Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

1976. jan. 7., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Megérte a fejtörést r t' fi, \i i í| ff': ff' y* iK Í rí á' $ >' fi í'l ti! í'l t ii v z V. ötéves, ezen belül az 19Y6. évi népgazda­sági terv számol az- 'jal, hogy lényegesen javul a Vállalatok készletgazdálko­dása, ezzel együtt az egy­másra utalt üzemek partne­ri kapcsolata. Más szóval: kevesebb lesz az alapanyag- lermelők és -felhasználók íözötti vita, a sokszor hó- lapokig tartó pereskedés -így-egy követelés behajtá­sáért. ; A Borsodnádasdi Lemez­tár kitűnő példa arra, mi­lyen áldatlan helyzetet te­remthet a partnerek, a ve­lük tartozása, hogyan lehet „ebből gyors és hathatós in­tézkedésekkel kilábalni. Elöl­járóban annyit; az említett pénzügyi nehézségekkel, pe­Í 1 eskedésekkel kapcsolatos ondok nagy része készlet, gazdálkodási hiányosságokra vezethető vissza. Esetenként ,án'a is, hogy a vállalatok ■olykor' — termelésük íolya- ^matossága miatt — kényte­lenek a szükségesnél na­gyobb készletet tárolni, még azon az áron is, hogy emi­att átmenetileg romlik az 'ezt értékelő statisztika. il í; A lemezgyárnál maradva: 1:1975 utolsó hónapjaiban nem tjkis nehézséget okozott, hogy ca vele üzleti kapcsolatban i-jallo vállalatok csak nagy ké. jisedelemmel — jó néhány -esetben pedig csupán biró- t.sági végzésre — egyenlitet- íték ki tartozásukat. így adó- i'dott, hogy az esztendő vé­li gér e nem kevesebb, mint 15 [((vállalat .csaknem 25 millió e forinttal tartozott a lemez- sl gyárnak. A témát folytatva, elég megemlíteni, hogy a le­mezgyáriaknak nem keve­sebb, mint 500 fizetési meg- 1 hagyást kellett érvényesite- / niök bírói úton. Hozzátéve IC persze, hogy ezek csupán az .jegy hónapot' meghaladó ..kintlevőségek”, amelyek ■ természetszerűen befolyásol- i'jják a vállalat egész gazdál- |kodását, ezqn belül — Űön- f lóén pénzügyi helyzetét — a készletekkel való helyes és ■* célszerű gazdálkodást. Nem ■ véletlen, hogy éppen az 1 utóbbiak miatt elmarasz­talták a Borsodnádasdi Le- . mezgyárat 1075 végén. S az sem, hogy a vállalat veze­tősége mindent elkövetett 'I anyagkészleteinek minimá- i.i lisra csökkentése, valamint - a termelés és gazdálkodás [• javítása érdekében. Ez tette szükségessé a már említett drasztikusabb eszközt, a pe­reskedést is. A Borsodnádasdi Lemez­gyár már a múlt év utolsó napjaiban túljutott a gaz­dálkodási nehézségeken. Cél­szerű intézkedésekkel elér­ték, hogy csak a gyárnak voltak adósai, — a vállalat minden fizetési kötelezettsé­gének eleget tett. Olyannyi­ra, hogy ha a már említett követelések realizálódnak, a Borsodnádasdi Lemezgyár mind termelésben, mind pe­dig gazdálkodásban jó ered­ményekről adhat számot. Vállalati gazdálkodás, kész­letgazdálkodás, fizetési meg­hagyás (pereskedés), alap­anyag-biztosítás, mind egy töröl fakadnak. Nevezetesen arról van szó, hogy ezek leg­többje szoros kapcsolatban áll az alapanyagokkal való legcélszerűbb felhasználás­sal, — ez ugyanis valóban meghatározó lehet egy-egy üzem, vagy vállalat éves eredményét, gazdasági sike­reit illetően. Nem utolsósor­ban a következő év meg­alapozását illetően is. Gaz­dasági szakemberek szerint az lenne a legjobb — egy­ben ideálisnak tekinthető állapot —, hogv valamennyi üzem — a lehetőségek ha­tárain belül — törekedne az üzleti kapcsolatok korrekt­ségéneik betartására —egy­úttal, saját, vállalati érde­kek „határainak” a tiszte­letben tartására is. A legtöbb vállalat és üzem felelős vezetőivel folytatott beszélgetésekből és az ezzel kapcsolatos statisztikákból kiderült: rengeteg problé­mát és gondot okoz a válla­latok közötti elszámolás. Ám az is tisztázódott, hogv ezek ió része — éppúgy, mint a Borsodnádasdi Lemezgyár­ban — nem írható egyér­telműen a készleteket befo­lyásoló pénzügyi — kedve­zőtlen helyzet —számlájára. | z eddiginél jobb, haté­konyabb munkaszer­vezési intézkedésekkel ugyanis megoldható, hogv az anyagkészletek és a készter­mékéit: mennyisége is a leg­gazdaságosabb, a termelő­egység számára legoptimáli­sabb szintet érié el. illetve azt ne léoie túl. Éppen az anyagi nehézségek, a későb­bi időszak gazdálkodási gondiainak az elkerülése ér­dekében. A Borsodnádasdi Lemezgyár dicséretes mó­don megoldotta az ilyen iel- legű gondokat. Igaz, sok fej­törést okozott, ám mint a gvár vezetői mondták: na­gyon megérte. N. I. Az éter hálózata mstrsgya A növénytermesztésben mind nagyobb szerepe van a műtrágyának, — az idei el­látásról az AGROTRÖSZT illetékesei tájékoztatták az MTI munkatársát. A nagy­üzemek és a kisgazdaságok a tavalyinál több talajerőpótló anyaghoz jutnak; 8 százalék­kal nagyobb mennyiségű mű. trágyát használhatnak fel, hatóanyagban számolva ösz- szesen 1,6 millió tonnányit. Az ellátás lehetővé teszi a mütrégyaadagok növelését; az egy hektár művelt terü­letre jutó hatóanyag 1976-ban eléri a kélszázharmincöt ki­logrammot. A különféle mű­trágyák aránya idén minden eddiginél jobban alkalmaz­kodik az igényekhez, így pél­dául káli-műtrágyából töb­bet vásárolhatnak. Kedvező az is, hogy az összes műtrá­gya egyötöde az úgynevezett összetett vegyszerek közé tartozik, ezek többféle ható­anyagot tartalmaznak, tehát hatékonyabban használhatók fel. Évhez A borkombinát terveiről HAZÁNK SZŐLŐ- és bor­termelésében — különösen, ha a magyar borexportot vizsgáljuk —, mind mennyi­ségben. mind pedig minőség­ben- a tokaj-hogyaljai tör­ténelmi borvidék különleges értékel képvisel. Állításun­kat a következő adatok is alátámasztják: bár Tokaj- Hegyalja az ország szőlőte­rületének alig 3 százalékát jelenti, mégis a borexpor­tunk 10 százalékát és a bor­export értékének közel 20 százalékát ezen a borvidéken termelik meg. A borvidék legnagyobb termelő és feldolgozó gazda­sága a Tokaj-hegyaljai Ál­lami Gazdasági Borkombinát. Kapás Pállal, a bohkombinát vezérigazgatójával a negye­dik ötéves tervidőszak befe­jeztével, a négy éve alakult gazdaság fejlődéséről, ered­ményeiről beszélgettünk. A vezérigazgató elmondot­ta, hogy a borkombinát fenn­állásának első négy éve alatt Tokaj-Hegyalján a szőlő- és borgazdaság olyan ütemben fejlődött, amire példa a borvidék történetében még nem volt. Az elmúlt négy év alatt a termő szőlők területe 658 hektárral növe­kedett. A gazdaság által megvalósított összes beruhá­zás értéke mintegy 237 mil­lió forint volt. Minden év­ben növekedett a vállalati halmozott termelési érték, és az árbevétel, amely mér fe­lülmúlja az évi félmilliárd forintot^ A borkonibinát helyzetéből és feladataiból adódóan gesz­tori szerepet lat el a bor­vidéken, ami egész Hegyalja fejlődése szempontjából meg­határozó tényező. Saját pél­dával serkenti az egész bor­vidék gazdálkodásának kor­szerűsítését. Jelenleg a gaz­daság terűidének 87 száza­léka művelhető géppel. Há­rom éve az összes területen helikopteres permetezéssel oldják meg a növényvédel­met. A növényvédelemnek ez a módja gyorsabbá ás nem utolsósorban hatáso­sabbá teszi a védekezést. Ta­pasztalatok szerint ezzel a védelmi móddal, — amelyhez párosul a szakszerűség és a forgalomban lévő leghatéko­nyabb növényvédő szerek,— 20 százalékkal lehet növelni a terméseredményt. 1975-ben például nyolcszor védekeztek a szőlő legveszedelmesebb betegségei, kártevői ellen. A vertikális gazdálkodású szervezetben a borkombinát önállóan oldja meg a szőlő- oltvány előállítását, a ter­melést, a feldolgozást, a tá­rolást, a palackozást és az értékesítést is. Ennek érde­kében Tolcsván 1974-ben át­adlak rendeltetésének a bor­kombinát korszerű palacko­zóját, ahol óránként 5—6 ezer palack töltését végzik. Gondot jelentett és részben még ma is jelent a tárolótér- hiáiny, annak ellenére, hogy a gazdaság csaknem 200 ezer hektoliterrel növelte tároló­terét és jelenleg 600 ezer hektoliter tárolótér-kapaci­tással rendelkezik. Természe­tesen ezt a tárolótér-kapa­citást a jövőben tovább kell növelni, hiszen az új telepí­tések termőre fordulásával, a hektáronkénti átlagtermés növekedésével 3 év múlva jó közepes termés esetén is te­lítve lesz a 600 ezer hektoli­teres tárolótér. A TOVÁBBLÉPÉS egyik formája — és ez a bonkom­bi nát integrátori feladataiból adódik —, az együttműködés, a Hegyalján működő lOszak- és 16 termelőszövetkezettel. Az új típusú együttműködés széles körű. Kiterjed az egy­séges növényvédelemre, a közös tápanyaggazdálkodásra, munkaerő és gépi kooperá­cióra, közös szőlőtelepítés megvalósítására (erre már .ió példa a kombinát és a bod- rogkeresztúri tsz közös tele­pítése a bodrogkeresztúri katlanban), a pincekapacitás kihasználására, közös feldol­gozásra, a borok tartós érle­lésére és termelői borként, a kombináton keresztül — tör­ténő értékesítésre, A közös feldolgozással kapcsolatban már megindulták a tárgya­lások a gazdaságok között, egy 100—150 ezer mázsa tel­jesítményű közös feldolgozó építéséről, A borkombinát négyéves fennállása óta szép eredmé­nyeket ért el, bizonysága ennek, hogy háromszor nyer­ték el a Kiváló Vállalat cí­met. De az eredmények nem jelentik a babérokon pihe­nést. A középtávú feladat ok­nál számításba kell venni, hogy a hegyaljai rekonstruk­ció 1980-ig nagyrészt befeje­ződik Ennek hatására éven­ként 200 ezer hektoliter to­kaji bort kell a gazdaságnak értékesítenie, hogy a reali­zálás a termeléssel összhang­ban legyen, (összehasonlítás­ként megjegyezzük, 1975-ben 115 ezer hektoliter bort ér­tékesítettek a bel- és külföldi piacon.) Ez. is mutatja, hogy már az 1980-as évek elején kétszer annyi bort fog a kombinát évente értékesíteni, mint 1971—74 átlagában. A tervezett 200 eéer hektolite­res értékesítésből körülbelül 150 ezer hektoliter lesz pa­lackozott bor, ami az 1974. évihez viszonyítva 124 szá­zalékos emelkedést jelent. Évente 52 országba kerül el Tokaj -Hegyalja nektárja. Az idei évről csak egy pél­da... 1976-ra már 60 ezer hektoliter palackos bor szál­lítására kötöttek szerződést a szocialista országok. Ez is azt bizonyítja, az eddigi eredmé­nyek továbblépésre kötelezik a vállalatot. TOKAJ-HEGYALJA kin­cse hires. Közkedvelt, kere­sett áru, az érdeklődés irán­ta fokozódik belföldön és külföldön egyaránt. A hírnevet meg kell őrizni! (hajdú) Aratják a nádat Rendkívüli körülmények között folytatták kedden a nád aratását, a Fertő-tavon. A magyar oldalt borító 3—4 centiméter vastagságú jégre a vihar osztrák szakaszról mintegy 10—15 centiméteres vizréteget nyomott át, s en­nek a vízfelületnek a tetején is jégréteg képződött. Kedden a felső jégréteg megolvadt, s a két vízréteg között he­lyezkedik el a korábbi jégta­karó. Mindez rendkívül ne­hezíti a nádaratók munkáját, a teljesítmény 60 százalékra esett vissza, ami azt jelenti, hogy naponta 5—6 ezer kévé­nél kevesebbet tudnak le­aratni a tervezettnél. így is az idei aratási szezonban ed­dig több mint félmillió ké­ve nádat vágtak le a Fertő­tó magyar szakaszán. Borsodiak a szegedi ceoienáríomi ipari vásáron A Miskolci Kertészeti Vállalat központi telepe az elmúlt év végén új, korszerű tivegliázzal gazdagodott. A létesítmény, ha­sonlóan a tavaly tavasszal át­adott „társához”, szintén 1000 négyzetméteres. A több mint másfél millió forint költséggel épült üvegházban jelenleg a ta­la jelökészítést, a szcrvCslrágya és a táptalaj beszállítását vég­zik a vállalat dolgozói. Az NDK liccnc alapján készüt növény­ház talajöntözéssel és automata szcllőztetőbcrcndezéssel ellátott. A megfelelő hőmérsékletet gáz­fűtéssel biztosítják. A tervek szerint március végén az új lé­tesítményben megkezdik az amerikai szeerfűduirványok ül- teté«'*' Az uj üvegház mellett már épül egy 2000 négyzetméteres alapterületű, úgynevezett „iker­ház” is, amelynek alapjai ugyancsak december végére ké­szültek cl. Tavaszra enpek a növényháznak az építése is el­készül, és májusban ide is szeg- füdugványoUat ültetnek. Amint Hcincmann Vilmos, a vállalat telepvezetője elmondta, az új létesítmények üzembe helyezé­sével ez évben már 500 ezer szál szegfű kerül a miskolci virágüzletekbe. Ez a mennyiség jelentős mértékben csökkenti majd az egyes névnapokkor Miskolcon tapasztalható „virág- éhséget”. fir. i.—Sz. Gy.), Új üvegházak a kertészeti vállalatnál SS OT-s7.ngs7.crtc nagy érdek­lődés nyilvánul meg az 1976. évi centenáriumi szegedi ipari vásár iránt.. Az idén ünnepli a Tisza-parti vá­ros az 1876. évi „Magyar Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás” megrendezé­sének 100. évfordulóját. Az akkori országos jellegű és méretű szegedi rendezvényt tekintik az első szegedi 'pa­ri vásárnak. Az érdeklődés­re jellemző, hogy eddig több mint 250 hazai ipari vállalat, állami gazdaság, termelőszövetkezet jelentet­te be részvételét. Megyénk vállalatai közül a többi között ielen lesz a Sajószent péteri Üveggyár, a Nyékládházi MEZÖPANEL Vállalat és mások. Szívesen vesznek részt ezen a ter­mékbemutatón, amelyet a jobb áruellátásért, a kor­szerű technikáért jelszó je­gyében rendeznek. Jól tud­ják, hogy a szegedi termék- bemutató már évek óta le­hetővé teszi a felhasználók­nak. a kereskedelemnek, a fogyasztóknak, hogy kedvező körülmények között tájéko­zódjanak a kínálatról. A július 23-tól augusztus 8-ig megrendezésre kerülő vásárt olyan fórummá kívánják tenni, amely a ma piacát tükrözi, a holnapi üzletkö­tés céljaira. Ez alkalommal nemcsak a magyar, hanem a külföldi vállalatok, elsősorban Sze­ged testvérvárosainak üze­mei nagy számban mutat­ják be termékeiket. Már az előkészületekből is látható, hogy Szeged méltó módon emlékezik meg első ipari vására rendezésének 100. év­fordulójáról. Bőven van repaszelet II r r « r r Megyénk jó néhány me­zőgazdasági üzemében értek el az elmúlt évben is jelen­tős megtakarításokat kü­lönböző melléktermékek tö- megtakarmanyként való fel- használásával. Az egyik ieg nagyobb mennyiségben reri delkezésre álló ilyen mellék­termék a répaszelet. A Sze­rencsi Cukorgyár körzetében levő mezőgazdasági üzemek a répaszelet etetésével je­lentősen csökkenthetik téli tömegtakarmány-gondjai- kiat, s ugyanakkor a takar­mányozás költségeit is csök­ken thetik. Most. a cukorgyártási kampány vége felé is jelen­tős mennyiségű nedves ré­paszelet áll Szerencsen az állattartó gazdaságok ren­delkezésére. A nedves répa­szelet ára mintegy a felére csökkent január 1-től. Kár lenne, ha a mezőgazdasági üzemek kihasználatlanul hagynák ezt a lehetőséget. i

Next

/
Thumbnails
Contents