Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1975, dec. 3., szerda Könnyűszerkezetes építési rendszerek Farkaskafafld őre vigyázatlanságát kihasználva hétfőn ki­szökött ketrecéből a müncheni állatkert egyik hatalmas termetű kana­dai farkasa, és „város­néző" körútra indult. A furcsa turista — megle­hetős pánikot keltve a város utcáin — nem so­ká élvezhette a kirándu­lást, mert a gyorsan ri­asztott rendőrség beke­rítette, ma,' l behajtották egy épületbe, s ott egy állatorvos puskából ki­lőtt altató patronnal „álomba szenderítette” a szökevényt. Rákkoiaiók Tegnap Miskolcon a Tech­nika Házában az Építőipari Tudományos Egyesület mis­kolci csoportjának rendezé­sében a Fémmunkás Válla­lat „Könnyűszerkezetes épí­tési rendszerek” című, elő­adással egybekötött bemuta­tót tartott. Csizmadia Lajos, a Fémmunkás Vállalat fő­osztályvezetője ismertette a könnyűszerkezetes építési mód jellemző vonásait és a vállalat tevékenységét. A könnyűszerkezetes kor­mányprogram keretében a vállalatnak döntő szerepe van. összesen nyolc gyárban végeznek olyan termelési tevékenységet, amely az épü­letlakatos termékek köréből kinőtte magát és a könnyű- szerkezetes rendszer részévé vált. Egyelőre mé'g a könnyű- szerkezetes építési mód nem olcsó. Alkalmazása azonban jelentősen lerövidíti az épít­kezések átfutási idejét és lé­nyegesen csökken a helyszí­ni munkaigény. Ezek az elő­nyök gyakran még kommu­nális létesítményeknél is kedvezőek, hiszen célszerű, hogy az átadott lakásokkal egyidőben felépüljenek a szükséges üzletek és egyéb szolgáltató létesítmények. Ipari csarnokok esetében a gyors átfutási idő, az üzem termelésének határidő előtti megkezdését eredményezi, ami a vállalati nyereségen túl népgazdasági többletered­mények realizálása miatt is gazdaságossá teszi a könnyű­szerkezetes építési módot. A kiállítás célja, — amely december 8-ig tart nyitva —, hogy ezt a módszert az ipa­rosított építészetben mind­inkább elterjesszék és Bor­sodban is meghonosodjon. Felhasználására már jócskán akad példa — többek között — a PVC III. építkezésénél Kazincbarcikán, és másutt. —crt A tizedik a Szovjetunió területe, mint ezt ma már minden kis­iskolás tudja, a földkerekség egyhaloda. A Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának, a szovjet nép parla­mentjének most összeült téli ülésszakát azonban a Glóbus fennmaradó öthatod részén is megkülönböztetett figye­lemmel kísérik. A hatalmas szovjetország küldöttei ezen az ülésszakon fogadják el a jövő esztendei népgazdasági tervet, amely az élet minden területén megszabja a soron következő feladatokat. Ez akkor is igen fontos lenne, ha január elsején „sza­bályos” esztendő kezdődnék a Szovjetunióban. 1976 azon­ban a szovjet tizedik ötéves terv első éve — az pedig nemcsak az atlétikai pályákon igaz, hogy a jó rajt a siker rendkívül lényeges feltétele. A számok impozánsak, nemcsak a Szovjetunió óriási méreteit érzékeltetik, hanem a megtett út nagyságát és a párt által vezetett nép alkotóerejét is. Lenin megvaló­sult álma, a világ első szocialista országa az első ötéves tervek idején még fantasztikus gondokkal, iszonyú örök­séggel és egy járatlan út minden nehézségével küzdött. Ma ez az ország világviszonylatban is meghódította a leg­korszerűbb technika és technológia csúcsait — a Szovjet­unió a modern gépóriások, a színes televíziókészülékek és komputerek országa is lett. 0m Ünnep Kubában kedden ünnepük a fegyveres erők napját, em­lékezve arra a napra, amikor 19 évvel ezelőtt Fidel Castro és 81 társa Mexikóból a Granma nevű hajón harcba indult és partra szállt a szi­' getországban. A hadsereg köszöntésével egyidőben „Granmától a kongresszusig” címmel megkezdődött a kongresszusi napok két hétig tartó eseménysorozata. ES»i€-prablétna tanácskozása Hét szocialista ország ku­tatóinak részvételével tudo­mányos tanácskozás kezdő­dött az Onkopatológiai Ku­tató Intézetben. A KGST rákkutatási egyezmény tu­dományos tanácsának ez évi ülésén Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Mongó­lia, az NDK, a Szovjetunió és hazánk kutatói elemzik az elmúlt két évben elért tudományos eredményeket. Húszéves Húsz évvel ezelőtt, 1955- ben alakult meg Tokajban a zeneoktatói munkaközösség azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék a fiatalok számára a zenei alapműveltség meg­szerzését. A zenetanárok Nagy János vezetésével az elmúlt húsz év alatt sokat tettek az eredeti célok meg­valósítása érdekében. A na­pokban Tokajban nagy sikerű jubileumi előadást tartottak. Ünnepi eskütételen vetlek részt kedden délelőtt az I. számú szakközépiskola pos­taforgalmi tagozatának első- osztályos tanulói, valamint a 101. számú ipari szakmun­kásképzőben tanuló elsős ' postai szakmunkás-növendé­kek. Felföldi Károlyné, a pos­taigazgatóság személyzeti és oktatási osztályvezetője mon­dott beszédet, majd Jursi- csin Károlyné, az igazgató­ság KISZ-bizottsága nevében köszöntötte a fiatalokat. Ott volt az ünnepségen dr. Esz­tergályos László, az igazga­tóság pártbizottságának tit­kára, Kovács János, az I. számú szakközépiskola igaz­gatója és Körösi Sándor, a 101-es számú Szakmunkás- képző iskola igazgatóhelyet­tese. HATÁROZATOT KÉSZÍTENEK § Hírügynökségi jelentések szerint az el nem kötelezett országok olyan határozatot készítenek elő az ENSZ köz­gyűlésének közel-keleti vi­tájában. amely fegyverszál­lítási embargót irányoz elő Izraellel szemben. A hatá­rozat tervezetét egyelőre nem. hivatalosan terjesztik az ENSZ-ben, és várhatóan a hét közepén kerül a köz­gyűlés elé. FELVÉTELT HIRDET’ © Az Állami Népi Együt­tes felvételt hirdet hivatásos énekkarába, csak az alti­szólamban. Meghallgatás: 1975. december 12-én 16—13 óra között az I. kér. Corvin tér 8. sz. alatt. Korhatár: 18-tól 28 évig. A SZÖRNY LÉTEZÉSE © A Loch Ness-i szörny lé­tezéséneik vagy nem létezé­sének bizonyítására összehí­vott edingurghi tudományos értekezletet lemondták. A szimpózium szervezői beje­lentették: a szörnyről oly hatalmas mennyiségben je­lentek meg legutóbb cikkek és közlemények, hogy ez a körülmény alkalmatlanná te­szi a légkört a tárgyilagos vizsgálódásra. BILAK—MARJAI TALÁLKOZÓ © Vasil Bilalc, a CSKP el­nökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára ked­den Prágában fogadta Mar­jai József külügyminisztéri- umi államtitkárt. A szívélyes légkörű megbeszélésen átte­kintették Csehszlovákia és Magyarország kapcsolatai to­vábbi fejlesztésének lehető­ségeit és a nemzetközi élet néhány időszerű kérdését. BVK-REKORD © A Borsodi Vegyikombi­nát ammóniagyára 20 évvel ezelőtti indulása óta ez év novemberében érte el a leg­magasabb havi termelési eredményét. A műtrágya- gyártásnál is használt am­móniából 17 449 tonnát ké­szített, s ez csaknem 2300 tonnával több az előírtnál. A terven felül gyártott am­móniát Jugoszláviába expor­tálja. A közös piaci országok ál­lam- és kormányfőinek csúcs- találkozója, az EGK úgyne­vezett európai tanácsa ked­den folytatta munkáját Ró­mában. Az EGK legna­gyobb problémája, hogy Bellii—töri Törökország és Bulgária az utóbbi években számos két­oldalú egyezményt írt alá. Demirel, aki Todor Zsiv- kov bolgár államfő meghí­vására tartózkodik a bolgár fővárosban, kedden nyilvá­nosságra hozott pohárköszön­tőjében kijelentette: KEMÉNY HARCOK után, 1944. december 3-án dübö­rögtek be az első szovjet harckocsik Miskolcra. Este a város felszabadulását Moszk­vában 224 ágyú díszsortüzé- vel köszöntötték. E jeles dá­tumot megelőzően november második felében egy közel­felderítő alakulat elfoglalta Diósgyőr déli részét, s 1 pár napon át, a kegvetlcn, véres fasiszta ellentámadásig ural­ta e területet. A miskolci és diósgyőri ellenállók kapcso­latba kerültek ezzel az ala­kulattal. Ifj. Sztaskó László visszaemlékezése alapján ez az írás azokról szól, akiket a háború, a véletlen belesodort az élet-halálharcba, s felderí­téssel segítették a visszavo­nulásra kényszerűéit szov­jet alakulatot. A német hírvivőre várunk. Jönnie kell, de hogy percek, vagy órák múlva ér-e ide, nem tudjuk. Apám, Sztaskó János és > elmaradhatatlan barátja, Malinovszkij József úgy állnak a főutcán, a kerí­tés mellett, mintha béke len­ne és mintha csak véletlenül akadtak volna össze egy kis beszélgetésre. Pedig a hábo­rú kellős közepén és a „sen­ki földjén” vagyunk. Diósgyőr északi részén és nyugatra a Bükkben a né­metek tanyáznak. Délen Usz- tyinov kapitány vezetésével egy kisebb szovjet közel fel­derítő alakulat vetette meg Nagy-Britannia külön helyet akar magának ezen a ta­nácskozáson, és nem csupán a közös piaci delegáció tag­jaként akar részt venni azon, arra hivatkozva, hogy az ország rövidesen jelentős nyersolajtermelő lesz. — Törökország mindenkor ellenezte az erőszak alkal­mazásával szerzett területi előnyök gyakorlatát, vala­mint a kész tényekkel ope­ráló politikát. Ankara őszin­tén kívánja, hogy a Balkán félsziget a béke és stabilitás körzetévé váljék. a lábát. Innen is, onnan is elszórt lövések, máskor sűrű dörrenések, robajok. Néha magam is keresem a magyarázatot: hogyan ke­rültem a mozgalomba, mi volt a lelki, a társadalmi rugó. Talán a véremben hur­coltam? Nagyapám 1919-ben Miskolcon direktóriumi tag volt. A fehérterror idején halálra keresték, Csehszlová­kiába menekült. Ott halt meg. Apám a Tanácsköztár­saság idején 17 éves volt, éppen annyi, mint én 1944- ben. Az akkori tevékenysé­gét részben az ő, részben Nyiczki Gyuri bácsi elbe­szélései alapján ismertem meg. Apám bátor legény lehe­tett. Amikor a fehérek Mis­kolcot szorongatták, s vala­hol Zsolca környékén ké­szültek a nagy támadásra, apám felderítőként kiment a Sajó-partra, s azon túlra, hogy kikémlelje a román csapatok állásait. Később igen csöndes, visszahúzódó ember lett. A nyilvánosság előtt nem szívesen szerepelt, nyilatkozott. De én éreztem, hogy kemény dac él benne. Mélyen. Csak egy fricska kelleti, hogy belülről, érzé­seiben forrni kezdjen. Apám a diósgyőri újgyár­ban dolgozott. Nyíró Sándo­rok apróbb feladatokkal meg­bízták. Röplap-csempészés a gyárba, vagy üzenetvivés. A háború éveiben minden apróságért lecsukták az em­bereket. Egyszer apám is (Folytatás az 1. oldalról.) szociális és kulturális cé­lokra közel 30 millió forin­tot fordított a vállalat. Mint Stoll Lóránt, a vál­lalat műszaki igazgatóhelyet­tese elmondotta, a IV. öt­éves terv folyamán kitűzött 26,7 millió tonna szén ter­melését azért tudták közel egy hónappal a határidő előtt teljesíteni, mert a bá­nyászok és a műszaki veze­tők kapcsolata jó, a párt- és más társadalmi szervezetek nagymértékben segítették a termelőmunkát is, és a vál­lalatnál kialakult szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom is hozzájá­rult az eredményekhez. A vállalat dolgozóinak csaknem fele, közel 10 ezer fő tagja a 622 munka- illetve szocia­lista brigádnak. És természe­tesen az sem mellékes, — mondotta Stoll Lóránt —, hogy a MÁV Miskolci Igaz­gatóságával kitűnő a kap­csolatunk, szinte mindig rendelkezésünkre áll az az üresvagon-mennyiség, amely­két évig a rács mögé került. Amikor kijött, még keveseb­bet szólt, mint addig, de hallgatagsága tele volt gyű­lölettel, izzó tennivágyással. Negyvennégy vége felé, egyik nap Nyirő Sándor a MÓKÁN egyik vezetője hívatta apá­mat magához, pontosabban File Bercihez, mert ott ta­lálkoztak. Nyirő puhatolózva kezdte. — Te János, valamit kel­lene csinálni. — Jó — bólintott az öreg. — Kezdjünk fegyveres ak­ciót a németek ellen. — Tudnál néhány megbíz­ható embert? AZ ÖREG bólintott. Hogy­ne tudna, sőt, fegyvert is tud szerezni. Malinovszkijjal — u visszavonuló magyar ka­tonáktól — szerezlek is. Ed­dig á fegyverek hallgattak. De most, miután az öreg megtudta, hogy a déli részen ott vannak a szovjet harco­sok, fejébe vette, hogy fel­veszi velük a kapcsolatot. Nem akart oda üres kézzel menni. A MÓKÁN tagjai el­vagdosták a német telefon- vezetékeket. A fasiszták szá­mára a telefon megbízhatat­lan lelt, így a lovas hírvivő­vel küldözgették az utasítá­sokat. Apámék ezt a hírvivőt szemelték ki ... A hírvivő csapzott, sáros lován a diósgyőr—lillafüredi úton közeleg. Géppisztolya a nyakába vetve, az acélsi­sak alól riadt, dühös pillan­tásokkal pásztázza az út két re szükségünk van. Csak így tudtuk ezt a hatalmas fel­adatot megoldani, csak így lehettünk és lehetünk az or­szág lakossági tüzelőellátásá­nak termelője és szállítója, csak így tudtuk és tudjuk ellátni a borsodi és a tisza- palkonyai hőerőművet és a MÁV igényeit is. Hatvan hónap helyett 59 hónap alatt tel'csítette ter­vét a Borsodi Szénbányák Vállalat. Az elmúlt öteszten­dő nem volt zavarmentes. 1973-ban Putnokon vízbetö­rés, 1974-bon Szeles-akná­nál az árvíz, 1975-ben pedig Lypkóbányán bányatűz aka­dályozta a munkákat. A ne­hézségek, az elemi csapások, az objektív akadályok elle­nére mégis volt olyan esz­tendő a Borsodi Szénbányák történetében, 1974-ben, ami­kor nem volt halálos baleset. A Borsodi Szénbányák Vál­lalat az év hátralevő részé­ben terven felül még 385 ezer tonna szenet ad a nép­gazdaságnak. O. J. oldalát. Apám odaszólt ba­rátjának. — Jön. — De csak eddig — mor­mogja amaz, s kibiztosítja kopott kabátja alá rejtett fegyverét. Apám rámnéz. Pillantásában nyoma sincs a veszélyes akció előtti izga­lomnak. Inkább apai féltés sugárzik rám. — Laci te húzódj egy ki­csit félre. Nem mondja miért. Kita­lálom. Félt is, meg jó a biz­tosítás is. A torkomban do- bog a szívem. Riadtan szo­rítom magamhoz a kabátom alá rejtett géppisztolyt. Ki­tágult pupillákkal bámulom a közelgő acélsisakos, mar­káns arcú lovast. Apám egész primitív öt­lettel teszi ártalmatlanná. Kiáll az út közepére és fi­gyelmeztetően integet, állj< n meg. Az megrántja a lova zabláját, s kíváncsian néz apámra. — Nézz csak, — mutogat a déli irányba — ott vannak az oroszok. — Ruszki, ruszki! — A német riadtan mered a mulatott irányba. Az öreg kiáltása orosz és szlovák nyelven csattan; — Kezeket fel! A HÍRVIVŐ iszonyattal bámul a rámeredő revolver­re. Láthatóan meg van róla győződve, hogy a szovjet partizánok kezébe került. En­gedelmesen löki kezét a ma­gasba. Malinovszkij és nz odaérkező, siető Endrész Já­nos gyorsan lerántja a lóról, elszedi fegyverét. Csorba Barnabás (Folytatjuk) A z Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság szocialista brigádjai Ferencszállás községben házat építettek a tavasszal meghalt Bárdos András családjának. A szegedi szakaszmérnökség ácsmunkása, megbecsült, kiváló dolgozója volt Bárdos András. Felesége terhesen hót kiskorú gyermekével maradt magára, s azóta a nyolcadik is megszületett. A családfő halála akkor következett be. amikor házának építésébe kezdett. A vízügyi igazgatóság szocialista brigádjai a bajba­jutott család segítségére siettek, szombatokon, vasár­napokon dolgozva építették fel a négy és fél szobás otthont. Az igazgatóság több mint kétszázezer forint értékű társadalmi munkával, építőanyaggal járult hozzá az alig megkezdett, munka elvégzéséhez, befeje­zéséhez. Az özvegy nyolc gyermekével rövidesen be­költözhet a házba. A szocialista brigádok tagjai anyagi segítséget nyúj­tanak a szép, nagy lakás beruházásához is. FELDERÍTŐK

Next

/
Thumbnails
Contents