Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-03 / 2. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. jan. 3., szombat Szilveszter a képernyőn Néhány évvel korábban még szinte valami össztársadalmi probléma volt: milyen lesz; majd utána: milyen volt a ezii veszt éri tévéműsor? Mostanában — szerencsére — az emberek, bár nem csökkenő szambán nézegetik a búcsúzó év utolsó óráiban a képernyőt, mintha, kevesebb jelentősé­get tulajdonítanának ennek a műsornak. S úgy tűnik, a Magyar Televízió is kevesebb jelentőséget tulajdonít neki. jjc Csuk a Jelébe kerülhet! — hirdette a műsor címe, vala­miképpen utalva a búcsúzó évben bevezetett néhány taka­rékossági intézkedésre, másrészt eleve mentegetve a mű­sor azon — nem kis számú — számait, amelyekben a ta­karékosság valahogy a sóhersággal mosódott egybe, rész­ben meg azt is magyarázva, vajon miért zsugorodott a mű­sor mindössze kétórányira. Ez viszont nem lett volna baj, hiszen két óra alatt nagyon sok értéket lehet nyújtani, ha Szilveszter napjának egyéb műsorai valamivel értékesen derűsebbek lettek volna. De az agyonjátszott Belmondó- krimit — Az aranycsempész —, meg a Minden lében két kanál soronlévő, de messze saját színvonala alatt levő fil­mecskéjét még szilveszten megbocsátó hangulatban sem lehet értékes szórakoztatásnak felfogni. Egy órányi cir­kuszműsor ebben az időpontban igazán sok volt, s azt a műsorszerkesztési tendenciát jelezte a délután öttől este ki­lencig terjedő adássor, hogy ilyenkor a nézők úgyis ita­lok előkészítésével, vendégvárással, vagy vendégségbe vil­lamosozással, egyebekkel foglalkoznak, mindegy hát, mi villog a képernyőn, az erőt, illetve a humort az óévet bú­csúztató adásra kell koncentrálni. Csak a Tv-híradóban volt némi szilveszteri hangulat: fel­bukkantak a szokvány-riportok — bevásárlók nyilatkozatai, a közlekedési rendőrök megajándékozása, büszke kereske­dői nyilatkozat: „ma estig tizenötezer palack pezsgőt jo­gunk forgalmazni” stb. — meg egy vitatható értékű interjú a budapesti Hilton-szálló építéséről. Nagyon jó lenne e leg­utóbbi folytatásaként 1976. december 31-én arról hallani: az új Iiilton-szállóban miként szórakoznak, hogy érzik ma­gukat a hazai magyar vendégek. . * Maga a kétórás szórakoztató műsor nagyjából olyan volt, amilyennek a címe ígérte:.csak a felébe kerülhetett, csak a fele volt elfogadható. Különösen a második fele. Az in­dító Arsene Lupin-ötlet nagyon hamar elfüstölgött. Ügy tűnt, keretjáték lesz belőle, de valahogy felszívódott, s nem is hiányzott. Azt hallottuk, hogy „még senkinek sem sike­rült kacagtató műsort becsempészni a televízió képernyő­jére, hát ezért kell IíUpin ügyessége. Nos, úgy tűnik, neki sem sikerült most, talán ezért is párolgott el nyomtalanul, maga helyett keretként valami tévés-stáblegénységet hagy­va összekötőanyagként (Marós Gábornak miért kellett mindig elesni?), meg kétségbeesett „számlázókat”, akik azt számolgatták, meddig futja még a felére csökkentett költ­ségkeretből. Talán nem is lett volna baj, ha hamarabb fogy el a mű­sorbeli költségkeret, hiszen az utolsó húsz perc, amit „bel­ső erőből” kellett megoldaniuk — Varga József és Takács hlari operett-paródiájával, Tamási Eszter, Antal Imre, Kud- lik Júlia hangulatos bohócjelenetével, Vértessy Sándor ci- gányprímási státuszával, meg ismert televíziósok „minden­ki mást csinál” felvonultatásával, az egész est legjobb ré­szei közé tartozott. Csakúgy, mint a hasonló jellegű másik kis blokk, Dayka Margit, Major Tamás, Bilicsi Tivadar, Greguss Zoltán és az ilyen szerepkörben valóban szokatlan Sulyok Mária briliáns komédiázása. Nagyon tetszett még Hofi Géza helyenként vaskos, de mindig sok igazsággal hitelesített magánszáma, Gálvölgyi János egyszemélyes pa- ródia-fesztiválja, Ruttkai Éva és Darvas Iván kettőse. A jelenetek közül Bárdi György és Csákányi László londoni szálloda-manipulációja tűnt a legírappánsabbnak. Nem tetszett a már említett sóherság túlhangsúlyozása, a zenekar ez okból történt gatyára vetköztetése, néhány jelenet elnyújtottsága, meg a belőlük már visszaköszönő ötletek sora, Pálfy József teljesen oktalan képernyőre-rán- gatása. Sajnálatosan nagy csalódást okozott a magyar ka­baré nagy öregjének, Kellér Dezsőnek szereplése: a Feleki Kamillái és Turay Idával produkált tornamutatványa nem maradt a tőle megszokott jó ízlés határain belül. A végle­tek között persze voltak más számok és szereplők is. Pél­dául Komlós János és Sas József (a hajdani. Majoros bácsi Madár bácsira keresztelt utóda) kettőse, a sok Alfonzó-tré- fa egyike-másika, egy-két villámtréfa, meg derék énekese­ink, táncosaink többségének mutatványa. * Ahhoz képest, hogy csak a felébe kerülhetett, úgy egy felét jószivvel el is fogadjuk, a többit meg hamar elfelejt- Ajik' Benedek Miklós & Értesítés Értesítjük kedves fuvaroztató!nkat, hogy a közlekedés- és postaügyi miniszter az Anyag- és Árhivatal elnöké­vel egyetértésben 1976. január l-löl módosította. Kérjük ezért kedves fuvaroztatóinkat, hogy a taxióra által mutatott díjtételeket a gépkocsivezetőnél levő szorzótáblával egyeztetni szíveskedjenek és a fuvar­díjat ennek figyelembevételével fizessék ki. Volán 3. sz. Vállalat Miskolc 1 Képzőművésze' beruházások A Baranya megyei Tanács évvel ezelőtt programot kei lett a városok és a falvak KÍ zőművészeti alkotásokkal vl díszítésére. Első ízben szüld1 ilyen terv a tudatos környez1 alakítás és a városszépítés* tevékenység összehangolás# Most értékelték az 1971. és közötti képzőművészeti ?jerti! zások megvalósítását, s meg« lapították, hogy íi terv jól s» gálfa a baranyai település esztétikai gyarapodását, össi sen mintegy hetven szobra domborművet, emlékművet, clíí kutat és egyéb belső és kÜl képzőművészeti kompozíciót í lítottak fel a köztereken, illel a középületekben. A legjelentősebb képzőmű'1 szeti alkotás az 1975-ben — í szabadulásuk 30. évforduló tiszteletére — emelt felszabad lási emlékmű Pécsett. A MecS déli lejtőjén felállított impo/i mű Jánossy György építőül vész és Makrisz Agamemn' szobrászművész közös alkot# A következő ötéves terv * ián újabb képzőművészeti all* fásokkal gyarapodik Baranya A januári Napjaink Féja Géza 75. születésnap­ja ad markáns profilt a Nap­jaink januári számának. A XV. évfolyamába lépett iro­dalmi és kulturális lapban Zimonyi Zoltán ad közre nagyszabású interjút a jubi­láns íróval, közli a lap Féja Géza Szilveszter c. írását és Parasztszekér c. versét, vala­mint Visegrádi esték c. köte­tének méltatását. A Féja Gé­zával kapcsolatos írásokhoz Feledy Gyula portrórajzot, Laczó József portréfotó-soro­zatot készített. A lap egyéb írásai közül feltétlenül elsőként említen­dő Braczkó István Szépen élni című riportmozaiikja, amelyben különböző foglal­kozási kategóriákhoz és tár­sadalmi rétegekhez tartozó emberek körében a megelé­gedett élet fogalmát, értel­mezését kutatja. Varga Do­mokos Sej, a vaji réten cí­mű írása szemelvény egy kö­zeljövőben megjelenő köteté­ből. amely a Magyarország felfedezése sorozatban az Alföld hajdan vizekben, hal­ban gazdag múltját mutatja be. Fekete Gyula folytatja Egy korty tenger című so­rozatát. Most a nehéz élet titkáról ír. Az Alföld cseh­szlovákiai magyar irodalmi különszámárói Fenyő István feljegyzéseit olvashatjuk, az Optimista tragédia miskolci bemutatójáról pedig Gyar­mati Béla ír. Benedek Mik­lós Gulyás Mihálynak leg­utóbb megjelent Abaúji ap-_' rófalvak cikkéhez fűz né-’ hány gondolatot Fájdalmas realitások című jegyzetében. Életem szörnyű naplója cím­mel részleteket közöl a lap­szám Lázár Olga írásaiból. Olvashatjuk Béri Géza A lá- lázadás című tárcáját. Igen gazdag a lapszám képzőművészeti anyaga. A VIII. országos grafikai bien- náléról Rideg Gábor, a Hó­dolat Michelangelónak című kiállításról pedig Pogány Gábor írt kritikát. Ez utóbbi tollából olvashatunk megem­lékezést a közelmúltban el­hunyt Kmetty János festő­művészről. Grafikai anyagok­kal Szabados /—pád, Rékas- sy Csaba, Banga Ferenc, Lenkey Zoltán. Czinke Fe­renc, Kovács Imre, s a már említett Feledy Gyula je­lentkezett. Közli a lapszám Bihari Sándor, Rúzsa Endre, Sárándi József, Oszabó Ist­ván és Hegyi Gyula verseit, Tarján Tamás, Túr cél Lajos és Bodri Ferenc könyvkriti­káit. Vasárnap nyit a bábszínház Miskolc belvárosában, a forgalmasabb helyeken újfaj­ta plakátok hívják fel ma­gukra a járókelők figyelmét, a miskolci bábszínház pla­kátjai. Most talán még szo­katlanok egy kissé, de bizto­sak vagyunk benne — igazán nem kell hozzá jóstehetség! —, hogy kis idő múlva ki­csik és nagyok egyaránt vár­ni fogják azokat. Hiszen eze­ken az állandó plakátokon adják hírül a minden vasár­napi bábszínházi programot. És vasárnap „kaput nyit” a miskolci bábszínház. A Mis­kolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat Régiposta ut­cai kultúrházába délelőtt 10 órára várják a gyerekeket... Az elmúlt két esztendőben örvendetes módon megszapo­rodtak a bábelőadások a miskolci művelődési házak­ban — megerősödtek a báb­csoportok is — s így megte­remtődtek annak a feltételei, hogy egy rendszeresen elő­adásokat tartó bábszínházát hívjanak életre. Miskolc megyei város Tanácsa és a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa anyagi hozzá­járulásával működik majd a bábszínház, melynek helyisé­gét a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat biz. tosítja. Ott, ahol több mint egy évtizeddel ezelőtt műkö­dött már bábszinpad. A működtetéssel a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házat bízták meg, de a programról a város négy művelődési há­zának kell gondoskodnia. Ez pedig azt jelenti, hogy min­den vasárnap más-más mű­velődési ház bábcsoportja játszik a paraván mögött, s így biztosítani tudják a vál­tozatos programot. S mivel a csoportok felkészültségéhez mérten tervezik az előadá­sokat, mód nyílik arra is, hogy az ismert borsodi cso­portok is fellépjenek a mis­kolci bábszínházban, sőt évente néhány alkalommal országos hírnevű együttesek is. Az amatőr bábmozgalom­ra építő miskolci bábszínház így nemcsak a gyermekek szórakoztatását, nevelését se­gíti, hanem a bábcsoportok fejlődéséhez is biztos alapot nyújthat. Az 1976-os esztendő jól kezdődik a miskolci gyere­keknek. Az új esztendő első vasárnapján az Ady Műve­lődési Ház Játsszunk együtt bábcsoportja játszik nekik, a majd egyórás bábdarabot, a Kari, a mesterdetektívet mu­tatják be. A januári prog­ram egyébként már elk" szült — s folyamatosan 1 jékoztatják is róla az érdé' lődőket. Január 11-én a Mi nár Béla Ifjúsági és ÜttöP ház Vackor bábcsoportja rá' tatja be Közbe-köbe kariiW ba című műsorát, majd Íj án a Gárdonyi Géza MűV lődési Ház Tavasz bábcS portjának A csillagszemű j; ház című műsorát láthatja a gyerekek. A hónap utol vasárnapján, január 25-én i Miskolci Élelmiszer Kisker« kedelmi Vállalat Mese ha1 színpada a Vitéz László cS1 ! daládája című bábdarab : játsza. i A város óvodáit egyelőké . értesítették a bábszinW i nyitásáról, hiszen elsősorb-' i a kicsik számára kivánrlf vasárnap déjelőtti progá mot biztosítani. Az előad i sok délelőtt 10 órakor K® ' dődnek, s a helyszínen váf Tolhatják meg az ötforirit1 ' belépőjegyeket. A Régipos' ' utcai bábszínházban 180—1 kis nézőt tudnak fogad1 egyszerre, s ennyi látogató! 1 minden bizonnyal lesz a rrH i sebirodalomnak. Hiszen ei < állandóan működő oábszíf 1 házra i’égóia megvan 1 ! igény a városban. (cs. a.) 1 4 ____________________________J n *i».tuixu1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents