Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

1976. január 17., szombat ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 A tervezéstől a kivitelezésig Versenyfutás az idővel Későn érkező tervek, nagy veszteségek i­l<J Hosszú az út, amíg a fej­lesztési koncepcióból terme- J lő gyár lesz. Hosszú az út, j] buktatókkal teli és kanyar- 4 Sós. II A gondok, a problémák zö- me az építőipari kivitelező vállalatoknál a „végtermék” J előállítóinál csapódik le. Az J ö vállukon nyugszik a t'ele- ] lősség nagy része is, amelyet 1 a kivitelezésben résztvevő vá­lj lamennyi szervnek; tervezö- J nek. beruházónak, alvállal­■ J kozónak egyaránt viselnie J kell. Nagyon sok múlik a ki- J vitelezés határidejének és j költségszintjének tartásában a jó, alapos, körültekintő ter- vezésen. Azon is, hogy a ter- •a. vek határidőre ütemesen ér- ai kezzenek a kivitelezőkhöz, r] Csak ennek a feltételnek *1 biztosítása mellett képzelhe- M tő el a kivitelezési munka egyenletes üteme, a gondo- ‘1 sabb előkészítés, és mind- jj azok a tényezők, amelyek a ■ I kivitelezői munka hatékony­ságában nagy szerepet ját- ■j szanak. H Az Észak-magyarországi '! Állami Építőipari Vállalat :S| ezirányú tapasztalatairól be- S'J szélgettünk, egyetlen építke- fj zés tükrében .Juhász László- ■1 val, a vállalat igazgatójával. 1973 októberében került , sói' arra a tárcaközi egyez­tetésre, amely a BVK-ban l* megvalósuló nagyberuházás­sal foglalkozott. A Nehézipa­ri Minisztérium vállalta, , hogy a szükséges terveket " megfelelő határidővel „bizto­sítja” a beruházónak, illet­ve a kivitelezőnek. Énnek megfelelően az Építési és Városfejlesztési Minisztérium is vállalta: az építőipar min- ! dent megtesz azért, hogy } 1977 decemberében a próbá­lj ■ üzem megkezdődhessék. * ‘l — Adottak voltak tehát a '■ feladatok. „Az óra ketve- ’l gett”, az idő múlt, tervék ' pedig nem voltak. 1973-ban l 65 millió forintot. 1974-ben * 53 millió forintot kitevő mű­szaki — anyagi tartalmú ter- j veket kapott a vállalat. 1974 szeptemberében felmérést vé- j géziünk, hogy milyen inga­dozást mutat a tervek érke- ’j zése. Átlagban 7 hónapos ké­séssel érkeztek. A munkák persze elkezdődtek, a tervek érkezése, a lehetőség szerint, J hiszen csak abból lehet, dol- J gozni. anyagot rendelni, a ‘j termelést programozni. 1974 decemberében a kivi­telezésre vonatkozó szocia­‘l lista szerződést nem írtuk 0 alá, hiszen tervezési határ­idők nem voltak rögzítve, a szerződéstervezet csak a ki­vitelezési határidőket tartal­mazta. 1975 januárjában már létrejöhetett ez a szer­ződés, azonban ebben az ezt megelőző időszak tervezési határidőcsúszásait ..lenyel­tük''. 1975 elején alig volt 40—50 millió forint értékű tervdokumentáció birtokunk­ban. Ugyanebben az évben viszont 140—150 milliós munkát kellett leljesitenün.r, amihez a különböző átfutási időket is figyelembe véve 200 millió forint értékű terv­re lelt volna szükség. Nem beszélve arról, hogy még ebből a 40 millió forint ér­tékű dokumentációból is. több terv olyan munka meg­valósítását tartalmazza, ami csák 1977-ben kerül kivite­lezésre —, mint például az aszfaltozás. Az elmúlt évben, számos sürgető intézkedés hatására azután felgyorsult a terv­szolgáltatás, bár még mindig rendszeres határidőcsúszás­sal, tervmódosítással és pót- kiegészítő tervek beérkezésé­vel kell akarva-akaratlanul számolnunk. Számos létesít­ménynél, például a tervdo­kumentáció az installációs — épületgépészeti, villanyszere­lési — berendezéseket nem tartalmazza, több százezer forint értékű munkához szük­séges terv, csak jóval az épület elkészülte után érke­zik be. Az első negyedévben 110 millió forint értékű terv­dokumentációt kaptunk, de ebből egy 76 milliós létesít­mény, most áttervezés alatt áll. A második negyedévben 127 millió, a harmadik ne­gyedévben 92 millió és a ne­gyedik negyedévben 143 mil­lió forint értékű tervdoku­mentáció érkezett be a vál­lalathoz. A szakaszos tervszolgálta­tás hátránya nemcsak abban mutatkozik meg, hogy a terv­szállítás ütemtelen és zömé­ben késik. Jelentős gond for­rása áz is, hogy az egyes tervdokumentációk még így sem , teljesen kidolgozottak, komplettek, a költségvetést még nem tartalmazzák. Te­hát a határidőcsúszások hal­mozódnak, nem is beszélve arról, hogy a szükséges anya­gokat időben megrendelni — esetleg külföldről importálni — csak a költségvetés téte­leinek ismeretében lehet. Ezeknek a gondoknak ellenére, a felgyorsult terv­szolgáltatás hatására, az el­múlt év második tel évében a termelés felfutott, iparkod­tunk versenyt futni az idő­vel és talán elmondhatjuk, hogy „megmentettük” az évet. Most lényegesen jobb, nagyobb értékű tervállo­mánnyal kezdhetjük az 1976- os esztendőt, hiszen 240 mil­lió forint értékű tervünk van,-és ebből 180 milliót kell megvalósítanunk. Az* elmúlt , esztendő és ez az év a kivi­telezés szempontjából kulcs- íőntosságúnak mondható. * Ugyanezek a problémák, gondok merültek fel. és me­rülnek fel hasonló jelleggel és formában, az ózdi acél­mű intenzifikálásának épít­kezésén, vagy akár az.avasi fűtőmű távvezték megvalósí­tásánál, és még lehetne so­rolni a hasonló példákat. Összegezve elmondható, hogy a vállalatunknál a szakaszos tervszolgáltatás, a rendelke­zésre álló kapacitás mintegy 15 százalékát „viszi el” a gya­kori átszervezések, a munka­erő-átcsoportosítás, gépmoz­gatás stb. miatt. A tervek késői szállításá­ból, gyakori módosításából származó gondok, nagyjából hasonló jelleggel minden épí­tőipari vállalatnál jelentkez­nek. Megakadályozzák a ter­melés szervezettségének nö­velését. jelentősen csökken­tik a termelékenységet — annak minden gazdasági kö­vetkezményével — sok mil­liós többletköltséget okoznak, I növelik a befejezetlen álló- I niányok értékét és annak ' káros, gazdasági következmé­nyeit — kamat- és eszköz­lekötési járulék. És az eb­ből fakadó határidőcsúszá­sok pedig az eszközök feles­leges. lekötésével - és a ter­melés későbbi megkezdésé­vel jelentős kárt okoznak a népgazdaságnak. Emellett még a munkafegyelem lazu­lásának irányába is hatnak, hiszen az esetek többségé­ben azért, hogy a munka­erőt megtartsák, lényegesen kevesebb munkáért is ha­sonló nagyságú munkabért * adnak, mint amikor a dol­gozó — éppen a határidő tartása miatt — erejét meg­feszítve, szinte „látástól va- • kulásig” dolgozik. Égetően jelentkezik az igény éppen a felsorolt okok miatt —, hogy a beruházások, a kivitelezé­sek előkészítése már a ter- j vezőasztalon a feladatok sú- j lyához mérten kezdődjön meg, és a felelősség ott is érvényesüljön. Buchert Miklós Egy hasznos tanulmány Segítség az encsi járás j mezőgazdasági üzemeinek 'I Hazánk tervgazdálkodása i\ megkívánja, hogy a népgaz­daság fejlődésének törvényé­hez igazodó, a gazdaságpoli­tikai célkitűzésekkel össze- » hangolt, közép, illetve tnsz- szú távú fejlesztési tervek készüljenek nemcsak nép­gazdasági szinten, hanem egy-egy közigazgatási . egy­ségben, így például minden járásban és azon belül min­den termelőüzemben is. Az encsi járás mezőgaz- ( dasága, egész élelmiszer- és , j fagazdasága, az e területen tevékenykedő vezetők, szak- )j emberek egy nagyon hasz- d nos, könyvalakban megjelent J tanulmányt kaptak segítsé­gül a napjainkban folyó *1 tervkészítésekhez. • A Borsod megyei Tanács , mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának, vala­mint a tanács Encsi járási Hivatalának gondozásában megjelent, Az encsi járás élelmiszer- és fagazdaságá­nak helyzete, fejlesztésének iránya és lehetőségei című színvonalas tanulmányt Üj- helyi János, okleveles agrár­mérnök. a járási hivatal osz­tályvezetője készítette. A tanulmány pontos képet ad a járás természeti és közgazdasági viszonyairól, mezőgazdaságának eddig el­ért eredményeiről, adoMsú- gairól, s ezeknek alapján •tesz ajánlásokat az ötödik ötéves terv és a távlati fej­lesztések irányára és lehe­tőségeire. Figyelembe veszi a megyei szintű koncepció­kat is, s a javaslatokat azok­kal összhangban igyekszik kialakítani az encsi járásra, a megyének erre a jellegze­tes termelési tájegységére. A járási vonatkozásokon túl­menően a tanulmány — a helyi viszonyokra adaptálva — a megye niás területein levő mezőgazdasági nagy­üzemei számára is haszno­sítható megállapításokat, ja­vaslatokat tartalmaz. A járás jövőjét, mezőgaz­daságának lehetőségeit, fel­adatait számadatokban is' tükrözi a tanulmány. A szer­ző a jövő termelési szerke­zetének kialakításához min­den ágazatnak, minden rész­letkérdésben igyekszik reális javaslataival segítséget nyúj­tani. A mezőgazdasági vezetők­nek. szakembereknek nap­jainkban végzett tervezése­iknél érdemes igénybe ven­niük ezt a könnyen áttekint­hető, alig száz oldalas köny­vecskét. Jelenleg ezen a gépsoron történik a polipack. tej kiszerelése. Amennyiben a tőkés import­ból származó steril vonalat beállítják, a teljesítmény mellett a szavatossági idő is jelentő, sen növekedni fog. A Borsod megyei Tejipari Vállalat miskolci üzemiből naponta 1260 bolton keresz­tül több mint hatszázötven- ezer embert látnak el tejjel és különféle tejtermékekkel a megyében. Az öt évvel ez­előtt épült, modern beren­dezésekkel ellátott gyár ka­pacitása lassan szűknek bi­zonyult az elmúlt évek so­rán. Ezért határozta el a vállalat, hogy 1976-ban re- kontsrukciót hajtanak vegre. Mint Lakatos Árpád fő­mérnök elmondta, a beru­házási program két változat­ban már az elmúlt eszten­dőben elkészült. Az első vál­tozat az új gépek beszer­zésénél esetleges tőkés im­porttal számol, a második pedig a szocialista államok­ban és hazánkban gyártott berendezésekkel, de előfor­dulhat. így is, hogy egyes gé­peket a nyugati tőkés álla­mokból kell beszerezni. A tervek alapján már meg­kezdődött a gépek beszerzé­se, s januárban az NDK-oól folyamatosan érkeznek az első szállítmányok. A rekonstrukció első lép- csőjeként már megkezdték az üzem energiaszolgáltató berendezéseinek bővítését. Ennek során áttérnek az ed­digi olajtüzelésről a gázra, s a göztermelést 8-ról 12 tonna óránkénti termelésre növeljk. A második lépcső­ben elsősorban a gyártó és kiszerelő gépek cseréjét vég­zik e.l. Beépítenek egy NDK gyártmányú automata gép­sort, amelyik elvégzi a íel- stószolt üres rekeszek lesze­dését. mosását és újbóli ösz- szerakását. Kibővítik a munka során az átvételi vo­nalakat is. Ide három da­rab. egyenként 25 ezer liter teljesítményű lefejtő! állíta­nak be. Sor kerül a vajké- szitö vonal bővítésére is. amely az üzembe helyezés után a mostani 8 mázsa óránkénti teljesítményről 16- ra növekszik. A miskolci tejüzem veze­tői azt is elmondották, hogy a rekonstrukció során to­vább bővítik a szociális lé­tesítményeket is. hiszen a megnövekedőit dolgozói lét­számnak újabb fekete-fehér öltözőkre és fürdőkre van szüksége. Mivel az üzemből nap, mint nap szállítanak a boltokba az ország különbö­ző részében gyártott, és itt tárolt sajtokat is, egy szend­vicspanelekből készült. 3 vagon befogadóképességű hűtőkamrát is kell építeni. Ez mentesíti a jelenlegi hű­tőteret, s itt; a friss termé­kek nagyobb mennyiségű tárolására nyílik lehetőség. A miskolci tejüzem rekonst­rukciójának az az érdekes­sége. hogy a bővítéseket építészeti beavatkozások nél­kül. folyamatos termelés mellett végzik el. A befeje­zés után a gyár jelenlegi, naponkénti feldolgozási ka­pacitása duplájára emelke­dik majd. A tervek szerint a teljes üzembe helyezésre 1978. harmadik negyedévé­ben kerül sor. (vásárhelyi) Fotó: L. .1. Létszámstop és kiskapuk — Na végre! — kiáltott fel az egyik szakmunkás isme­rősöm, amikor a létszámfel­vételi zárlatról hallott. — Éppen ideje volt - adta meg a magyarázatot —, hiszen lassan már annyian fogják a kezemet vezetés címén, hogy dolgozni sem tudok töltik. Az irodistákról nem is szól­va.. . . — Két esztendeig voltam előadó a vállalatnál. Sokat dolgoztunk, „adminisztrál­tunk". de azért nem szaggat­tuk agyon az istrángot — hallom az egyik „fizikaivá” lett véleményét. — Jutott időnk erre is, arra is, egy­szóval mindegy volt, meny­nyit csinálunk, a fizetés nem nagyon változott. — Megszűnt a munkakö­re? — kérdem naivul. Csúfondárosan nevet, úgy mondja, „nem bírtam azt a nagy hajszát, így hát eljöt­tem — vissza a szakmámhoz.” S hogy megszűnt-e a mun­kaköre? Elmondása szerint ugyanannál a vállalatnál csak minimális mértékben nőtt a létszám, ám áz ő egy­kori munkahelye „Az Osz­tály” azóta főosztállyá tere­bélyesedett. Ugyanazt, vagy az alig valamivel nagyobb adminisztrációt most kétszer- annyian végzik ... A vélemények valós hely­zetet takarnak, s ez a megye jó néhány vállalatára és üze­mére is érvényes. Az orszá­gos helyzetképben Borsod is benne van, ez pedig azt mu­tatja, hogy ha a kivételeket leszámítjuk is. meglehetősen nagy számban dolgoznak vállalatainknál adminisztra­tív. igen sokszor fölöslegesen létrehozott munkakörben. Az országos felmérések szerint jóval többen, mint amennyi­re valójában szükség lenne. A statisztikák azt is kimu­tatják, hogy ennek oka álta­lában a kényelmesség, a túl­zott óvatosság, a nem meg­felelő munkaszervezés, más­kor pedig csupán azért lesz. irodista valaki, mert cnneK vagy annak az ismerősnek barátnak, rokonnak az isme­rőse, barátja, rokona. A cikk elején említett szakmunkás példákat mon­dott, milyen adminisztratív munkaköröket szünetne meg. Sok volt a példa! S való igaz, ráférne egy kiadós gyomlálás a munkakörök jegyzékére, pontosabban az. azokba „besusz.terolt” mun­kakörünk sorainak a ritkí­tására. Nem meglepő — saj­nos — az olyan csoportve­zető. akinek vagy egyáltalán nincs csoportja, vagy ha van is, 1—2 beosztottból áll . .. És, bár furcsán hangzik, mégis igaz, ismerek olyan vállalatvezetőt, aki hovato­vább maga is eltéved az ál­tala létrehozott — a szente­sítést ő adta — főosztályi, osztály! dzsungelben. Olyan nyakatokért elnevezésű osz­tályok és részlegek alakul­nak némely vállalatnál és üzemben, hogy ember legyen a talpán, aki legalább kör­vonalazni tudja a rendelte­tésüket, a munkájukat. Tgaz. jó néhányra egyáltalán nem is lenne szükség —, no de mégsem megoldás, hogy lét­rehozzunk egy osztályt — előadókkal, titkárnővel, ad­minisztrátorral — aki a sze­lektálást elvégezze. Nem túlzás, napjainkban még kevés a példa arra. hogy itt vagy ott, ebben vagy abban az üzemben megszün­tettek volna néhány osztályt, csoportot. Sőt, a január 1-ei életbe léptetett létszámfelvé­teli zárlat óta. mintha kettő­zött erővel folyna az admi­nisztratív létszám növelése. Üzemi és vállalati vezetők úgyszólván mindent elkövet­nek, hogy kiskaput találja­nak a rendeletén, s azon át becsempésszék a titkárnőt, a gépirónőt, az előadót —, fi­zikai munkakörű dolgozónak álcázva. Erre ugyanis nem vonatkozik a tilalom. S hogy ez mennyire igaz, ugyancsak az egyik vállalatnál hallot­tam: maga az érdekelt mond­ta el. Hovatartozását csak azért nem írhatom, mert né­hány héttel ezelőtt még fizi­kai állományban volt — iro­dai. kisegítő munkát végzett — jelenleg, hogy „helyére te­gyék” adminisztratív. Ám, .megsúgták neki; ne lepődjön meg, ha néhány hónap múl­va ismét fizikai állományba kerül... Jó pont lesz az üzemnek, ha csökkenti az adminisztratív létszámot ... Kiskapu? Igen az! Rés a rendeletén, amelyet itt-ott már megjelenése előtt igye­keztek — többnyire sikerrel — kijátszani. Más dolog, hogy ezzel tulajdonképpen saját üzemüknek és vállala­tuknak ártanak, hiszen az el­végzett munka attól még semmivel sem lesz több. ha a fizikai létszám névlegesen megemelkedik. Azzal meg pláne nem, ha egy-egy osz­tályon vagy főosztályon dup­lájára nő a létszám. Legfel­jebb a kifizetett bér lesz — magasabb, szaporodik a sem­mire se való csoportok szá­ma. még több lesz a párhu­zamos. nem ritkán egymást keresztező adminisztrációs tennivaló. Mert szükségesnek mondott elfoelaUsásot min­denki számára ki lehet ta­lálni —. általában ki is ta­lálnak. Az említett rendelet „lét­számstop" néven vonult be a köztudatba. Jó lenne, ha ez a stop valóban mesállj-t pa­rancsolna. legalább úgy, ahogy a leggyorsabb autóst is megállásra kényszeríti áss ugyanilyen feliratú tábla. N. IL Rekensfrukcié a siskáiéi fejiizeiÉen

Next

/
Thumbnails
Contents