Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

~ é'ZAK-NÍAGYARORSZÁG 2 1976. február 24., kedd Ülésezett a SZOT elnöksége 8 Napirenden A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen megtárgyalta az Igazságügy­minisztériummal, a Munka­ügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal egyetértésben kidolgozott irányelv-tervezetet a szak­szervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséről és műkö­déséről. A munkában azok­ra a tapasztalatokra támasz­kodtak, amit annál az .10 vállalatnál, intézménynél és ipari szövetkezetnél szerez­tek, ahol már a múlt évben megszervezték a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálatot. Ezeknél a szervezeteknél hasznos munkát végzett a jogsegélyszolgálat, szervezet­tebbé tette a szakszervezeti érdekképviseletet, s ennél­fogva tovább erősítette a szakszervezetek és a dolgo­zók kapcsolatát. A tapasztalatok igazolták, hogy a jogsegélyszolgálat a dolgozók jogainak érvénye­sítésén túl sok utánjárástól mentesíti őket, megkönnyíti ügyes-bajos dolgaik intézé­sét, s csökkenti a munka­helyi hiányzásokat. Ezért kí­vánatos a jogsegélyszolgálat kiterjesztése és továbbfej­lesztése, amelyre nemrégi­ben hozott határozatot a Minisztertanács. 1 gy a már korábban kijelölt vállalato­kon és más szervezeteken felül az ipar, az építőipar, a közlekedés és a mezőgaz­daság területén a kiemelt, valamint az A- és a B-kate­góriába sorolt állami válla­latoknál, továbbá a legalább 600 dolgozót foglalkoztató ipari szövetkezeteknél is fo­kozatosan megszervezik a jogsegélyszolgálatot. Ennek szervezetéről és működésé­ről egységes szerkezetű új irányelv-tervezetet dolgoztak ki. amely 7 fejezetben fog­lalja össze a tennivalókat. Többek között részletesen felsorolja, hogy a jogrend­szer különféle ágazataiban felmerülő ügyekben milyen természetű jogi segítséget kaphatnak a dolgozók. A ter­vezet hangsúlyozza, hogy elsőbbség illeti a dolgozók élet- és munkakörülményeit, s közvetlenül a személyüket érintő ügyek intézését. Hétfőn hazaérkezet Athén­ből ifjúsági delegációnk, amely részt vett a Görög Kommunista Ifjúsági Szö­vetség első kongresszusán. Borbély Gábor, a KISZ KB titkára, a delegáció vezetője megérkezésekor a Ferihegyi repülőtéren nyilatkozatot adott: — Hatévi küzdelmes, meg­próbáltatásokkal teli illegá­lis tevékenység után tartot­ta meg az első legális — s hozzátehetem: nagyon sike­res és eredményes kongresz- szusát a Görög Kommunista Ifjúsági Szövetség. Ereje napról napra nő, befolyása a görög fiatalok között erő­teljesen fejlődik. A több na­pos tanácskozáson megbizo­nyosodtunk arról, hogy a következetes marxista—leni­nista politika, kitartó cse­lekvés, az ifjúság tömegei között végzett aktív munka a görög testvérszervezet si­keres tevékenységének zá­loga. A szövetség a marxiz­mus—leninizmus ideológiája alapján arra törekszik, hogy minél több ifjúmunkást, fa­lusi fiatalt és diákot nyerjen meg a haladás, a béke, a szocializmus ügyének. — Bár kapcsolataink nem újkeletűek, a magyar KISZ delegáció hivatalosan most járt először Görögországban. Ügy véljük, hogy a KISZ részvétele a görög testvér­szervezet kongresszusán je- i lentős állomása volt a ba- I rútság és együttműködés el­mélyítésének, közös céljaink valóra váltásának. Megbe­szélést folytattunk a további együttműködésről, olyan le­hetőségekről, amelyek segí­tik egymás munkájának ala­posabb megismerését — mondotta végezetül Borbély Gábor. Kongresszusi küldöttek Véget értek a Szovjetunió­ban a tavaly decemberben kezdődött területi és körzeti pártértekezletek, a szövetsé­gi köztársaságok pártkong­resszusai, amelyeken megvá­lasztották a február 24-én megnyíló XXV. SZKP-kong- resszus küldötteit. Most, a kongresszus napján az ér­deklődés a küldöttek felé fordul: kik, hol dolgoznak, milyen megbízatás vár rájuk K. Szimonov a kongresszus idején. A XXV. kongresszus küldöttei­nek kétharmada munkás és kolhozparaszt; a többi mű­szaki értelmiségi, író, mű­vész, pártmunkás. A szovjet állam politikáját a követke­ző öt esztendőre a küldöttek olyan társadalmi összetétel­ben határozzák meg, mint amilyen a Szovjetunió Kom­munista Pártja tagságának összetétele. M. Sztrunnyikova Képes összeállításunkkal né­hány kongresszusi küldöttet mutatunk be. Mire e sorok megjelennek, Marija Sztrunnyikova her- szoni fonónő már minden bi­zonnyal néhány ezer kong­resszusi küldött-társával együtt Moszkvában tartózko­dik. Sztrunnyikova szerint az ember értékének legfontosabb mércéje az általa végzett munka. Ö például győzött a IX. ötéves terv határidő előtti teljesítéséért meghir­detett munkaversenyben. Munkatársai, elvtársai egy­hangúlag jelölték kongresz- szusl küldöttnek. Annál is inkább, mivel Marija nagyon népszerű a gyárban, kedves, határozott egyéniség. Külö­nösen nagy gondot fordít fiatal munkatársai szakmai, emberi fejlődésének segíté­sére. Konsztantyin Szimonov az egyik legolvasottabb szovjet író. Alkotásainak fő témája az ember harca a második világháborúban a német fa­siszta területrablók ellen. Fiatal újságíróként megjárta a frontutakat, így saját él­ményei alapján írja a min­den korosztály számára ér­dekes és népszerű könyveit. Az orlovi területen, ahol ma­ga is harcolt és hőseinek többsége is vérzett hazája védelmében, választották Szimonovot a XXV. kong­resszus küldöttévé. Vlagyimir Satalov, Valen- tyina Nyikolájeva-Tyeresko- va és Jevgenyij Ty.iázsel- nyikov Szovjetunió- és vi­lágszerte ismert személyisé­gek. Satalov és Tyereskova a Szovjetunió hősei, Tyjazsel- nyikov pedig a lenini Kom- szomol Közoonti Bizottságá­nak első titkára. Kiemelkedő teljesítményeikért, illetve közéleti munkásságukért vá­lasztotta küldötté őket a moszkvai pártkonferencia. Satalov, Tyereskova, Tvjazselnyikov Eseményekről rövidet! . A GUINEA-BISSAU KÖZTÁRSASÁGBÓL ÉRKEZETT ® Vasárnap Budapestre ér­kezett Armando Ramos Da Silva, a Guinea-Bissau Köz­társaság kereskedelmi mi­nisztere, hogy tárgyalásokat folytasson az országaink kö­zötti gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok megte­remtéséről, az együttműkö­dés lehetőségeiről. TANÁCSKOZÁS HÍJADBAN ® Anvar Szadat egyiptomi elnök és Khaled szaud-ará- biai uralkodó vasárnap dél­előtt és este másfél-másfél órás megbeszélést folytatott Rijadban. Rijadi politikai források szerint a találkozón megvitatták az Egyiptomnak nyújtandó pénzügyi segítség feltételeit, az arab egység el­mélyítésének módjait és a genfi közel-keleti békekon­ferencia lehetséges felújítá­sának kérdéseit. KISSINGER BOGOTÁBAN ® A latin-amerikai körúton levő Henry Kissinger ame­rikai külügyminiszter vasár­nap este — Rio de Janeiró- ból jövet — Bogotába érke­zett. Kolumbia fővárosában alig egy napot tölt. Nyom­ban megérkezése után meg­kezdte tárgyalásait Alfonso Lopez Michelsen kolumbiai államfővel és Indalecio Lie- vano külügyminiszterrel. PORTUGÁLT A ELISMERTE ANGOLÁT ® Ernesto Meló Antunes portugál külügyminiszter be­jelentette: országa elismeri az MPLA vezette Angolai Népi Demokratikus Köztár­saságot és testvéri kapcsola­tokra törekszik . Luandával. A BKP KONGRESSZUSI IRÁNYELVEI ® Bulgáriában közzétették a BKP Központi Bizottságá­nak a párt március végén összeülő kongresszusával kapcsolatos irányelveit. A dokumentum, amelyet vasár­nap ismertetett a rádió és a televízió, és hétfőn közöltek a bolgár központi lapok, nyolc fejezetben tárgyalja Bulgária társadalmi-gazda­sági fejlődésének fő irányait az idén január elsejével kez­dődött hetedik ötéves terv időszakában. Richard Nixon, a*; Egyesült Államok voll elnöke Pekingben tar­tózkodik. Félreértés n« essék: nem turistaként, magánemberként, ha­nem úgy, hogy a Nagy Fal mögött minden vo­natkozásban a legmaga­sabb szinten fogadják Nikon előtt is voltak különös látogatók Pe­kingben. elég, ha s és Henry Jackson ame­rikai szenátorra gondolunk. Ok azonban viszonylag könv- nyen magyarázhatók: Pekingben tárt karokkal fogad­nak minden szélsőségesen szovjetellenes politikust, aki­nek hatalma, befolyása van, vagy lehet a jövőben hazája vonalvezetésének alakulására. Richard Nixon azonban egyik szempontból sem szá­mít ebbe a kategóriába. Mint emlékezetes, külpolitiká­jában voltak pozitív elemek, elnöki tevékenysége <dején megtagadta a múltjára jellemző szovjetellenesség szélső­ségeit. Ráadásul botrányos körülmények között kellett megválnia a hatalomtól, politikai befolyása megsemmi­sült és aligha támad fel valaha is. Mindez jogossá leszi a kérdést: vajon minek köszön­heti az ex-elnök, hogy a Kínai Népköztársaság második embere, Hua Kuo-feng ügyvezető miniszterelnök hosz- j szasan tárgyalt vele és fogadta Mao Ce-tung is? Ha ar­ra gondolunk, hogy a minao ugyanilyen szinten üdvö­zölték Nixon leányát és vejét, a kérdést így is fogalmaz­hatjuk: mi a titka annak, hogy Pekingben valóságos s?e-| mélvi kultuszt építettek ki egy bukott, ma már jelenték- í telennek nevezhető politikus körül? A választ, mint a kínai külpolitika immár minden i kérdésére, erre is csak a pekingi vezetés szovjetellenes- i sége adhatja meg, bizonyos belpolitikai fejleményekkel kombinálva. Ma már nyílt titok, hogy a múlt év végén j Pekingben Ford elnök nem volt hajlandó feladni a szov-| jet—amerikai párbeszédet kínai követelésre és ezt aNagvj Fal mögött alaposan zokon vették. Nixon fogadtatásának j egyik legfőbb célja, hogy e<?y Ford számára fontos idő-j pontban, a választási kampány kezdetén érzékeltesse Ki- j na rosszallását. Az időpont más szempontból sem lehet véletlen. A dá­tum egybeesik egy olyan eseménnyel, amely öt konti­nens figyelmét Moszkvára koncentrálja. Nixon furcsa-1 nosztalgikus fogadása egy ilj'en időpontban még világo- j sabbá teszi, hogy a pekingi miniszterelnöki székben tör- ; tént személyi változás Kínában nem jelent vonalválto- j zást is ... Hua Kuo-feng és Nixon müncheni Franz-Josef Straussra / fify tűs átt­ért ba sét eni thi ige tai telj bó SZ( év vá ad ZtV Zó sél Hu RZ ko tü la SÉ tű m tü sé K Ví ki Sz; aj ifi m V; k k. if e n Sl n Az MSZMP Központi Bi­zottsága agitációs és propa­gandaosztálya ' rendezésében hétfőn a Budapesti Pártbi­zottság Oktatási Igazgatósá­gán országos tanácskozást tartottak a gazdaságpolitikai újságírók, mintegy három­százan. Jelen voltak a köz­ponti napilapok, a Magyar Távirati Iroda, a Rádió, a Televízió, a megyei, az üze­mi és a hetilapok, folyóira­tok gazdaságpolitikával fog­lalkozó munkatársai, ripor­terei, főszerkesztői, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatala, a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége képvi­selői, a megyei pártbizott­—grog—■anKaflWM—BEB—arai» -mm ól országos értekezlete Ságok ideológiai titkárai, a társadalmi és tömegszerve- j zetek, valamint több szak- j minisztérium sajtóosztályá- j j nak vezető munkatársai. [ ]; A tanácskozást Grósz Ká- ! t roly, a Központi Bizottság I agitációs és propagandaosz- j t tályáríak vezetője nyitotta ) meg, majd Győri Imre, a í j Központi Bizottság titkára a 1 , sajtó gazdaságpolitikai tévé- ! \ kenységét elemezte, és szólt ; az időszerű gazdasági és tá- I jekoztatási feladatokról. A tanácskozáson részt vett j Borbély Sándor, a Központi j Bizottság tagja, a KB ipari, j mezőgazdasági és köziekedé- i si osztályának vezetője is. Tsz-vezetik tasácskszása A megyei tanács a terme­lőszövetkezeti és szakszövet­kezeti elnökök, valamint .szakvezetők részére három- * napos továbbképzést szerve­zett, amely tegnap délelőtt 10 órakor kezdődött Miskol­con, az ÉMÁSZ-székház ta­nácstermében. A továbbkép­zés célja az V. ötéves terv és kiemelten az 1976. év ter­melési feladatainak ismerte­tése, politikai, szakmai elő­készítésének segítése. Az elő­adásokra és konzultációkra épülő háromnapos tanfolyam első előadását Szunyogh Já­nos, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese tar­totta: Az V. ötéves terv fel­adatai a népgazdaság tükré­ben címmel. Értékelve a IV. ötéves terv eredményeit elmondotta, hogy gazdaságpolitikánk helyessé­gét az eredmények igazolták. Az ipar mellett kiemelkedő mezőgazdaságunk fejlődése. Növekedtek a terméshoza­mok. elterjedtek a termelési rendszerek, javult- a terme­lékenység. Megyénk kenyér- gabonából önellátó lett, nőtt a kertészeti kultúrák aránya, az állattenyésztésben folyta­tódott a korszerűsítés, a sza­kosodás. A figyelemre mél­tó eredmények mellett azon­ban gazdálkodásunkban még vannak fogyatékosságok, is. Termelékenységünk nem elég hatékony. A ráfordítási költ­ségek nincsenek kedvező arányban a hozamokkal. A termésátlagok terén számos európai ország megelőz ben­nünket. Az elmúlt év nega- tívuma, hogy szarvasmarha- állományunk 9,2, sertésállo­mányunk 29,1 százalékkal csökkent az 1974. évihez vi­szonyítva. Többek között ta­karmányozási problémák, bi­zonytalanság, átvételi gon­dok csökkentették a tenyész- > tői kedvet. Az V. ötéves terv célkitű­zései az eddiginél nagyobb feladatok elé állítják mező­gazdaságunkat. A termelés évi 3,2—3,4 százalékos növe­lése a hazai élelmiszerellá­tást, valamint növekvő ex­portunkat kívánja biztosíta­ni. Célunk a termőföldek ésszerű hasznosítása, a ter­mőképesség, a hozamok nö­velése. a hatékonyság továb­bi javítása. Ki kell küszö­bölni a munkaszervezésből adódó hiányosságokat, javí­tani kell a. vezetés színvona­lát. Mii trágya-felhasználá­sunkat a tervidőszak végére 297 kilogramm/hektárra kell növelnünk. Búzából el kell érni ötéves állagban a 39—40 mázsás, kukoricából a 48—49 mázsás átlagtermést. Cukor­répából a jelenlegivel csak­nem megegyező területen 75 százalékkal több cukoralap­anyagot kell megtermelnünk. Növekszik az évelő pillangó­sok területe, mintegy 70 ezer hektárral és az olajos nö­vényeké 40 ezer hektárral. Az állattenyésztésben a vágóállat 10. a tejtermelés 24 százalékos növekedéséhez kell a feltételeket megterem­teni. 1980-ra az egy tehénre jutó tejtermelés el kell, hogy érje az évi 3100 litert. Cé­lunk az. hogy a termékek összetétele, választéka mind jobban alkalmazkodjon a hazai és külföldi igényekhez. Ennek érdekében a háztáii termelés nyújtotta lehetősé­gek kiaknázását is tovább kell fokozni. Szunyogh János beszéde végén hangsúlyozta: a ’gaz­dálkodás intenzív fejlesztését a termelőüzemek belső tarta­lékai lehetővé, a megválto­zott vilánaazdasáqi tényezők pedig szükségessé teszik, (ha)

Next

/
Thumbnails
Contents