Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-17 / 14. szám
1976. január 17., szombat ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 A tervezéstől a kivitelezésig Versenyfutás az idővel Későn érkező tervek, nagy veszteségek il<J Hosszú az út, amíg a fejlesztési koncepcióból terme- J lő gyár lesz. Hosszú az út, j] buktatókkal teli és kanyar- 4 Sós. II A gondok, a problémák zö- me az építőipari kivitelező vállalatoknál a „végtermék” J előállítóinál csapódik le. Az J ö vállukon nyugszik a t'ele- ] lősség nagy része is, amelyet 1 a kivitelezésben résztvevő válj lamennyi szervnek; tervezö- J nek. beruházónak, alvállal■ J kozónak egyaránt viselnie J kell. Nagyon sok múlik a ki- J vitelezés határidejének és j költségszintjének tartásában a jó, alapos, körültekintő ter- vezésen. Azon is, hogy a ter- •a. vek határidőre ütemesen ér- ai kezzenek a kivitelezőkhöz, r] Csak ennek a feltételnek *1 biztosítása mellett képzelhe- M tő el a kivitelezési munka egyenletes üteme, a gondo- ‘1 sabb előkészítés, és mind- jj azok a tényezők, amelyek a ■ I kivitelezői munka hatékonyságában nagy szerepet ját- ■j szanak. H Az Észak-magyarországi '! Állami Építőipari Vállalat :S| ezirányú tapasztalatairól be- S'J szélgettünk, egyetlen építke- fj zés tükrében .Juhász László- ■1 val, a vállalat igazgatójával. 1973 októberében került , sói' arra a tárcaközi egyeztetésre, amely a BVK-ban l* megvalósuló nagyberuházással foglalkozott. A Nehézipari Minisztérium vállalta, , hogy a szükséges terveket " megfelelő határidővel „biztosítja” a beruházónak, illetve a kivitelezőnek. Énnek megfelelően az Építési és Városfejlesztési Minisztérium is vállalta: az építőipar min- ! dent megtesz azért, hogy } 1977 decemberében a próbálj ■ üzem megkezdődhessék. * ‘l — Adottak voltak tehát a '■ feladatok. „Az óra ketve- ’l gett”, az idő múlt, tervék ' pedig nem voltak. 1973-ban l 65 millió forintot. 1974-ben * 53 millió forintot kitevő műszaki — anyagi tartalmú ter- j veket kapott a vállalat. 1974 szeptemberében felmérést vé- j géziünk, hogy milyen ingadozást mutat a tervek érke- ’j zése. Átlagban 7 hónapos késéssel érkeztek. A munkák persze elkezdődtek, a tervek érkezése, a lehetőség szerint, J hiszen csak abból lehet, dol- J gozni. anyagot rendelni, a ‘j termelést programozni. 1974 decemberében a kivitelezésre vonatkozó szocia‘l lista szerződést nem írtuk 0 alá, hiszen tervezési határidők nem voltak rögzítve, a szerződéstervezet csak a kivitelezési határidőket tartalmazta. 1975 januárjában már létrejöhetett ez a szerződés, azonban ebben az ezt megelőző időszak tervezési határidőcsúszásait ..lenyeltük''. 1975 elején alig volt 40—50 millió forint értékű tervdokumentáció birtokunkban. Ugyanebben az évben viszont 140—150 milliós munkát kellett leljesitenün.r, amihez a különböző átfutási időket is figyelembe véve 200 millió forint értékű tervre lelt volna szükség. Nem beszélve arról, hogy még ebből a 40 millió forint értékű dokumentációból is. több terv olyan munka megvalósítását tartalmazza, ami csák 1977-ben kerül kivitelezésre —, mint például az aszfaltozás. Az elmúlt évben, számos sürgető intézkedés hatására azután felgyorsult a tervszolgáltatás, bár még mindig rendszeres határidőcsúszással, tervmódosítással és pót- kiegészítő tervek beérkezésével kell akarva-akaratlanul számolnunk. Számos létesítménynél, például a tervdokumentáció az installációs — épületgépészeti, villanyszerelési — berendezéseket nem tartalmazza, több százezer forint értékű munkához szükséges terv, csak jóval az épület elkészülte után érkezik be. Az első negyedévben 110 millió forint értékű tervdokumentációt kaptunk, de ebből egy 76 milliós létesítmény, most áttervezés alatt áll. A második negyedévben 127 millió, a harmadik negyedévben 92 millió és a negyedik negyedévben 143 millió forint értékű tervdokumentáció érkezett be a vállalathoz. A szakaszos tervszolgáltatás hátránya nemcsak abban mutatkozik meg, hogy a tervszállítás ütemtelen és zömében késik. Jelentős gond forrása áz is, hogy az egyes tervdokumentációk még így sem , teljesen kidolgozottak, komplettek, a költségvetést még nem tartalmazzák. Tehát a határidőcsúszások halmozódnak, nem is beszélve arról, hogy a szükséges anyagokat időben megrendelni — esetleg külföldről importálni — csak a költségvetés tételeinek ismeretében lehet. Ezeknek a gondoknak ellenére, a felgyorsult tervszolgáltatás hatására, az elmúlt év második tel évében a termelés felfutott, iparkodtunk versenyt futni az idővel és talán elmondhatjuk, hogy „megmentettük” az évet. Most lényegesen jobb, nagyobb értékű tervállománnyal kezdhetjük az 1976- os esztendőt, hiszen 240 millió forint értékű tervünk van,-és ebből 180 milliót kell megvalósítanunk. Az* elmúlt , esztendő és ez az év a kivitelezés szempontjából kulcs- íőntosságúnak mondható. * Ugyanezek a problémák, gondok merültek fel. és merülnek fel hasonló jelleggel és formában, az ózdi acélmű intenzifikálásának építkezésén, vagy akár az.avasi fűtőmű távvezték megvalósításánál, és még lehetne sorolni a hasonló példákat. Összegezve elmondható, hogy a vállalatunknál a szakaszos tervszolgáltatás, a rendelkezésre álló kapacitás mintegy 15 százalékát „viszi el” a gyakori átszervezések, a munkaerő-átcsoportosítás, gépmozgatás stb. miatt. A tervek késői szállításából, gyakori módosításából származó gondok, nagyjából hasonló jelleggel minden építőipari vállalatnál jelentkeznek. Megakadályozzák a termelés szervezettségének növelését. jelentősen csökkentik a termelékenységet — annak minden gazdasági következményével — sok milliós többletköltséget okoznak, I növelik a befejezetlen álló- I niányok értékét és annak ' káros, gazdasági következményeit — kamat- és eszközlekötési járulék. És az ebből fakadó határidőcsúszások pedig az eszközök felesleges. lekötésével - és a termelés későbbi megkezdésével jelentős kárt okoznak a népgazdaságnak. Emellett még a munkafegyelem lazulásának irányába is hatnak, hiszen az esetek többségében azért, hogy a munkaerőt megtartsák, lényegesen kevesebb munkáért is hasonló nagyságú munkabért * adnak, mint amikor a dolgozó — éppen a határidő tartása miatt — erejét megfeszítve, szinte „látástól va- • kulásig” dolgozik. Égetően jelentkezik az igény éppen a felsorolt okok miatt —, hogy a beruházások, a kivitelezések előkészítése már a ter- j vezőasztalon a feladatok sú- j lyához mérten kezdődjön meg, és a felelősség ott is érvényesüljön. Buchert Miklós Egy hasznos tanulmány Segítség az encsi járás j mezőgazdasági üzemeinek 'I Hazánk tervgazdálkodása i\ megkívánja, hogy a népgazdaság fejlődésének törvényéhez igazodó, a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel össze- » hangolt, közép, illetve tnsz- szú távú fejlesztési tervek készüljenek nemcsak népgazdasági szinten, hanem egy-egy közigazgatási . egységben, így például minden járásban és azon belül minden termelőüzemben is. Az encsi járás mezőgaz- ( dasága, egész élelmiszer- és , j fagazdasága, az e területen tevékenykedő vezetők, szak- )j emberek egy nagyon hasz- d nos, könyvalakban megjelent J tanulmányt kaptak segítségül a napjainkban folyó *1 tervkészítésekhez. • A Borsod megyei Tanács , mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, valamint a tanács Encsi járási Hivatalának gondozásában megjelent, Az encsi járás élelmiszer- és fagazdaságának helyzete, fejlesztésének iránya és lehetőségei című színvonalas tanulmányt Üj- helyi János, okleveles agrármérnök. a járási hivatal osztályvezetője készítette. A tanulmány pontos képet ad a járás természeti és közgazdasági viszonyairól, mezőgazdaságának eddig elért eredményeiről, adoMsú- gairól, s ezeknek alapján •tesz ajánlásokat az ötödik ötéves terv és a távlati fejlesztések irányára és lehetőségeire. Figyelembe veszi a megyei szintű koncepciókat is, s a javaslatokat azokkal összhangban igyekszik kialakítani az encsi járásra, a megyének erre a jellegzetes termelési tájegységére. A járási vonatkozásokon túlmenően a tanulmány — a helyi viszonyokra adaptálva — a megye niás területein levő mezőgazdasági nagyüzemei számára is hasznosítható megállapításokat, javaslatokat tartalmaz. A járás jövőjét, mezőgazdaságának lehetőségeit, feladatait számadatokban is' tükrözi a tanulmány. A szerző a jövő termelési szerkezetének kialakításához minden ágazatnak, minden részletkérdésben igyekszik reális javaslataival segítséget nyújtani. A mezőgazdasági vezetőknek. szakembereknek napjainkban végzett tervezéseiknél érdemes igénybe venniük ezt a könnyen áttekinthető, alig száz oldalas könyvecskét. Jelenleg ezen a gépsoron történik a polipack. tej kiszerelése. Amennyiben a tőkés importból származó steril vonalat beállítják, a teljesítmény mellett a szavatossági idő is jelentő, sen növekedni fog. A Borsod megyei Tejipari Vállalat miskolci üzemiből naponta 1260 bolton keresztül több mint hatszázötven- ezer embert látnak el tejjel és különféle tejtermékekkel a megyében. Az öt évvel ezelőtt épült, modern berendezésekkel ellátott gyár kapacitása lassan szűknek bizonyult az elmúlt évek során. Ezért határozta el a vállalat, hogy 1976-ban re- kontsrukciót hajtanak vegre. Mint Lakatos Árpád főmérnök elmondta, a beruházási program két változatban már az elmúlt esztendőben elkészült. Az első változat az új gépek beszerzésénél esetleges tőkés importtal számol, a második pedig a szocialista államokban és hazánkban gyártott berendezésekkel, de előfordulhat. így is, hogy egyes gépeket a nyugati tőkés államokból kell beszerezni. A tervek alapján már megkezdődött a gépek beszerzése, s januárban az NDK-oól folyamatosan érkeznek az első szállítmányok. A rekonstrukció első lép- csőjeként már megkezdték az üzem energiaszolgáltató berendezéseinek bővítését. Ennek során áttérnek az eddigi olajtüzelésről a gázra, s a göztermelést 8-ról 12 tonna óránkénti termelésre növeljk. A második lépcsőben elsősorban a gyártó és kiszerelő gépek cseréjét végzik e.l. Beépítenek egy NDK gyártmányú automata gépsort, amelyik elvégzi a íel- stószolt üres rekeszek leszedését. mosását és újbóli ösz- szerakását. Kibővítik a munka során az átvételi vonalakat is. Ide három darab. egyenként 25 ezer liter teljesítményű lefejtő! állítanak be. Sor kerül a vajké- szitö vonal bővítésére is. amely az üzembe helyezés után a mostani 8 mázsa óránkénti teljesítményről 16- ra növekszik. A miskolci tejüzem vezetői azt is elmondották, hogy a rekonstrukció során tovább bővítik a szociális létesítményeket is. hiszen a megnövekedőit dolgozói létszámnak újabb fekete-fehér öltözőkre és fürdőkre van szüksége. Mivel az üzemből nap, mint nap szállítanak a boltokba az ország különböző részében gyártott, és itt tárolt sajtokat is, egy szendvicspanelekből készült. 3 vagon befogadóképességű hűtőkamrát is kell építeni. Ez mentesíti a jelenlegi hűtőteret, s itt; a friss termékek nagyobb mennyiségű tárolására nyílik lehetőség. A miskolci tejüzem rekonstrukciójának az az érdekessége. hogy a bővítéseket építészeti beavatkozások nélkül. folyamatos termelés mellett végzik el. A befejezés után a gyár jelenlegi, naponkénti feldolgozási kapacitása duplájára emelkedik majd. A tervek szerint a teljes üzembe helyezésre 1978. harmadik negyedévében kerül sor. (vásárhelyi) Fotó: L. .1. Létszámstop és kiskapuk — Na végre! — kiáltott fel az egyik szakmunkás ismerősöm, amikor a létszámfelvételi zárlatról hallott. — Éppen ideje volt - adta meg a magyarázatot —, hiszen lassan már annyian fogják a kezemet vezetés címén, hogy dolgozni sem tudok töltik. Az irodistákról nem is szólva.. . . — Két esztendeig voltam előadó a vállalatnál. Sokat dolgoztunk, „adminisztráltunk". de azért nem szaggattuk agyon az istrángot — hallom az egyik „fizikaivá” lett véleményét. — Jutott időnk erre is, arra is, egyszóval mindegy volt, menynyit csinálunk, a fizetés nem nagyon változott. — Megszűnt a munkaköre? — kérdem naivul. Csúfondárosan nevet, úgy mondja, „nem bírtam azt a nagy hajszát, így hát eljöttem — vissza a szakmámhoz.” S hogy megszűnt-e a munkaköre? Elmondása szerint ugyanannál a vállalatnál csak minimális mértékben nőtt a létszám, ám áz ő egykori munkahelye „Az Osztály” azóta főosztállyá terebélyesedett. Ugyanazt, vagy az alig valamivel nagyobb adminisztrációt most kétszer- annyian végzik ... A vélemények valós helyzetet takarnak, s ez a megye jó néhány vállalatára és üzemére is érvényes. Az országos helyzetképben Borsod is benne van, ez pedig azt mutatja, hogy ha a kivételeket leszámítjuk is. meglehetősen nagy számban dolgoznak vállalatainknál adminisztratív. igen sokszor fölöslegesen létrehozott munkakörben. Az országos felmérések szerint jóval többen, mint amennyire valójában szükség lenne. A statisztikák azt is kimutatják, hogy ennek oka általában a kényelmesség, a túlzott óvatosság, a nem megfelelő munkaszervezés, máskor pedig csupán azért lesz. irodista valaki, mert cnneK vagy annak az ismerősnek barátnak, rokonnak az ismerőse, barátja, rokona. A cikk elején említett szakmunkás példákat mondott, milyen adminisztratív munkaköröket szünetne meg. Sok volt a példa! S való igaz, ráférne egy kiadós gyomlálás a munkakörök jegyzékére, pontosabban az. azokba „besusz.terolt” munkakörünk sorainak a ritkítására. Nem meglepő — sajnos — az olyan csoportvezető. akinek vagy egyáltalán nincs csoportja, vagy ha van is, 1—2 beosztottból áll . .. És, bár furcsán hangzik, mégis igaz, ismerek olyan vállalatvezetőt, aki hovatovább maga is eltéved az általa létrehozott — a szentesítést ő adta — főosztályi, osztály! dzsungelben. Olyan nyakatokért elnevezésű osztályok és részlegek alakulnak némely vállalatnál és üzemben, hogy ember legyen a talpán, aki legalább körvonalazni tudja a rendeltetésüket, a munkájukat. Tgaz. jó néhányra egyáltalán nem is lenne szükség —, no de mégsem megoldás, hogy létrehozzunk egy osztályt — előadókkal, titkárnővel, adminisztrátorral — aki a szelektálást elvégezze. Nem túlzás, napjainkban még kevés a példa arra. hogy itt vagy ott, ebben vagy abban az üzemben megszüntettek volna néhány osztályt, csoportot. Sőt, a január 1-ei életbe léptetett létszámfelvételi zárlat óta. mintha kettőzött erővel folyna az adminisztratív létszám növelése. Üzemi és vállalati vezetők úgyszólván mindent elkövetnek, hogy kiskaput találjanak a rendeletén, s azon át becsempésszék a titkárnőt, a gépirónőt, az előadót —, fizikai munkakörű dolgozónak álcázva. Erre ugyanis nem vonatkozik a tilalom. S hogy ez mennyire igaz, ugyancsak az egyik vállalatnál hallottam: maga az érdekelt mondta el. Hovatartozását csak azért nem írhatom, mert néhány héttel ezelőtt még fizikai állományban volt — irodai. kisegítő munkát végzett — jelenleg, hogy „helyére tegyék” adminisztratív. Ám, .megsúgták neki; ne lepődjön meg, ha néhány hónap múlva ismét fizikai állományba kerül... Jó pont lesz az üzemnek, ha csökkenti az adminisztratív létszámot ... Kiskapu? Igen az! Rés a rendeletén, amelyet itt-ott már megjelenése előtt igyekeztek — többnyire sikerrel — kijátszani. Más dolog, hogy ezzel tulajdonképpen saját üzemüknek és vállalatuknak ártanak, hiszen az elvégzett munka attól még semmivel sem lesz több. ha a fizikai létszám névlegesen megemelkedik. Azzal meg pláne nem, ha egy-egy osztályon vagy főosztályon duplájára nő a létszám. Legfeljebb a kifizetett bér lesz — magasabb, szaporodik a semmire se való csoportok száma. még több lesz a párhuzamos. nem ritkán egymást keresztező adminisztrációs tennivaló. Mert szükségesnek mondott elfoelaUsásot mindenki számára ki lehet találni —. általában ki is találnak. Az említett rendelet „létszámstop" néven vonult be a köztudatba. Jó lenne, ha ez a stop valóban mesállj-t parancsolna. legalább úgy, ahogy a leggyorsabb autóst is megállásra kényszeríti áss ugyanilyen feliratú tábla. N. IL Rekensfrukcié a siskáiéi fejiizeiÉen
