Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
1976. jan. 1., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Igazítsuk órá B olygónk időtlen pályáján ismét leírt egy kört a Nap körül. A Gergciy- naptár korrigálja előző késéseit és szökőévet jelez 1976-bun. Hazánk még nem zárt ilyen eredményes öt évet, mint most. Teljesítményeinket, a megtett utat akár a tervelőirányzatokhoz, az előző időszakhoz, vagy a világ fejlődéséhez hasonlítjuk, az eredmények egyaránt kedvezőek. Közösségünk és magánéletünk eredményeinek, sikereinek értékét csak növeli, hogy ugyanakkor a fejlett és gazdag tőkés világ az utóbbi évtizedek legnagyobb krízisét éli át. Eredményeink, töretlen gazdasági fejlődésünk azt a látszatot keltik, mintha függetleníthetnénk magunkat a világban végbemenő objektív folyamatoktól. Valójában pedig szó sincs erről. Szocialista tervgazdálkodásunk a KGST-országok fejlődő együttműködésére támaszkodva elhárította ugyan, hogy a tőkés gazdaság világméretű rengése fájdalmas megrázkódtatást okozzon hazánknak. Azért így is jelentős gazdasági veszteségeink keletkeztek. Az import energiahordozók és nyersanyagok ugrásszerű drágulásának ugyanis csupán töredékét ellensúlyozhattuk exportált termékeink árának kisebb emelkedésével, a hatékonyság fokozásával. Végeredményben romlott népgazdaságunk nemzetközi mércével mért gazdaságossága, világpiaci versenyképessége. Mindez a költségvetés növekvő importár-támogatásában, a külkereskedelmi mérleg fokozódó egyensúly- hiányában lecsapódott millárd forintokban és dollármilliókban is érzékelhetővé válik. Az V. ötéves terv 1 fő feladata tehát a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. A nemzeti jövedelem hasonló ütemű 30—32 százalékos növekedését irányozzuk elő, mint az előző ötéves időszakban. A nemzeti jövedelem felhasználása (a fogyasztás és a felhalmozás együtt) azonban ennél kisebb mértékben, legfeljebb 23—25 százalékkal növekedhet. Így évről évre mind kisebb összeggel gyarapodik hazánk külföldi adóssága, s terveink teljesítésével l!)80-ban az adott esztendő már egyensúllyal zárulhat. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének megteremtése tehát hosszú távú feladat. Mert a kiváltó okokat, a világpiaci veszteségeket nem szüntethetjük meg máról holnapra, hanem csak kitartó, kövei keze- tes munkával, a hatékonyság fokozásával. A törvényerőre emelt V. ötéves terv átlagosan évi 5,5—6 százalékos nemzeti jövedelem; és 6 százalékos ipari termelés- növekedést irányoz elő. Ez látszólag egyszerű feladat lenne, ha a többlet-termeléshez lenne több energiahordozó és nyersanyag, munkaerő és beruházási eszköz. De a fejlesztés pótlólagos erőforrásainak bővülésére nem számíthatunk. A munkaerőtartalékok kimerültek, az iparban dolgozók száma 1980-ban valószínűleg kisebb lesz a jelenleginél. Nyersanyag- és energiaszükségletünk zömét a baráti országok öt évre előre egyeztetett szállításai fedezik. De ezek a számunkra nagy biztonságot nyújtó források nem bővíthetők korlátlanul. A tőkés beszerzések növelését pedig a népgazdaság egyensúlyi gondjai nem teszik lehetővé. A meglevő munkaerő, nyersanyag- és energiaforrások ésszerűbb, takarékosabb, hatékonyabb felhasználása tehát télszükséglet. Mindenekelőtt a korszerűbb. • az értékesebb. a legigényesebb piacokon is versenyképes termékek arányának növelése a feladat. Nemcsak a termékegységre jutó fajlagos élő- és holtmunka-felhasználns csökkentése. a hatékonyság fokozása feltételezi , a határozott szerkezeti változásokat, hanem az ország egyensúlyi helyzetének javítása is. A belföldi értékesítés 23—25. a szocialista export 40. a tőkés kivitel'pedig 60 százalékkal, kell hogy növekedjék öt esztendő alatt. A feladatok növekvő nehézségi foka tehát nem a Szokásos meny- nviségi. hanem a szokatlan minőségi köv.e- •elményekben rejlik. A gazdálkodás bonyolultságát, nehézségi fokát tovább növeli, hogy a termelés mélyreható szerkezeti átalakításához a beruházások igen szűkre szabottak. Nem a tervező szervek szubjektív döntése, hanem az objektív lehetőségek miatt. A beruházások korábbiaknál szerényebb mérvű növekményét jórészt felemészt i a távolabbi jövő megalapozása: az 19i!0-as évtized hazai energia- és nyersanyagbázisának bővítése. -Százhalombatta és Tiszapalkonya után nem építhetünk további olajfűtésű erőmüveket. A szén- és atomerőmüvek beruházási költsége pedig 3—4-szer nagyobb az olajtüzelésűeknél. Az érc- és ásvány bányászat, a vaskohászat fejlesztése szintén sok időt és eszközt igényel, mégsem mondhatunk le róla. Végül is a szerkezeti átalakításokban érdekelt feldolgozó ipar fejlesztésére alig jut több beruházás, mint a IV. ötéves terv időszakában. Az igények rangsorolása, a beruházások hatékonyságának fokozása sokat segíthet: növelheti az egységnyi hozamot. .csökkenthet i a megtérülési idői. De mindenképpen szükség lesz a meglevő korszerű állóeszközök jobb kihasználására is. Ilyen helyzetben különösen nagyra értékelhetjük. hogy a lakásépítésre fordítható központi eszközök és támogatások nem csökkennek, söl növekednek 1976—1980- ban. S a lakosság életszínvonala is tovább emelkedik. Igaz 1976—77-ben viszonylag szolid mértékben, de a következő években, ha jobb és hatékonyabb, szervezettebb és fegyelmezettebb munkával megalapozzuk a már elért solltet, gyorsulhat a tempó. A jobb élet alapja a jobb munka. Sokszor elmondtuk ezt már. Most mégis némileg előre szaladtunk, persze nem a munkában, hanem az életvitelben. Nem annyira az eredeti tervekhez, hanem inkább a világgazdasági változások állal felfokozott követelményekhez, a korlátozottabb lehetőségekhez képest. A következő öt esztendő a felzárkózás időszaka. S nem számíthatunk a világgazdasági változások számunkra az eddigieknél lényegesen kedvezőbb irányzataira, csak saját munkánkra. Igaz. a tőkés világpiacon a cserearányok néhány százalékos javulására számítunk. De a KGST-országok nyersanyag-' és energiaárai évről évre emelkednek majd, fokozatosan közeliíve a reális világpiaci szinthez. A világgazdasági változások anyagi következményeit szocialista államunk egyre kevésbé vállalhatja magára. A közteherviselés jegyében 1976-tól a bérterhek emelése, a devizaszorzók módosítása révén átlagosan 30—35 százalékkal csökken a vállalatok nyeresége. De okkal''remélhető, hogy a szigorú feltételrendszer nagyobb erőfeszítésre, több kezdeményezésre, hatékony munkára készteti a vállalatokat, s belső tartalékaik mozgósításával viszonylag gyorsan felzárkóznak az új követelményekhez és a nyereségben is utolérik a korábbi színvonalat. n Gergely-naptár 1976-ban korrigálja az előző három esztendő késéseit. A népgazdaság naptárában nem órák vagy napok, hanem sok milliárdos túlköltekezés jelzi az utóbbi évek „késéseit.” Mégis az idő a legnagyobb érték, ami ha elmúlik, nem lehet pótolni. Igazítsák .hát most össze az órákat a népgazdaságéval minden vállalatnál, szövetkezetnél. gazdálkodó egységnél: 1976-ot írunk. Üj öléves tervidőszak kezdődött, s a nagy feladatok egységes értelmezéséhez van törvényben foglalt ötéves tervünk és módosított szabályozórendszer. Legyen a cselekvésnek mindenütt helyileg is világos vezérfonala, távlata, olyan ötéves terve, amely képes a napi munka, a gazdálkodás. a fejlesztés, a vezetés eddigi menetirányát. ha kell érdemben módosítani. Olyan terve, amely összegezi az egész kollektíva tapaszl a Liláit, kezdemén yézései t. tenniakarását. HogV milliók,együttes, ösz- szehangolt cselekvésével közelebb körüliünk népünk nagy és lelkesítő céliához, a fejlelt szocialista társadalom felépítéséhez. Zárszámadás előtt Hernádnémetiben Lájtyráeay&s&ág Nem is oly régen a her- aiádnémeti termelőszövetkezetben kijelentették: „Új utat kell keresnünk! Eddig is gazdaságosan termeltünk, de olyan növényeket kell találnunk, amelyek itt, a Heinéd völgyében még gazdaságosabban termeszthetők, és olyan állatokat. amelyek még gazdaságosabban tartha. tők.” A naptár 1973. január elsejét mutatott. Kél év lelt el az emlékezetes értekezlet óta. Két év a hernádnémeti Hernádvölgye Tsz .életében nem nagy idő, mégis mennyi változást hozott. A vezetőség mert tervezni, a tagság tenni akart, az eredmény pedig nem maradt el. A kukorica 1973-ban még csak 37 mázsás hektáronkénti termést adott, idén már 87 mázsát. A három falu és kél település 1200 tsz- tagja méltán büszke az elért eredményekre. ' A közelgő zárszámadás meglátszik az elnöki iroda „forgalmán”, szinte egymás kezébe adják a kilincset. — Nem tagadhatom, látványosak az eredmények. De ami mögötte van, ami a „titkunk”. egy légi közmondással kifejezhető — mondja Nyeső István, a tsz elnöke. — A gazda szeme hizlalja a jószágot! Ugye ismerős? Amin dolgozunk, amit termelünk. tenyésztünk, amit hizlalunk, azí mind szeretni kell'. Sokan járnak hozzánk megkérdezni, minek köszönhetjük a hektáronkénti 98 mázsás lucernatermés-álla. got. a negyven mázsa feletti búzát, vagy a 87 mázsa kukoricát. Mások csak annyit kérdeznekSa múlt évben hogyan értük el a 28,5 millió forintos jövedelmünket? A kérdésre kérdéssel feleltem. Füvesek nálatok az utak? Megérezte a megütközést, az értetlenkedést, mert elmosolyodott, s így folytatta: — Ha a vezetők, agronó- musok gyakran járják a határ útjait, akkor azokat nem növi be a fű. a gaz. A miénket meg lehel nézni. Jobbak mint egy közepes ma- kadám. Amikor a termelést szakosítottuk, úgy határoztunk: öt növényt termesztünk és csak szarvasmarhát, baromfit tartunk. A főkönyvelőnket sikerült „megizzaszt a. nunk” .. . Az éves termelési tervünket hónapokra bontanuk le. mert így köny- nyebben ellenőrizhettük az ágazatokat, gyorsan kiderül, hol van lemaradás, vagy hol megy jobban a munka. Az ágazatvezetők fegyelmi felelősséggel tartoznak. Ebben az évben már ez sem volt elég. Most hetente értékeljük a hétfőn leadott jelentéseket. — Es mi az eredmény? Az elnök egy dossziét bontott ki, biztatott, olvassam ét. Ez már a közelgő zárszámadási tükrözte. Előreláthatóan 34,5 millió forint jövedelemmel zárják az évet. Hatmillióval többel, mint tavaly. — Az egyik adat változatlan?'. . .. — Igen. a személyi jövedelem megegyezik a múlt évivel. Mind a két esetben 18.5 millió forint. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tagok jövedelme nem növekedett. hiszen az erőteljes gépesítés négyszázalékos munkaerő-megtakarítást eredményezett, — A fejlesztési alap biztosítása a legfontosabb. Idén 5 millió 200 ezer forintot szántunk fejlesztésre. Ezt az utolsó fillérig sikerült elkölt e-. nünk. Hiszen ha csak a fontosabbakat. a termény, és lucernaliszt-szárító berendezéseket említem, már arra is kölcsönt kellelt felvenni. Jövőre a fejlesztésre több mint 12 milliót szánunk. Az erősebb. nagyobb teljesítményű gépek vásárlására, a lucerna. betakarítás gépesítésére, és sorolhatnám tovább. Az ötödik ötéves terv feladatainak termelőszövetkezetünkre eső részét csakis fejlesztéssel, még gondosabb, pontosabb munkával tudjuk teljesíteni. — Az úton, amelyen elindultunk, nem lehet megállni. Amikor felérünk egy csúcsra, nem szabad azt hinnünk, hogy jövőre már ölbe tett kézzel ülhetünk. Nagyot tévednénk. Nemrégiben jelentek meg az új gazdasági szabályozók. 1976. évi tervünkben már számításba vesszük ezeket a tényezőket. Az ön- költségemelkedést nemcsak többletmunkával és nagyobb fokú gépesítéssel pótoljuk, hanem elsősorban a munkavégzés minőségével. Így lehet csak eredményi elérni. Alaposabb munkával, minden látványosság nélkül. Résziéi egy jegyzőkönyvből: „A kukorica vetését, á lucerna munkafolyamatait első osztályú munkának kell besorolni, kiemelten bérezni, hogy a traktorosok ne a területteljesítményre törekedjenek. inkább meghatározott sebességgel dolgozzanak, a minőséggel törődjenek.” Készült a Hernádvölgye Tsz. ben: érvényes 1976. január elsejélöl. Kármán István A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Állami Gazdaságok Központja a szölőolt- vány-előállítás bázisgazdaságává jelölte ki a Badacsonyi Állami Gazdaságot. A megnövekedett hazai szőlőtelepítési igény és az export- szükséglet kielégítésére 7 állami gazdaság, társasági együttműködés formájában fejleszti ki a. szölöoltvány- termesztést. Az együttműködés eredményeként a tervek szerint 1980-ban már 5—6 millió alanyt oltanak be a magyar szőlőkultúrának, és a , korszerű szölőmüvelési technológiának legjobban megfelelő fajtákkal. Uj esztendő - új beruházás LKM NEMESACÉL-HENGERMŰ, finomsor Az egész országban három egyedi nagyberuházás kezdődik 1976-ban. A három közül az egyik — az évi 40 ezer tonna kapacitású polipropiléngyár -T-, a Tiszai Vegyikombinátban valósul meg. A döntés meghozatalakor abból indultak ki, hogy a múlt évben üzembe helyezett olefingyár lehetővé teszi a hazai petrolkémiái ipar további erőteljes fejlesztését. Köztudott, hogy az etiléntermeléssel párhuzamosun évenként mintegy 125—130 ezer tonna propilént állít elő az olefinüzem. Ebből nyolcvanezer tonnát — a magyar—szovjet kormányközi megállapodás értelmében — a Tiszai Ve- gyikombinátból tartálykocsikban a szovjet partnernak, a Kalusi .Vegyikombinátba szállítanak. Tehát a 'kombinátban marad még 40 ezer tonna propilén. Ezért, még az olefingyár építésének kezdetén felvetődött az a gondolat. hogy célszerű és gazdaságos lenne egy polipropilén- gvár felépítése, amely a TVK- ban termelt propilént dolgozná fel értékes, világszerte keresett műanyag-alapanyagnak. Az új petrolkémiai tizem terve azóta törvényerőre emelkedett, hiszen az ország- gyűlés a decemberi ülésen elfogadta a polipropiléngyár létesítésére vonatkozó előterjesztést. Az új üzem építéséről szőlő miniszteri engedély- okmány kimondja, hogy a polipropiléngyár beruházója a Tiszai Vegyikombinát, amely egyben a beruházás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat is ellátja. A létesítmény generáltervezője: a Vegyiműveket Tervező Vállalat. A polipropiléngyárnak 1978. közepére, vagyis 30 hónap alatt kell elkészülnie, a próbaüzemeltetést pedig 1978 végére kell befejezni. A leendő gyár beruházási költségelőirányzata meghaladja a 4,2 milliárd forintot. A technológiái berendezést, csakúgy mint az olefingyárét, külföldről vásárolták: a nyugatnémet Lurgi-cég szállítja a TVK-nak. Ä beruházás építészeti jellegű költsége mintegy 340 millió forint, lesz, a belföldi gépszállilás értéke csaknem hétszáz millió forint, míg a tőkés import összege 2,2 milliárd forintra tehető. Az engedélyokmány értelmében bizonyos területei öke- szilési munkákhoz már az. elmúlt évben hozzáfogtak, így 1975-ben több tízmillió forint értékű építési feladatot teljesítettek a kivitelezők. A Fejlesztési Bank és a TVK vezetői aláírták a beruházás finanszírozásához szükséges a 11 am kölcsön-szerződést. Megállapodás született a tervezéssel és a generálkivitelezéssel megbízott - tervező-, építő-, szerelővállalatok és a TVK között; megkötötték azokat a külkereskedelmi szerződéseket is. amelyek az új gyár technológiájának megvásárlására, s a gépszál- litásokra vonatkoznak. Hónapokkal ezelőtt létrehozták a kombinát beruházási igazgatóságán a polipropiléngyári létesítményi főmérnökséget. amely irányítja és koordinálja a petrolkémiai üzem építését. Az új esztendő első napján minden készen ál! arra, hogy megkezdődjék a tényleges beruházási munka, amelyben csaknem negyven gyártó, építő, szerelő és szállító vállalat szakemberei vesznek -feszt.
