Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 4. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1976. jan. 6., kedd Cunhal lezie a portugál helyzetről — Egy új demokratikus Portugália nem építhető fel a Portugál Kommunista Párt nélkül, a párt részvétele nélkül a társadalom életének valamennyi területén, beleértve a kormány tevékenységét is — jelentette ki Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára vasárnap a Lisszabontól északra fekvő Peniche halászfalúban tartott nagygyűlésen. A nagyszabású rendezvényre abból az alkalomból került sor. hogy kereken 16 évvel ezelőtt menekültek el a vezető portugál kommunisták, köztük Alvaro Cunhal is a penichei erődből. A portugál kormányátalakításról folyó tárgyalásokkal kapcsolatosan a Portugál KB főtitkára kijelentette: „Mi, a magunk részéről türelmesek vagyunk, és arra törekszünk, hogy olyan megállapodás jöjjön létre, amely a nép, a forradalom érdekeit szolgálja”. A Custoias- és Caxias- börtönökben újév napján lezajlott összetűzésekről szólva Alvaro Cunhal rámutatott arra, hogy ezek — számos egyéb aggodalomkeltő vonásuk mellett — növelték annak veszélyét, hogy ismét szakadás jön létre a néptömegek, valamint a fegyveres erők között, megbomlik az a szövetség, amely a forradalom másfél éves sikerének alapját képezte. A jelenlegi kormány gazdaságpolitikájával foglalkozva a Portugál KP főtitkára emlékeztetett arra, hogy a kommunisták mindig a gazdasági nehézségek leküzdését. célzó konkrét intézkedések mellett szállnak síikra. „Mivel a Portugál Szocialista Párt és a Demokratikus Néppárt vezető pozícióra tett szert a kormányban, valamint a gazdasági és pénzügyi tárcák terén, most megmutatkozik kemény és merev politikájuk — hangsúlyozta Cunhal. A részben végrehajtott és tervezett áremelkedésekkel és megszorító intézkedésekkel kapcsolatban Cunhal kijelentette: „a spekulációk elkerülése érdekébn világosan ki kell jelentenem, hogy a Portugál Kommunista Pártot nem hallgatták meg ezen intézkedések ki dogozásakor, a párt képviselőivel nem konzultáltak, éppen ezért a PKP-nak semmi köze hozzájuk és nem vállal semmiféle felelősséget ezek tartalmáért, sem következményeiért”. A dolgozók életszínvonala gyors ütemben fog rosszabbodni, mivel a béreknek egyre kisebb a vásárlóerejük — figyelmeztetett Cunhal. „Jogosan aggódunk amiatt, hogy a népszerűtlen politika végrehajtására tett kísérletként olyan gazdaságpolitikát folytatnak, amelynek alapján a nehézségeket a dolgozókra hárítják. Aggódunk amiatt, hogy ezt a politikát esetleg a szabadság- jogok korlátozásával és el- nyomó intézkedésekkel próbálják kikényszeríteni” — hagsúlyozta Cunhal. Tájékoztat© a posta külföldi díjainak emeléséről Hétfőtől érvényesek a postaforgalomban a külföldre feladott levelek és csomagok magasabb díjai. A posta-vezérigazgatóság tájékoztatása szerint a posta külföldi díjai 1968 óta másodszor változtak, ezúttal a nemzetközi tarifaemelések hatására. A posta ugyanis belföldi díjait a jogszabályok és a követelmények figyelembe vételével általában szabadon választhatja meg. a külföldi forgalomban azonban a nemzetközi előírásokhoz kell igazodnia. Az Egyetemes Postaegyesü- lef, az UPU 1974. évi kongresszusának határozatára világszerte 66,6 százalékkal emelkedtek a nemzetközi forgalomban a levélküldemények alapdíjai, s a nemzetközi elszámolások késztették a postát is díjemelésre. Miután a meghatározott alapdíjtól az egyes postaigazgatóságok eltérhetnek, a Magyar Posta nem élt a maximális lehetőséggel, s a külföldi levélpostai küldeményeknél átlagosan 25 százalékos emelkedést tartott indokoltnak. Az új, megemelt nemzetközi postai díjak is még 20 százalékkal alacso- nvabbak az UPU-kongresz- szuson meghatározott díjaknál. Az intézkedés a szocialista országokkal érvényben levő kedvezményes díjszabást nem érinti: a levélforgalom 60 százalékát egyébként ezekkel az országokkal bonyolítjuk le. így Csehszlovákiába továbbra is a változatlan belföldi díjért lehet levelet és levelezőlapot feladni. Bulgáriába, Jugoszláviába, Lengyelországba, az NDK-ba. a Szovjetunióba és a VDK-ba szóló. 20 grammnál nem nehezebb levelek és levelezőlapok díja úgyszintén változatlan. Az egyéb külföldi országokba feladott levelek dija 20 grammig — az eddigi 3 forint helyett — 4 forint, 100 grammig 10 forint. Az ugyanilyen súlyú nyomtatványok díja 3, illetve 4 forint, míg a levelezőlapokat 1 forinttal drágábban, 3 forintért továbbítja a posta. A 20 grammnál nem nehezebb hírlapok díja a korábbival azonosan 1 forint, 100 grammig 3 forint. A módosítások az előzetes számítások szerint évi 70 millió forinttal növelik a postai költségeket, ebből 45 millió forint a lakosságot, a többi a vállalatokat, intézményeket terheli. Az UPU kongresszusa a nemzetközi forgalomban a csomagok díját is 50 százalékkal, egyes díjtételeit 100 százalékkal emelte. Említésre méltó, hogy a lehetőségekkel élve például Angliában 112,5 százalékkal, a fejlődő országokban még ennél is nagyobb mértékben, Egyiptomban például 162 százalékkal emelték a külföldi csomagdíjakat. A Magyar Posta — hogy díjai ne maradjanak el túlságosan a nemzetközi minimális tarifától, s azért is, hogy a külföldi postáktól magasabb díjat kaphasson — átlagosan 25 százalékkal emelte a csomagdíjakat is. Ez az emelés viszont mind a 1 szocialista, mind az egyéb országokba feladott csomagokra érvényes. A csomag- díj-emelés várhatóan 1,2 millió forint többletkiadást jelent, s ennek körülbelül 40 százaléka jut a lakosságra. A10? elnökségének illése A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn Szabó István elnökletével megtartotta ez évi első ülését. Az elnökség megállapította, hogy az elmúlt tervidőszakban — a III. ötéves tervhez képest — a szövetkezeti közös gazdaságok fejlődése egyenletesebb, a mezőgazdasági termelés növekedési üteme dinamikusabb volt, és elérte az évi 4,5 százalékot. A termelés számottevő bővülése teljes egészében a munka termelékenységének gyors ütemű növekedéséből adódott; miközben az aktív tagok száma mintegy 130 000-rel csök- knet, az egy dolgozóra jutó termelési érték 80 százalékkal nőtt. A tsz-beruházások összértéke a. tervben előirányzott mértéket meghaladta: össze- ■ sen 53 milliárd forint érté- 1 kű beruházás valósult meg a közös gazdaságokban. Javult a beruházások szerkezete, növekedett a gépi beruházások aránya. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben, azon belül is főlég a gabonatermesztésben értek el jó eredményeket. Lemaradás tapasztalható viszont a szőlő- és gyümölcstermelésben és az állattenyésztés egyes területein. A szarvas- j marha-állomány például a ! tervezett 1 205 000-rel szemben csak 1 100 000-re növekedett, ezen belül a tehén- állomány 45 000-rel kisebb a tervezettnél. Az állatállomány termelőképessége sem fejlődött a kívánt mértékben. Eredisényjelzek külföldre Rendkívül fontosnak tűnő hírt sugárzott világgá chilei hazafiak külföldön működő rádióállomása "" Karácsonykor az ország fegyveres erejének tíz be folyásos tábornoka valóságos ultimátumot intézett Ugart Pinochet tábornokhoz, a junta fejéhez. Legfontosabb kö vetéléseik állítólag így hangzottak: Fel kell oszlatni a hírhedt Dina nevű katonai titkos szolgálatot, amelynek emberei a kínzások és gyilkosságol jó részéért közvetlenül felelősek. Sürgősen lenni kell vala mit Chile jelenlegi vezetésének belső és külső elszigete lődése ellen. Azonnali gazdasági intézkedésekkel útja állni a további, végveszéllyel fenyegető helyzetnek. Az első jelentések szerint Pinochet máris sommásai „árulásnak” bélyegezte a tábornokok követelését. Lehet séges, hogy olajozottan működő erőszakszervezete lesúi a tíz generálisra és az sem lehetetlen, hogy a rendszel' nek ezt a tíz most zendülő, de voltaképpen bűntárs kén viselőjét a puszta fenyegetések is „jobb belátásra” bírjál Mindez azonban részletkérdés. A legfontosabb az, hoff a generálisok ultimátuma az eddigieknél is biztosad jelzés a Pinochet-junla komoly válságáról. Nézzük a ti bornokok követeléseit. A Dina, a katonai titkoszszolgálat legutóbbi „műve egy angol orvosnő, dr. Sheila Cassidy letartóztatása é megkínzása volt. Mindössze az volt a „bűne”, hogy első segélyt nyújtott egy vérző embernek — akit nyilván Dina kínzott meg. Ez már Londonnak is sok volt c visszahívta santiagói nagykövetét. Ez — nyugati nagy hatalomról lévén szó — új szakaszt jelent Chile küis elszigetelődésének gyorsuló folyamatában. Ami a belső elszigetelődést jelenti. Raul Silva Santiago érsek és Eduardo Frei kereszténydemokrata ex-elnöl Allcnde elődje a Moneda-palolában mind gyakrabba' nyilatkozik úgy. hogy abból nyilvánvaló: az egyház c Frei pártja immár a junta ellenfelei közé tartozik. Nem csak a terror, hanem a gazdasági katasztrófa miatt. Az esendőt az utóbbi években negyvenszer (!) értékel ték le a vásárlóerő csak 1975 második felében négy vei százalékkal csökkent, minden ötödik munkavállaló műnk" nélküli és az ország államadóssága elérte az ötmilliaf' dollárt. Nem lehet tudni, mit hoz a közeljövő. De a tábornok csoport ultimátuma újabb jele annak, hogy PinocW minden értelemben puskaporos hordón ül. A VBKIM Villamos Előszerelő Gyárának egyik legismertebb terméke az elektromos eredményjelző berendezés. A világ legtöbb stadionjában, sportcsarnokaiban sikeresen használják. A forgatható táblájú eredményjelző berendezés most készülő darabjai is külföldre — Alma-Atába, Tallinba és Lipcsébe — kerülnek Mi míEiiszlerek lemondása Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök elfogadta a kormány két tagja: Panajotisz Zepposz közokr tatásügyi és Szolon Ghikasz közbiztonságügyi miniszter lemondását, és ezzel végrehajtotta 1974 novemberében létrejött kabinetjének első átalakítását — jelentették be hétfőn a görög fővárosban. Az új közoktatásügyi rn'j niszler Georgiosz Rallis* aki megtartotta korább tárcáját, a miniszterelnök ségi ügyek miniszterén»; posztját. A közbiztonság ügyi minisztérium élét) Georgiosz Sztamatisz, a paf lament alelnöke került. Az AP amerikai hírügf nökség szerint a két leinofl dott miniszter a Káramaf lisz-kormány legkonzervaU vabb tagjaként volt ismer Kiből lesz elnökgyilkos? Az „utazás A bűnös gondolatoknak nincs jobb talaja, mint. a kábítószerektől elbódult agyvelő. Róbert Halder szerint a merénylő legalább ezer „utazást” .tett. A volt Los Angeles-i ’ detektív hivatásának gyakorlása közben került kapcsolatba Fromme-al, és „utazás” alatt azt az álómyilágot érti, amelyben az idegenvezető szerepét a heroinnal töltött fecskendő, vagy az ópiumos cigaretta tölti be. Halder szájából ez a jellemzés szinte pozitívnak tűnik. Fromínénak nincs különösebb vétke. Nem vett részt háborúéiljrnes tüntetésekben, csupán a szokásoknak megfelelő kábítószeradagokat fogyasztott. Semmi más rosszat nem tett. Végeredményben is a legutóbbi rendőrségi felmérések kimutatták, hogy Amerikában Lynne Fromme korosztályának 25 millió tagja szívott marihuana-cigareltát, évente 7 milliárd „utazást” téve. Ahhoz, hogy valaki e mezőnyben kitűnjék, a „füvet” már a bölcsőben szívnia kell. Napjainkban ez gyakran megvalósul Amerikában. A nyugdíjas detektív jóindulatú mosolya csupán az élet tragikus valóságát kendőzi: az amerikai rendőrség tehetetlen az édeskés, bódító, kék színű füsttel szemben. A kábítószerekkel folytatott üzlet szabadságát ebben a „szabad társadalomban” valóban nehéz volna megkérdőjelezni. E területen a legújabb esemény, hogy az Egyesült Államokban külön lapot adtak ki kábítószer-élvezők számára. Az elegáns kivitelű, szolidnak tűnő havilap 250 ezer példányban terjed egész Amerikában. A folyóirat tükörfényes előlapján a kábítószer-élvezés lényeges kérdéseit érintő információtömeg olvasható. Tanácsot adnak a kábítószer-élvezőknek, mint szívjanak, hogyan szívják Az „információ” rovatban közük, mennyibe kerül jelenleg egy ampulla heroin. A történelmi visszapillantás a „kokain aranykorát” idézi. A tudományos-fantasztikus elbeszélés címe: „Egy ember, aki elhódította az egész világot”. Vesztett csata A démonok nemcsak a kihűlt családi tűzhelyeknél materializálódnak. A tőke. világa nemcsak heroinnal töltött kémcsőben produkálja őket. A Lynne Frommehoz ha- sonló társadalmi hátterű terroristák és az egyszerű bűnözők a munkanélküliek közül kerülnek ki: az infláció hullámával együtt elárasztják az egész országot. A társadalmi egyenlőtlen-. ség olyan anyajegy az ország arculatán, amelyet semmilyen rendőri tisztogatással nem lehet eltüntetni. Számos nyugati kriminológus beismeri, hogy Amerika fennállásának 200. évfordulója felé közeledve vesztesen kerü] ki a bűnözés ellen folytatott harcból. 1966-ban még Lindon Johnson, az Egyesült Államok akkori elnöke fogadkozoít, hogy a központi kormány minden eszközét felhasználja az amerikai alvilág felszámolására. A tízéves munka és a befektetett 4 milliárd dollár siralmas eredményt hozott: az FBI statisztikái szerint a bűnözések száma ez alatt az idő alatt 82 százalékkal nőtt. Azokban az években az USA két főügyésze, William Sax- be és Edward Lewy arra a következtetésre jutott, hogy á bűnözés a szegénységhez hasonlóan elmaradhatatlan velejárója az amerikai társadalomnak. A hasonló vélemények' keresve nem kell jogi rrt gaslatokra emelkednünk. 1 Gallup Intézet legutóh1 közvélemény-kutatása s' bizonyítja, hogy tavaly mk den negyedik amerikai cs* Iád ilyen vagy olyan lö* mában a bűnözés áldoza1 lett. A rendőrség gyakran kezét sem mozdítja, vagy I igen, csupán azért, hogy bostoni seriffhez, Rob»1 Digracihez hasonlóan bej£ Ionise: „Nem tudjuk meí előzni vagy csökkenteni bűnözést. Ez meghaladj erőinket, ezért szerelnénl ha politikusaink is megé' lenéit, milyen veszély ff nyeget bennünket.” Az elnök elleni merényi1 után az Egyesült Állami kongresszusa külön bizotts' got jelöli ki, amelynek f» adata, hogy megállapíts* kik azok a politikai szerflf lyiségek. akiknek bizlons* gáról állandóan gondoskor ni kell, mivel a titkosszo' gát.at 47 000 potenciálist veszélyes személyt tart nyW ván. Valamennyi ellenőrzése 1* betétién. Se idő, sem e0\ bér nincs rá. Sarah Jaí Moore-t az FBI aktáibi* veszélyes merénylőként t»( tolták számon, mégis sild rült neki szeptember 22-» rálőni az elnökre, amikor* egy San Franciscó-i hot»1 bői kilépett. Ez pedig a ss( rámentéi merénylet ut$ mindössze 16 nappal törtéi* Vlagyimir Szimonov (Vége)
