Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

/ , ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 Ülést larlitt a Hazafias népfront Országes Tanácsa Hadár J&emsfefszélsMsa ' (Folytatás az 1. oldalról) sadalmi munkának, amely­nek összértéke 1971-ben alig 835 millió forint, 1975-ben viszont már 2 milliárd fo­rint volt. Az elmúlt esztendőkben a 'Hazafias Népfront V. kong­resszusának állásfoglalása szellemében folytatták tevé­kenységüket a közélet min­den területén — szögezte le Sarlós István, s hozzátette: munkánk továbbfejlesztése érdekében azonban állandó­an fel kell frissítenünk mód­szereinket. Az Országos Tanács főtit­kára végezetül indítványoz­ta: szeptember 16—18-ra az Országos Tanács hívja össze a mozgalom VI. kongresszu­sát. A kongresszus' tűzze na­pirendjére az Országos Ta­nács beszámolóját az 1972 óta végzett munkáról, a kongresszus „állásfoglalás”- át. válassza meg az Országos Tanácsot, s a szervezetek megerősödése, a mozgalom kíterebélyesedése miatt egé­szítse ki a működési sza­bályzatot. Hatalmazza fel az Országos Tanács a titkársá­got útmutató kiadósára, ame­lyet. a népfrontbizottságok megválasztásánál hasznosít­hatnak, állásfoglalás-tervezet készítésére, s a két kong­resszus közötti munkát ösz- szet'oglaló jelentés összeállí­tására. A küldöttértekezle­tekre s a kongresszusra való felkészülés megkönnyítésére munkaanyagokat adnak ki a szocialista demokráciáról, a szövetségi politikáról, és a nemzeti egység kérdéseiről, a népfront közjogi, művelődés- politikai, illetőleg gazdaság- politikai' tevékenységéről. A .kongresszus előkészítésének menetrendje: február 15. és március 31. között újjává­lasztják a Hazafias Népfront bizottságait, májusban kerül sor a népfront yárosi, kiemelt nagyközségi és budapesti ke­rületi bizottságainak megvá­lasztására, s júniusban tart­ják meg a budapesti, illetve a megyei küldöttértekezlete­ket. Az előterjesztést követő vi­tában felszólalt Kádár János is. A Központi Bizottság első titkára elöljáróban kijelentet­te: egyetért a népfront VI. . kongresszusának összehívásá­ra, a népfrontbizottságok új- jáválasztására lett javaslat­iak A Hazafias Néofront kongresszusa — mondotta —, nemcsak a mozgalom életé­nek, szervezeti rendjének időszerűvé vált aktusa, tár­sadalmunknak is nagy fon­tosságú eseménye. Ez össze­függ társadalmunk jelenlegi helyzetével és azokkal a fel­adatokkal, amelyek népünk előtt állnak. A tennivalók is­mertek, megfogalmazódtak a párt XI. kongresszusának ha­tározataiban, a népfront vá­lasztási felhívásában, leg­utóbb pedig az országgyűlés decemberi ülésszakán, ami­kor jóváhagyták népgazdasa­gunk V. ötéves tervét, s az 1976-os állami költségvetést. Joggal mondhatjuk— hang­súlyozta Kádár János—, hogy a párt határozatai, a népfront céljai, azaz a párt és a nép­front politikája -a tömegek részéről megértésre és támo­gatásra talál. Ez a megértés és támogatás hatalmas erő­forrásunk, talán a legfonto­sabb minden közül, amivel terveink végrehajtásához hozzáfogunk. Kádár János a továbbiak­ban arról szólt, hogy társa­dalmunk politikailag egysé­ges és összeforrott. A szo­cialista .nemzeti egység to­vábbi erősítéséért azonban nagyon komolyan kell dol­gozni. Ebben a Hazafias Népfrontnak is nélkülözhe­tetlen és pótolhatatlan sze­repe van. Terveinket a dol­gozó emberek nagy többsége helyesli; támogatják azok a száz- és százezrek, akik be­csületesen dolgoznak, akik a kötelezőnél is többet adnak társadalmunknak. A- jóérzé­sű, becsületesen dolgozó em­berek nagy többségére kell támaszkodnunk, az ő segít­ségükkel kell intenzívebb, szervezettebb munkát végez­nünk az idén és a következő esztendőkben is. A Hazafias Népfront kong­resszusa, a kongresszusra való készülődés is pozitív szerepet játszhat az ország politikai, társadalmi, gazda­sági és kulturális fejlődésé­nek előmozdításában. Hatal­mas, élő erő ez, hiszen tár-) sadalmunkat a politikai ak­tivitás nagyfokú növekedése jellemzi. Meggyőződésem — mondotta végezetül a Köz­ponti Bizottság első titkára —, hogy eredményes kong­resszusi kampány elé nézünk, j s sikeres, nagyon hasznos lesz a Hazafias Népfront VI. kongresszusa. Az ezt követő további fel­szólalásokra és vitában el­hangzott indítványokra, ja­vaslatokra Sarlós István vá­laszolt, majd az Országos Tanács jóváhagyta a referá- I tumban körvonalazottakat. Az Országos Tanács —, amelynek ülése- Kállai Gyű- i la zárszavával ért véget — arról is határozott, hogy a kongresszus állásfoglalás- tervezetét — az időközben megszületett javaslatokkal módosítva — későbbi idő- pontban hozzák nyilvános­ságra. 1 legyei MfÉásirpncsiÉsíi. . ünnepi eiységgyiiése „Fegyverrel és munkával a haza szolgálatában” ez a fel­irat volt a „mottó” a mun­kásőrök megyei parancsnok­ságának, törzsének és köz­vetlen szak-alegységeinek ünnepi évzáró egységgyűlé­sén, amelyet január 16-án, délután a miskolci zászlóalj körzetében tartottak meg. Az ünnepi egységgyűlés elnöksé­gében helyet foglalt Újhelyi Tibor, a megyei pártbizott­ság titkára, I-Iudesz Sándor, a Szocialista Hazáért Érdem­éremmel kitüntetett veterán — valamint a társ fegyveres testületek —, Miskolc város párt-, társadalmi és gazda­sági szerveinek képviselői. Az egységgyűlésen dr. Kállai László, a munkásőrség me­gyei parancsnoka mondott értékelést az 1975-ös eszten­dőben végzett munkáról. El­mondotta, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfele­lően egyenletesen fejlődött a munkásőrség irányítása,' ki­képzési színvonala, harcké­szültségi állapota, erkölcsi, politikai, fegyelmi helyzete. Hangsúlyozta, hogy az állo­mány fejlesztése biztosított. A most sorra kerülő évzáró és évnyitó egységgyűlésen mintegy 262 új felvételes tet­te — illetve teszi le a mun- kásőresküt. Bejelentette, hogy a ma­gyei parancsnokság irányítá­sa alá tartozó ■ alegységek közül 1975-ben az Encsi já­rási Munkásőrzászlóalj nyer­te el a Kiváló Egység címet. Második a borsodi bányász önálló század, harmadik pe­dig a mezőcsáti egység lett. A megyei törzs legjobb szak­aiegysége immár sorrendben harmadszor a lyukóbányai vegyvédelmi és mentesítő szakasz lett. A „Haza Szolgálatáért” Érdemérmet, 10 éves szol­gálati idő után tizenkettőn, 15 éves szolgálat után tizen­egyen kapták meg. Ugyan­csak tizenegyen részesültek „Kiváló Parancsnok”-ki tün­tetésben, és hatan kaptak 5 éves szolgálati idő után em­lékjelvényt, illetve emlékla­pot. Az egységgyűlés befejezé­seként Újhelyi Tibor, a me­gyei pártbizottság titkára köszöntötte a részvevőket, gratulált az eredmények el­éréséhez, és a kitüntetettek­nek. Az ünnepi egységgyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. T. A. ——— .........—anmajaai 1976. január 17., szombat T anácskozóit a KGST-vb (Folytatás az 1. oldalról) lamint a bútorlapok és bú­torok gyártásához szükséges technológiai gépsorok gyár­tásának szakosításáról és kooperációjáról. Megállapí­tották: a felsorolt megálla­podások realizálása lehetővé teszi, hogy a KGST-orszá- gok könnyűiparának beren­dezésekre, vonatkozó igényeit a következő ötéves tervidő­szakban és az utána követ­kező időszakban jobban ki­elégítsék. A végrehajtó bizottság, miután megvizsgálta a gép­gyártási és a vaskohászati ál­landó bizottságok arra vo­natkozó ajánlásait, hogy tel­jesebb mértékben elégítsék ki a csapágyipar szükségle­teit kovacsoló-saj tológépek­ben, fémvágó szerszámgé­pekben, ideértve a többten­gelyes automatikus eszterga­gépeket is, továbbá ellenőrző és mérő automatákban és műszerekben, csiszolószer­számokban, valamint csap­ágyacélban, elfogadott a KGST-országoknak szóló több olyan ajánlást, amely komplex intézkedések meg­valósítását irányozza elő ezen a területen. Az ülésszakon elfogadták a mezőgazdasági állandó bi­zottság arra vonatkozó aján­lását is, hogy az állatte­nyésztés takarmányfehérjék­ben, növényi, állati és mik­robiológiai eredetű tápanya­gokban mutatkozó szükség­leteinek kielégítése céljából működjenek együtt, és jóvá­hagyta az ezzel kapcsolatos főbb intézkedések megvaló­sításának tervét. Az elfogadott ajánlások előirányozzák a KGST-or­szágok együttműködésének további elmélyítését a ta­karmánytermesztés anyagi es műszaki bázisainak megszi­lárdításában, valamint olvan új, nagy termelékenysegű gépek létrehozásában, ame­lyek lehetővé teszik a laicar- mány készletezésének, silo- zásának és tárolásának nagyüzemi módszereit. Elő­irányozzák a magas Cehér.je- tárlglmú takarmánynövé­nyek termesztésének kibőví­tését, valamint az állati ere­detű fehérjetakarmányok előállításának jelentős növe­lését is. A végrehajtó bizottság megvizsgálta az építkezési állandó bizottság ajánlásait a Mongol Népköztársaság la­kásépítkezési problémái meg­oldásában való KGST-együtt- működésről. Az ajánlások előirányozzák, hogy a mon- góliai lakásépítkezés gyor­sabb fejlesztése céljából a KGST-országok dolgozzanak ki és hajtsanak végre több­oldalú, illetve kétoldalú in­tézkedéseket a Mongol Nép- köztársaság építőipara és építőanyagipara anyagi-mű - szaki bázisai megteremtésé­nek, illetve korszerűsítésé­nek előmozdítására. A KGST-országok együttműkö­dése elősegíti a lakásépítke­zési program megoldását a Mongol Népköztársaságban. A végrehajtó bizottság to­vábbá megvizsgálta a KGST- országok jogi értekezletén, a KGST-titkárságán, valamint a KGST szocialista világgaz­dasági intézetében kidolgo­zott jelentéseket, amelyek a nemzetközi gazdálkodó szer­vezetek létrehozására és te­vékenységükre vonatkoznak Az ülésen határozatot hozta!; arról, hogy a kitűzött fel­adatok végrehajtása céljá­ból tovább kell tökéletesíte­ni a nemzetközi gazdálkodó szervezetek tevékenységet. A végrehajtó bizollsáa megvitatta a szocialista vi­lággazdasági intézet eddigi munkájáról, valamint 1976—1 80. évi munkájának több irányairól szóié jelentési. A végrehajtó bizottság el] fogadta a KGST polgári rei pülülésügyi állandó bizottsá­gának és a KGST egészség-! védelmi együttműködési alj landó bizottságának sza] bályzatát. A két állandó bi-j zottságot a KGST-ülésszall egyik ülésének határozata alapján hozták létre. A végrehajtó bizottsá.4 megvizsgálta és jóváhagyta' 1976. évi munkatervét, a] KGST és a nemzetközi gaz­dasági, tudományos és mű-] szalu szervezetek közötti ' érintkezések megteremtésé-] vei kapcsolatos intézkedései] 1976. évi tervét, valamint a KGST 1976 évre szóló költ] eégvetését. Az ülésszakon megvizsgál] ták a KGST-szervelc gazda] sági, tudományos és rriűsza] ki együttműködésének és tevékenységének kérdéseit is,] a m el yek kel kapcsolatb a n| megfelelő határozatokat hoz] lak. A KGST végrehajtó bi­zottságának ülésszaka a ba­rátság és a kölcsönös meg­értés légkörében folyt le. Lésitámadás lelik válasza Libanonban a kiül vádaskodásra A libanoni légierő pénte­ken először avatkozott be a kilenc hónapja tartó harcok­ba, a jobboldali fegyveresek oldalán. A légierő bevetése előtt lezárták Bejrut nemzet­közi repülőterét. A libanoni főváros és a külvilág közölt megszakadt a telex- és a te­lefonösszeköttetés. A légierők két vadászbom­bázója a Bejrut—Damasz­kusz közötti főútvonalon, Bejruttól tíz kilométerrel délre, a nemzetközi repülő­tértől néhány száz méternyi­re rakétákkal lőtte a balol­dali fegyveresek és palesztin csapatok állásait. A hadse­reg szóvivője a légitámadást azzal indokolta, hogy a bal­oldali fegyveresek bekerítet­ték a libanoni hadsereg Bej­rutból Damourba tarló kon­voját. A légierő gépei Da- mour külvárosában bombáz­ták a mohamedán és a pa­lesztin csapatok állásait. Meg nem erősített hír szerint lé­gitámadás érte a Bejrut déli külvárosainál fekvő Sabra palesztin menekülttábort is. toy beszéde l Alvaro Cunhal, a Portu­gál Kommunista Párt főtit­kára csütörtökön este be­szedet mondott egy Carna- xideben, Lisszabon egyik külvárosában megrendezett tömeggyűlésen. Megállapítot­ta, hogy Portugáliában ma is megvannak a szabadságért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocia­lizmusért vívott harc sike- ! rének alapvető feltételei. Bár a portugál forradalom nagy nehézségek közepette fejlő­dik. Cunhal figyelmeztetett rá, hogy még mindig reális a f fasizmus Portugáliába törté­nő visszatérésének veszélye. Az ENSZ Biztonsági Taná­csának közel-keleti vitája közép-európai idő szerint csütörtökön az esti órákban folytatódott. Lai Ya-ii, Kína képvise­lője felszólalása jelentős ré­szét szovjetellenes rágalmak­nak szentelte. Peking szerint a jelenlegi közel-keleti helyzetért „a két szuperhatalom” — de első­sorban a Szovjetunió — fele­lős, mert „nem kívánják a rendezést”. „A Szovjetunió ma az új világháború legve­szélyesebb forrása” — állí­totta Lai Ya-li, majd ki­jelentette, hogy „nem szabad irreális reményeket fűzni az ENSZ határozataihoz.” Ezután Jakov Malik nagy­követ, a Szovjetunió képvi­selője kért szót, és rendkívül erélyesen visszautasította a kirohanásokat. Malik emlé' keztetett rá, hogy a pekingi delegátus egyetlen szóval sem ítélte el Izraelt, és hogy Kína ellenezte a genfi béke- konferenciát éppúgy, mint á PFSZ részvételét a Bizton­sági Tanács vitájában. „Pe­king célja a közel-keleti fe­szültség szítása, és a fegy­veres konfliktus e térségben] Ezért a kínai politika lénye­gében arabellenes” — muta­tott rá Malik. Ezt követően Líbia küldöt­te kért szót. Megköszönte a Szovjetuniónak, a szocialista országoknak, hogy önzetlenül támogatják az arab ügyel. A BT péntek este folytatja] vitáját. Ülése a hétvégi szü­net után, várhatóan a jövő héten ér véget.-----------u ............... K issinger táv; rata A nyugati hírügynökségek csütörtökön Washingtonból hivatalos körökre hivatkoz­va hírül adták, bogy Kissin­ger amerikai külügyminisz­ter kedden táviratot küldött a Brüsszelben akkreditált amerikai diplomatáknak és ebben „válságosnak” nevez­te a szakadár angolai szer­vezet, az FNLA katonai hely­zetét. Mint az a jelentések­ből kiderül, az amerikai külügyminiszter a táviratot azért küldte a NATO szék­helyén dolgozó amerikai dip­lomatáknak, hogy azok nyo­mást gyakoroljanak a szö-: vetségesek kormányaira az Angolával szemben kialakí­tandó álláspontjukban. drszsps paiilj éríelezíet Pénteken a Belügyminisz­tériumban országos parancs­noki értekezletei tartottak. Az értekezleten részt vett és felszólalt Borbándi János, az MSZMP KB tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Dr. Kamara János rendőr vezérőrnagy, államtitkár megnyitó szavai után Benkei i András belügyminiszter érté­kelte az 1975. évi murikát és ismertette az 1976. évi fel­adni okai. A tanácskozáson: részt vett Tincs Sándor, az ' MSZMP KB osztályvezetője,! dr. Korom Mihály igazság': ügyminiszter, dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköz­társaság legfőbb ügyésze és' dr. Szakács Ödön, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke. i

Next

/
Thumbnails
Contents