Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

1975. február 24., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 e Készül az i, ' A IV. ötéves tervben az HMÁSZ Vállalatnál' is jelen­tősen megnövekedtek a fel­adatok. A 1'e.jlödés, amely az értékesített villamos energia. l! ban, az árbevétel növekedé­sében, a fogyasztók számának i emelkedésében egyaránt meg­mutatkozott —, változtatást igényel a kollektív szerződés " tartalmában is. Amint ez a 71 ' —75. évi kollektív szerződés J teljesítéséről szóló beszámoló­ból is kiderül, a kollektív ' szerződés az elmúlt, közel öt ' évben jelentősen segítette a l1 vállalat megnövekedett fel- ada tatnak ellátását, cél ki t ű- ^ Zéseinek teljesítését, a dolgo- ' zók életszínvonalának emelé­sét és nem utolsósorban a ' munkakörülmények javítását. , Az elmúlt beszámolási idő. , szak tapasztalatairól az új , követelményekről beszélge- „ tünk Kohányi Pállal, a vál- „ lalat szakszervezeti bizottsá- „ gának titkárával. — Az 1971—75. évi kollek- 1 tív szerződés beszámolóját- már jó előre írásban elküld- 1 tűk az egyes gazdasági egy- i ségekhez, és a megfelelő párt-, ' KISZ- és szakszervezeti szer. f Vekhez. — mondotta többek < között az szb-titkár. — A be.- Számoló új vonása, hogy nincs ' agyonzsúfolva táblázatokkal, így mindenki könnyebben . megértheti, tisztábban látja a . vállalat helyzetét, a továob- „ képzéstől a csökkent munka. „ képességűek foglal kozta tásá- „ ig. A beszámoló fölötti viták , eredményesek voltak és ma már a javaslatok összegezé­sét a munkaügyi osztályon ' „öntik” jóváhagyás előtti for­mába. ) Tartalmas irányelvek — Az 197(1—11)00. évi váíla- ' lati kollektív szerződések el­készítéséhez irányelvek ke­rültek kiadásra, amelyek az • V. ötéves terv folyamán meg­oldandó feladatok teljesítését 1 hivatottak szolgálni. Az új 1 kollektív szerződésnek segíte­nie kell az eszközökkel való takarékos gazdálkodást, a ha­ÉMÁSZ kollektív tékonyság növelését, a mun­kakörülmények javítását. A munkaerő-források „ellaposo. dása” miatt a szakképzés, az átképzés és a továbbképzés kérdéseivel is egyre fokozot­szerződése kai juttatások elosztásánál és a különböző kedvezmények igénybevételénél maximáli­san előnyben kell részesíteni a gyermeküket egyedül ne­velő szülőket, a sokgyermeke­tabban kell foglalkozni. — Nagyon lényeges szem­pont — és erre nemcsak az országos szakmai bértáblázat, hanem az új közgazdasági szabályozók is ösztönzik a vállalatot. — hogy a bér­aránytalanságok rendeződje­nek, a váltóműszakban és a veszélyes munkakörülmények között dolgozók anyagilag is előnyben részesüljenek. Felül kell vizsgálni a fixbérek és mozgóbérek arányát is és tö­rekedni kell a minél nagyobb ösztönzés elérésére. A mun­ka- és üzemszervezés vonat­kozásában is sok még a ten­nivaló. Ehhez a számítástech­nikai eredmények és lehető­ségek kihasználása is kívá­natos. Ezeken keresztül meg­oldható a teljesítmény-köve­telmények, a munkanormák korszerűsítése is. — A létszám stabilizálásá­ra. az általános munkaerő­helyzet javítására irányuló törekvésünk, a törzsgárda- juttaíások, illetve annak le­hető bővítését teszi indokolt­tá. A munkaerőhelyzet is­meretében az új dolgozók be­illeszkedéséi is szeretnénk elősegíteni. Ezzel összefügg az ifjúságpolitikai és nőpoli­tikái határozatok egyre tel­jesebb végrehajtása és annak folyamatos ellenőrzése. A törzsgárdaszabályzatba sze­retnénk beiktatni'azt a^fiata- lökrá nézve kedvező válto­zást. hogy a vállalatunknál dolgozó ipari tanulók 10 éves törzsgárdatagságába a há­rom év tanulóidő is beszá­mítson. — Törekszünk a munkahe­lyek korszerűsítésével, a mun­kakörülmények javításával a munkát könnyebbé és von­zóbbá tenni. A szociálpoliti­seket, a nehéz fizikai mun­kát végzőket és a veszélyes munkahelyen dolgozókat. Következetesebb értékelés — A szocialista brigádok anyagi ösztönzésére, jutalma­zására mintegy félmillió fo­rintot fordítunk és hasonló nagyságú jutalomban része­sülnek azok a munkacsopor­tok, közvetlen termelé.urá- nyítók, akik a munkavédelmi tevékenységben, a biztonság­• technikai munkában kiemel­kedő eredményt mutatnak fel. A szocialista brigádok és a különböző egységek, il­letve egyének versenyében Simon Pál nehézipari minisz­ter szavai szerint értékelünk: „a népgazdasági terv teljesí­téséért még nem jár elisme­rés. az csupán kötelesség.” Az e fölötti rész lehet az elisme­rés, méltatás kérdése. Erinek reális alapja biztosítható, de ez irányítás, vezetés kérdése , is. Több figyelmet fordítunk | a szocialista brigádok mun-1 kajára és szinte „lebontjuk”, mit várunk el tőlük. Az elvá­rás mellett, a teljesítéshez természetesen, ha szükséges a jó brigádoknak segítséget is nyújtunk. — A további tervekhez, fejlődéshez jó alapot teremt­hetnek az elmúlt öt; év ked­vező .vállalati eredményei. Ennek ismeretében hosszú idő után ismét megpályáz­hatjuk a Kiváló Vállalat cí­met, aminek politikai jelen­tőségét, tartalmát igazán az adja. hogy a kongresszus tisz­teletére, felszabadulásunk 30. évfordulójára lett sikeresebb a vállalat tevékenysége. Buciiért Miklós r Az Építésügyi*- és Város- fejlesztési Minisztérium ve­zetői megvizsgálták az építő- és építőanyagipar hosszú tá­vú fejlesztési céljainak és' az ágazat V, ötéves tervének összhangját, és meghatároz­ták a legfontosabb feladató- i kát. A népgazdaság V. ötéves tervének megfelelően az épí­tőipar ebben az időszakban évente 5,5—6 százalékkal bő­víti termelését, ezen belül az ÉVM vállalatok 0,8, a taná­csi vállalatok 5,7, az építő­ipari szövetkezetek 5.4 szá­zalékkal. A korábbinál job­ban figyelembe veszik az egyes építési szektorok, szer­vezetek műszaki-gazdasági lehetőségeit, az építési igé­nyek összetételében, kielégí­tésében egyaránt, hogy ru­galmasabban alkalmazkod­hassanak a változó igények­hez. A népgazdaságnak kü­lönösen fontos állami nagy- beruházásoknál az előző terv­időszakhoz viszonyítva mint­egy 70 százalékkal nagyobb építési feladatot kell elvé­gezni. Az építőipari ágazathoz tartozó szervezetek, ebben a tervidőszakban 240 ezer la­kást építenek tel. Ebből az EVM vállalatai 190 ezret, a tanácsi vállalatok 18 ezret, és az építőipari szövetkeze­tek 34 ezret adnak át. Az építőipari ágazatba tartozó szervezetek is építenek csak­nem 20 ezer lakást, a kis­ipari és lakosság kivitelezé­sében pedig mintegy 175 ezer új otthonnal számolnak. A népgazdasági tervnek meg­felelően a lakásépítkezéshez kapcsolódóan mintegy 20 ■ milliárd forint értékű mun­kával bővítik a vízellátást, a szennyvíztisztító kapacitá­sokat, és a csatorpaháló/.atot. Az épületfenntartás! munká­kat évente 0—0,5 százalék­kal növelik (az előző terv­időszaknál kétszer gyorsabb ütemben), s ennél is dinamikusabban, évi 7,5—8 százalékkal a lakások, a köz­épületek és az egészségügyi létesítmények fenntartását. E fontos igények kielégítésé­re elsősorban a tanácsi szö­vetkezeti építőiparnak kell jól felkészülni. Ilii i „több mutatók” már a százmillió felett iárnak Zárszámadás a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz-ben A KILENC és félszáz tsz- i tagot befogadó nagyterem • hiányában, két részközgyű­: lésen tartotta meg zárszám­• adását a megye egyik legna­gyobb, országosan ismert kö­zös gazdasága, a mezőkeresz­’ tesi Aranykalász Termelő­| szövetkezet. A tagság egyik • I fele pénteken, majd a másik " | fele szombaton tette mérleg­■ re az 1975-ös gazdálkodás ' eredményeit, s az egész IV. ötéves terv nagyszerű fejlő- i dését. > j A zárszámadás „második 5 felvonásán” a szombati rész­• j közgyűlésen ott volt dr. La- ! j dányi József, a megyei ta­• i nács elnöke, a megyei párt- ■ j végrehajtóbizottság tagja, : i Makó József, a Mezőkövesdi 1 járási Pártbizottság első tit- l kára, dr. Németh Pál, a me­gyei TESZÖV titkára, Antal Simon, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagja, a i szomszédos VII Pártkong- . resszus Tsz 'elnöke, dr. Szi- , í lágyi János, a járási hivatal elnöke és Kiss Imre, áfész- ; I elnök, a kerület országgyű­lési képviselője. Csehszlová­kiai vendégek, a Nova-Bold- . vai Termelőszövetkezet kül­döttei is részt vettek a zár­számadáson. Vitai Ottó, a párlalapszer- vezet titkára nyitotta meg a részközgyűlést, majd Kiss Bertalan tsz-elnök ismertette a vezetőség elemző, egy egész tcrvciklus gazdálkodását kri­tikusan vizsgáló beszámoló­ját. Egy hat és fyl ezer hek­táros, nemcsak méreteiben nagy, s jó adottságokkal ren­delkező, de a gazdálkodás színvonalában is a legjobbak közé tartozó gazdaság nagy­szerű fejlődéséről adhatott számot a beszámoló. A „főbb mutatók” már a százmilliók felett járnak eb­ben a mezőgazdasági nagy­üzemben. A tsz öszes vagyo­na, ami az elmúlt tervcik- lusban 59 millió forinttal növekedett, meghaladja a 1(19 milliós értéket. A IV. öt­éves tervben — a Mezőségi Sertéskombinát építésében vállalt résszel együtt — 90 millió forint értékű beruhá­zást valósítottak meg. Hal­mozott. termelési értekük, amely Í971-ben 92 millió fo­rint volt, 1975-ben megköze­lítette a 124 milliót. öt év alatt az egy 10 órás munkanapra jutó kereset 107-ről 147 forint 95 fillérre növekedett, s 1975-ben az egy dolgozóra jutó évi jö­vedelem már 34 360 forint volt. AZ ARANYKALÁSZ TSZ minden vonatkozásban telje­sítette, sőt túlteljesítette IV. ötéves tervét, s szilárd ala­pokat teremtett ahhoz, hogy az V. ötéves terv megnöve­kedett feladatait is sikeresen valósítsa meg. Növénytermesztésben a tervezett átlagterméseket ma­gasan túlszárnyalták. Búzá­ból annak idején még csak a 31 mázsás átlagtermés elérése volt a cél, s tavaly a rend­kívül kedvezőtlen időjárás ellenére is már a 39,5 má­zsánál tartottak. A harma­dik ötéves tervhez viszonyít­va a negyedik ötéves terv­ben búzából például 274. ár­pából li)S, napraforgóból 151 százalékkal értékesítettek többet. Az állattenyésztés mé­retei és hozamai is rengete­get fejlődtek. A tejtermelés éves állaga 653 tehénné! már a 3000 liter felett jár, sőt a szakosított telepen az egy te­hénre jutó tejhozam már 3262 liter volt az elmúlt, év­ben. A juhászat áruértéke­sítése a tervciklusban 173 százalékkal, a törzsbaromfi tenyészeté pedig 495 száza­lékkal növekedett. Az ötödik ötéves tervben a célok, a tervek ennél is sokkalta nagyobbak. Amint a beszámoló is hangsúlyozta: a nagyobb feladatok teljesí­tésének biztosítéka a dolgo­zók szorgalma, a tsz-ben dol­gozó 19 szocialista brigád, a megteremtett szilárd alapok, a jó gépesítés, a jó üzem és munkaszervezés, amit tovább tökéletesítenek. A népgazda­ság érdekeit szem előtt tart­va. az új tervciklusban bú­zából 43. árpából. 42, kuko­ricából 65, pillangósokból 90 mázsás átlagtermés, s tehe­nenként 3S00 literes tejter­melés elérése a cél. A megyei párt- és tanácsi vezetés elismerését dr. La­dányi József tolmácsolta az Aranykalász Tsz-nek. Fel­szólalásában beszélt a megye mezőgazdaságának eredmé­nyeiről és feladatairól. Hang­súlyozta, hogy énnek a tsz- nek, amelynek eredményei, adottságai és üzemméretei is meghaladják a megyei átla­got, az V. ötéves terv fel­adataiból vállalnia kell a ráeső részt, s ez még haté­konyabb gazdálkodásra, a belső tartalékok feltárására kötelez. A ZÁRSZÁMADÁSON a tsz-ben folyó szocialista munkaverseny legjobbjai­nak. az öt legjobb szocialista brigádnak és a három leg­jobb kerület dolgozóinak ju­talmat adlak át. A brigádok versenyének (1000 forintos, első díját a Dózsa állatte­nyésztő brigád, a legjobb ke­rület címet, s a vele járó 15 ezer forintot a II. kerület dolgozói nyerték. (p. s.) Jcsztrcpszlíi József lángvágóval „darabolja” a leselejtezett, tcherva­gont. Kiselejtezett tehervagonok állnak a síneken. Szép sorban egymás után. Kiszolgáltatva, védtelenül várják a lángvá­gók, a kalapácsok, a külön­böző szerszámok támadását. Számukra ez az utolsó ál­lomás ... A vagonok, ame­lyek ki tudja hány éven ke­resztül szállították a megye, s az ország határain túlra is terhüket, utasaikat, bevégez­ték... * A tél, a hirtelen jött szél­lel, a faggyal, s az egyik pil­lanatról a másikra mindent belepő hóval sok bosszúságot, okozott itt. a sátoraljaújhelyi bontóban. Lehetne a munka, az itteni munka jellemzőit sorolni — évszakonként is. Nem érdemes. — Nem lehet itthagyni a melót, hiába dermed el a kéz — szól le valamelyikük a félig szétszerelt kocsiról. — Hogy mit jelent nekünk .a tél? Jöjjön ide, egy-két napra, aztán megtudja ... Ilyen és ehhez hasonló megjegyzések szállnak az em­ber után. Nem ellenségesen fogadják itt az idegent. A megjegyzések sem ellensége­sek, inkább — tárgyilagosak. Negyvenhármán dolgoznak ezen a telepen. Munkájuk a már személy- és teherforga­lomban egyaránt használha­tatlan vasúti járművek: te­her-, személy- és postako­csik szétszerelése, szétbontá­sa. — Ha egy szerelvény be-' érkezik, először is a bontók veszik kezelésbe — mondja Béres András művezető. — Utánuk jönnek a lángvágók, a vasrakók. azaz darukötö­zők. s legvégül a lakatosok. Nem érdejnes nehézségi fo­kot keresni e négy beosztás között. Megvan itt mind­egyiknek a nehézsége, ám ami egyaránt sújtja vaía- mennyiüket: az időjárás: Mint például most a hideg. A munka, különösen ilyen­kor télen talán még nehe­zebb. A deres vasra szinte ráragad az ember; a vasra, amely átsüt a védőkesztyűn, szinte magához köti a szer­számot, s a szerszámot tartó kezet. * A szakállas, kalanos fiatal­ember, Jesztrevszki József hat éve van itt. — Hazudnék, ha azt mon danám: szerelem ezt a szak­mát. Egyszerűen csak meg­szoktam. Megszoktam a va­gonokat, a monoton, egyhan­gú melót, megszoktam a mun­katársakat. Mégis úgy ér­zem. valahogy megférek itt. Nem nagyon vágyom sehová, bár szakképzettségemnél fog­va, — ha nagyon akarnék — elhelyezkedhetnék másutt is. Tudja, nagyon sok munkahe­lyen minden embernek az ad­ja a sikerélményt, ha látja, valami „egész” kerül ki a ke­ze alól. Nálunk pont fordít­va van. Ezek a kocsik, ame­lyek lefutották a maguk ide­jét és elérkeztek ide, az utolsó állomásra — csak da­rabokban kerülnek el innen. Külön a kerékpár, a faanyag. , az alkatrészek, a vasak... — A laikus számára min­den kocsi egyforma. Egészen mgs véleménye van erről az itt dolgozóknak. Erdélyi Ist­ván például tizenhét éve dolgozik .a bontóban.. — A posta- és a személy- kocsik vágása a legkeményebb munka. A gőz, pontosabban az ólomgőz nem tréfál sen­kivel. Jelenleg négyen va­gyunk letiltva ezekről a ko­csikról. Bár van védőfelsze­relés. gázálarc, nem jó abban dolgozni. Az ember csak sze­di a levegőt, a tüdeje ki­szakad, de hát ezt máskép­pen nem lehet megoldani. Nyáron a meleg miatt még rosszabb. Mégis kell csinálni. hiszen ebből élünk... \ A nehéz munkakörülmé­nyek ellenére azért igyekez­nek az itteniek kedvében járni. Jelenleg folyik az öltö­zők, mosdók felújítása. — Sajnos nagy nálunk a fluktuáció — mondja Tóth Endre szertárfőnök: — A múlt év utolsó két hónanjá- ban tízen mentek el. Most januárban öten jöttek hoz­zánk. Mégis ilyen körülmé­nyek ellenére — úgy érzem — eredményesen zártuk az elmúlt ével. Több mint 22: millió forint termelési érté­künk volt: Ez csaknem 1270 jármű „szétszedését” jelenti. A felhasználható alkatrésze­ket a MÁV jármű- és kocsi­javító üzemeihez szállítjuk. Szerződésünk van a Kohá­szati Alapanyag-feldolgozó Vállalattal, amely a már fel nem hasznáható vashulladé­kot átveszi tőlünk. * A sátoraljaújhelyi bontó idén is hasonló termelési ér­ték elérését tervezi. A fluk­tuáció. a nehéz munkakörül­mények ellenére is „tartani fogják” tervüket. Naponta érkeznek az utolsó állomás­ra a toher-. személv- és n c.„ takocsik; az itt dolgozók — elviselve az. időjárás viszon­tagságait. naponta bizonyíta­nak, vizsgáznak: helytállás­ból... jPuszfafalvi Tivadar I

Next

/
Thumbnails
Contents