Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
1976. február 1., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 I Beszámoló taggyűlésen i Miskolci Közlekedési Vállalat . számú pártalapszervezetében A Miskolci Közlekedési Vállalat III. sz. pártalapszer- ■ vezete január 28-án tartotta meg éves beszámoló taggyűlését. Ebben az alapszervezetben az MKV igazgatóságán dolgozó kommunisták tevékenykednek. A vállalat valamennyi dolgozójával egyetemben — elsőrendű feladatuk a mintegy 200 ezer lakosú megyeszékhely, Miskolc egyre növekvő tömeg- közlekedési igényeinek kielégítése, a város villamos- és autóbuszjáratainak menetrendszerinti közlekedtetése, •— a tömegközlekedés kulturáltságának, kényelmének és biztonságának szüntelen fejlesztése. Mindez nem k i(s feladat, még akkor sem, ha a vállalat tevékenységét, a miskolci tömegközlekedés fejlesztését a városi tanács — sőt, az illetékes megyei és országos szervek is — megkülönböztetett támogatásban részesítik. Ez a támogatás természetes, hiszen a városi tömeg- közlekedés — éppúgy, mint a víz, a villanyáram, a gázellátás stb. — alapvető lakossági szolgáltatás. Olyannyira, hogy nélküle a város élete, a lakosság mindennapi tevékenysége el sem képzelhető. E szolgáltatás „mennyisége” és „minősége” Miskolc egész lakosságának, s a városban nap mint nap százával, ezrével megforduló idegenek, — közte szépszámmal külföldiek — véleményét, hangulatát, közérzetét is közvetlenül befolyásoló tényező. A tö- inegközlekdés zavaraira — — csak egyetlen menetrend- szerinti járat kimaradására, késésére, módosítására, vagy egyetlen járművezető figyelmetlenségére, szabály talanko. dúsára, avagy némelyik ellenőr indokolatlan „szigorúságára” is — tömegesen reagálnak közvetlenül és igen érzékenyen. Mindezeknek tudatában Vannak az MKV igazgatóságán dolgozó kommunisták, Vezetők és beosztottak egyaránt — állapíthattuk meg a Hl. sz. alapszervezet taggyűlésén, — s ennek megfelelően igyekeznek végezni mindennapi nagy és felelősségteljes munkájukat. Mert, — bar a beszámoló fsak utalt erre — az MKV igazgatósága, műszaki, forgalmi és kisegítő személyzete 1975-ben is nagy és nehéz feladatokat oldott meg — Végeredményben sikeresen. Abban, hogy Miskolc ^tömegközlekedése a negyedik ötéves terv időszakában érthetően javult; hogy az MKV f'i, korszerű telephelyre költözhetett; hogy a krónikus munkaerőgondok és más Problémák ellenére is a vállalat ma már naponta mintegy 160 — többségében korszerű és kényelmes — autóbuszt, több mint 40 villamosszerelvényt — zömében csuklós villamost közlekedtet; hogy folyamatosan és egyre jobban gondoskodik a járművek tisztaságáról, karbantartásáról, a hibás gépkocsik és villamosok javításáról; s hogy csökkenő tendenciát mutat a vállalat dolgozóinak szabály tálán kodásából, vagy felelőtlenségből származó közúti baleset — mindezekben ott van az MKV három oártalapszerve- zetének és pártvezetőségének sokrétű, céltudatos, felelősségteljes munkája is. Különösen nagy jelentőségű — bizonyos értelemben meghatározó ebben a III. sz. alap- szerVezet tevékenysége, az igazgatóságon dolgozó kommunisták munkája és magatartása, hisz az egyes osztályokon és főosztályokon dolgozók intézkedéseitől, iránví. tó, szervező, ellenőrző munkájától sok tekintetben függ a vállalat egész tevékenysége. Az ott dolgozók minden intézkedésére, és mindenfajta magatartására „odafigyel” a vállalat egész közvéleménye. A III. sz. alapszervezet politikai munkája pedig bizonyos értelemben orientálja a műszakiak és forgalmink alapszervezetének munkáját is. A III. sz. alapszervezet vezetőségének — egyébként gondosan összeállított és vezetőségi ülésen is megvitatott — beszámolója a vállalati tevékenység ilyen összefüggéseit ugyan nem fogalmazta meg, mint ahogyan — legalábbis a kívülálló számára — hiányzott a beszámolóból a vállalat vezetését, gazdasági tevékenységét segítő politikai munka összképe. sőt annak efiy-egy- ..markánsabb” példájá is. Holott — mint érről az emlékeztető feljegyzések is tanúskodnak — az 1975-ben megtartott 14 vezetőségi ülésen nvolc alkalommal foglalkoztak a vállalat tevékenységét segítő politikai munka feladataival. módszereivel. A beszámoló megállapítása sze- ript is kár. hogy a vezetőségi üléseken megtárgyalt néhány nagyon fontos téma — például a múlt évi terv- feladatok. az anyag- és energiatakarékossági terv eredményei, a szocialista brigádok versenyének értékelése, egy-két személyügyi kérdés — nem került a taggyűlések fóruma elé. A vállalati munka és a pártmunka legfontosabb ösz- szefüégéseivel, gond'aival és problémáival viszont ..bővérűén” foglalkoztak a vitában felszólalók. Bogdánit Lászlóné a vállalati bárt vezetőség nevében értékelte az alapszervezet múlt évi munkáját. Az eredményeit elismerése mellett — többek között — a pártfegyelem es a gazdaságszervező munka javításának szükségességére hívta fel a fi- gj elmei. Cziinmarman Ferenc, az MKV igazgatója — tóoosk közölt — a vadaiul előtt ullo nehezebb feladatok megoldásához és a munkafegyelem megszilárdításához ivén.e az igazgatóságon dolgozó kommunisták segítségéi és minőén tekintetben példamutató magatartását. üvegen Imre munkaügyi előadó a beszámolót értékelve megjegyezte, hogy a „beszámoló nem adott alapos, ál- logó képet az alapszervezet munkájáról... s konkrétabban foglalkozhatott volna a vállalat ez évi legfontosabb feladataival.” Felszólalt a taggyűlésen Farkas György, az MSZMP szolgál talóipari pártbizottságának titkára is, aki — többek közölt — utalt a XI. kongresszusnak a lakossági szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó határozataira, s ezzel összefüggésben a közlekedési vállalatnál dolgozó k ímunislák feladataira. j_.. mtette a vállalat vezetésében tavaly bekövetkezett személyi változások néhány tanulságát is. Kun László szb-titkár az üzemi, munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésére, mint a belső tartalékok feltárásának egyik fontos lehetőségére hívta fe] a taggyűlés figyelmét. Tamaska Ferenc, a pártvezetöség titkára, többek között, a társadalmi tulajdon védelméről, a fegyelmezetlenségek megelőzésének fontosságáról, az üzemanyagtakarékosság nagy jelentőségéről; Suba István nyugdíjas a pártesoportoK, munkájának fokozottabb megbecsüléséről szólt a' taggyűlésen. Filó Sámuel, az alapszervezet titkára — a vitát ösz- szegezve — köszönetét mondott az elhangzott észrevételekért és javaslatokért, amelyeket — mint mondotta — hasznosítani fognak az alap- szervezet további munkájában. A taggyűlés második napirendi pontjaként ismertették a Központi Bizottság határozatát az idén sorra kerülő lagkönyvcseréről. Felolvasták ezzel kapcsolatosan a Központi Bizottságnak a párt szervezeteihez és tagjaihoz intézett levelét, s ismertették az alapszervezet intézkedési tervét a tagkönyvese- re előkészítésére és lebonyolítására, amit a taggyűlés egyhangúlag tudomásul vett, illetve jóváhagyott. Cscpányi Lajos Létszám és szemlélet ft ár bevezetőben szeretnénk hangsúlyozni: tisztelet a kivételnek! De nem jár ki a tisztelet azoknak, akik a munkaidőt, csak munkaviszonynak tekintik. s eszük ágában sincs a műszakot végig dolgozni. S ha valaki emiatt szól, meg is sértődnek, hiszen a kieső időt, az üresjáratot rendjén valónak, természetesnek tekintik. Statisztikai adatok bizonyítják, sokfele és sokirányú (elemzés tanúsítja: a nyolcórás munkaidőből — általában — hat óra tekinthető produktív munkával töltött időszaknak, pedig a munkabért az elveszett, elvesztegetett 120 percért is kifizetik. Ha ez az összeg fizetéskor hiányozna a borítékból, nagy ■lenne a felháborodás, a törvénysértéstől kezdve, ti dolgozók megrövidítéséig minden előkerülne a szótárból csak az nem, hogy az így kifizetett összeg mögül hiányzik a munkából eredő fedezet. Közismert dolog, mindenki által látott, hallott, tapasztalt tény, hogy — itt Borsodban is — a gyárakban, üzemekben a műszak vége előtt 15—20 perccel már sokan a kapuknál várakoznak a munkaidő végét jelző dudaszóra. Az is általános jelenség, hogy. munkaidőben — jóllehet az esetek többségében — főnöki engedéllyel ugyan ügyintéző körúton járnak sokan, vagy éppen a napi bevásárlásokat bonyolítják le. Mások pedig, egész egyszerűen ide-oda sétálgatnak a gyárban, jól illusztrálva a kapun belüli munkanélküliséget, a fegyelem lazaságait, s azoknak a közömbösségét is, akik munkakörüknél fogva élhetnének a felelősségre vonással. S amikor aztán őket vonják felelősségre mert nem megy a termelés, mert akadozik a munka, akkor létszámhiányra, s még sok egyébre , hivatkoznak, magyarázzák a bizonyítványt. Pedig, há jói szétnéznének, csak a kezüket kellene kinyújtani a státuszban levő, de parlagon heverő munkaerő után. Dehát panaszkodni mindig könnyebb volt, mint erélyesen intézkedni, különösen akkor, ha ezt minden következmény nélkül tehették. S ennek az áldatlan helyzetnek azok itták meg a levét, akik becsületbeli ügynek tekintették és tekintik a szorgalmas munkát, a derekas helytállást és kötelességteljesítést. S olykor-olykor keserű zajízzel vették tudomásul, ha a prémium. vagy egyéb jutalom elosztásakor, netán fizetés- emeléskor azok is „tartották a markukat”, akik a munkában nem tanúsítottak ugyanilyen igyekezetei. Aki munkát vállal, ezzej egyben azt is vállalja, hogy fizetése ellenértékét nap mint nap odateszi az ország asztalára. Dg a teljes ellenértékét. s nem annak a fegyelmezetlenséggel." az üresjárattal megkurtított részét. Alihoz azonban, hogy ezeket a veszteségeket egyszer, s mindenkorra leírjuk, elengedhetetlen követelmény érvényt szerezni azoknak a rendelkezéseknek és intézkedéseknek, amelyek a munkaerővel, a létszámmal való gazdálkodásban is megteremtik az egyensúlyt, ami része, egyik fontos feltétele a gazdasági építőmunkának, a hatékonyságnak. A hatékonyság növelését, ennek tartalmas kimunkálását segíti és ösztönzi a január elsejétől érvényes rendelkezés, amit a köztudatban úgy ismernek: a létszámstop ... Sokéves tapasztalatok alapján megalkotott, időszerű rendelkezés látott ezzel a kormányhatározat tál nap vi - lágot, amelynek rendeltetése "egyértelmű: gátat vetni a fegyelmezetlenségnek, megszüntetni az üresjáratokat, egyszóval helyes létszámgazdálkodással, a tartalékok kiaknázásával megalapozni a munka feltételeit. Természetesen1 égy rendelkezés önmagában véve csak eszköz, lehetőség minderre. Alihoz, hogy a gyakorlatban is érvényesüljön, elengedhetetlen követelmény: változtatni a szemléleten, a beidegzödött rossz szokásokon és hagyományokon, a megcsontosodott, .ma már csak akadályt jelentő munkastíluson. Nincs mit tagadni azon, hogy az új rendelkezés igencsak felkavarta a kedélyeket. feltűnően sok és homlokegyenest szembenálló vélemény ütközik egymással, amire feltétlenül oda kell figyelni, szólni kell róla. Egy biztos: a munkások, a kétkezi dolgozók nemcsak helyeslik az adminisztratív létszám növelésének gátat szabó rendelkezést, de egyetértésüknek hangot is adnak. Ez , olyan forrás és szilárd háttér, ami a helyi intézkedések meghozatalához nagyfokú biztonságot jelent minden vezető számára. Őszintén el kell mondani azonban azt is, hogy a vezetők egy része szidja a rendelkezést, mint a bokrot. Háborog és mindenféle érvet egymásra hord igazának bizonyítására, csak éppen azt nem látja be, hogy a rendeletből adódó feladatok pontos végrehajtásával önmagán is segít. Hosszú távon ... Vagy éppen a többletmunkától, az ezzel járó felelősségtől félnek azok, akik ebbe a kategóriába sorolhatók ? ... E gy másik rétege a létszámstoppal szemben idegenkedőknek azok, akik csak panaszkodnak és várakoznak. S mindemellett titkon azt remélik; a végrehajtási utasításban lesz kiskapu, egy résnyi nyílás, mit jól kihasználva, marad minden a régiben, mert —.mint mondják —: „nem kell ezt komolyan venni ...” Csak éppen azt felejtik el, hogy az ilyen magatartás milliókban mért károkat okozhat a népgazdaságnak még akkor is, ha azt „kiskapun" át okozza bárki is. T. F. 25 eitóles Pécs megújúló szigeti városrészében „talpraállt” az ország legmagasabb, huszonöt emeletes lakóépülete, amelynek technológiája újdonságnak számít nálunk. Ez a feszitett vázszerkezet hazai főpróbája, amely a jugoszláv IMS—Belgrad és a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat szellemi tulajdonát képező, szabadalommal védett eljárásokkal valósult meg. A több mint kétszáz cölöpön álló pécsi toronyház szerelését 1974. Novemberében kezdték. ízé a pi Az utóbbi napok, téli. hideg időjárása „meghizlalta'’ a jeget a borsodi folyókon. A Tiszán Tokaj fölött, a Ti- sz&csermelyig tartó, csaknem félszáz kilométeres szakaszon a jég vastagsága meghaladja már a húsz centimétert. A hideg hatására a Tokaj alatti részen is parti jég képződött és megindult az erős zailás is. Szombatra virradóan „beállt” a Hernád is. amelyet Hernádném_titől az országhatárig tartó megközelítőleg kilencven kilóméteres szakaszon borít összefüggő, tíz '■entiméteres jégtakaró. Az idei télen először képződött raarti iég a Saión. Putnok térségében, továbbra is gyakorlatilag teljesen jégmentes a Bodrog, de nem ..állt be” a jég a Héjon sem. Ez a természetes melegvízfolyás még a leghidegebb téli napokon is jégmentes. Szerencsen a cukorgyár mokkakocka üzemében áprilisig tart a gyártás és csomagolás. Olt meg nein fejeződött be a kampány. II61 ires Lé és társai A szarvasmarha telepet kerestem. De az encsi Zója Termelőszövetkezet istállóit a legnagyobb jóakarattal sem lehet korszerűnek nevezni. A „legősibb” már 15 éves, szerfás építmény, a később létesült borjúnevelö is közeleg a 10 éves jubileumhoz. A zárt telepek megszokott és követelt elszigeteltsége itt bizony hiányzik. A telepen — nevezzük így — 22 ember dolgozik. A Lenin brigád. Amikor az országos tejtermelési versenyről értesültek, gyorsan döntöttek: beneveznek. — A múlt évben indultunk a szocialista versenymozgalomban is. eredményeinket most értékelik — mondja Sárközi József bri- gádvezető. — A két istállóban 134 magyartarka tehenet helyeztünk el. Vállaltuk. hogy a 3 ezer literes átlagot, amelyet már kát éve elértünk, tartjuk. Nehéz volt. mert most folyik az állo- mányváltás. Ebben az évben 27 állatunknál csak a második tejtermelés kezdődik. Ez alacsony átlagot, 2500 liter tejet ígér. Az istálló előtt a pótkocsiról silót pakolnak. Emberekkel csak itt találkozunk, hiszen tíz óra van. a hajnali etetés már rég befejeződött. A meszelt istállóban rend van és tisztaság. — A legiobb tehenünk a Lulu. A múlt évben 6204 liter tejet adott, 4,23-as zsírtartalommal. Sorolhatnám, ezeket a hatodik tejtermelésű állatokat, mert a jó átlagot nekik köszönhetjük. Jövőre még több tejet adhatunk, hiszen „beérnek” a fiatal állatok. Eddig nálunk betegség nem fordult elő. pedig még kerítésünk sincs. Itt minden tőlünk függ, a gondozóktól. Nézzen rájuk — mutatott végig az állásokon — megkapnak mindent, s meg is hálálják. Közben a főállattenyésztő, Horváth Csaba is megérkezett. A brigádvezetőjét csendben végighallgatta, s amikor elszól)tolta a munka, akkor jegyezte meg- . — Ilyen emberekre lehet tervezni, mert a célért mindent meglesznek. Már nem fiatalok, de az állató szereidében. megbecsülésében nőttek fel es úgyis dolgoznak. Értenek a jószágokhoz, s büszkék is az eredményre. A korszerűtlen telepen nehéz helyzetben vannak. Ahol tudunk, ott mi is segítünk. Most vásárolunk egy kétszer nyolc állásos ALFA-LAVAL fejöberendezást. hogy fizikai munkájukon könnyítsüiiK. Két embert elküldtünk íeió- tanfolvamra, mert a gép kezelését nem könnyű megtanulni. Ez persze a versenyben is előnyt jelent, hiszen a korszerű berendezés üzem- beállításával 200 literrel nőnek maid az átlasok. ^ szomszédban fürdőt és öltözőt is építünk. — Mennyit várunk? Ügy számoltam, hogv 19S0-ra elérjük a 3 ezer 500 litert tehenenként. De ahogy a gondozókat tanterem, ha rajtuk múlik, lesz az 4 ezer is. (Kármán)
