Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

1976. jan. 4„ vasárnap ESZAK-MAGYARORSZaG 3 Eredményes intézkedések a nők érdekében o © Az MSZMP Központi Bi- zottságunak 1970. februárjá­1 ban a nők társadalmi ooli- ~ tikai élet- és munkakörül- z menyeire hozott, határozata Jjíóta már több mint öl esz­tendő telt el. A határozat ■óta tett intézkedésekről, az elért eredményekről tárgyalt a közelmúltban a Szakszer- vezetek Borsod megyei Taná- csának elnöksége is.- Az SZMT és elnöksége a • határozat meghozatala óta I átfogóan 1972-ben, ezen túl- menően évente két ízben tért ; rendszeresen vissza, a kidol- .. gozott intézkedési tervből adódó feladatok megoldásá- n nak értékelésére. Több szak- 3 mai megyebizottságot és gaz­ív dasági vezetőt számoltatott 3 be például a területükön dolgozó nők helyzetéről. Borsod megye a nehézipar r* jelentős súlya miatt, —- amely az ipar ágazati szer­2 kezeiét jelentősen befolyá- solja — a nők helyzetét ' megkönnyítő számos tényezőt ™ illetőleg elmarad az országos J\ átlagtól. Ezért az SZMT in­tézkedési terve a különbsé- gek csökkentésére irányult: a női munkalehetőség bővítésé- ' re, gyermek intézményháló­- zat és a szolgáltatások fej- 1 lesztósére, az anyák társadal­mi segítésére. Továbbképzés J és előrelépés 0 A dolgozó nők képzése és ' továbbképzése egyik feltéte­- le a mind teljesebb egyenjo­3 gúság megvalósításának, az egyenlő munkáért egyenlő 3 bért elv érvényesítésének- és a nők vezetésben való fo- j kozottabb bevonásának. A 1 munkásnők szakmai képzése, illetve továbbképzése a nép­£ gazdaság* közvetlenül a vál- 3 lalatok fejlesztésének, gazda­sági életének, komoly tarta­léka és nagy lehetősége. Emellett fontos érdekvédelmi t feladat is. A 8 általános is­kola elvégzése ma már alap- követelmény kell, hogy le­gyen. Az üzemek túlnyomó ’’ többsége — érdekeiket he- lyesen ismerte fel (,— arra :! törekszik, hogy a 40 évnél fiatalabb nők közül minél többen végezzék el a hiány­ol zó osztályokat. J. A megyében a m.tnkásnők 3 21,8 százaléka szakmunkás. A 2 szakszervezetek megyei szer­vei szorgalmazták a nők szak­mai kcpzését. Ennek ered­ményeként csak 1971-ben 4000 nő szakmai oktatására került sor. Az üzemek szak­másító tanfolyamokat indí­tanak, amelyeken megyei átlagban a nők mintegy 21 százalékos arányban vesznek részt. A nők továbbképzését aka­dályozza a hagyományos családi munkamegosztás, ese­tenként a bejárás, a nők ál­tal is belöl Ihető szakmunkás munkakörök viszonylag kis száma. A gyermekgondozási szabadság igénybevétele sok helyütt gond, de egyben le­hetőség forrása is. Gondot je. lent annyiban, hogy az amúgy is nehéz munkaerő- helyzetet súlyosbítja, de — mint ahogy ezt a televízió egyik műsorában is láthat­tuk — lehetővé teszik a nők szakmai képzését, továbbkép­zését is. A vezető gazdasági funk­ciókban levő nők száma még mindig lassan emelkedik. Kevés olyan üzem és válla­lat van, amelynek a káder­fejlesztési tervében a nők tervszerű képzése szerepel. Élet- és munka­kör ül m ínyek A nők minél nagyobb szá­mú foglalkoztatása érdekében eredményes intézkedések születtek. A korábban több mint tízezer munkára váró nő többsége — csaknem 7000, — már el tudott he­lyezkedni. Az egyenlő mun­káért egyenlő bért elvének érvényesítésében is biztató eredmények születtek. Az 1973 májusi béremeléseknél a munkásnők munkabérét, a férfiakénál magasabb száza­lékos arányban emelték. A munkakörülmények ja­vítására a termelő egységek egyre nagyobb figyelmet for­dítottak. A munkaártalmak csökkentésében, a káros ha­tások megszüntetésében je­lentős eredményeket sikerült elérni. A TVK-ban és a De­cember 4. Drótművekben szel­lőzőberendezéseket, a szén­bányáknál és a DIGÉP-ben zajszintcsökiken tőket szerel­tek fel. A Kézműipari Válla­latnál az álló munkát ülő­munka váltotta fel és beve­zették a munkahelyi testne­velést is. A női dolgozók anyagi tá­mogatása néhány éve már rendszeressé vált. Elsősorban anyák napján, karácsony előtt, illetve szeptember ele­jén kapnak segélyeket. A se­gélyek összege általában év­ről évre emelkedik. Több üzemben — Ózdi Kohászati Üzemek, Lenin Kohászati Művek, Borsodi Vegyikombi­nát — a terhes anyák számá­ra kismama részleget hoztak létre, ahol állandó orvosi felügyelet mellett dolgoznak. Az elmúlt öt év alatt nőtt az óvodai férőhelyek száma és mérsékelten javult a böl­csődei, az iskolai és napközi- otthon-ellátottság is. Fejlőd­tek a háztartási szolgálta­tások. Megoldásra váró feladatok A nők társadalmi, politikai élet- és munkakörülményei­ben az utóbbi öt év rendkívül kedvező változásokat hozott. Olyan dinamikus fejlődés volt tapasztalható, amelyre az el­múlt 30 év alatt még nem volt példa. Ennek ellenére még vannak megoldásra vá­ró feladatok. Ilyenek a ki­tüntetések, munka- és lét- számarány szerinti megfele­lőbb, igazságosabb elosztása és a gazdasági vezető funk­cióban levők számarányának kedvezőbb alakítása. Amit persze nem lehet egyik nap­ról a másikra megoldani. Ez hosszabb időt igényel, hiszen a női vezetők kiválasztása, ki nevelést, és nem kiemelést igényel. Tovább kell növelni a második műszak megköny- nyítését szolgáló kereskedel­mi és szolgáltató hálózat bő­vítését és a szociális ellá­tottság mértékén is javítani kell. A jó tapasztalatok, a be­vált gyakorlat széles körű elterjesztése egyaránt hozzá­járul a nők munkahelyi és általános közérzetének, élet- körül ményeinek javításához. Bucheri Miklós 1 gépek Bár „elfáradtak” ellát. Mert leállni, de még i „A Szerencsi Cukorgyár első munkanapja az új esz- - ‘emlőben: 1976. január 2.” i Verettem volna valahogy t :iy kezdeni, de itt ez se- • i'igy sem ..illik”, mert eb- . óén a 80 éves, öreg gyárban . egy egészen más „időszámi- , fáshoz” igazodnak. . A „helyi” időszámítás sze- 1 l int a 80. kampány 122. nap- ( .ián jártam a gyárat Balázs Józseffel, a gyári pártbi- , zottság titkárával. Sistergő, s nehezen túl- J kiabálható gőzfelhőforrások í mellett elhaladva tudtam nieg tőle, hogy itt, majd ja- , nuár vége felé ér véget, az év, azaz a kampány, ami- [I korra teljesen elfogynak a ,[ feldolgozásra váró cukorré- I '-ah egyek. i * i Szeptember eleje óta „fo­rog”, váltja egymást a há­rom műszak, 122 napja nincs szabad szombat, nincs va- 1 sárnap és nincs ünnepnap, de gyakori a túlóra is, pi­szén télen a betegségek mi­att néha bizony alaposan megcsappan a műszakok lét­száma, sok munkás a saját­ián kívül más munkaköri is lassítani sem lehet. Kell, na­gyon kell a hazai cukor. Es mivel a nyersanyagból, a cukorrépából a vártnál ke­vesebb termett, s minősége, cukortartalma minden eddi­gi „mélypontnál” gyengébb, itt kell mindent elkövetni, hogy sok édes cukor legyen ebből a „keserű" répából. Egy leállás azonban mégis csak volt. Igaz, nem az egész, hatalmas gépezetben, ha­nem csak a nyersgyárban. De nem az emberek, hanem csak a „megfáradt” gépek pihentek. A századik napon volt ez a betervezett, sőt, szinte percnyi pontossággal meg­tervezett, négyórás tervsze­rű, megelőző karbantartás. — Igen, a gépeken, né­hány a gyárral egyidős, de zömében legalább 4—5 évti­zedes berendezéseken je­lentkeztek egyre erősebben az „elfáradás” jelei — ma­gvarázzák. — A karbantar­tás során, évente több tíz­millió forintot fordítunk a gyár „fiatalítására”, de ezek a berendezések eredetileg 100 napos kampányokra ké­szültek. És most csaknem felével tovább kell bírniok, pedig a nyersanyag is rosz- szabb, a sok „idegen” anyag is koptatja a gépeket. 'k Az a négyórás leáll ás cso­dákat művelt. Azaz inkább az ebben a rohammunká­ban részt vevő munkások. A tmk-sok, a három mű­szakból összevont legjobb szakmunkások, a műszakiak által jól előkészített és szer­vezett, percnyi pontosságra „betérképezett”, négyórás nagyjavítás ideje alatt 40 különböző berendezést- újí­tottak fel, cseréltek ki. — És mennyire fáradtak az emberek7 Krajnyák Miklós, a „két- szakmás” munkás, karban­tartás idején esztergályos, most kampánykor a répa­vágó állomás vezetője, aki 14 éves kora óta, most már a 32. évét szolgálja itt a gyárban, mosolyog: — 'Mi még bírjuk... A2 embert rugalmasabb anyag­ból faragták ... — Biztosan a jó kereset is közrejátszik? Krajnyák rákacsint Jurck Sándorra, a répavágó kések „orvosára”, aki 15 éves ko­felles reiosstiukció A Kecskeméti Parkelt- gyárban új gépsort szerel­tek fel az elmúlt másfél év folyamán, amellyel megjavult a parkcltgyár­tás. Az új berendezés vi­lágviszonylatban is a leg­modernebbek közé tarto­zik, a gyártósor teljesen automatikusan dolgozik, csak az adagolásnál kell emberi kéznek segíteni. Az új berendezésen Magyar, országon eddig még nem alkalmazott szalagparket­tát gyártanak, melynek nagy előnye, hogy házilag is gyorsan és könnyen le­rakható. Felületkezelést sem igényel, mivel már a gyárban lakkozzák. Januárban országszerte megrendezik az ünnepélyes munkásőr egységgyűléseket, ahol a résztvevők számot adnak pártmegbízaíásuk tel­jesítéséről. Itt hallgatják meg a nyilvánosság előtt is a párt helyi vezetői az egy­ségparancsnokok jelentését, itt hangzik el, hogyan tel­jesültek a vállalt kötelezett­ségek a munkában, s az ön­kéntes fegyveres szolgálat­ban; Ezeken az összejövete­leken — ünnepélyes külső- .ségek között — mondanak köszönetét a munkásőrfele- ségeknek, a családtagoknak a szolgálat teljesítéséből fa­kadó áldozatvállalásukért. Köszöntik az , új munkásőrö­ket. s búcsúznak a hosszú éveken át helytállt tartalék­ba vonulóktól. Kétezer tonríával növelték a Borsodi. Vegyikombinát egyik legfontosabb termelő- egysége, a kaprolaktámüzem teljesítményét. A BVK által évekkel ezelőtt vásárolt üzem berendezéseit eredetileg 5 ezer tonnás .termelésre mé­retezték, ám a műszaki fej­lesztés eredményeként ma már nem kevesebb, mint 7 ezer tonna terméket állíta­nak elő. ra óta, még „csak” 22 éve dolgozik a gyárban. — Mindkettőnket sokszor csaltak már könnyebb mun- > kára, magasabb órabérért is... De mi itt nőttünk fel, itt lettünk szakmunkássá, párttaggá, ebben a cukor­gyári nagy családban. És azért anyagiakban is mind | jobban érezzük a megbecsü- j lést. Most év vége előtt pél- i dául 1500 forintot kaptunk a ! lörzsgárdatagságérl, s egy- 1 havi fizetésnek megfelelő nyereségelőleg volt a ráadás. Erdélyi János, bepárló fő- j zőmester, aki 47 esztendejé- i bői 31-et töltött a gyárban ugyanezt mondja, más sza­vakkal. ★ Az egyhavi fizetésnek megfelelő nyereségelőleget kapott 975 állandó dolgozó­ból csaknem hatszázán van­nak törzsgárdatagok, cukor­gyári „családtagok”. És ez a nagy család a IV. ötéves tervben pontosan 15G 235 vagon répából 16 898 vagon cukrot gyártott. A most kezdődött. V. ötéves terv mintegy 225 ezer vagon cukorrépa feldolgozását vár­ja tőlük. Biztos, hogy cukor lesz a répahegyekből. Pozsonyi Sándor 1 kivitelezSk szerepe, felelőssége Megyénk egyik nagy ipari létesítményé, a Borsodi Ve­gyikombinát neve gyakran került szóba az országgyűlés közelmúltban véget ért téli ülésszakán. Nemcsak a IV. ötéves tervben megkezdett és a következő tervidőszakban is folytatandó PVC—III. nagy­beruházás miatt, hanem azért is, mert a vegyipar az ipari fejlődés átlagánál is erőtel­jesebb növekedésnek néz elébe. Az előirányzott évenkénti 9 százalékos termelésnöveke. dés, illetve az ennek megfe. lelő termékmennyiség elöállí. tása fokozott követelménye­ket támaszt a BVK dolgozói­val szemben is. Az elfogadott népgazdasági terv szerint ugyanis, egyebek között 190 ezer tonna pvc, 210—220 ezer tonna marónátron és ható­anyagban számolva nem ke. vesebb mint 710—720 ezer tonna nitrogénműtrágya előállításából kell részt vál­lalniuk. Olldri István, a Borsodi Ve­gyikombinát műtrágya-gyá­ra nak vezetője nemcsak mint képviselő, hanem az ország­gyűlés terv. és költségvetési bizottságának tagjaként is ott volt a parlament téli ülés. szakán. A képviselővel be­szélgetve aligha választhat­tunk volna aktuálisabb té­mát, mint az immár jóváha. gyott V. ötéves népgazdasági tervet, annak borsodi vonat­kozásait, elsősorban pedig a tervidőszak egyik kiemelt be. ruházását, a BVK területén épülő PVC—III létesítését. Kérdés: — Nem támaszt-c túlzott követelményeket a név- gazdasági terv a vegy­ipari • vállalatokkal, köz­tük a Borsodi Vegyi- kombináttal szemben? — Szó sincs róla! A terv reális, ténylegesen meglevő alapokra épül amikor ilyen nagy mértékű fejlesztést tűz célul. A vegyipar az elmúlt tervidőszakban is a legdina­mikusabban fejlődő iparágak közé tartozott, — gyártmá­nyaival, korszerű termékei­vel nagy részt vállalt a IV ötéves terv sikeres teljesíté­séből. Exportárui jól segí­tették a népgazdasági egyen­súly javítását. Ügy érzem, hogy az említett eredmé­nyek, az elmúlt években be. fejezett és megkezdett, ille­tőleg az V. ötéves tervben megvalósuló vegyipari beru házások kellő alapot adnak ahhoz, hogy az iparág eleget tegyen kötelezettségeinek. — Ami a terv borsodi vo­natkozásait illeti, elsősorban a választókörzetemhez tarto­zó Borsodi Vegyikombinál, eredményeiről és az itt épü­lő PVC—III. nagyberuházás ról szólhatok. Vállalatunk már ez évben is több mint 500 ezer tonna nitrogénmű­trágyát állított elő. Ennek figyelembevételével, azt hi­szem nem lehet különösebb akadálya annak, hogv az 1980-ra kitűzött — ható­anyagban számolva — 710— 720 ezer tonna nitrogénmű­trágya a népgazdaság 'rendel, kezésére álljon. Kérdés: —Er-e el olyan megva­lósulási, pontosabban üzemelési fokot a PVC —111., hogy az említett vegyipari célkitűzések megvalósítását segítse? — Természetesen! Annál is inkább, mivel a népgazda­sági, V. ötéves terv ezt most kötelezően elő i.s írja. Gya­korlatilag; mindent el kell követnünk — nekünk, beru­házóknak és a kivitelező vál­lalatoknak egyaránt —, hogy a PVC—III. a tervezett idő­pontban, tehát 1980-ban' ter­melni tudjon. Bár jelentő­sebb lemaradás az építke­zésnél nincs, mégis azt mon­dom: az eddiginél is jobb szervezői, precízebb koope­rációra van szükség az egyes kivitelező vállalatok között. A beruházás kapcsán egyébként el kell mondanom hogy szá­mos nehézség gátolja a gyor­sabb megvalósítást. Elsősor­ban a készletekkel való gaz­dálkodás, amelynél — nagy- beruházásról és egész sor ki­vitelező vállalatról lévén szó — nagyon nehéz betartani az előírás szerinti optimu­mot. A kivitelezők .— nem kis mértékben a BVK „no­szogatásai” hatására — igye­keznek, a munkákat szeret­nék határidőre, vagy annál is hamarabb befejezni. Ehhez a szükséges gépeket, beren­dezéseket és anyagokat be­szerzik, — ám apróbb-csep- röbb hiányosságok miatt csak bizonyos késedelemmel ke­rülnek fölszerelésre. Sok ki­vitelezővel dolgozunk, ígv természetszerűen nehéz össz­hangot teremteni a készletek és az egyes munkálatok kö­zött. Kérdés: — A parlament téli ülés­szakán elhangzott, hogy a terv- és költségvetési bizottság száinos módo­sítási javaslatot tett a tervjavaslathoz. Mire irányultak ezek. érin- tik-c a vegyipart? — Nagymértékben! És nemcsak a vegyipart, hanem konkrétan a Borsodi Vegyi- kombinátot is. Egyetlen oél- da csupán: a tervjavaslat eredetileg csak tonnában ha­tározta meg az 1980-ban gyártandó nitrogénműtrágya mennyiségét. Bizottságunk azt javasolta, hogy — miután a vegyipar közöttük a BVK is különböző hatásfokú mű­trágyákat állít elő — az öt­éves terv a vegyipar vala­mennyi vállalatára érvényes adattal, a gyártandó mennyi­séget hatóanyagban számol­va írja elő. Az országgyűlés helyénvalónak tartotta az ál­talunk tett javaslatot és en­nek megfelelően módosította az V. ötéves tervben a vegy­iparra háruló feladatokat. — Meggyőződésem, hogy a Borsodi Vegyikombinát az elmúlt öt évinél lényegesen nagvobb feladatoknak is ma­radéktalanul eleget tesz a tervidőszak végére. N. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents