Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-13 / 37. szám

*4

1976. február 13., péntek

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 tTsz-hen

JO HÍRÉHEZ, nevéhez méltó eredményekkel zárta az elmúlt esztendőt s az egész negyedik ötéves tervet, töretlen fejlődésről adhatott számot zárszámadási közgyűlésén a szentistváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet. A jól végzett munka öröme tette nemcsak külsőségeiben, de mondanivalójában, hangulatában is ünnepi eseménnyé a több. mint ötezer hektáros, példamutatóan gazdálkodó szövetkezet zárszámadását.

Nemcsak helyi szokás, kedves figyelmesség volt, hanem az egész község elismerését, tiszteletét is tolmácsolta az a köszöntő, amit az ifjabb s legifjabb nemzedék, az óvodások, az úttörők és a KISZ- fiatalok tolmácsoltak a közgyűlés bevezetőjeként. Ezt követően Be'fia László tsz- elnökhelyettes üdvözölte a tagságot s a megjelent vendégeket, köztük dr. Havasi Bélát, a megyei pártbizottság titkárát, Béna Vincét, a Mezőkövesdi járási Pártbizottság titkárát és dr. Németh Pált, a termelőszövetkezetek megyei szövetségének titkárát;.

Antal Simon tsz-elnök, a megyei párt-1végrehajtóbizottság tagja ismertette ezután a vezetőség elemző, nemcsak az elért eredményeket felsorakoztató, hanem minden részletre kitérő, a feladatokat is meghatározó beszámolóját.

Pontos, hű képet adott a beszámoló a VII. Pártkongresszus Tsz életéről, a gazdálkodás minden ágazatáról, a munka minden fontos mozzanatáról. A mérlegre tett 1975-ös évről elmondhatta, hogy a párt útmutatásait követve, az időjárás okozta gondok ellenére is sikeres volt a gazdálkodásuk, töretlen volt a fejlődésük. A tsz közös vagyona 110-ről 120,7 millió forintra, a termelési érték 88-ról 93,5 millió forintra, a bruttó jövedelem

30,5 millióról 31,8 millió forintra növekedett. A tízórás munkanap értéke már 131 forint volt s az egy dolgozóra jutó évi jövedelem meghaladta a 30 ezer forintot. És a továbbfejlődéshez is szilárd alapokat tudtak képezni. A fejlesztésekre 9.8 millió forint,, a szociális-kulturális alapon 1.5 millió áll rendelkezésükre, a biztonsági alapot pedig újabb 2,6 millióval most már 14,5 millió forintra növelték.

A TERMELŐSZÖVETKEZET eredményeiről, a gazdálkodás színvonalának fejlődéséről tanúskodik negyedik ötéves tervük teljesítésének minden mutatója is. Búzából hektáronként. 31 mázsás átlagtermés elérése volt a cél, s 38 mázsa a teljesítés. Árpából a 31 helyett 40, kukoricából 43 helyett 57 mázsa az elért eredmény. Tej termelésben csak az utóbbi ' két évben 2100-ról 3016 literre növelték a tehenenként elért átlagot, s az elmúlt évben például már 1312 mázsa marhahúst, 1822 mázsa. sertéshúst., 2290 mázsa. baromfit és 3520 darab pecsenyebárányt értékesítettek. Igyekeztek mindig azt és annyit termelni, amit az ország, a népgazdaság kért nagyüzemi gazdaságuktól.

Az eredményekről szólva elismerést kapott a zárszámadáson a tagság, elsősorban a nők szorgalma, a kommunisták példamutatása, a párt- szervezet segítsége; elmondták. hogy a munka motorja volt a kongresszusi munka- vepseny, amelynek során a szocialista brigádok, 350 (szírig teljesítene vállalásait, s a tervezett 510 ezer forint helyett 710 ezer forintot sikerült megtakarítaniok.

Dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta a VII. Pártkongresz- szus Termelőszövetkezetnek a megyei pártvezetés elismerését a jól végzett, eredményes munkáért. Felszólalásában elmondta, hogy megyénk mezőgazdaságának fejlődésében az elmúlt öt év volt a legkiemelkedőbb időszak. Szövetkezeti parasztságunk egyre hozzáértőbben él jogaival és teljesíti kötelességeit. Javult a tsz-tagok gazdasági helyzete, a munkához való viszonya, minden vonatkozásban számottevő a fejlődés s a bekövetkezett gyors változások a párt helyes agrárpolitikájának gyümölcsei. '

A VII. Pártkongresszus Tsz munkájáról szólva hangsúlyozta: különösen elismerésre méltó, hogy a termelési szerkezei kialakítása során mindenkor figyelembe veszik a népgazdaság szükségleteinek kielégítését.

— Megyénk mezőgazdaságának — mondotta — nem szabad megfeledkeznie arról, hogy például cukorrépa, zöldségfélék termelésében, • a szar vasmarha-tenyésztésben és sertéstenyésztésben, -hizlalásban sok még a halaszthatatlan tennivaló. A mezőgazdasági termelésnek még jobban kell igazodnia a belföldi' igényekhez és az exportlehetőségekhez.

A VII. PÄRTKONGRESZ- SZUS Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésének méltó befejezése volt a munka élen járóinak kitüntetése és megjutalmazása. majd az ezl követő színvonalas kultúrműsor.

(p. s.)

' ' •" ' ' v ................

A műanyagé

® H m rr

a jovo

A Tiszai Vegyikombinát egyik leggyorsabban fejlődő termelőegysége a műanyaggyár. A vállalatnál tíz évvel ezelőtt, 1986-ban vetették meg a műanyaggyártás alapját. Az akkori kisüzem —, ahol kezdetben csak a műtrágya csomagolásához használt polietilén zsákokat gyártottak — az évek során hatalmas gyárrá szerveződött. Az idén már több mint 37 ezer tonna, többségében polietilén alapanyagú műanyagterméket és különböző korszerű csomagolóeszközt állít elő. A gyár ez évi termelési értéke várhatóan meghaladja a másfél milliárd forintot.

Az elmúlt évben több új áruféleséggel bővült a műanyaggyár termékválasztéka. A legfiatalabb üzemrészben gyártják többek között a celofán és polietilén társításból származó, úgynevezett laminát- fóliát. Ebből készítik a sütőipar részére a Ropi-tasakokat is. A laminát-fólia másik felhasználója az élelmiszeripar, amelv ilyen tanaitokban hozza forgalomba a sajtféleségek egy részét,

Ugyancsak ebben az üzemben található a polipropilén sík fóliát gyártó ipsor. A kiváló minőségű síkfóliát (amelynek vastagsága 20 mikrontól 60 mikronig terjed) főként az édesipar vásárolja. A harmadik nagy gépsoron keresztül a polipropilén bálakötöző zsineg. Évenként mintegy’ 1200 Ionnál gyártanak belőle.

Lovas Lajos Fotó: Laczó József

Sok berendezés, így a lainmát-íóliagj árló gépsor működését is nő irányítja.

A képen a kötözözsincg-gyártás egyik folyamata látható.

„Észa k-Magya.ro rssá g ősi varosának, Sátoraljaújhelynek egyik régi címerében virágok, szőlőfürtök övezik az antik kezdőbetűt. Az egykori cimfestöt is az ragadta meg a tájban, ami a jelenkori látogatót: a természet gazdagsága."

Ezt olvashatjuk egyebek közt abban a kiadványban, amely megyénk legészakibb városának fejlődéséről, múltjáról és jelenéről számol be. Sokféleség, ellentmondásosság — ugyanezt elmondhatjuk „új hely” mai arcáról is. A 18 ezres lélekszámú város lakosainak 55 százaléka ma már a helyi iparban dolgozik. Sátoraljaújhely ezzel belépett a közepesen fejlett ipari kisvárosok sorába.

A kibontakozás évei

Vavrek István, a városi tanács elnöke elmondotta, hogy hosszú út eredményeként értek el eddig:

— A felszabadulást követő években a tanácsok megalakulása után kezdődött meg a tervszerű városfejlesztés. Akkor készült el Üjhely egyszerűsített általános rendezési terve, amely eldöntötte: a belső műemléki mag megmarad, a szanálásokkal eltüntetik az elavult, értéktelen épületeket és igyekeznek nagyobb lakásokat építeni.

A koncepció kialakult, ám a nagyobb építkezések és az erőteljesebb fejlődés csak a harmadik ötéves terv időszaka alatt indult meg. Az új gazdaságirányítási rendszer következményeként a város üzemei egyre növelték termelésüket, egyre több dolgozót tudtak foglalkoztatni.

— A harmadik ötéves terv eredményei ázonban mai szemmel nézve csak a kezdetei jelentették — mondta a tanácselnök. A negyedik ötéves terv hozta magával azt az ugrásszerű fejlődést, amelynek rendkívül sokat köszönhet a város lakossága. Csak egyetlen példát említek meg; 1945. és 1962. között csak 105 lakás épült állami erőből és egyikben sem volt fürdőszoba. Az elmúlt öt évben viszont már közel félezer állami lakás készüli el. természetesen komfortosan. A kétszobás lakások •aránya pedig 29 százalékról 37 százalékra emelkedett.

Meg'alá'ja

helyét

A már említett kiadvány előszava így zárul: ,,Sátoraljaújhely végre megtalálta helyét a jelenben is. Egy al- régió ipari, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi és idegenforgalmi központja lehet, lakóinak egyre kulturáltabb életmódot és munkakörülményeket biztosítva.

A város úthálózatának 53 százaléka már aszfalttal burkolt. Az utak korszerűsítésével együtt folyt a járdák építése is. Az 1906-ban épített vízmű szolgáltatása révén a városban szinte teljes az ivóvízellátás. A közvilágítás rekonstrukciója 1963 és 1970 között történt meg és ma már minden forgalmasabb utcába nagy fényerejü lámpák kerültek. A Ronyva patak vízgyűjtő területének rapszodikus vízhozama miatt állandó volt az árvízveszély a városban. A meder szabályozását, valamint a gátak építését az elmúlt évben 59 millió forintos beruházással befejezték. Ezzel megszüntették a veszélyt, továbbá nagy területeket szabadítottak fel a különböző középületek építése számára.

A város egészségügyére is nagy gondol fordítanak a tanácson. Korszerű reúdelő- intézetet építettek közvetlenül a kórház mellett 1974- ben. Az elmúlt évben kezdődött el az újhelyi kórház rekonstrukciója, amellyel 145 új ágy beállítása válik

majd lehetővé. Az egészségügyi dolgozók szociális ellátottságán segít a nemrégiben felépített 12 orvoslakás, valamint a nővér- és alorvosi szállás. Négy helyett hat körzeti orvos őrködik a lakosok egészsége felett, a gyermekorvosok száma is keltővel gyarapodott.

Az elmúlt öt év alatt meg. duplázták az óvodai férőhelyeket. Épült egy 40 férőhelyes bölcsőde is. Üjhelyen az elsők közölt vezették be a napköziotthon keretében működő, úgynevezett egésznapos iskolát. A kísérletből ma már gyakorlat lett, az 1973/74-es tanévben már nyolc „iskola-otthonos” alsótagozatos osztály dolgozott kiemelkedő eredménynyel.

Új vízmű és szálloda

A tanácselnök véleménye szerint az ötödik ötéves tervben már biztos, hogy felépül — 30 millió forintos beruházással — a város szállodája. amelyben korszerű vendéglátóipari egység is helyet kap. Megkezdődik egy új vízmű építése, amely 3000 köbméter tiszta ivóvizet szolgáltat naponta.

Az elképzelések szerint felépül egy új nyolc tantermes iskola, mellette pedig egy 120 férőhelyes általános iskolai diákotthon.

— Városunk lakossága — mondotta végül Vavrek István — látja és értékeli a fejlődést. Ezt mutatja az a tény is, hogy egyre többen dolgoznak érte társadalmi munkában. A következő tervidőszak célkitűzései valamivel szerényebbek, mint a megelőző volt. De ha mindenki összefog és tesz is városáért. akár túlszárnyalhatjuk a terveket.

(Udvardi)

A meziövdi HISZ számvelése

A mezőkövesdi Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnél a napokban kerül értékelésre az elmúlt ötéves tervidőszakban végzett munka. A .szövetkezet, fő tevékenységi . köre több ágazatban oszlik meg: munkaigényes népművészeti íel- legű babák, ajándéktárgyak, blúzok, lakásdíszítő és konv- hagarnitúrák. valamint egveb ajándéktárgyak készítésében. Jelenleg több mint 2800 dolgozót foglalkoztatnak. Ebben a létszámbán természetesen szeretjeinek a Mezőkövesden kívüli több mint 20 községben élő bedolgozók is. Lázár Gáspárné. a szövetkezet elnöke elégedett lehet az elmúlt időszakban végzett munkával:

!— Termelési értékünk a IV. ötéves terv során 1970- hez viszonyítva tavaly elérte a 163 százalékot. Ez azt jelenti, hoev az 1970-es 40 millió forinttal szemben 1415 során több mint 00 millió forint volt termelési értékünk. Exportértékesítési feladatainknak is eleget tettünk. Jelenleg mintegy 20 országban vásárolják árucikkeinket. Az elkészített összegezések alapján minden lehetőségünk megvan rá, hogy ezt a piacot tovább bővítsük. A múlt év végére exportértékesítésünk megközelítőleg elérte a 42 millió forintot.

A szövetkezet árbevételi terve a IV. ötéves tervben 308 millió forint volt. ezzel szemben több mint 16 és fél millió forinttal értékesítettünk többet.

— Természetesén meg kell említeni, hogy dolgozóink sem jártak rosszul. Nőtt a nyereség, illetve a kifizetett munkabér: az 1970-es bázishoz képest több mint 10 millió forinttal.

— A munka mellett szövetkezetünk kollektívájánál ki kell emelni azt az aktivitást. amellyel a kongresszusi

mu n k a versen v -váll alá sa ik a 1 végezték. A szocialista brigádmozgalomnak nagv hagyományai vannak nálunk. Huszonkét szocialista brigádunk tevékenysége nemcsak az üzemen belül, hanem a városban is érezne- tö. Fő patronálási területük Mezőkövesd, ahol élnek, dolgoznak. Mi sem jellemzőbb erre, minthogy tavaly .légy és fél ezer társadalmi munkaórát végeztek. Üzemen belül e versenyszellem keretében elsősorban az anyag- és energiatakarékosságban le- leskedlek. Az év elején villáit 430 ezer forintot mintegy 600 ezer forintra téliesítettek. Külön meg ke'! említeni fiatal dolgozóink munkakörülményeit. szakmai továbbképzésük lehetőségét. Jelenleg 41 ifjú mesterünk és 2 fiatal népművészünk van. Az ö munkájukra fokozottan számít a szövetkezel.

Már elkészültek az 1976- os terveink is. Ezek közül a legfőbb szempont az export- értékesítés növelése. 1976- ban várhatóan 88 millió forintot kell teljesítenünk, ami szövetkezetünk minden dolgozójára nagv feladatot ró.

(- falvi)