Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

1976. február 1., vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

íj

!

I

I

I

I

I

I

c i

! 1

i

'

l,

l

•\e'

bb>

IS^1

ás' J « et«

SO'

:ia'

Iá'

lio'

ál'

tó'

itó'

ki'

ük'

éP'

iia'

LÍO*

:ia'

tá'

lia'

in)'

set'j

poll«1

»-*

isk'|

BO'

, ‘1

ve'

ön'

lie'i

nú'l

fél,[

A

leül

se'

y°'

■ái'

iet

ad'

el'

■lé'

■/é'

ni'

)

Amikor a megyei tanács, mint testület összeül, akkor annak minden tagja a megye egészéért felelős. Ezért felelős elsősorban, s ez után kerülhet sor arra, hogy szőkébb területének — ahol megyei tanácstaggá választották — az érdekeit egyeztesse a nagyobb, a megye érdekeivel.

Egy-egy tanácsülést nagyon sokoldalú és szerteágazó munka, különféle tevékenység előz meg. Egyik ilyen aktus, a megyei tanácstagok járási csoportjainak megbeszélései, amit általában negyedévenként tartanak meg. A szerencsi csoport most közvetlenül a megyei tanácsülést ■megelőző nap délutánján jött össze. A tanácsülés anyaga meglehetősen nehéz feladat elé állította a tanácstagokat. Mintegy 130 oldalas tanulmányt kaplak kézhez, a menye 1976—1980. évi középtávú pénzügyi tervéi és az 1976. évi költségvetési és fejlesztési tervet. Ebben természeténél fogva rengeteg szám és több tízoldalas kimutatás szerepelt. Meg a szakember is csak nagy figyelemmel tud benne tájékozódni. A megyei tanács tagjai természetesen nem pénzügyi szakemberek valamennyien. Sőt. köztük az a legkevesebb.

A szerencsi tanácstagcsoport úgy akart a tanácsülésen részt venni, hogy értően

mondhassa ki az igent, amikor a terv elfogadására szavaz. Csakhogy mint említettük, a terv nem egyszerű olvasmány. Éppen ezért meghívták erre az ülésre Gáli Gézát, a járási 'hivatal pénzügyi és tervosztályának Vezetőjét. Készt vett a megbeszélésen Bárány István, a járási hivatal elnökhelyettese és Teleky Istvánná, a járás országgyűlési képviselője is.

Gáli Géza kiemelte a megyei tervből mindazokat az adutokat, amelyek a járásra vonatkoznak, s jó tájékoztatást adott a szóba került kérdésekre, hiszen ismerte már a terven felüli lehetőségeket is. Egy ilyen, minden kis részletre kiterjedő eszmecsere elejéi vette az olyanféle interpellációknak, amelyekre már itt helyben megnyugtató választ lehetett adni. Amire itt nem volt válasz, az természetesen eljutott a megyei tanács elé.

Mit tudtunk meg ezen a megbeszélésen a szerencsi járás lehetőségeiről ?

Először is azt, hogy ebben a járásban igen elégedettek azzal a fejlődéssel, amelyet az elmúlt ötéves terv idején elértek. A jövőt illetően örömmel hallottuk, hogy Tokaj 1 millió forintot kap parkfenntartásra, tekintettel nagy idegenforgalmára. A járás évi 2 millió forintot fordíthat az új tervidőszakban az egészségügyi ellátás fejlesztésére. Ezt elsősorban a műszerezettség javítására kívánják fordítani.

©

Sokáig vitatták a tanácstagok a járás és különösen Szerencs orvoslakás gondjait és iskolai tantermi problémáit. Az utóbbival kapcsolatban figyelemre méltóan jegyezte meg Bárány István elnökhelyettes, hogy kissé nagyvonalúak voltak, amikor tantermeket engedtek át más szerveknek. Ebben a vonatkozásban is jobban kell gazdálkodni a jövőben a meglevőkkel.

A járásban több községben nyitottak új óvodát terven felül. - Ezzel elérték, hogy a szerencsi járásban az óvodás korú gyermekek (iti százalékának van helye az óvodában. A bölcsődékkel már nem ilyen jó a helyzet, de ez nemcsak helyi gond.

A járás lakói 54 százalékának lesz jó ivóvize, ha befejeződik a munka Taklahar- kányban, Mádon és Tállyón. Az új tervidőszakban még négy helyen oldják meg a jó ivóvíz problémáját; Bekecsen, Legyesbényén. Bodrog- keresztúron és Bodrogszegi- ben. Az ellátás ezzel (>7 százalékra emelkedik majd.

— És mi lesz a prügyiek- kel —-hangzott el a kérdés?

A priigyieknek és másoknak is azt javasolták, szorgalmazzák addig is a törpe- vizmű-építést.

A szerencsieknek is sok kérdésük volt. Mikor, menynyi és miért nem annyi? Aztán sikerült nyugvópontra jutni, hiszen a tanácstagok felidézték egymás közt, hogy Szerencsnek évek óta állandó pénzmaradványai voltak. Azt sem tudta elkölteni, amije volt. Itt persze ne gondoljunk semmi rosszra, csupán a szintén évek óta kísértő kapacitáshiányra, amely miatt Tokajban is elhúzódik a 2(1 millió forintos szennyvízcsatorna-építés.

Ezen a fórumon nemcsak egymást ismerik jól a tanácstagok, hanem egymás területét is. Amikor a Tárcáién élő megyei tanácstag elégedetlenkedőt amiatt, hogy Tareáliái nem találkozott az anyagban eleget, -ziiite egyhangúan kezdte!,- sorolni, mi mindent kapott Tárcái a IV. ötéves terv idején. Kitűnt, hogy a községek közül talán a legtöbbet.

Ez a kis megbeszélés azt bizonyította, hogy a szeren- ] esi járásban megválasztott megyei tanácstagok értőn képviselik járásukat a megyei testületben, igényeik megfogalmazásánál nem igyekeznek túllépni a reális lehetőségek határait.

Adamoviés Ilona

Rekonstrukció

A Phylaxia Oltóanyag- cs Tápszergyártó Vállalatnál folyik az egyik legjelentősebb — mezőgazdasággal kapcsolatos — rekonstrukció. Az 1878-ig tartó több mint 800 millió forintos beruházás célja, hogy a vállalat fejleszthesse állategészségügyi és takarmány- gyártó bázisát, korszerű termekkel lássa el a gyorsan fejlődő mezőgazdaságot. A rekonstrukció első ütemében a közeljövőben elkészül egy tápszer- és egy premixgyártó üzem. Megkezdődik a termelés a száj- és körömfájás elleni oltóanyagot készítő üzemben is. Ez utóbbi évente több millió adag vakcinát állít elő. A nagy jelentőségű beruházások népgazdasági haszna a jelentős dc- vizamcgtakarílás miatt is fontos.

Apakei'e&öípcn (B.)

Miskolc, Dózsa György út 4. I. emelet, 74-es szoba. Nincs díszes bírói emelvény, vádlottak padja, és az esetleges hallgatóságnak is csak alig féltucat támlásszék áll rendelkezésére. Polgári pereket tárgyalnak itt;, s ugyanúgy, mint a büntető eljárásokban, itt is egész életeket meghatározó ítéletek, döntések születnek.

Többnyire zárt ajtók mögött. Mert ebben a kopott kis teremben igen gyakran van szó egy-egy ember életének legnagyobb, legbensőbb titkairól, cselekedeteiről,

szándékairól.

A gyám hatosa« — hivatalból

Néhány napot töltöttem el az I. emelet 74-ben. Azoknak a gyerekeknek a sorsáról döntenek itt, akik „nem akartam, de íéltem”-ként jöttek a világra, nyűgnek, keservnek, akiknek jövőjéről bírói ítélet hívatott gondoskodni. Napjaik fogcsikorgatva fizetett „húsz százalékból” apa nélkül telnek.

Törvényeink a maguk módján igyekeznek gondoskodni róluk — így jönnek létre az úgynevezett apaság megállapító eljárások. A Miskolci Járásbíróságon jelenleg több mint ezret tárgyalnak belőlük. Legszomorúbb „érdekességük”: a felperesként a gyermeket nevezik meg.

Hogyan folyik le egy ilyen per?

Az apaság megállapítását megindító eljárást, ha erre szükség van, a területileg illetékes gyámhatóság kezdeményezi. Amennyiben a születési anyakönyvi kivonatban nem szerepei az apa neve, behívják az anyát, s megkérdezik, kit tart gyermeke má_ sik szülőjének. Ha a megnevezett férfi tagadó nyilatkozatot tesz. a gyámhatóság hivatalból kirendel egy eseti gondnokot, ügyvédet, aki az eljárás alatt az anya igazát védi. Beszerzi a szükséges bizonyítékokat — egyebek közt; az elmúlt „szerelemre” utaló fényképeket, leveleket. Az anya segítségével bizonyításra1 felkéri azokat, akik a ío_ gantatási idő alatt — 128 nap — együtt látták a szülőket. Ezután a családjogi törvény 38. 8-ánák (2) bekezdése értelmében keresetet terjeszt elő a bírósághoz.

„\cm kizárt...”

Gondolom, -már az eddigiekből is kitűnik: az eljárás az egyik fél számára sem túlságosan kellemes. A szégyen.

lösség, mint olyan, itt ni ál- ismeretlen fogalom. Nem hiszem például, hogy bárki egy kicsit is örülne annak, ha részletezni kellene, hogy gyermeke vélelmezett apjával mikor és hol létesített nemi kapcsolatot.

Pedig csak ezután következik a neheze. A hivatalos papírra irt nyilatkozatokat a bíróság előtt többször meg kelt erősíteni, ismételni. Megindul a bizonvítási eljárás, amely hosszú hónapokig, rosszabb esetben évekig is eltarthat. Elvégzik például az antropológiai és vércsoportvizsgálatot. Erre az országban egyedül a Budapesti Semmelweis Igazságügyi Orvostani Intézet van berendezkedve, amely természetesen nagyon leterhelt. A vizsgálatok pedig sajnos, csak azt tudják bebizonyítani. hogy az alperes nem apja a gyermeknek. Ellenkező esetben „nem kizárt” a vélemény, amely azt jelenti, hogy a vizsgálat szerint a megnevezett férfi lehet a gyermek apja, de nem biztos. hogy az.

Az antropológiai vizsgálat sem tud perdöntő bizonyítékokat szolgáltatni. A szülőkről. valamint a kicsiről több mint két tucat fénykép készül — meg a fogak állásáról is. A vélemény: lehetséges, feltételezhető, nem kizárt.

A leofialalabb 15 éves volt...

A tárgyaláson pedig mindenre kiterjedő figyelemmel meghallgatják a szülőket és a tanúkat. Kérdéseket lesz fel —• az ügy érdekében nem a legdiszkrétebbeket — 1 a tanács elnöke és a népi ülnökök is: Mikor látták, hol látták együtt őket, mit hallottak róluk, mi a véleményük?

Mindezek után viszont már az is megállapítható, az apaság kihirdetésénél egyáltalában nincs könnyű helyzetben a bíróság. Különösen olyankor, amikor maga az anya is felelőtlen.

. — „Ha agyonvernek, sem tudnám megmondani pontosan, ki a gyermek apja. Hol ezzel voltam, hol azzal .. .” — vallotta például egy lány.

A jelenleg tárgyalás alatt álló több mint száz esetből sajnos, sok a fiatalkorú „főszereplő”. Dr. Görömbey István bírótól, akitől a Centi dolgokat megtudtuk, arról is hallottunk, hogy volt olyan anya, aki 15 éves korában nyújtott be keresetet...

— Minden ember szeretne nyugodtan aludni — mondotta a bíró. — Így en is. Mivel nagyon sok •• „labilis” eset., néha bizony nagyon hosszú tanácskozások után hozzuk meg az ítéletet. Mindig és minden esetben a legmesz- szebbmenökig törekszünk az igazság kiderítésére, a gyermek érdekében.

rdvardy József (Folytatjuk)

A Lenin Kohászati Müvek acélönlödéje — a munkakörülményeket tekintve —nem tartozik a legkellemesebb munkahelyek közé. Az itteni munka naponta teszi próbára a dolgozókat; fiatalokat, időseket egyaránt. Fiatalok ... sajnos egyre kevesebben vannak, nincs teljesen biztosítva a szakmunkás- utánpótlás. Többségükben húsz-huszonkél évesek, legtöbben itt kezdtek az üzemben. ez az üzem nevelte, formálta őket olyanná, amilyenek.

Mielőtt az 1975—7í>-os mozgalmi évről, az üzem KISZ alapszervezetének tevékeny, ségéről beszélnénk, érdemes megemlíteni a gyáregység egészének tevékenységét. Acélöntési tervüket több mint 200, kiszállítási tervüket pedig mintegy 50 tonnával teljesítették túl. Egész éven át egyik legfontosabb munkájuk a turbinagyártás volt, hiszen az országban egyedül itt gyártanak turbinaöntvényeket, melyeket az ország energiagazdálkodási tervében rendkívül fontos Tisza és Duna menti vízlépcsőkhöz szállítanak.

— A termelésben elért eredményeket — hangzott el a beszámolóban — a fegyelmezett, lelkiismeretes munkának köszönhetjük. Az elmúlt év tervfeladatait annakidején mindenkivel megismertette a gyáregység gazdasági vezetése. A KISZ-fia- talok vállalása pedig ezt megerősítve külön biztosíték volt az üzem előtt álló nép- gazdasági érdekek teljesítéséhez.

A termelő munkán kívül nagy gondot fordítottak az eszmei-politikai továbbképzésre, az önként vállalt társadalmi munkaakciókra, s a KISZ kommunista és tömegszervezeti jellegének erősítésére. Tavaly az üzem vala. mennyi fiatalja részt vett a politikai vitakör tíz témát feldolgozó előadássorozatán, ahol aktívan kapcsolódtak be az időszerű gazdasági, politikai kérdések megvitatásába. Az év folyamán több. mint 1100 társadalmi munkaórát

teljesítettek. Részt vettek a Vasas Ifjúsági Park építésénél, a Radar-akció keretében pedig csaknem tíz tonna hulladékvasa tN gyűjtöttek

össze.

Az acélöntődéi KISZ alap. szervezet titkára. Bárdi Géza, felszólalásában, az eredmények említése mellett kitért az üzemi fiatalok érdek- védelmének hiányosságaira. Ez az úgynevezett kényes te. ina, ami egyáltalán nem megoldott, s aminek rendezését

— úgy a gyáregység, mint a fiatalok érdekében — javítani, s főleg gyorsítani kell. A gyáregységi négyszögüléseken

— idézve szavait — nem kérik ki a fiatalokat képviselő megbízott véleményét.

Ugyancsak elmulasztják ezt akkor, amikor egy-egy fiatalt más munkaterületre helyeznek át. s arraj hogv az ifjúsági törvényből adódó helvi szintű tennivalók végrehajtásában is hiányosságok tapasz láthatók, csak egy példát említenék: a fiatalok kategória és bérbesorolásánál egyáltalán nem kérik ki a fiatalok véleményét. Abban sem sikerült előbbre lépni, hogy az üzemnél — elsősorban szintén a fiatalok kedvét szegi ez — bizonyos idő elteltével felülvizsgálják az illetékes gazdasági vezetők: ki, s mennyit tesz az asztalra és így ennek ismeretében „díjaznák” a fiatalokat. Az elhangzott bírálatok ellenére

— mint a beszámolóból kitűnt — jó a kapcsolat a gyáregységi, üzemi vezetőséggel.

Bár — s ezt egyhangúan állapították meg — lehet, és kell is tenni ezen kapcsolat javítása érdekében. Mi sem támasztja ezt alá jobban, mint a taggyűlésen megjelent üzemi pártalapszerv titkárának felszólalása, melvb ni jónak értékelte a fiatalok múlt évi tevékenységét, s helyénvalónak tartotta az elhangzott bírálatokat, észre vé teleket. A beszámoló elhangzása után, az egvéní vállalások értékelését követően megválasztották az új vezetőséget és a titkárt.

(— falvi)

MHSZ és a toisodások

Január 29-én, csütörtökön délelőtt a Miskolci Pamutfonóban a gyár IV. műszakjának dolgozói és szocialista brigádjai, valamint a Magyar Honvédelmi Szövetség városi vezetősége együttműködési megállapodást írt alá. A fonodában figyelemre méltó eredmények születtek a termelésben és a haderőn kívüli honvédelmi munka feltételeinek kialakításában. A gyár 1975. évi gazdasági tevékenysége nyomán ismét, várományosa lett az újabb élüzem kitüntetésnek.

A fonodában dolgozó IV. műszak, — ahol a többséget a nők képviselik —, úgy határozol 1, hogy hatékonyabbá leszi a nők körében folyó honvédelmi agitációt, mert nők nélkül nincs honvédelem. Az anyák tanítják meg gyermekeiket nemzetük nyelvére, ők nevelik becsületességre, hazaszeretetre, hazafi- ságra, és minden jóra az ifjú nemzedéket. Helytállásra intő szavuk kíséri el a hadseregbe induló fiút. és az otthonmaradt jegyes, feleség kedves, türelmes szava teszi könnyebbé a hosszú távollétet. A nők nemcsak „külső” támaszai a.honvédelemnek. A miskolci fonómunkásnők tudják. hogy a cselekvő szocialista hazafiság a termelőmunkában való helytállást követeli meg honleányaitól, hazaijaitól. Az igaz hazai'iság teltekben nyilvánul illeg, a mindennapi gyári feladatok jó teljesítésében. t Munka van bőven. Ezután ott fogjuk látni majd a IV. műszak fonónőit és férfiait az MHSZ-klubokban, lőtere- ken, modellezőknél, rádiósoknál, ahol elsajátítják az ismereteket és ugyanakkor a létesítmények szépítése, gazdagítása, a szükségletek biztosítása végett társadalmi munkát végeznek.

Az MHSZ városi vezetősége több mint 300 aktívát kapott a fonodától. Az együttműködési megállapodást aláírta Viskevics Elemér, az MHSZ városi titkára, Tóth József, a IV. műszak főművezetője. Anderkó Lajos alapszervezeti , párttitkár, Varga Margit KISZ-titkár. Spisák Béláné, szakszervezeti műhely bizottsági titkár. Az ünnepélyes aktusnál jelen volt. dr. Szigetiig Tibor, a fonoda igazgatója és Berencsi 'Miklósáé szb-titkár.

Az aláíró felek felkérték a fonoda párt, KISZ-, szak- szervezeti és gazdasági vezetőit. hogy adjanak segítséget a IV. műszak dolgozóinak, szocialista brigádjainak a megállapodásban foglaltak megvalósításhoz, kísérjék figyelemmel munkájukat, dicséretes , kezdeményezésük

teljesítését.

IÍrnia István