeresen megváltozott. A kolhoztagok, valamint az állami gazdaságok munkásai és alkalmazottai házainak, illetve lakásainak 99 százalékában van villany. Több tízezer községnek van föld- gázvezetéke. Gyors ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. Körülményeik és életfeltételeik sok mindenben közelednek a városlakókéihoz. A falvakban egyre több a kulturális és kényelmi tartós fogyasztási cikk — rádió, televízió, hűtőgép stb. A falu életében végbement gyökeres változások lényegébert új szakaszt jelentenek a szocialista társadalmi termelés fejlődésében, amelynek alapját a lenini szövetkezeti terv vetette meg, az átalakulást a párt jól átgondolt agrárpolitikája eredményezte. A XXIV. pártkongresszus által megfogalmazott irányelvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az ország termelési potenciáljának jelentős növekedése. A kilencedik ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra. A IX. ötéves tervben meggyorsult a tudományos-műszaki fejlődés és 23 százalékkal növekedett a társadalmi munka termelékenysége. s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. . A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a IX. ötéves tervidőszakban tovább fejlődött a közlekedés és a hírközlés minden ága. Javult a lakosság e szolgáltatási fajtákkal való ellátása. Az elmúlt időszakban azonban nem sikerült teljes mértékben megoldani számos problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk keresztmetszeteit. Különösen érvényes ez a 'beruházásokra. A gazdasági kérdések megoldásában gyakran tapasztalható szűk látókörű, bü- rokratikus magatartás. A gyors tudományos-műszaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos és a technikai vívmányok beve zetésének jelenlegi üteme. Számos tudományos intéz mény teljesítménye nen) megfelelő. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyatékosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tendenciák megerősítését és fejlesztését célzó intézkedéseknek. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett s fejlett tőkés országokkal folytatott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 százalékkal, növekedett, miközben pl. az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban 1,2 százalékkal. Ez az irányzat nera időleges jellegű. Huzamosabb időszak alatt is — 1950 és 1975 között —a Szovjetunióban és más szocialista országokban — a KGST tagországaiban — az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme több mint kétszer akkora volt, mint a fejlett tőkés országokban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. Ennek eredményeként már /a IX. ötéves terv előtt bármely más országnál több nyersvasat, vasércet, mangánércet és krómércet, szenet és kokszot, cementet, ká lisót, és foszfátot, traktort, motoros és villamos mozdonyt, gyapotot, gyapjút, lent és néhány más termékfaj tát, az elmúlt ötéves tervidőszakban pedig!"'mar több acélt,. kőolajat és műtrágyát gyártottunk, illetve termel tünk. A tőkés világ 1974 második felétől kezdve súlyos gazdasági válságban szenved. A tőkés országokban magasra szökött a munkanélküliség, fokozódik a dolgozóknak jogaikért vívott harca. Jellemző, hogy a jelenleg) nehézségek még a burzsoá közgazdászokat is arra késztetik, hogyv elgondolkodjanak az egész tőkés rendszer 1Ű" báin, azon, hogy az nem képes megbirkózni a folyamatos. fejlődés feladataival, és még kevésbé választ talál»1 a társadalmi-gazdasági _ haladásnak a XX. század utolsó negyedében a világ előtt álló kérdéseire. A társadalmi fejlődés alapvető kérdéseire a szocialista világ ad választ, A szocialista országok testvérpártjainak legutóbbi kongresZ- szusai, az SZKP XXV. kong' resszusa. valamint a számos más országban folyó kongresszusi előkészületek meggyőzően bizonyítják, hogy f szocialista közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak, amelyek a gazdaság állandó, tervszerű növekedésén alapszanak. Problémáinkat, akármilyen nagyok is, mindig az egész társadalom érdekeinek megfelelően oldottuk és oldjuk1 meg. s biztosak vagyunk 3 kommunizmus nagy ügyének sikerében. A X. ÖTÉVES TERV alapvető társadalmi ÉS GAZDASÁGI FELADATAI A X. ötéves terv felad?!*" it meghatározta „A Szovjetunió népgazdasága 1976< 1980. évi fejlesztésének f® irányai” című, az SZKJ* XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. (Folytatás a 3. oldalon.) ho lói ha iá: cé óa es ko tlo öl, bii és tv hő tó ks tti ke tó b£ 'ti ér ke ki te tu ti; ti) iá te ói le ír Ói tr üti ti íi S; á h ti ti
