Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-20 / 43. szám

■» É'ZArí-MAGYARORSZÁG 2 i­1976. február 20.. péntek Eseményekről röviden EiiiUt a hallani külügyminiszter • j int a brit külügy- fy\ minisztérium szó- ' ’ 1 vivője közölte, Dimka ezredes, a múlt heti nigériai puccskí­sérlet vezetője még feb­ruár 13-án felkereste Nagy-Britannia lagosi Jömegbízottját (nagykö­vetét) és arra szólította fel, hogy továbbítson! egy üzenetet az Angliá­ban élő Gowon tábor­noknak, akit 1975 júliu­sában távolítottak el az ország éléről. A nagy­követ megtagadta a ké­rés teljesítését Dimká- lól, aki három fegyve­res kíséretében érkezett a nagykövetségre. Dim­ka nagy vonalakban is­mertette készülő akció- • jának céljait, nevek em­lítése nélkül. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a Közpon­ti Bizottság székhazában fo­gadta Max van der Stoelt, a Holland Királyság külügy­miniszterét. Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke ugyancsak csütörtö­kön az Országházban fogad­ta a holland külügyminisz­tert. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke hivatalában szintén csütörtökön fogadta a holland diplomácia veze­tőjét. A szívélyes légkörű talál­kozókon jelen volt Púja Fri­gyes külügyminiszter, Beb- rits Anna, a Magyar Nép- köztársaság hágai nagyköve­te, valamint Jan Kneppel- hout, a Holland Királyság budapesti nagykövete. Max van der Stoel, a Hol­land Királyság külügymi­nisztere — kíséretének tag­jaival együtt — csütörtökön elutazott Magyarországról. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminisz­ter, Nagy János külügymi­niszter-helyettes és a Kül­ügyminisztérium több veze­tő munkatársa. Jelen volt a búcsúztatásnál Bebrits An­na, a Magyar Népköztársa­ság hágai és Jan Kneppel- hout, a Holland Királyság budapesti nagykövete. Dr. Max van der Stoel meghívta Púja Frigyest, hogy tegyen hivatalos láto­gatást Hollandiában. A ma­gyar külügyminiszter a meg­hívást köszönettel elfogadta. KAIRÓ ® Az egyiptomi csapatok csütörtökön, az előirányzott ütemtervnek megfelelően el­lenőrzésük alá vonták a Sí- nai-félszigeten létesített ütkö­zőkörzet északi részét. Az említett térségben az ENSZ rendkívüli erői állomásoztak, s most ettől a térségtől ke­letre építenek ki új állásokat. Az ütköző övezet déli része már hosszabb ideie egyipto­mi ellenőrzés alatt van. ÉPÍTŐIPART SZIMPOZION Lisszabon holtponton l zerdáról csütörtökre virradóra tartott rend­kívüli ülésén a por­tugál fegyveres erők legfel­ső forradalmi tanácsa két fontos kérdésről tárgyalt: az országban esedékes parla­menti választásokról, vala­mint az Angolai Népi De­mokratikus Köztársaság tör- ’ vényes kormányának diplo­máciai elismeréséről. Az ülés után közölték, hogy a forradalmi tanács to­vábbi hatvan hosszabbította nappal meg­az alkotmá­ny Csütörtökön dán építőipari szimpozion kezdődött a Tech­nika Házában, ahol dán szak­emberek számolnak be leg­újabb építőiDari eredménye­ikről. Az előadássorozatot dr. Valkó Endre, a MTESZ fő­titkára nyitotta meg. majd Ivar Norgaard, Dánia külgaz­dasági minisztere és Bondor József építésügyi és városfej­lesztési miniszter mondott ünnepi beszédet. Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni miniszterelnök (bal oldalt) háromnapos, hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köz­társaságba érkezett. A kölni repülőtéren Helmut Schmidt kancellár fogadta. egy dt ■Tkot AGYONLŐTTEK ^ Henry Kissinger, az Egye­sült .Államok külüsvminiszte- re csütörtök délután latin­amerikai kőrútjának harma­dik állomására, Brazíliába érkezik, miután 83 óra alatt „letudott” két országot, Vene­zuelát és Perut. (Caracasban egy diákot agyonlőttek ami­att. mert a látogatás ellen tiltakozott, az országos fel­háborodás miatt szerdán be­zárták a középiskolákat.) Ha det&GS ökhen tés Szocialista javaslat SÚLYOS CSAPÁS LEHET © Második és harmadik ol­vasásban tárgyalta meg csü­törtöki egész napos ülésén a szövetségi gyűlés a lengyel— nyugatnémet megállapodáso­kat. A ratifikációs törvényja­vaslatot ismét megindokló Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter nyomatékosan figyelmeztette a jobboldalt, hogy a megállapodások el­utasítása súlyos csapást mér­ne a lengyel—nyugatnémet kapcsolatokra, és ennek hosz- szabb távon is káros követ­kezményei lennének. A közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről foly­tatott tárgyalások csütörtö­kön megtartott 94. plenáris ülésén D. N. Hlesztov nagy­követ, a szovjet küldöttség vezetője előterjesztette és közvetlenül a tanácskozás után a szovjet küldöttség szóvivője sajtótájékoztatón közölte: Hlesztov nagykövet a csehszlovák, az NDK, a lengyel és a szovjet küldött­ség nevében terjesztette elő a szocialista országok újabb módosító javaslatát. Ez fi­gyelembe veszi a NATO-ál- lamok eddigi javaslatainak több lényeges pontját, s így jelentős lépést, tesz abban az irányban, hogy a haderő­csökkentési tárgyalásokon kölcsönösen elfogadható megállapodás jöjjön létre. A szocialista országok tovább­ra is az 1973. november 8- án előterjesztett egyezmény- tervezet alapján állnak. A most benyújtott módosítás elősegíti a kölcsönös érdekű megegyezést. A szóvivő nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az újabb szocialista kezdeményezés célja konkrét eredmények elérése. „Bizonyos értelem­ben — mondotta — kompro­misszumos javaslatról van szó. Reméljük, hogy a NATO- országok megfelelően rea­gálnak a kezdeményezésünk­re.” Tudósítók kérdéseket tet­tek fel arra vonatkozóan, hogy a módosító javaslat milyen elemeket tartalmaz. A szovjet szóvivő tekintet­tel a tárgyalások bizalmas jellegére, elzárkózott konk­rétumok közlésétől. A nyugati küldöttségek szóvivője mindössze annyit közölt, hogy a szocialista or­szágok kezdeményezését a NATO-államok gondosan ta­nulmányozzák. A legközelebbi plenáris ülést február 26-án tartják. A ban levő mandátumát. A lé­pést hivatalosan nem indo­kolták, de iisszabonj politi- j kai megfigyelők ebből szin­te egyöntetűen arra követ- j keztetnek, hogy elhalasztják az eredetileg április 25-re tervezett törvényhozó nem- I zetgyűlési választásokat. Bár ez új fejlemény Portugália I rendkívül képlékeny belpo- | litikai életében — a határo- * zat nem keltett különösebb meglepetést. A hatalom csú­csán álló katonai testület, az MFA soraiban hónapok­kal ezelőtt megbomlott egy­séget eddig még nem sike­rült visszaállítani. z MFA viszonylagos bénultságára utal az a tény, hogy ezúttal sem tudott döntést hozni egyko- j ri gyarmata, a népi Angola1 elismerésének kérdésében. Az O Diario lisszaboni lap szerint Portugália az elis­merés további halogatásával lehetetlen helyzetbe kerül, hiszen a vezető tőkés álla­mok egymás után elismerik a luandai kormányt. A lap úgy tudja, hogy Gomes ál­lamfő, a forradalmi tanács határozata alapján, ismétel­ten megpróbálja rávenni a Sa Carneiro vezette néppár­tot, valamint a Soares ve­zette szocialistákat, hogy ne gördítsenek további akadályt az elismerés útjába. A kö­vetkező napokban derül ki, hogy a portugál vezetés ké­pes-e elmozdulni a bel- és külpolitikai holtpontról. Kiférni éve született In léfa K run Béla egy kis erdélyi faluban, Leién született 1886. február 20-án. Iskoláit Zilahon, majd Kolozsvárott vé­gezte. Az érettségi után újságíróként dolgozott. Tizen­hat éves korában belépett a Szociáldemokrata Pártba esettől kezdve élete összeforrt a munkásosztály harcával. 1908-ban már az erdélyi munkások vezetői közt találjuk. A világháború kitörése után a frontra került. 1916 tava­szán fogságba esett. Hamarosan megtalálta az utat orosz elv­társaihoz és 1917 tavaszán bekapcsolódott a tomszki párt- szervezet munkájába, segítette a szocialista forradalom elő­készítését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Petrográdba — a mai Leningrádba — utazott, ahol Lenin fontos feladatot bízott rá: a Szovjet-Oroszország területén tartózkodó magyar hadifoglyok közti kommunista agitációs és szervező munka vezetését. Nem maradt magára ezzel a roppant feladattal. Olyan kiváló forradalmárok segítették, mint Szamuely Tibor, Münnich Ferenc. Pór Ernő, Vántus Károly, Seidler Ernő, Velük alakította meg 1918. március 24- én az első magyar kommunista csoportot. Kun Béla és elytársai erőfeszítéseinek eredményeként mint­egy százezer magyar hadifogoly lépett a Vörös Hadsereg so­raiba és harcolt az orosz és külföldi ellenforradalmárok el­len. Ö maga is több csatában vett részt. Tisztában volt azonban azzal, hogy a forradalomnak elsősorban idehaza van rá szük­sége. 1918 novemberében — elvtársaival együtt — hazatért. Az ő kezdeményezésére alakult meg — 1918. november 24-én — a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az „őszirózsás forradalom” eredményéként létrejött nép­köztársaság nem volt képes megbirkózni azokkal a problé­mákkal, amelyeket a nemrég összeomlott monarchia hagyott örökül. Érlelődtek az új forradalom feltételei. A kommunis­ták tábora gyorsan növekedett, szaporodtak a sztrájkok, tün­tetések. Az egyik ilyen incidens ürügyén — 1919. február 20-án — a kormány parancsot adott a kommunista vezetők letartóztatására. \ A budapesti Gyűjtőfogház —, ahol a letartóztatottakat őrizték — az új forradalom főhadiszállásává vált. Kun Béla itt értesült arról, hogy a csepeli munkások elhatározták: fegyverrel szabadítják ki őt. Erre már nem került sor. 1919. március 21-én győzött a szocialista forradalom. Megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. Mindössze harminchárom éves volt, amikor az ország élére került. A legnehezebb feladatot vállalta: a külügyi népbiztos posztját. Olyan helyzetben, amikor a tőkés világ valamennyi nagyhatalma el volt szánva arra, hogy megakadályozza a kommunizmus további elterjedését. Az antantországok ruti­nos, tapasztalt diplomatáit is meglepte, hogy milyen körül­tekintően és ügyesen használt fel minden lehetőséget a mun­kásállam javára. Tevékenysége nem korlátozódott a külügyekre. Valójában j ő volt a Tanácsköztársaság első embere — ezt barát és el­lenség egyaránt elismerte. Ö mondta ki a döntő szót a for­radalom létkérdéseiben. Valamennyi fronton személyesen buzdította a katonákat, részt vett a hadműveleti tervek ki-1 dolgozásában. Küzdött a belső ellenforradalom és a vezető szervekben megnyilvánuló ingadozás, pánikhangulat ellen. Elméleti kérdésekkel is foglalkozott: döntő szerepe volt a párt programjának kidolgozásában. Mindemellett jutott ideje ! arra is, hogy gyűlésekre! járjon, állandó, kapcsolatot tartson j a munkásokkal. Beszédeit egykori hallgatói ma is úgy emle-! getik, mint életük felejthetetlen élményét. ‘ ' .................. * * n­É l ete tragikusan ért véget: a Szovjetunióban a harmincas, években a személyi kultusz nyomán kibontakozó tör­vénysértések áldozata lett. Emlékét az utókor a nagy forradalmárokat megillető tisz­telettel övezi. Gy. Az aktualitások legyében A MTESZ melyei programjából j a z amerikai képviselőhöz két demokrata tagját je- Ut lentös pénzösszegekkel vesztegette meg a dél-ko- 1 reai kormány — jelentette csütörtökön vezető helyen a Washington Post. Robert Leggett, a parlament honvédelmi-, Joseph Kaddabbo pedig költségvetési bizottságának a tagja. A képviselők mellett az ügy szereplője Suzi Thomson, Carl Albertnek, a képviselőház demokratapárti elnö­kének munkatársa. A csinos elvált asszony dél-koreai politikus lánya, aki szerény jövedelme ellenére fény­űző összejöveteleket rendez, s több ízben kísért el amerikai politikusokat dél-koreai, illetve tajv'ani. lá­togatásra. Az asszony ismerősei között tartják számon — a lap szerint — Jung Van Kím-et, a dél-koreai hírszerzés washingtoni főnökét. Az ügy kivizsgálását az FBI-ra bízták. Harmincféle egyesületet tö­mörít a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége. Megyénk sokfé­le adottságát, fejlett iparát fejezi ki az a tény, hogy a MTESZ Borsod megyei Szer­vezete huszonöt egyesület munkáját irányítja. Tevékenységére jellemző, hogy mindig az aktualitások jegyében dolgozik, időnként pedig útmutató szerepet vál­lal. Rendkívül érdekes a megyei szervezet idei prog­ramja is. A január még egyesületi, intéző bizottsági, elnökségi ülésekkel telt. A decemberben megválasztott új vezetőség távlati, négy évre szóló programtervet készített, meghatározta a szervezet törekvéseit. Elké­szültek az 1976-os tervek is, amelyek megvalósítására nem sokat kell várni. Az elnökség mellett működő környezetvédelmi bizottság például már február 16-án megtartotta első rendezvé­nyét. A téma aktuális, so- kákat érdeklő: a környezet- védelem biológiai alapjairól volt szó. Ezt követte a Ma­gyar. Karszt- és Barlangku­tató Társulat észak-magyar­országi területi osztályának és a Magyar Hidrológiai Társaság hidrogeológiai szak­osztályának ülése, amely a miskolciak szempontjából különösen érdekes, hiszen a bükki karsztvizek hasznosí­tása a város vízellátását te­kintve létfontosságú. A Ne­hézipari Műszaki Egyetem a színhelye a következő, szin­tén februári rendezvénynek. A bányamérnöki kar tudo­mányos diákköre- és a Ma­gyar Geofizikusok Egyesüle­te Alföldi Csoportjának ren­dezvényén az egyetemi ta­nárok. szakemberek mellett szót kapnak az egyetemisták is. A szélesebb közönség. szá­mára április elején kiállí­tást rendez a MTESZ Mis­kolcon. A berlini Büro­maschinen cég megbízásából állítják ki a legújabb típusú irodagépeket. Az elnökség terve, hogy erősítse, illetve bővítse nemzetközi kapcso­latait. Tavaszi program lesz annak vizsgálata, bogy a csehszlovák, illetve ' bolgár testvérszervezetekkel való együttműködésnek milyen kihatásai lehetnek Borsod vegyiparára. Az egyesületektől sorra ér­keznek a javaslatok a bor­sodi műszaki hetek rendez­vényeire. A MTESZ immár 14. alkalommal rendezi meg a műszaki heteket, feltehe­tően a korábbiakhoz hasonló sikerrel. Minden évben va­lamilyen aktuális gazdaság- politikai téma köré csopor­tosítják a rendezvényeket. A május 4-én kezdődő és jú­nius 15-én befejeződő idei | programsor alapgondolata,; mondhatni jelmondata a kö­vetkező: Takarékos, energia- gazdaságos műszaki fejlesz-; téssel segítsük elő a na­gyobb hatékonyság realizá­lását az ötödik ötéves terv időszakában Borsodban. Csak néhányat említünk a megyei elnökséghez, beérkezett té­majavaslatokból. A szervé-, zés hatása az alkalmazotti: létszám alakulására az LKJVl szállítási gyáregységében. A járműjavító ipar állóeszköz-' gazdálkodása, fejlesztése. Az, energiatakarékosság egyéves j tapasztalata az LKM közle­kedési gyáregységében. A HCM és a környezetvédelem. E címek mögött olyan fel­mérések, javaslatok állnak,: amelyek alapos, nagy mun­kát követeltek a majdani előadóktól, a témák .ió isme­rőitől, a szakemberektől. At\ egyes témákból levont ta­nulságok nagy gazdasági I eredményeket hozhatnak: aZ idei műszaki hetek program» ja különösen nagy lehetősé­get tartogat, hiszen a taka­rékosságnak millió fortélya van, s az ötletek sok eset­ben milliárdokat érnek. A magyar munkásosztály hősies erőfeszítései nem bizo­nyultak elegendőnek az ellenséges túlerővel szemben, 1919-[ augusztus 1-én, a Tanácsköztársaságot megdöntötték. Kun j Béla emigrálni kényszerült. A Szovjetunióban talált új ha­zára, ahol a Kommunista Internacionálé egyik vezetőjeként dolgozott. /Nem törődve a veszéllyel, gyakran hagyta el a Szovjetuniót, hogy átadja tapasztalatait a kommunista test": vérpártoknak. Különösen sokat tartózkodott — illegálisan — Bécsben. Az üldözött, illegalitásba szorított magyar párt új­jászervezésén fáradozott itt, Landler Jenővel, Lukács György- j gyei, Révai Józseffel és a KMP más vezetőivel együtt. A Kommunista Internacionáléban különböző tisztségeket; viselt. A húszas években az agitációs és propagandaosztályt í vezette. 1929—1934. között a Balkán-titkárság vezetője volt. ; Segítette a bolgár, román, jugoszláv, görög kommunisták j harcát. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents