Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
1976. Jan. 11., vasárnap CSZAK-MAGYÄRORSZÄG 3 Erősödött a KISZ kommunista jellege ve ány 197Í lisz ■séi; Beszélgetés Török Lászlóval, a megvet KlSZ-b'zottsag első titkárával ene IZlU. voll] . VI: ;nii jva bü iik tap irta pes Idén ül össze a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa. Ez a tanácskozás jelentős eseménye az iíktajúsági szövetség éleiének, így hát rangjának megfelelően készül rá Borsod megye fiatalsága, valamennyi K1SZ- szervezete. A megyei K1SZ- bizottság is számvetést készít zéSjröla, mit tettek az 1971. november 8-i küldöttértekezlet óta, s ebben a számvetésben mindenképpen helyt kap az, hogy az eltelt négy esztendőben bekövetkezett társadalmi, gazdasági és kulturális mai eredményekben benne van a fiatalok tevékenysége is. Megyénk KISZ-tagjai, dolgozó és tanuló fiataljai aktívan részt vettek feladataink megoldásában. KlSZ-szervezeteälrfl éré szó yei riu szál ink az elmúlt években tovább ,oii erősödtek, szilárdult kommunista jellegük, nőtt lömég- befolyásuk, fokozódott politizáló tevékenységük. Ilyen eredmények birtokában készül Borsod ifjúsága a me- jejgyei küldöttgyűlésre, majd lék azt követően a KISZ IX. , 1 kongresszusára, élv Most, három hónappal Ilii' alff ISO” dik ,is# ton véli b at ott' éf baf év1 -ek a tanácskozás előtt arról beszélgettünk Török Lászlóval, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkárával, hogyan készül megyénk több mint hatvanezer KISZ-lagja a kongresszusra, mit tettek azért, hogy a korábban megjelent határozatok, megvalósuljanak. — Mikéin alakult Borsodban az ifjúság társadalmi szerepe, eszmei, politikai, erkölcsi helyzete'.' > — Megyénkben több mini. 170 ezer fiatal él. Többségük becsületesen részt vesz a szocialista építőmunkában, lelkiismeretesen tanul, készül a nagyobb feladatok megoldására; a gazdasági épitömun- kában és a társadalmi munkaakcióban való helytállásukkal részesei a népgazdasági, a vállalati és a helyi célok megvalósításának, .ló érzés számot adni arról is, hogy megyénk ifjúsága az elmúlt négy évben fokozottabban részt vett a .közéletben. Az Hiúság munkájára mindenkor számíthatlak a lakóhely, az üzem és az iskola előtt álló feladatok megoldásakor. Ennek alapján megyénk felnőtt lakossága ma már éppen a becsületes munka cs a ta- I nulás alapján ítéli mer; az if- I Íúságol. — Mi jellemezte az elmúlt négy esztendőben a dolgozó- és , tanuló fiatalok magatartását? — Megyénk társadalmi, politikai-és gazdasági életében jelentős szerepe van a dolgozó fiataloknak, ezen belül is a munkásifjúságnak. Helytállásuk, világnézetük, politikai érdeklődésük, magul adásuk az elmúlt négy évben tovább fejlődött. A munkásosztály szerves részéi képezik. Következésképpen magukéi nak vallják a szocialista építés eredményeit, ugyanakkor ! kritikusak fogyatékosságainkkal szemben. .Javult élet- és ! munkakörülményük, anyagi I és szociális helyzetük. A falun élő és dolgozó fiatalok l is sokat tettek az elmúlt években. Jelentős ez azért is, I mert Borsod ifjúságának csaknem 50 százaléka él faiun, Igyekeztek részesei lenni a falu átalakulásának. Magukénak érzik a nagyüze- | mi mezőgazdasági termelést, I az új modern technika kezelését, s úgy tűnik, megtalálják számításukat a községek gazdasági, társadalmi életében. — A tanulófialalokról elmondhatom, hogy jó hatással van rájuk a párt politikája és a társadalmunkat jellemző demokratikus légkör. A tanulmányi és a szakmai igényeknek megfelelnek. Az iskolai éleiben, a tanulásban és a KlSZ-bcn megtalálták a közéleti szereplés és a politikai élményszerzés lehetőségét. Az új szervezeti forma kialakításával élénkült az iskolai mozgalmi munka. Külön is ki kell emelni helytállásukat az építőtáborokban és a különféle társadalmi munkákban. — Hogyan vett reszt megyénk ifjúsága a .gazdasági munkában, a negyedik ötéves terv megvalósításában? — A munkára nevelésnek, a munka megbecsülésének nagy jelentőséget tulajdonítottunk, s ennek eredményei nem maradtak el. KISZ-lag- jaink jelentős része, ifjúsági és szocialista brigádokban dolgozik. Olt vannak a kommunista műszakokon, csakúgy mint a társadalmi munkaakcióknál. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt sok fiatal bekapcsolódott a Kadar-mozgalomba, Több helyen létrejöttek társadalmi tulajdont védő ifjúsági csoportok, Megélénkült a fiatalok újítási kedve, s az FMKT keretein belül számos olyan pályamunka készült, amely hozzájárult gazdasági céljaink megvalósításához. Mindezeket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy megyénk munkás-, paraszt- és tanuló- fiataljai felelősségérzettel munkálkodtak a negyedik ötéves terv megvalósításán. Kiemelkedő eredményeket értek el a kongresszusi munkaver- senyekben. — I! téma kapcsán úgy érzem. érdemes szót ejteni a Borsodban szép hagyományokkal rendelkező védnökségekről és szakmai versenyekről is. — vetettem közbe. — Borsodi fiatalok tízezrei vettek részt most is a ki- emelt népgazdasági célkitűzések megvalósítására vállalt védnökségekben. A leninvá- rosi olefinmű, a PVC—III., a Tisza II. vízlépcső, az országos fásítás és más beruházások feleit vállalt védnökségek keretein belül a KISZ- szervezetek a termelési mozgalmak széles skáláját alkalmazták a feladatok sikeres megoldására. Ugyanakkor nagyszerű eredményeket értek cl a szakmai versenyek során az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. — 1970-ben jelent meg a párt ifjúságpolitikai határozata. Ali történt Borsodban azért, hogy c jelentős dokumentum megvalósuljon a mindennapi éleiben? — Mindenekelőtt az, hogy az ifjúság megítélése, a végzett. munka cs a tanulás alapján történik. Ugyanakkor egységesebb felfogás és szemlélet alakult ki az ifjúság nevelésében és a KISZ munkájának megítélésében. Javullak a nevelés tárgyi és személyi fcll'él.clci. A kedvező változások kezdeményezői megyénk pártszervei és kommunistái voltak. Feladatterveikben meghatározták a tennivalókat, s nagyon következetesen ellenőrizték a végrehajtást. Soltul lettek az ifjúságpolitikai határozat megvalósításáért a szakszervezeti szervek, a tanácsok, a Hazafias Népfront, valamint a legtöbb társadalmi és tömeg- szerve*/«!. — Kbbcu av, időszakban jfilmt meg a KISZ Központi Bizottság határozata, a kommunista jelleg és a politizáló tevékenység fejlesztéséről. Hn- gyan realizálódott ez Borsodban? — Kétségtelen, hogy a Központi Bizottság 19/4. áprilisi határozata a KISZ kommunista jellegének, politizáló tevékenységének fejlesztését célozta. KTSZ-s'zervezeteink munkájának középpontjába a párt eszméinek, politikájának szolgálata került. Megélénkült a világnézeti kérdésekkel való foglalkozás, jelentős szerepet kapott a KioZ-poli- tikai oktalásban a párt politikájának megismertetése és megértetése. Mindez hatással 1 volt az njusag nazaiias es ! proletár internacionalista nevelésere. Jói szolgának e célkitűzéseket a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei is. — Ezek az eredmények miként Hatoltak a KISZ bcaö életére? — Javult a KISZ-munka színvonala, fokozódott az alapszer vezetek öntevékenysége, erősödött a KISZ kommunista politikai jellege. Nőtt az aktivitás, javult a szervezeti élet. A fő figyelem az egyéni vállalásokra, a közösségi megbízásokra, a folyamatos értékelésre, a magasabb követelményekre irányult. A kommunista jelleg erősödését szolgálták a szervezeti változások, az új tervezési mód pedig segíti a KISZ-szervezetek tartalmasabb éleiének kialakítását, biztosítja a határozatok megvalósítását. Magasabb követelmények érvényesülnek a tagfelvételeknél, tudatosabbá, összehangoltabbá vált a i KISZ párttaggá ajánló és ne- ] velő tevékenysége. — A7. ifjúság szabad Idejének célszerű, hasznos eltöltéséről sok vita folyt. Történt-c előrelépés a Vili. kongresszus őta? — A kongresszus ifjúsági szövetségünk kulturális tevékenységének legfontosabb céljaként a tartalmi munka színvonalának emelését, politikusadba tételét jelölte meg. Ennek megvalósításához lehetőséget teremtetlek a megjelent határozatok. Az ifjúsági klubok működésénél sokat jelentett az, hogy a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, valamint a szakmai irányítás állami, társadalmi feladat. Viszont az eszmeipolitikai befolyás biztosításáról, a fiatalok aktivizálásáról a KISZ-nek kell gondoskodnia. Szerencsésen találkozott a politikai és kulturális munka olyan alkalmakkor is, mint például a forradalmi ifjúsági napok időszaka. Hagyományossá vált Borsodban is a mozgalmi dalfesztivál, nagy sikert aratlak a sárospataki diáknapok, a megyei ifjúmunkás napok. Jelentős változások történtek a sport- mozgalomban, melyek mindenképpen hozzájárultak a szabad idő célszerű, jobb tóhasználásához. — Végül, mindenfajta rangsorolás nélkül; milyen közvetlen feladatok várnak megyénk fiataljaira a következő belekben. hónapokban? — kérdeztem. — A kongresszusi felkészülés első szakasza lezárult. Egyik legfontosabb feladatunk, éppen a kongresszusi jelszó tükrében az volt: minden KlSZ-lag becsületes munkával és tanulással, a kongresszusi akcióprogram végrehajtásával készüljön a nagy eseményre. Erről a tevékenységről éppen ezekben a napokban adnak számot, szinte személy szerint az alapszervezetekben. Megválasztják az új vezetőségeket, ezeknek legfontosabb feladnia az idei akcióprogram elkészítése, mely tulajdonképpen magába foglalja a KISZ előtt álló feladatokat, konk- nétabban a kongresszusi felkészülés további tennivalóit. Készt vállalunk az ötödik ötéves tervből, ezen belül is az idei népgazdaság! tervek teljesítéséből. Feladatait«; megoldásában, úgy érzem, nem leszünk egyedül, továbbra is élvezzük a párt iránymutatását, egész társadalmunk se- gitökészségét — válaszolta Török László. Paulovils Ágoston A növekvő követelményekhez igazodva Beszámoló taggyűlésen az LKIVí-ben előírásai alapján esedékes éves megyénk több mint 1790 pártalap- és február 20-a között tartják meg. jelentőségű eseménysorozata a ter- megkezdődütt. Az elmúlt héten mintegy taggyűlésén számoltak be a vezetőség és évi munkájáról, értékelték a pártmegbiza- cs meghatározták az adott kommunista kö- ez évi feladatait. Az első taggyűlések közül január vettünk a Lenin Kohászati Müvek nagyolvasztó IV. sz. pártalapszerevezclének taggyűlésén. Úgy hogy az itt szerzett fontosabb tapasztalatok — tapasztalatai — szélesebb körA szervezeti szabályzat beszámoló taggyűléseket szervezetében január 5. A pártéletnek e nagy veknek megfelelően 100 alapszervezet a tagság 1975. tások teljesítését zösség 7-én részt gyáregysége gondoljuk, általában az első taggyűlések ben is figyelmet érdemelnek. MINDENEKELŐTT a taggyűlés előkészítése érdemel figyelmet, amelyről előzetesen Teodora Szotirisz, az alapszervezel -görög származású titkára tájékoztatói t. Egyebek közölt feljegyezhettem, hogy a pártéletnek e minden alapszervezet éleiében nagy jelentőségű esemé-. nyél jelentőségének megtele- lö alapossággal és körültekintő gondossággal, — lényegében az irányító pártszervek és a 6. sz. titkári tájékoztató útmutatásai alapján készítették elő. A vezetőség beszámolójának összeállítása előtt ál tekintették az alapszervezet 1975. évi egész munkáját; álnézték a vezetőségi ülések és taggyűlések jegyzőkönyvéi, illetőleg az emlékeztető feljegyzéseket. Értékelték a pártcsoportok munkáját, a párt megbiza tások teljesítését és figyelembe vették a párt- csoportok véleményét a vezetőség irányító munkájáról. A legnagyobb gonddal a gyáregység, pontosabban a IV. sz, alapszervezet hatáskörébe tartozó „c” műszak gazdasági munkáját, az 1975. évi tervfeladatok teljesítésében, — 'ebben a kommunisták magatartását, — s az alapszervezet gazdaságszervező és irányító tevékenységét értékelték. De nagy gondot fordítottak a pártélet belső rendjének, fegyelmének alakulására, a pártépítö, — tagfelvételi — munka és a pártoktatás tapasztalatainak ösz- szegezésére, a tömegszervezcli munka pártirányításának —, a dolgozók élei- és munkakörülményeinek elemzésére is. A vezetőség beszámolója kollektív munkával készült el, azt — két héttel a taggyűlés elölt. — vezetőségi ülésen is megvitatták és jóváhagyták. A taggyűlés kezdete előtt, feljegyezhettem egy látszólag jelentéktelennek tűnő „apróságot” is: a műszakváltás után negyed háromra hirdetőit taggyűlés szinte percnyi pontossággal, negyed háromkor kezdődött, s jelen volt az alapszervezet minden egyes tagja... A BESZÁMOLÓ — amelyet Veres István, az alap- szervezet vezetőségének tagja terjesztett elő — tömören, de minden lényeges kérdésre kiterjedően, a megnöveke- dell követelmények tükrében, s főként a/nagyolvasztó gyáregység — és ezen belül is a „c” műszak — feladataira, problémáira koncentrálva elemezte az alapszervezet vezetőségének és tagjainak múlt évi munkáját. Elismeréssel szólt a gyáregység dolgozóinak a negyedik ötéves terv utolsó évében végzett áldozatkész helytállásáról, a kommunisták példamutatásáról, amelynek eredményeként a diósgyőri kohászok tavaly a tervezettnél 27.658 tonnával iöbb nyersvasat adtak az országnak. Szakszerűen elemezte a fontosabb gazdasági mutatók alakulását is, — levonva belőlük a szükséges következtetéseket — az idei, sok tekintetben nehezebb feladatokra vonatkozóan. A beszámoló nyíltan, kommunista őszinteséggel szólt az eredményekről és a fogyatékosságokról egyaránt. Személyre szólóan dicsért, és bírált is, noha az alapszervezet múlt évi munkájának „hű tükörképe” alapján — ahogyan a vitában több felszólaló minősítette a beszámolót — sokkal több dicsérni, mint bírálni való akadt. A vitában a húsztagú alapszervezet kilenc tagja fejtette ki véleményét. Ezek mindegyikére itt nem térhetünk ki. A lényeg, hogy a felszólalók elismeréssel szóltak a beszámoló tárgyilagosságáról, őszinte és előremutató jellegéről. Többen dicsérték a háromtagú vezetőség jó munkastílusát, a pártoklatás propagandistáinak felkészültségét és vonzó, oktató módszerei!. Ugyanakkor szóltak a pártépítő munka fogyatékosságairól és nehézségeiről, a gazdasági munka megnövekedett feladatairól, a jobb üzem- és munkaszervezés szükségességéről, a brigádé munkával való fokozottabb törődés igényéről, az anyag- és energiatakarékosság lehetőségeiről és fontosságáról, valamint a munkafegyelem megszilárdításának és a gazdasági mutatók továbbjavítá- sának szükségességéről is. Felszólalt a taggyűlésen Krizsán Sándor, a nagyüzemi pártbizottság képviselője is, aki a pártbizottság megbízásából nagy elismeréssel szólt az alapszervezet és a nagyolvasztómű dolgozóinak múlt évi munkájáról. Ugyanakkor — többek között — felhívta a figyelmet a XI. kongresszus határozatában, valamint a KB novemberi és decemberi határozataiban megszabott fokozottabb követelményekre; az ötödik ötéves terv, az 1976-os év nehezebb feladataival kapcsolatos pártmunkára, s a tagkönyvcse- re lebonyolításával összefüggő tennivalókra is. A beszámoló taggyűlés második napirendi pontjaként felolvasták az MSZMP Központi Bizottságának a párt szervezeteihez és tagjaihoz intézett levelét, a tagsági könyvek cseréjéről; ismertették az alapszervezet vezetőségének intézkedési tervét, a tagkönyvcsere előkészítésére vonatkozóan. A .10 ELVTÁRSI légkörben és kommunista felelősségérzettel lebonyolít olt taggyűlés utolsó aktusaként megválasztották az alapszervezet küldötteit a februárban sorra kerülő gyáregységi pártvezetőségi beszámoló küldöttértekezletére. Csépányi Lajos Miskolc melleit, Felsőzsolcán, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat házgyárában 1976 elejétől kizárólag új (ipusú paneleket gyártanak, amelyből változatosabb épületek, lakótelepek építhetők fel.
