Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

1976. január 18., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

Becsüljük-e a kenyerünket?

A kenyér a Föld nagy részén az egyik legfontosabb emberi táplálék és éppen ezért az élettel azonos a fogalma. Nyelvünkben különösen gazdagon található a kenyér alapszó, számos összetételben, s leírni is sok lenne a megannyi jelzőt, ami évszázadokon át hozzá tapadt. Mert ismerünk fehér, félfehér, barna, lágy. friss, ropogós, tésztásbélű,- foszlós kenyeret, és nem lenne nehéz felsorolni olyan időszakokat a történelmünkben, amikor se ilyenből, se olyanból nem volt elég.

Az utóbbi években az élelmiszeripar, a kereskedelem mind többször kénytelen foglalkozni a száraz kenyérrel, mert indokolatlanul sok van belőle. Bizonyságképpen álljon itt egy adat: két évvel ezelőtt az ország boltjaiban 1500 vagon jszárazkenyér maradt. Miskolcon tavaly 20 vagon kenyér, száradt eladatlanul. A szakemberek szerint még ijesztőbb a helyzet, ha hozzávesszük, hogy a háztartásokból kikerülő, megszáradt, fel nem használt kenyér ennek a mennyiségnek a többszöröse. Hová, kerül a, megmaradt kér vér? A másodlagos felhasználási lehetőségek között a sertéshizlalás jöhet számításba, de ezj sem sokáig, hiszen a zárt rendszerű hizlaldák grammnyi pontossággal adagolt, pontos technológiájától idegen a kenyérrel való etetés.

Tavaly az országgyűlés őszi ülésszakán felhívták ezekre a gondokra az illetékesek figyelmét. Az állásfoglalás egyértelmű ős világos; arra kell

törekedni, hogy javuljon a kenyér minősége, mind nagyobb teret kapjanak a modern kenyérgyári techitoló- giák, ~ bővüljön a jelenleg egyhangúnak mondható választék. Nem utolsósorban arra is felhívták a figyelmet, hogy az eddigieknél több egykilós kenyeret süssön az ipar.

A tervek szerint ebben az évben negyven-ötven százalékkal csökkentem kell a szárazkenyér arányát a hollókban. Ez persze nem je- Mentheti azt. hogy a régit mindenáron el kell adni. azt sem, hogy az óvatosabb megrendelések miatt záróra előtt már üresen álljanak a polcok.

Foglalkozott a kenyérfogyasztás alakulásával a Belkereskedelmi, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium is. Rendszeresen figyelemmel kísérik a szárazkenyérarányok alakulását is. A kormány takarékossági intézkedéseivel összhangban várhatóan még nagyobb figyelmet szentelnek a kenyérrel való takarékosságnak is. A cél, hogy a boltokban nyitástól zárásig állandóan legyen kenyér és pékáru, jobb. többféle, mint eddig, de szűnjön meg az igényeket rossz felmérésből adódó túlbiztosítás. A hazánkban, megyénkben kapható kenyerek sütés után hetvenkét óráig adhatók el. kivéve a Favorit kenyeret, amelyik három nap után is jó minőségű nek mondható

Az egészségügyi szakemberek meggyőző, jő szándékú intelmeit is lehet idézni a

kenyeret rendszeresen melegen fogyasztó vásárlók okulására. A legmegfelelőbbnek a

2-1 órás „pihent”, kicsit szikkadt kenyeret tartják a szakemberek. De ez még nem száraz kenyér.

Különösen nagy szárazke- nyér-készleíek gyűlnek fel a többnapos ünnepek után a boltokban. Ezért ezután a megyei tanács kereskedelmi osztálya adja meg az iparnak a tartalék kenyér mennyiségének mértékét. Természetes, hogy ezt a feladatot a tanács kereskedelmi osztálya is csak akkor láthatja el jól. ha pontosan informálódik az igények [elől. illetve ha jó koordinációt alakít ki a kereskedelmi vállalatok között.

.Ha mégis, a takarékosságra való törekvések mellett is marad szárazkenyér, hiszen a vásárlói igényeket pontosan ! nem lehel előre felmérni, a megszáradt, emberi fogyasztásra már nem alkalmas kenyeret a jövőben magánosok- 1 nak is eladják, mintsem hogy végleg veszendőbe menjen. Az eladásnál természetesen továbbra is előnyben részesítik az állami vállalatokat, szövetkezeteket. ,

Amivel talán közelebb jutunk a célhoz: rendeletben szabályozhatatlan, de talán mindannyiunk felelősségét felveti, hogy becsüljük jobban a mindennapi kenyeret. Annyit vásároljunk, ameny- nyire szükségünk van.

Ne váljék a szemünk Iá- tára értéktelenné, vagy állati takarmánnyá az értékes mindennapi kenyér.

Nagy József

A tanácstag

A csengetésre törölt bokával jön ajtót nyitni:

— igen. most tarlom a tanácstagi fogadóórámat. Kerüljön beljebb. Egyébként most. hogy táppénzen vagyok és egész nap itthon tartózkodó,m. a nap minden szakában felkeresnek.

; A miskolci 9-es számú választókörzet tanácstagja, dr. Ivánkiewicz . Dénesné. húsz éve végzi közéleti tevékenységét. A belváros: a Szemere utca. az Arany János és a Kölcsey utca s a Magyar—Szovjet Barátság tér egy része tartozik körzetéhez.

— Hogy milyen problémákkal keresnek meg? Általában közérdekűekkel. Ezen a környéken igen sok házat bontanak le. Érthető, hogy az utóbbi időben a szanálás rendje foglalkoztatja az embereket. Az I. kerületi tanácsi hivatal egyébként időben értesített mindenkit a kitelepítések időpontiáról. A tanácstagi beszámolón is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel.

— A körzet a város egyik legforgalmasabb pontja . . i

— A tanácstagi fogadóórákon gyakorta felmerülnek az ebből adódó panaszok. A zajártalom mellett a levegő szennyezettsége is állandó téma. A körnvéken levő intézmények kéménvei ontják a füstöt Eléé a Szemere utcán délután öl órakor végigmenni: házmagasságban sűrű a- füstoszlop. Persze, szűk az utca A korszerű tüzeléstechnikára való fokozatos áttérés idővel segít a helyzeten.

A környezetvédelem az egészségi ártalmak miatt jogosan foglal közi alja a város „szívének” lakóit. Ám nemcsak a levegő, hanem az utca. a járda tisztaságát is többen kifogásolják.

— Ezen a körnvéken igen kevés az olyan házfelügyelő, akinek itt van a lakása is. Néhány idősebb emberről tudok. Jobbára a 7res számú házkezelőséc alkalmazott takarítóinak a feladatú a kapualjak. a járdák tisztántartása. Nváron óriási a por az utcákon. Többen megjegyezték. hogy gumi.slaggal

kellene locsolni esténként a járdát. Szeretnénk 1 elérni, ! hogy a házkezelőség az idén 1 alkalmazza ezt a módszert... Aztán a háziszemét ponlo- silbb elszállítása is gond. Több kukára yólna szükség.

— A tanácstagot egyéni kérésekkel, panaszokkal is megkeresik az emberek?

—, Mindig bánt, ha valakin nem' tudok segíteni. Legutóbb egy öreg néni jött el hozzám. Nem is ebben a körzetben lakik, de mert olvasta. hogy itt egv nő tart tanácstagi fogadóórát, nagyobb volt a bizalma. Szomorú a sorsa. A fia nem törődik ' vele. valamiféle segélyhez szeretne jutni. Töröm a fejem, mit lehetnék az érdekében. Ha valakinek felnőtt. dolgozó gyermeke van. nem kaphat szociális scgclvl . Vagy itt volt a pincelakásban élők gondja. Az egészségtelen környezet éveken ál rombolta szervezetüket Lakást még nem. de a kiírási számol már megkapták.

Munkából jövel, az Utcán, a lépcsőházban is sokan megállít iák a fogorvosnőt ügyes-bajos dolgaikkal a környék lakói. Hol a nagy esőzés okozta hordalék ügyében. hol mert a lépcsőházi világítás nem megfelelő. Vagy csak egyszerűen, hogy elmondják: a lakók közösen elhatározták, kifestik az udvari falakat, aitókal. ablakokat.

— Évek óta dédelgetett vágyam egy klubhelyiség lé- t esi tése Meggyőződ ésem. hocv egy nagyvárosban is összetarthatlak a lakók, ha megfelelő társasági életre nvilik lehetőség. Esetleg egy libresszóra gondolok, ahol egv fekete melléjt minden korosztály jól erezné magát. Persze, ennek igen sok akadálya van: mindenekelőtt megfelelő helyiséget kellene találni. Mindenesetre gondolkodom róla,. Rövidesen nvugdíiba megvek. akkor több időm lesz. De akkor is az aktív pihenés híve maradok

(mikes)

Szép Icoycn és lakályos

ust olyan Miskolc vii- > rosa, mint egy nagy J öreg kastély, amely- i ben nagytakarítási rendez- J tele, s közben kicserélik a i régi rozzant bútorokat. Úja- j Icai, moderneket raknak , helyükbe, de sokat kell 1 töprengeni azon, hogy az \

új bútor illeszkedjék a kas- . tély hangulatához. Ágon. [ hogy a megmaradó antik i darabokat úgy fogják közre [ a modernek, hogy a stílus- , különbség ne legyen szem- i bántó. J

Még nem látjuk, hogy i Miskolc kialakuló új, egyse- j ges arculata milyen lesz. i| A tervezők in ár Ismerik, az [ egészet, mi járó-kelők, csak i a mozaikot rakjuk, illeszt- getjük. A DOM US é's a , Szent Anna templom kör- • nyéke most bontakozik ki. J Már érzékelhető a templom t és a temető dombjának il- | leszkedése, kellemes lát- i vány az Avasra nyíló új • látóterek kibontakozása. Jó , végigélni ezt a városszépii- 1 lést. Jó kortársnak lenni az J ősi város megifjodásánál. > A városépítő munka egy- | re egységeseb lesz. Most i már nemcsak azt értük el. J hogy a lakóházakkal csak- i nem egyidőben megépülje- ] nek a kommunális létesít- , mények. hanem azt is. hogy i ahol felszabadul egy sza- ' bad. zöldterületnek szánt j rész. olt máris megjelennek [ n parkosítok. Az avasi vá- i rosrész javában épül. de a i kertészeti vállalat már la- [ valy elkezdte a parkosítást. [ Az összekötő vá-osrész ját- ' szoterei is rövidesen bené- i pesiUhelnek. Tavasszal ki- [ ültetik a kis fákat, cserje- J két. rövidesen zöld fii nő > a malteros ládák helyén. i Majdcsak elérjük, hogy ez | a sokak által csúnyának J mondott város mégis szép j lesz és lakályos.

(Adamovics) í

szaitiu

Talán Ózd legforgalmasabb helyén állunk, az Öz.di Kohászati Üzemek egyes számú kapujánál. Időpont: 1976. január 14.. szerda 13 óra 30 perctől 14 óra 30 percig. A nagy kohászati üzemben műszakváltás van. A délelőttösök adják al helyüket a dél- utánosoknak. A jelzett időpontra esik a műszak váltás dandárja, a csúcsforgalom a kapunál. Ahogy telik az idő, egyre nő a forgalom. Először a munkába igyekvőket, a dél- ulános műszakban dolgozókat látjuk egyre nagyobb tömegben. de közben a kapu környékén már egyre nő az „ácsorgók” száma, akik nyilvánvalóan a 3 óra letelte előtt hagyták abba a munkát és igyekeznének kifelé. A kapuk kifelé, azonban csak két óra után nyílnak meg.

— Sajnos, két óra közelében már egyre nő az ácsorgók száma — mondotta Varga B. Tibor, a gyár üzemrendészeti osztályának vezetője. — Rendszerint onnan is meg lehet ismerni őket, hogy még vizes a bajuk a műszak utáni fürdés után. Ez azt jelenti, hogy az egyes gyár-, illetve üzemrészekben nem megfelelő a munkafegyelem ellenőrzése, és így, műszakváltás táján az ellenőrző személyek. tehát csoport vezetők, művezetők. főművezetők, üzemvezetők más jellegű feladatokkal vannak elfoglalva. De azt is jelenti, hogy az üzem- és munkaszervezés területén még mindig van javítanivalónk, ezeken a területeken még meglehetős tartalékok állnak rendelkezésre.

A múlt év közepén az üzemrendészeti osztály filmfelvevő gépek segítségével forgalomszámlálást is végzett. Megállapították ennek alapján, hogy például ha a két ófát követő első 20 percben eltávozok számát 100 százaléknak veszik, akkor ezek fele már az első öl percben elhagyja a gyárat, amiből következik, hogy jóval a 8 órai munkaidő elölt hagyják abba sokan a munkát.

— Ezért kézenfekvő az a megállapításunk — folytatta az, üzemrendészeti osztály vezetője —. hogy a munkafegyelem megszilárdítását, a munkaidő jobb kihasználására való törekvést nem a kapuban kell_elkezdeni. hanem bent, a konkrét munkahelyeken. Megvizsgálva a kérdést. árra is rájöttünk, hogy ilt sok esetben nem „lógásról” van szó. hanem arról, hogy a különféle autóbuszjáratok indulási időpontja túlságosan közel esik a müszakMoltiár Róbert acélgyártó föolvaszlár.

váltás időpontjához. Ez „sürgeti” a dolgozókat, arra kényszeríti okét, hogy a munkát hamarabb abbahagyva elérjék a járatot. Ezért feltétlenül szükséges lenne bizonyos menetrend-változtatásokra is. Viszonylag jelentősnek mondható azoknak a száma, akik „fújás után”, tehát elkésve érkeznek a gyárba. A kapuknál blokkolóórák már régen nincsenek. De így is pontos statisztika áll rendelkezésre.

1974- ben összesen 1684-en,

1975- ben már 1833-an késiek el.

— Mégis, ennek ellenére az a megállapításunk — fűzte hozzá az üzemrendészeti osztály vezetője —. hogy éppen az ellenőrzés megszigorítása következtében nőtt elsősorban ez a szám. hiszen a munka- fegyelem tapasztalataink szerint — és ezt bizonyítják gyárunk kimagasló eredményei is — az utóbbi időszakban javult.

A befelé igyekvők közül Molnár Róbert acélgyártó fő- olvasztárral váltottunk néhány mondatot. Ö a Béketelepen lakik, fél kettőkor száll autóbuszra és háromnegyed kettőkor már mindig a gyárban van. Miután otthon kiadósán megebédelt, a táskájában még egy halkonzervet hoz vacsorára. ha ugyan lesz ideje elfogyasztani, hiszen az acélgyártók minden munkapercét a kemencék szabályozzák

— Én bizonyos értelemben nem szeretem a délutános műszakot — mondotta a 35 éves főolvasztár —. hiszen az embernek általában ilyenkor lenne ideje foglalkozni a családjával. a gyerekeivel, olvasgatni. tv-t nézni, Ugyanakkor pihenés, alvás szempontjából a délutános műszak

a legjobb. Nem beszélve arról. hogy ilyenkor van a legkisebb eshetőség arra, hogy az ember elkéshet. Az elmúlt 16 esztendő alatt en ugyanis egyszer késiem el, tulajdonképpen elaludtam. Természetesen a reggeli műszakhoz

Molnár Róbert acélgyártó föolvaszlár elindul, hogyr munkatársaival ezen a délutános műszakon is legyártson több mint ezer tonna acélt. Egy szatyorban tiszta munkaruhát visz magával.

A gyárkapunál u kifelé igyekvők részletesebb ellenőrzésére, ahogy köznyel ven mondják, személyi motozásra, különösen a műszakváltást követő első 10—15 percben, éppen a nagy forgalom miatt, csak akkor van lehetőség, ha a rendészek valami rendkívülit tapasztalnak. Egyébként csak szúrópróbaszerű ellenőrzésre van lehetőség. Az üzemrendészeti osztály vezetője ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a társadalmi tulajdon védelme területén sokkal nagyobb a javulás. mint például a munka- fegyelem terén. Míg 1973-ban 420. 1974-ben 333. 1975-ben pedig „már csak” 286 felfeded. cselekmény volt. Elsősorban szerszámokat, különféle fogyóeszközöket próbálnak kicsempészni a gyárból, de szerencsére éppen az életszínvonal általános javulása következtében ez a szám. illetve az ezzel kapcsolatos értékek. csökkenő tendenciát mutatnak.

— Itt. az egyes számú kapunál is, tehát az ÖKÜ egyik legforgalmasabb pontján — mondotta befejezésül Varga B. Tibor — legnagyobb problémát a fizetési napok jelentik. Hiszen ilyenkor szinte lehetetlen ellenőrizni, hogy valaki műszakon kívül jött bej a pénzéért, vagy egyszerűen munkaidőben távozik. Szerencsére a gyár általános - rendje, a munkafegyelem javítása. a munkaidő iobb kihasználása , tekintetében, a társadalmi tulajdon védelmében az üzemrendészetet több mint 250 társadalmi aktíva segíti. Egyre nasvobb gondot fordítunk a problémák megelőzésére. Nagy támogatást nyújt ebben a szocialista hri- gádmozeolom. vagvis az. hogy a m u n k á s k n 11 ek l j vá k vállalásaikba beépítik a munkafe- gvelem javítását, a munkaidő jobb kihasználását, a társadalmi tulajdon védelmet.

Szöveg: Oravcc János lvcp: l.aczó József

Vízbetörés a sauh maiim

A dorogi szénbányák sárisápi 19-es aknájában január 16-án váratlan vízbetörés bénította meg a munkát a bányaüzem mélyebben fekvő déli mezőjében, A termelőhelyek levegőellátását biztosító légvágatba percenként 3 köbméter víz tört be. Ez •• mennyiség néhány óra aluli percenkénti öt köbméterre növekedett. Az üzem mentő, brigádjai ekkor még .megkísérelték egy csővezetékrendszer kiépítésével elvezetni a vizel, ez azonban a vízbetörés lökészszerű növekedése miatt nem sikerült: így két frontfejtés rövid idő alatt víz aló került.

Szombatra tovább súlyosbodott a helvzet. Ekkor már percenként 28 köbméter víz zúdult be a bányatérségbe, és a harmadik front'eilest is elöntötte. A víz alá kerüli terület víztelenítésére percenként 40 köbméter kapacitású szíva ti yúegység áll az üzem rendelkezésére, s ez még lehetőséget nyújt a vízbetörés lassúbb ütemű t-'el- számolásárá. A mentésben részvevő úiabb szivattyúk fel. szerelésével erősítik meg a szivattyúállomást.

A vízbetörés során személyi sérülés netp történt a munkahelyeket időben sikerüli kiüríteni.