Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-03 / 2. szám
1976. jan. 3., szombat ^ I:\i v*. ^mjuemv , ÉSZAK-MAG YARORSZAG 3 mA> a KÖZVETLEN szomszéd sú- ívá-funkbau nagy lakóházat éslapoznak. Ügy dolgoznak, inaftiint hajdanán: talicskával dé% lapáttal. A korszakos vál- zákozást egy elektromos meg- máfajtású betonkeverő gép, u jaúskarádió és minden heti nafeabad szombat jelzi. A InObunkával töltött idő napi 5 zkrí-6 óra. „Teheti, magyar ál- ibőlam fizeti” — mondták haj- atanán a pazarló, főúri élel- :öttnód láttán. S úgy tűnik a áv-aondás föurak nélkül is ak- gisnális lehet. Hiszen megít- ed-etik a szomszédos ópitkezé- nnfei a le nem dolgozott óra- Kéfat is. Miből? Abból, ami :70nások szorgalma és jó mun- nrutája révén kerül a közös t'casszába. És, ha a kasszáéiban kevesebb van a szüksé- a lesnél? Az állam akkor is izet. Hitelből. A hitelt per- ze kamatjaival együtt visz- Ka kell fizetni. A péld álózás nem elvont, mostanában többet költ az j^jjrszág, mint amennyire a , .Megtermelt javakból, a bevételekből futja. Az állami >1TI':öltségvelés deficites. A vi- 80feggazdasági veszteségeket [gyakran mi magunk megte- ..nézzük. Hányán vannak be- •'‘■.jonpzók és szerelők, vezetőle beosztottak, akik az or- iolzágos átlaghoz igazodnak, ■pivagy esetleg a fölé is iigyes- . aedik magukat, mint a forrasztok, a telj esíl mén,yek- óapen — igyekezetben és num- úslaszínvonalbuii — pedig a ajeregh aj tó k der ékh ad á hoz tartoznak. „Ilyen nálunk a fegyelem, 13ila munkamorál?’ — mondathatnánk a betonozás láttán, jjéaz iménti általánosítást kö- l'elően. Gyakran valóban le- ■n lángolónak tartjuk a helyűidet. Olykor tiszteletre méltó Dilin kritika is vegyülliet e .bo- j. fúiátó általánosításba, s az állítás szinte meggyőzővé ’.válik. Mégsem igaz. Százezrek dolgoznak keményen, iiahémelykor már-már túlfe- 'eJszített tempóban. A textil-, a ruházati iparban, bányákban, kohóknál, .téglagyárakban, a futószalagok, a műszakilag szorosan normáz- ható gépek mellett. És mindenütt, , ahol legalább elemi módon szervezik a munkát,' személyié szabják a feladatokat, meghatározzák a teljesítmény követelményekéi. jrlAhol a végzett munkát fi- Jsetik és nem az időt, a tétlenséget. Új LEDOLGOZNI munkával ^■tölteni a napi nyolc órát — j,j.|ez ma már elemi követeiül'«.*«meny. Hiszen nem vagyunk sokan. A tíz- és félmilliós népességnek alig a feie a munkaképeskorú lakosság. De annyira kevesen sem vagyunk, hugy természetes lenne ez a nagyfokú munkaerőhiány. Folytatva az okfejtést: annyira gazdagok nem vagyunk, hogy megengedhetnénk a pazarlást. De annyira szegények sem, hogy életünket tartósan adósságra kéne alapozni. Feladataink nemcsak napjainkban, hanem hosszabb távon is lehetőségeinkhez szabottak. Vitathatatlanul a szellemi, az. irányító munkával szembeni követelmények növekedtek leginkább. Hiszen alapvetően ettől függ a fizikai munka erőkifejtés hatásfoka, s a munkaidő-kihasználás mértéke: az* ösztönzés, a szervezettség szintje, a munka eredményessége is. Jelenleg lényegesen több a munkahely, mint a munkaerő. Ennek ellenére új munkahelyek létesít isével, beruházásokkal törekszünk megoldani a növekvő feladatainkat, avagy jobban kihasználjuk a meglevőket? És azt készítünk-e velük, s az egyre dráguló nyersanyagból, energiává/, ami a legjobb, a legkorszerűbb, a legkeresettebb idehaza és külföldön? Nem hatásos szónoki fordulatok sugallják e kérdéseket, hanem napjaink égető feladatai. S aligha Jellel kitérni megválaszolásuk elől most « helyi lehetőségek, a belső tartalékok számbavételi időszakában. A meggyőző válaszoktól, függ, hogy képesek vagyunk-e eddigi eredményeink stabilizálására, életszínvonalunk további megalapozott emelésére. AHHOZ, hogy mindenütt elkészüljön a szervezett és takarékos* munka, a hatékonyság fokozásának öt esztendőt átfogó stratégiája, határozott vezetői elképzelések szükségesek. De nem kevésbé fontos, hogy ezeket kiegészítse, ellenőrizze és gazdagítsa a dolgozók mindennapi tapasztalata, bölcsessége. Hogy már a tervezés során felszínre kerüljön minden képzelőerő és alkotó energia, s létrejöjjön a közös, céltudatos cselekvéshez, a hatékony végrehajtáshoz nélkülözhetetlen ismeret és elkötelezettség. . K. .1. Az eredmények igazolják: hely és volt a Borsodi Szénbányák Vállalat farkaslyuki és bérén lei • szállítási üzemegységének összevonása’. A munka- es üzemszervezési intézkedések hatására gyakorlatilag megszűntek a k c reszt szá tiltások, 1 ecsö kken - lek az üresjáratok, s 70 százalékra nő ti a gépjármüvek kihasználtsága. A gépkocsik az idén 700 ezer tonna szenet szállítóiig H tok az aknáktól a berentei nsztályozóba. A bérfuvarozásból származó bevétel 3 millió forint. Jelentős az üzemanyag-megtakart lás, ami a tervszerű karbantartásnak, a folyamatos ellenőrzésnek köszönhető. A harmadik negyedévben szuperbenzinből 5 800. normálból 7 400, gázolajból 10 ezer literre! kevesebbel használtak lel. a tervezettnél. Ä Merkúr közli A Merkur közli, hogy az új KlllOSZ előírásai szerint — a közlekedés biztonságának fokozása érdekében -— a személygépkocsik felszereltsége — például biztonsági övvel, sárfogó gumikkal, külső biztonsági visszapillantó tükörrel slb. — bővül, egyes tartozékok kivitele módosul. Ezek a változtatások különbözően érintik az egyes gépkocsitípusok jelenlegi felszereltségét. Ezért a Merkur a KRESZ-előirásoknak megfelelő szerelvények árát — ami a gépkocsitípusoktól függően 700—1200 forint — külön felszámítja. A személygépkocsik maximált fogyasztói árai egyébként 1970. január 1-től változatlanok maradnak. > Goromli István tagja pet ló _ ja annak a kollektívának, amely új gc- tervezett a December 4. Drótmúvekbcn. Az új hőkeze- kemenee megnöveli cs olcsóbbá teszi a termelést. A képen Gorondi István látható. Fotó: Lsozó József ,b I ol1 n1 >d' ŐK >ef Mindent átható gépolaj- • és gépzsirszag, meleg és lül- ^séitően monoton zúgás. A látogatónak ezek az első benyomásai, amikor a délutáni műszakváltást követően ^néhány perccel belép IC jBorsodi Hőerőmű nagy géptermébe. A télikabát ha- ijmarosan lekívánkozik, áz 'pros zaj ellen azonban nincs vmit tenni. •Jí A hat "óriási méretű tur- 'jjbinu és generátor egymás betonba '^ágyazva. Szürkére festett hajjfnellett sorjázik, 'Jjalmas vastestük melleit eltörpül az ember. Egyenként ■310.5 millió százwattos izzó- mák tudnak áramol szolgál- 1 tatni. A másik teremben üzemidő három kisebb géppel íegyütt 201 megawatt a lel- ■jjesítményük. ,, — Ez hazánk villamosén orgia-igény ének egy húszaddá — tájékoztat Molnár iGi/ula főmérnök. Ellátjuk ^gőzzel a környező ipari ti zenieket. bányákat, s meleg „vizet biztosítunk Kazincbar- 'cika harminckét ezres lakos- •‘.ságának. 7 ' A turbinánál őrködik a *gép gazdája, a turbinagé- ípész. Figyelemmel követi a .műszerek sokaságát, a le-és felugráló mulatókat regisztereket. Óránként kell leolvasnia az állást, beírnia az üzemnaplóba az adatokat. A kisebb asztallapnyi nagyságú papíron 41 rubrika található. A megjegyzés rovatban pedig rögzíti az eseményeket: a váltótársnak is értesülnie kell mindenről. A hatos számú turbina mellett vállas, testes férfi hajol az asztal fölé. Tamás András 37 éves. s 1958-tól dolgozik az üzemben. — Érettségi után jöttem a hőerőműbe — mondja. — Voltam előmelegítő, tápszi- vattyús, algépész. Közben két szakmát szereztem, tanfolyamokat; végeztem. A turbinagépésznek „otthon kell lennie” a mesterségében. — Az erőmüvet szénnel üzemeltetjük — folytatja a főmérnök. — A fiz kazánban ezer tonna gőzt fejlesztünk óránként. Évenként felhasznál unk, elégelünk egymillió-hétszázezer tonna szenet. A hatásfok nálunk negyvenszázalékos. A befektetett energiának négytizedét hasznosítjuk. Ez magas érték, mert például a Gagarin erőműben csak 211 —29 százalékos hatásfokkal dolgoznak. Eredményességünkben közrejátszik a 3(> turbinagépész jó munkája. — Szakma, vagy beosztás 1 urbinngépésznek lenni ? —- Ma még beosztásnak számít, de nemsokára szak- másítják — válaszolja Tamás. Vonzó lehet ez a fiatalok számára, talán többen választják majd a turbina- gépész életét. A turbinagépészek három műszakban járnak, folyamatosan üzemelnek. Nyáron voltak napok, amikor 50—5,5 Ceisius-fok meleget mértek a gépteremben. Az állandó zajt nem bírják ;t gyengébb idegrendszernek. Többen vallat dugnak a fülükbe. így védekeznek. Miskolcról jár a munkahelyére, oda-vissza ötven kilométert utazik naponta. Ha délelőttös, reggel háromnegyed négykor kel, fél órával később már útban van Kazincbarcika leié. Műszakja fél napjába kerül. Mégis csinálja, nem szívesen menne el az üzemtől. — Nézze: turbinagépész- nek lenni egyfajta elismerés. Nem tesznek ide akárkit. Meg aztán jó rágondolni, hogy nem dolgozhatnának nélkülünk az. építők, a vegyészek. a bányászok, a gyári munkások, hidegek maradnának a lakások. Mi adjuk a fényt, a meleget biz- tosílo villamosáramot. A Uirbinagépészek közöli négy nő is van. A karcsú termetű, geszt.envebarna hajú Bákonyi László né. Ultikban tért vissza szülési szagé pbadságról, s húrom éve pész. A férje művezető itt, a hőerőműben. Bizonyára talált volna magának köny- nyebb, kényelmesebb munkát ... — Igen, de én a gépeket szeretem — vallja. — Az igladi ipari műszergyárban is gépeket dirigáltam, tizenkettőt. A férjemet követtem a gyárba: gyökeret eresztettem. jól érzem itt magamat. Szabolcsból jött. A húga is vele tartott, ö az algépész. Tökéletesen megértik egymást, persze erre nagy szükség is van. Beláthatatlan következményei lehetnének, ha az algépész az ellenkezőjét cselekedne, vagy nem pontosan azt tenné, mint amire a turbinagépész utasítja. A fegyelmezetlenségnek, az engedetlenségnek ■ nincs a turbinánál. — Érezzük, tudjuk kora a felelősségünk, tehetünk, teszünk is vartalun üzemelésért, ségek Csökkentéséért, az optimálisabb hatásfok eléréséért. Csak azt mondhatom, hogy elégedett vagyok, megbecsülnek. Nemrégiben kaptam igazgatói dicséretet. Egyetlen napot sem hiányzott. akárcsak társa. Tamás „szégyenkezve” mesélte, hogy a közel húsz év alatt egyszer elkésett műszakból. Nem csörgött a vekker... A turbina mellett nincs férfi és nődolgozó csak ,ió gépész van és jobb gépész. Férfi és nő ugyanazt a lei- adatot látja el, egyforma munkál végez. helye mek- Sokat a za- a koltM egyénk termelőszövetkezeteiben az új etetendő kezdetének időrendben is első és egyúttal legfontosabb leendői: az elmúlt évi mérlep pontos, szabályszerű elkészítése, a jó és szinvonatas zárszámadások előkészítése, s a gazdaságok áj ötéves, valamint idei terveinek pontos meghatározása, részletes kidolgozása. Az utóbbi feladatnak, az adottságokat, lehetőségeket figyelembe vevő reális tervkészítéseknek előfeltétele. hogy jók, gondosak, a valóságot tűkrözöek legyenek a zárszámadások. A termelőszövetkezetek párt- és gazdasági vezetőinek tisztában kell lenniük azzal, hogy uz 19SS. évi zárszámadások készítése a korábbi éveikhez képest reálisabb számbavételt és értékelést kíván, mivel a most kezdődött ötéves tervidőszak megalapozását is jelenti, s ez a tervidőszak az eddiginél (fokozottabb követelményeket állít a mezőgazdasági üzemekkel (özemben. A zárszámadások- jó elkészítése, a, zárszámadó közgyűlések jó előkészítése érdekében nagyon sok mindenre keli gondolni, ügyelni a termielöszövet kezeseinkben. A készítés során elsősorban arra. hogy a vagyon számbavétele, a mérlegkészítés nemcsak• a számviteli dolgozók feladata, hanem abbén a munkában felelősséggel .kell részt vállalnia a tsz minden vezetőjének és szakemberének. A termelőszövetkezeteinkben már javában folyó, nagy munkához, a zárszámadások készítéséhez nem kívánunk „receptet" adni, hiszen mindenütt ismerik feladataikat, felelősségüket, csupán néhány legfontosabbra szeretnénk lelhivnj a figyelmet. így például arra, hogy az évzáró mérlegek mindenütt szabályszerűen végrehajtott leltározás, bizonylatokkal alátámasztott és ellenőrzött könyvviteli nyilvántartások alapján készüljenek. Ebben a munkában nem szabad „tévedésnek”, „elírásnak” előfordulnia, de félrevezető .szépitgetésnek’ sem. Ne feledje el senki: a mérlegkészítési kötelezettség együtt jár a mérleg valódiságáért való személyi felelősséggel! N agyon fontos, hogy a zárszámadás készítésé számszakilag is alapozza meg a szövetkezeti tagság demokratikus döntéseit. A jövedelem felhasználási döntéseknél, a különböző alapok képzésénél figyelembe kell venni az új közgazdasági szabályozókat és a megnövekedett követelményeket, a nagyobb feladatokat. Ezért a jövedelemből megfelelő mértékben ,kell tartalékolni a fejlesztéshez szükséges saját eszközöket. A személyes jövedelmeknek csak igén mértéktartó emelése indokolt. Ott járnak el helyesen, ahol a részesedési alap meghatározásakor az elért eredményekkel, a végzett munkával és a perspektivikus jövedelemalakulással összhangban levő döntéseket hoznak. Gondolni kell — a tagok szociális és kulturális ellátásának további javítása érdekében — a lehetőségeknek megfelelő szociális-, kulturális- és lakásépítési alapok képzésére, valamint arra, hogy anyagi erejükhöz mérten gondoskodjanak az Sidós, beteg, munkaképtelen tagok, az egyedülálló több gyermekes nők segítéséről, valamint a szocialista brigádmozgalomban élenjárók anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. Az alapok képzésénél ugyancsak nagyon fontos szempont, hogy a következő évek gazdálkodásának és esetleges jövedelemingadozásásak kiegyenlítésére a jövedelem egy részét a biztonsági alapon tartalékolják a szövetkezetek. Az elmúlt "évi gazdálkodás eredményeinek a. felmérése, összegezése nemcsak gazdasági, hanem nagyon fontos szövetkezetpolitikai feladat, is. A tagság helyes tájékoztatása feltételezi az elért gazdálkodási eredmények körültekintő elemzését, megmagyarázását, és a további feladatok: meghatározását. A tsz vezetőségének beszámolója legyen őszinte hangvételű, közérthető és önkritikus, a való helyzetet alaposan értékelő és elemző, a további feladatokat pontosan meghatározó. Ott járnak el helyesen, ahol a számszerű adatokat írásban előre eljuttatják a tsz tagságához, dolgozóihoz. Minden termelőszövetkezet pártszervezetének fontos feladata, hogy taggyűlésen értékelje a vezetőség és az ellenőrző bizottság beszámolóját, segítse elő a reális érték-elés mellett, a meglevő feszültségek, hibák feltárását, a jövő feladatainak meghatározását. Megyénk nagyon sok termelőszövetkezetében jól bevált gyakorlat, hogy a zárszámadó közgyűlést, megelőzően , kisebb szervezeti egységeken, így brigádokon, ágazatokon, üzemegységeken belül biztosítják a tagság előzetes tájékoztatását. Ez lehetőséget nyújt arra. hogy a tagság véleményével, észrevételeivel, javaslataival, és a kérdésekre adott válaszokkal is kiegészítsék a' végleges zárszámadási beszámolót. H a megyénk termelőszövetkezeteiben mindezeket figyelembe véve, gondosan, , jól készítik .elő a zárszámadó közgyűléseket. akkor tartalmas, színvonalas, munkaértekezlet jellegű, előbbre vivő fórummá válik ez a nagy esemény. Es a fontosságot, at ünnepélyességet, sehol sem fogja csökkenteni az sem. ha szerény keretek között zajlik le a zárszámadó közgyűlés. u>. s.) Kotaj. László
