Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 2 1976. jan. 7., szerda Faggyejev nyilatkozata Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára a TASZSZ munkatársának adott nyi­latkozatában beszámolt az elmúlt (1971—1975) ötéves tervidőszakban elért ered­ményekről. Egyebek között a következőket mondotta: — A KGST-lagországok az elmúlt öt év során ki­emelkedő sikereket értek el. A nemzeti jövedelem 1971 —1975. között átlagosan 36 százalékkal emelkedett, s ezen belül különösen magas volt a növekedés Bulgáriá­ban, Lengyelországban, Mon­góliában és Romániában. A bruttó ipari termelés csak 1975-ben !i,4 százalékkal, az 1970-es szinttel összehason­lítva pedig 46 százalékkal nőtt. A tagországok sikerei különösen szemléletesek, ha összehasonlítjuk őket a kapitalista világot sújtó mély válsággal. Az előzetes adatok szerint a fejlett tő­kés országok bruttó ipari termelése az 1974. éviről 1975-ben körülbelül 8 szá­zalékkal csökkent. A múlt évben a KGST- tagországok 1.330 milliárd kilowattóra elektromos ener­giát termeltek; a növekedés az 1970. évivel összehason­lítva csaknem .390 milliárd kilowattóra volt. Az acél- termelés elérte a 195 millió tonnát, a szénkitermelés pe­dig a KGST-tagországokban 2,6-szer magasabb, mint a Közös Piac országaiban. A mezőgazdaság ugyan­csak sikeres fejlődését jel­lemzi, hogy a bruttó mező- gazdasági termelés az öt­éves tervidőszakban megha­ladta az 1966—1970. évi szin­tet. Ugyanakkor a múlt év­ben a rendkívül kedvezőt­len időjárási körülmények néhány (tagországban nem tették lehetővé a mezőgaz­dasági tervek teljesítését. A sokoldalú együttmű­ködés továbbfejlődéséről és a szocialista munka­megosztás mélyüléséről tanúskodik, hogy a KGST-tagországok egymás közötti külkereske­delmének értéke 1975-ben meghaladta a 71 milliárd rubelt, s így csaknem elérte az 1970. évi szint kétszere­sét. Az együttműködés meg­szervezésének és a szocialis­ta munkamegosztás elmé­lyítésének legfontosabb mód­szere a közös. tervezési te­vékenység, a népgazdasági tervek összehangolása. A KGST 1975 júniusi XXIX. ülésszakán elfogadott határo­zatoknak megfelelően folyik például az egységes elektro- mosenergia-rendszer terve­zése, melynek első láncsze­me 1978-ban lép működés­be. Szélesedik a testvórorszá- gok atomenergetikai együtt­működése is. A testvérországok együtt­működésének kiemelke­dő példája az orenburgi földgáz-lelő­hely kiaknázása és a 2750 kilométeresre tervezett oren­burgi földgázvezeték építé­se. ilfésezet! a PFSZ-vb Jasszer Arafat elnökleté­vel Bejrútban ülést tartott a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizott­sága, Az ülés napirendjén a Biztonsági Tanács január 12-én kezdődő közel-keleti vitájának előkészítése szere­pelt, amelyen — mint isme­retes — részt vesz a PFSZ küldöttsége is. A végrehaj­tó bizottság egyebek közt összegezte azoknak az arab­közi és nemzetközi konzul­tációknak az eredményeit, amelyeket erről a témáról eddig folytattak. Zí Az adíminisztratfor létszám /e/ifáíe// zárlatéiról A Magyar Közlöny 1975. évi 87. száma közli a mun­kaügyi miniszter és a pénz­ügyminiszter együttes rende­letét, amely az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli lét­számfelvételi zárlatról in­tézkedik. A január 1-én életbe lé­pett jogszabály az igazgatá­si szerveknél (minisztériu­moknál, országos hatáskörű szerveknél, tanácsoknál) tel­jes létszámfelvételi zárlatot rendé) el, a vállalatoknak, szövetkezeteknek, költségve­tési intézményeknek pedig az adminisztratív-ügyviteli dolgozók felvételét tiltja meg. Ide sorolhatók például a vállalati igazgatási, ren- ‘ dészeti, revizori munkakör­ben foglalkoztatottak, terv- gazdászok, beruházók, sta­tisztikusok, anyaggazdálko­dók, üzletszerzők, számlá­zok, utókalkulátorok, titkár­nők, gépírók, adminisztráto­rok. iktatók stb. Az érintett munkakörök listáját a ren­delet mellékleteként közölt kulcsszámok alapján a „Fog­lalkozások egységes osztá­lyozási rendszere” című KSH összeállításban lehet megtekinteni. A .meghatározott munka­körökben az 1975. decem­ber 31-én munkajogi állo­mányban levő munkába va­ló visszatérésén túlmenően új dolgozó akkor sem alkal­mazható, ha bármilyen ok­ból megüresednek egyes ál­lások, beleértve azt az ese­tét is, ha sorkatonai szol­gálatra bevonultak, gyer­mekgondozási szabadságra, vagy három hónapon túli fizetés nélküli szabadságra menők munkahelye üresedik meg. A Munkaügyi Miniszté­riumban elmondták, hogy a rendelet kiadását az alkal­mazotti létszám indokolat­lan növekedése tette szük­ségessé. A hetvenes évek elején az alkalmazottak lét­száma kétszer, sőt három­szor olyan gyorsan nőtt, mint a munkásoké, s az al­kalmazottak létszáma az utóbbi két évben is tovább nőtt, amikor a munkáslét- szám stagnált, illetve csök­kent. Sok a párhuzamos munka, a fölösleges admi­nisztráció, egész sor válla­latnál rosszul tervezik meg az alkalmazotti létszámot, nem egy helyen rosszul szervezik munkájukat. A Minisztertanács 1974-ben már foglalkozott az alkal­mazotti létszámgazdálkodás­sal, s határozatában felhív­ta az intézményeket, válla­latokat a fölösleges munkák, munkakörök megszüntetésé­re, a létszám helyes meg­tervezésére, a munka jó szervezésére. Ezt a határozatot zömé­ben nem hajtották végre, s ahol történtek is intézkedé­sek, azok nem bizonyultak kielégítőnek. A kormány fel­hatalmazása alapján most kiadott miniszteri rendelet rákényszeríti a vállalatokat, hogy a korábbi intézkedése­ket hajtsák végre. A csök­kenő létszámot munkaszer­vezési intézkedésekkel, az ügyintézés és adminisztrá­ciós ügyviteli munka éssze­rű egyszerűsítésével, s a munkafegyelem erősítésével lehet és kell ellensúlyozni. Ugyanakkor a kormányzat arról is gondoskodik, hogy a rendeletet ne játszhassál« ki. Szigorúan felelősségre von­ják az érintett vezetőket, ha például valakit más mun­kakörben foglalkoztatnak, mint ahová besorolták őt. A vállalatoknál különösen indokolt esetben az elkerül­hetetlenül , szükséges mér­tékig a felügyeletet gyakor­ló miniszter, megyei, illetve fővárosi tanácselnök enge­délyezheti a munkaviszony megszűnése miatti létszám- csökkenés pótlását. Kedd délelőtt a Magyar Film- és Tv-művészek Szö­vetségének klubjában sajtó- tájékoztatót tartottak a ja­nuár 10-én, szombaton Pé­csett nyíló Vili. magyar já­tékfilmszemléről. Az orszá­gos rangú kulturális ese­ménynek immár évtizedes hagyománya van a Mecsek- aljai városban.' Az eddig le­zajlott hét fesztiválon csak­nem hatvan versenyfilm és több mint 40 külföldi film szerepelt. A mostani játékfilmszem­le több tekintetben eltér a korábbiaktól. Erről szólt be­vezetőben Szabó B. István, a Kulturális Minisztérium Filmfőigazgatóságának veze­tője. Ennek formai megnyil­vánulása, hogy a látványos fesztiváljelleg helyett az el­mélyült, differenciált elem­zés, munkaviták kerülnek előtérbe. Bernics Ferenc, a szemle igazgatója, a Baranya me­gyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője ismer­tette az újságírókkal a hat­napos programot, amelynek összesen hetvenöt rendezvé­nye lesz. San Béla emlékére 1891. január 7-én született Bacsó Béla szociáldemokrata újságíró, a Népszava egykori munkatársa, riportere. Élet-! céljának a szocialista újságírás szolgálatát tartotta. Emel­lett önmaga, a tömegek, de a későbbi korok gyönyörköd­tetésére is regényeket akart írni. Szépirodalmi pályára ké.J szült. Nevét azonban elsősorban nem novellái, tárcái tét-, ték emlékezetessé és ismertté. Emlékét nem szépírói alko­tásai őrizték meg. Ezek jó része el sem készülhetett, mert leendő szerzőjük 1920. február 17-én borzalmas politikát gyilkosság áldozatává vált'. Bacsó Béla kispolgári, nehéz életű családból származott Anyagi okok miatt kellett iskolai tanulmányait is megszald-jai, tani, s már majdnem húszéves volt, amikor kereskedelmeik érettségit tett. Érdeklődésének és vágyainak megfelelőé <jása helyezkedett el: a kor egyik legjelentősebb szociáldemokrahási la hetilapjánál, a Kassai Munkásnál kapott munkalehetőji k saget. Alig húszévesen kezdődött újságírói pályája eg.'teve olyan városban, ahol élénk politikai élet folyt, ahol a szojern- ciáldemokrala sajtó heves küzdelemben állott a klérus ájtözö tál vezetett politikai reakcióval. Írásaival Bacsó „észrevéjapt telte magát” és így olyan szocialista írók társaságában ka-jgy- pott nyilvánosságot, mint Breszlov.sz.ky Ernő, Farkas Antaliáér Révész Béla. A háborúban haditudósító volt. A frontról szerzett élményeiről novellái adnak számot. A polgári de- , mokratikus forradalom 1918-ban mái- újra Kassán találjaj^ 1918. decembere fordulópont az életében. Meghívják BUtem dapestre a Népszava szerkesztőségébe. vök A Tanácsköztársaság megdöntése után a szociáldemok-r^ rata pártsajtó egyik leglényegesebb feladata a fehérlerroij^ leleplezése volt. Az ismét hatalomra került uralkodó os/"t,ón, tályok szörnyű megtorlásairól az újjászerveződött szociálj . demokrata párt sajtóorgánuma, — a Szociáldemokrata * Röpiratok — majd a Népszava — tudósított. E dicséretei” 1 bátorság a lap főszerkesztője. Somogyi Béla érdeme volt. -( a nehéz körülmények között a lap egész kollektívája tá'irJ mosatta a főszerkesztőt. A főszerkesztő, de az egész újsáf0 ‘ már 1919. őszén kivívta a Horthy Miklós köré gvülekezc^/ tiszti különítmények gyűlöletét. Az újságírókat rendszeresed megfenyegették. Somogyi Béla lakását a különítményesei' figyelték. Fenyegető levelek tömegét írták hozzá. Éppe^ ezért 1920. december elején Somogyi már nem lakott ott*att hon családja körében. Nem messze a Népszava szerkesztő-^ ségétöl a Rákóczi úton egy panzióban bérelt szobát. Ugyan­ennek a panziónak volt lakója a fiatal Bacsó házaspár is{ A akik az akkori súlyos lakásviszonyok miatt nem jutottak! 97! főbérlethez. Mivel Somogyi és Bacsó azonos helyen lakottfds szinte természetes, hogy Bacsó egyike volt a főszerkesztői állandó kísérőinek. A fehérterroristáktól fenyegetett Somo-pllc gyi munkatársai soha nem engedték egyedül az utcárqfed Ezért távozott 1920. február 17-én este is Bacsó társaságá'jese ban a szerkesztőségből. Alig tettek azonban néhány lépést-sag igazoltatták őket, majd mindkettőjüket betuszkolták eglfték autóba, amelyről, utóbb kiderült, hogy az Osztenburg kü'.dot lönítmény szolgálatában állt. Az autóban halálra kínoztáHgér őket. A rendőrségi látlelet szerint Bacsót bal szeme feletv'ál érte lövés, ajkát, mellét, hasát számtalan szúrás sebesítetk mi­iéi. Holttestükét másnap Budapest határában. Dunakeszinél RV; találták meg a Dunában. A nyomozás kiderítette a tettese- elé két, a gyilkosságért azonban soha nem feleltek. Rk /set Somogyi és Bacsó meggyilkolása egyike volt azoknak 1 ha: politikai gyilkosságoknak, amelyeknek szinte minden rész-nij lete ismertté válik, de a megtorlás elmarad. A gyilkosodPe: azonban még haló poraikban is félnek áldozataiktól Nyilván ezért nem jelenhettek meg Bacsó Béla összegyűjtőt1: )’ei és kiadásra kész novellái 1920. tavaszán. Egyetlen kis no-; jál vellás kötete csak 1925-ben látott napvilágot. J A soha igazán ki nem bontakozható szépírót a magyal ^ szocialista újságírás mártírjaként őrzi emlékezetében * történelem. Szabó Ágnes / Ötéves a KGST-bank Felhívás! Állami, szövetkezeti szervek, társadalmi szervezetek, valamint egyéb jogi személyek a kisipari cs magánkcrcskcdelmi tevékenységért ingatlanvételért stb. az 1975. évben teljesített kifizetésekről az adózó telephelye szerint illetékes adóhatósághoz (miskolciak vonatkozásában a Miskolc megyei város Illetékhivatal /ranács- háztér 2. szám alá) január 15. napjáig kötelesek adatot szolgáltatni külön-külön kiállított adatlappal. i Kérjük a határidő pontos betartását! ILLETÉKHIVATAL 1971. január 1-én kezdte meg gyakorlati tevékenysé­gét a KGST Nemzetközi Be­ruházási Bankja, az NBB. Az APN tudósítója az öt év tapasztalatairól kérdezte Al­bert Bfelicsenkót, a bank igazgatósági elnökét. — Öt év hasonló intézmé­nyek számára nem nagy idő, de ezalatt megoldottuk a fő szervezeti és pénzügyi prob­lémákat. Az elért sikerek alapján joggal mondhatom, hogy az NBB a legnagyobb külföldi beruházási bankok­kal együtt áll a ranglistán. Az NBB alapvető felada­ta hosszútávú hitelek nyúj­tása az együttműködő szo­cialista országok számára, vagy felújítására, a gyártás kooperációval és szakosítás­sal, a fűtő- és nyersanyag- bázis bővítésével kapcsola­tos közös gazdasági művele­tek végrehajtására. A bank ezenkívül a KGST-országok nagyszabású közös építkezé­seit is finanszírozza. Az utóbbi 5 évben az NBB által nyújtott hitelekből 41 objektum építése folyt a tagországokban — a fűtő­anyag és energetikai bázis, az elektronika és a gépgyár­tás. a kohászat és a szállítás területén. — Honnan veszi az NBB anyagi eszközeit cs mi al­kotja ezeket? — Mindenekelőtt a bank egy milliárd 68 milLió .300 ezer transzferábilis rubel értékű alaptőkéje ez — a tagországok hozzájárulása, amely arányos az illető or­szág exportjának volumené­vel, és a többi KGST-ország- gal folytatott kereskedelmé­vel. Az alapító tőke 70 szá­zalékát transzferábilis ru­belben. 30 százalékát pedig konvertibilis valutában ké­pezték. A bank hitelezői te­vékenységéhez kölcsönöket is igénybe vesz. — Milyen elvek alapján rangsorolja az NBB az igé­nyeket? — Mindenekelőtt a KGST- országok gazdasági együtt­működésének bővítésével, a szocialista gazdasági integ­ráció komplexprogramjával kapcsolatos objektumok él­veznek előnyt. Ez a bank hitelpolitikájának lő elve. A hitelkérelmek elbírálá­sának vizsgálata során a másik szempont az objektu­mok gazdasági hatékonysá­ga. Azokat a vállalatokat részesítik előnyben, amelyek haladó technológiát és auto­matizálást szándékoznak be­vezetni, világszínvonalon ál­ló termékek előállítását tű­zik ki célul. Így az NBB elősegíti a termelőerők ha­tékonyságának növelését. — 1971-ben a Magyar Ál­lamvasutak számára 20,5/ millió transzferábilis rubel értékű hitelszámlát nyitot­tak a banknál. — Milyen eredményekkel járt eddig az így biztosított összegek felhasználása? — Már befejezték a Szob —Budapest—Lökösháza vas­útvonal villamosítását, és egy sor más magyar vona­lon gőzmozdonyok helyett Diesel-vontatást vezettek be. A hitelnyújtás révén meg­valósított fejlesztések éred- ményeként nőtt a magyar vasút átbocsátó képessége, tehát gyorsult a KGST-or- szágok közötti árumozgás is. Bulgáriában kisfeszültsé­gű kondenzátorokat gyártó, az NDK-beli Schwerinben műanyagfeldolgozó, a romá­niai Sevinesliben műszál- gyártó, Lengyelországban pe­dig az ERA-üzemben mérő­műszereket előállító új ka­pacitások álltak üzembe, A felsorolt üzemek által elő­állított minőségi termékek beszerzésében valamennyi tagország érdekelt. Az NBB által nyújtott hi­telből épülő 41 objektum közül 19 már munkába állt. A fennmaradó 22 a bank támogatásával tovább épül; így például az NDK-beli Er­furt üzem felújítása —. le­hetőséget ad a kovácsoló­ce vé : ut : ta ........... 1 mmm* . m I Re 1 to présgépek gyártásának je- ai lentős mértékű növelésére. li; Korszerűsítik a csehszlo- a vák Tátra üzemet is. ív jé nagy terepjáró képességé' s; 12 tonnás, vagy annál n»'; d gyobb teherbírású teherap'j re tók kétszer nagyobb void, menü gyártása a cél. E gép' kocsik importjában mindéi1, KGST-ország érdekelt. Romániában izoprén káé' csukot, műszálat, vasúti te' bérkocsikat. vasúti kocí1 részegységeket termelő üze mek épülnek az NBB áltfl'i nyújtott- hitelből. — A KGST XXIX, ülés­szakán egyeztetett integrál ciós intézkedési tervet h<T gyolt jóvá — e terv egy sc(: nagy objektum építését If; előirányozza a Szovjetünk és más KGST-országok te' rületén. — Részt vesz-e a bank ezen objektumok finanszirO' zásában? — Természetesen igen. í Nemzetközi Beruházási Ban^ hiteleit a baráti országok öt' éves integrációs tervének megvalósítása érdekébe'' használja fel. Részt vest például olyan nagyszabású integrációs program hitek' zésében, mint az Orenburg —Szovjetunió nyugati háti' ra földgázvezeték építése. ^ világ legnagyobb kapacitá' sú gázvezetékének kiépítés6 kedvezően befolyásolja ;l KGST-országok fűtőanyag' energetikai mérlegét, erősíti vegyiparunk nyersanyagba' zisát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents