Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

1975. dec. 3., szerda ESZAK-MAGYAÍ.ORSZAG 3 Az energiaszükségletek kielégítése napjainkban szin­te az egész világon a legna­gyobb problémák egyike. Az emberiség számának növeke­dése, igényeik emelkedése, az emberi érőnek gépi mun­kával való felváltása, mind az energiaigények növeke­désének irányába hatnak. Amennyiben ezek gazdasá­gos kielégítése nem lenne megoldható, könnyén a fej­lődés gátjává válhatnának. Megfelelő mennyiségű és kedvező önköltségű energia- hordozók jelenléte szabad utat biztosít az ipar, a me­zőgazdaság, a közlekedés fejlődésének és lehetővé te­szi a háztartások indokolt és egyre kulturáltabb ellátását. Az általános energiagaz­dálkodási szempontok gyak­ran azt eredményezik, hogy a villamos energiát más energiafajtával kell helyet­tesíteni. A villamosenergia­gazdálkodás tehát csak ré­sze, de egyre növekvőbb ré­sze az általános energiagaz­dálkodásnak. A villamos energia előnyei közismertek. Hátrányai közül elsősorban az előállítás alacsony hatás­foka, a jelentős beruházási igények, és az említhető, hogy a villamos energia a vezetékekben nem tárolható. Az előnyök a villamosener- gia-bázisok fejlesztésének irányába hatnak és ez egy­úttal a hátrányok csökken­tését is szorgalmazza. H termelés és IcEhasználás egyensúlya Borsod megye és Miskolc villamos energia-felhaszná­lása 1965—74 között jelentő­sen emelkedett. Borsodban az évi növekedés csaknem 10 százalékot, míg Miskolcon átlagban 5,6 százalékot mu­tat. Az ipar villamosenergia­igénye áz ország megyéi kö­zül Borsodban a legnagyobb. Ezt a helyzetet jól tükrözi az á tény, hogy a megyében lévő ipari állóeszközök 12 százaléka villamosenergia­ipari létesítmény. A termelés és felhasználás egyensúlyának összhangját átgondolt ' intézkedésekkel, megfelelő gazdaságos beru­házásokkal lehet biztosítani. A villamosenergia -ipar gaz­dasági lehetőségei — az ener­giatermelés és a hálózatok fejlesztése tekintetében — szerények. Így az új létesít­mények és a meglévő üze­mek többlet energiaszük­ségletét, csak a fogyasztások ésszerű mérséklésével lehet fedezni. A teljesítmény- egyensúly hiánya súlyos problémákat okozhat az or­szág villamosenergia-ellálá- sában. Ilyen esetek az erő­művi, illetve hálózati üzem­zavarok, valamint az együtt­működő rendszer üzemzava­rai esetén fordulhatnak elő. Az ilyen üzemzavarok —, amelyek teljesítmény hiánya esetén állnak elő — meg­akadályozására megfelelő automatikus berendezés van. Sajnos, elég gyakori, hogy ezeket az automatikákat avatatlan személyek több üzemben bénították, vagy a hálózatra kapcsolást önké­nyesen hajtották végre. Az ilyen fegyelmezetlen fogyasz­tói magatartás egyfelől a fo­lyamatos villamosenergia- cllálást veszélyezteti, másfe­lől a hiánypótlásra igénybe vett importenergia kedve­zőtlen gazdasági hatása sem lebecsülendő. Fejlesztés és intézkedések A növekvő villamosener­gia-igény az V. ötéves terv­ben több hálózati létesítmény megvalósítását teszi szüksé­gessé. Így például 400/120 kilovoltos transzformátor ál­lomás épül Sajóivánkán és Felsőzsolcán. A 400 kilovol­tos feszültség megjelenése Felsőzsolcán a miskolci ipari üzemek villamos energia fo­gyasztásának növelésére nyújt lehetőséget. Az V. ötéves tervben a IV. ötéves tervnek megfelelő műszaki tartalmú beruházá­sokra nyílik lehetőség. A na- . gyobb feladatokat, ezért az ÉMÁSZ Vállalat ésszerű mű­szaki-gazdasági megoldások­kal igyekszik kielégíteni. Fe­lülvizsgálják és kezdeménye­zik azoknak az indokolatla­nul szigorú szabványoknak a módosítását, amelyeknek a költségigénye jelentős. A má­sik megoldás a folyamatos energiaellátást érinti. A jö­vőben megelőző eszközök hiányában — az újonnan belépő fogyasztóknál csak egyoldali betáplálást tudnak biztosítani, így üzemzavar esetén — az elhárítás idő­tartamáig — a fogyasztónak í eszül tségkimaradással kell számolnia. A harmadik in­tézkedés a csúcsidei vétele­zések szerződésben lekötött . mértékének csökkentésére irányul. Szélesslib terű sszfóUtdúsU A villamosenergia-el látást biztosító új létesítmények sokmilliárdos összeget1 lesz­nek ki az V. ötéves tervben, lndbkolt tehát, hogy az óriási népgazdasági ráfordítás mi­nél nagyobb eredményt hoz­zon, ami a berendezések ki­használásán és a villamos energiával való takarékossá­gon is múlik. A fokozott ta­karékosságra ösztönzi a vál­lalatokat az ipari villamos energia árának várható ren­dezése is. A vállalatoknál tehát az eddigieknél is töb­bet kell tenni a villamos- energia-gazdálkodás terüle­tén. Csökkenteni kell a fel- használást, külön vizsgálva a villamosenergia-átviteli vesz­teségeket, a motorikus, a ter­mikus, az elektrolitikus és a világítási fogyasztók helyze­tét — a veszteségeit és az elérhető eredményeket. Sokat segíthet a feszültségszintek helyes megválasztása, a transzformátorok teljesítő­képességének megállapítása, a motorok kihasználási óra­számtól, teljesítménytől és hatásfoktól függő megválasz­tása. A termikus fogyasztók­nál számot tevő megtakarí­tást lehet elérni a hőszige­telés karbantartásával, a nyí­lások, jó. zárásával, ’a töltések, illetve ürítések helyes szer­vezésével és a rendelkezésre álló kemencekapacitás maxi­mális kihasználásával. Üj beruházások tervezésé­nél, ha a tervező is úgy „akarja” a technológia fejlesz­tésével, és szervezési intézke­désekkel szintén igen jelentős mennyiségű villamos energiát lehet megtakarítani és haté­kony felhasználását biztosí­tani. S akkor az ésszerű gaz­dálkodás eredményeként to­vábbra is az lesz jellemző a villamosenergia-iparra, hogy „csupán” kielégíti a villa, i mosenergia-szükségletet, de nem határozza meg annak mértékét. Buchcrt Miklós jöttem és kissé d> dl UU szégyenkezve vallottam be Moszkvában, Nyikolaj Sztyepanovics Rja- bov géplakatosnak, hogy szí­vesen elmondanám neki a pogácsakészítés receptjét, de sajnos nem tudom. Un is csak szeretem, mint ahogy ő annak idején, 1944-ben katonaként hazánkban is­merte és megszerette. — Tudja — mondotta a most ötvenesztehtlős , gépla­katos — én nemcsak az íze és a szépsége miatt nem fe­lejtettem cl a pogácsát, ha­nem azok miatt az emberek miatt sem. akiktől annak idején kaptam. Nagyon fia­tal voltam, alig húszéves. Jassa-Kisinyovná! estem ál a tűzkeresztségen, aztán a 2. Ukrán Front kötelékében részt vettem az önök hazá­jának a felszabadításában. Előbb Debrecenben, később Tiszafüred térségében har­coltunk. Itt körülbelül egy- hónapig leheltünk. Én az utá­szoknál szolgáltam, igy nagy feladat jutott nekünk a ti­szai átkelés előkészítésében, később pedig Tiszafüredtől tizenöt-húsz kilométerre északra egy ideiglenes híd építésében. Jól emlékszem, hogy egy kis falu lakosságá­val együtt befejeztük a már németek által félbehagyott cölöphíd építését. Nagyon gyorsan ment a munka, s a hídon már aznap átdübörög­tek az első gépesített egysé­geink. Ettől nem messze délre, eszközök hiányában, hord'ókbéi készítettünk a pontonhídhoz hasi iló átke­lőhelyei , a gyalogság részé­re ... Szakács Árpád nyugalma­zott ároktői tanácselnök jó ötesztendővel ezelőtt nekem elmondott szavai jutottak eszembe hirtelen. Annak ’e- jón ő is egy cölöphíd befe­jezéséről. és egy hordóhíd építéséről beszélt, amelyben a falu lakossága segédkezett a szovjet egységeknek. Em­lítettem is Nyikolaj Szlye- panoviesnak a falu, Ároktő nevét, de ö lagadoan rázta a fejét: — Nem." Erre már nem emlékszem. A kis falu neve, ,az emberek nevei kihullottak már az emlékezetemből, Pe­dig. mint mondtam, viszony­lag sokáig, körülbelül egy ­hónapig tartózkodtunk Ti­szafüred téi-ségében. Az volt a feladatunk, hogy elvágjuk a Budapest—Miskolc—Kassa főközlekedési útvonalat. Ti­szafüred térségéből Mezőkö­vesdre kerültünk át. Innen egységeink egy része Buda­pest. kisebb része Miskolc irányába fordult. Az én utam nyugat leié, Budapest felé vezetett... , lil««nilo!!io/.vat^: a cigarettára, maga elé fúj­ta a füstöt, aztán hirtelen rám pillantott. Kissé ra- vaszkás mosollyal megkér­dezte: — Valóban nem tudja, ho­gyan kell elkészíteni a pogá­csát? — Nem. — válaszoltam.— Sajnos nem tudom. Csak ahhoz értek, miképpen kelt falatozni belőle, és hogy mi­lyen bor illik hozzá. Nyikolaj Sztyepanovics fel­nevetett. — Igen — mondotta —. Mi férfiak csak ehhez értünk. — Hirtelen elkomolyodott, aztán így folytatta: — Tudja, Készül a kcsfornia a Traubisodás üvegek gyártásához, a Sajószcntpctcri Üveggyárban. Készítője: Kiss József esztergá­lyos. Fotó: Daczó József Befejezéshez közeledik: 1 pufnoki akna rekonstrukciója A hatvanas évek vége felé • szóbeszéd tárgya volt, hogy bezárják a putnoki aknát. Nem így történt, sőt több mint 100 millió forintos be­ruházási költséggel megkezd­ték az akna felfejlesztését. A munka jelentős része a negyedik ötéves terv idősza­kára esett. S mindezt úgy kellett megoldani, hogy az aknának a tervidőszakban 1 millió 120 ezer tonna szenet kellett termelnie. Nos, ennek a kötelezettségének az itt dolgozó kollektíva november 25-én eleget tett, s az év vé­géig még mintegy 25 ezer tonna szenet ad a népgazda­ságnak. Ennek értékét csak növeli az a tény, hogy a Borsodi Szénbányák Válla­lat egyetlen üzeme, ahol rá­fizetés mentesen termeltek. Az akna rekonstrukcióját több ütemre osztották. A fej­lesztés első szakaszában fel­tárásra került a déli bánya­mező. A termelést a kettes telepre koncentrálták, ahol egy új pajzsos frontot indí­tottak. A második ütembén az úgynevezett C mező terü­letkapcsolását kezdték meg, melyet az év végére fejez­nek be. Közben beindult a bővítés harmadik üteme is. Ennek keretében történik a kettes számú lejtős akna ki­hajtása. Ez elsősorban a már elöregedett személyszállító függőleges akna szerepét ve­én ott., önöknél Mezőköves­den ettem először pogácsát. Azoktól az emberektől kap­tam, akiknek a házában vol­tunk élszaíiársoiva.' Egy idős nénike sütötte, szívesen kí­nált bennünket. Még most is nagyon jól emlékszem az ízére, az illatára. Kitűnő volt. Amit meg nem fogyasztot­tunk el, az bekerült a háti­zsákomba. Szép, díszes, hím­zett kendőbe csomagolva ad­ta a kezembe, s emlékszem, jól emlékszem, éreztem, ho­gyan melegíti a tenyerem. Valamit mondott is hozzá, de én nem értettem. Gondo­lom. útravalónak szánta. Po­gácsát, út páváiéul ... NviL ól..; Sztyepanovics n>IKUIclJ Rjabov akkor valóban hosszú útra indult. Részt vett Budapest nehéz ostromában, mint utász a legnehezebb harci feladatok megoldásában. A háború után egységével visszakerült az Uraiba. 1950-ben szerelt le .szakaszvezetőként. 1958 óta dolgozik az egyik moszkvai gyárban. Több mint harminc esztendő telt el azóta. Sok minden, hely ségek neve, em­berek neve esett ki az em­lékezetéből. De az útravaló- ul kapott pogácsa illatára, ízére még nagyon jól emlék­ezi k ... Oravee János szí át, amely szelvénymére­ténél fogva több funkció el­látására is alkalmas lesz. Jelenleg az akna műszaki, fizikai dolgozói készülnek az ötödik ötéves terv sikeres beindítására. Négy munka­helyen folyik beruházási te­vékenység. Azt remélik, hogy az új évben lehetőség nyílik a fejlesztés negyedik ütemé­nek megkezdésére, amely során a sajómercsei térség­ben lévő nagy mennyiségű szénvagyont tárják majd fel. T. A. Egyre nehezebb megszám­lálni, hány fajta s színű, illetve milyen mintájú üveg­lapot állítanak elő az Üveg­ipari Művek Miskolci Gyárá­ban. A példákért nem kell messze menni: az új lakó­házak erkélyeinek burkolá­sára mind több színű drótos üveglapot használ fel az épí­tőipar. Kardos Imre igazgató el­mondta: évről évre — az igényeknek megfelelően — bővítik termékeik választé­kát. Az üveggyárnak is lé­pést kell tartania a „divat­tal”, s figyelembe veszik a lakosság változó igényéit. Módosításra. újításra leg­gyakrabban az üvegminták­ban van szükség. A nem ré­gen még nagyon kedvelt tí­pusokat manapság már alig választják, veszik. Az üveg­gyár célja pedig — termé­szetesen — nem a raktárra való termelés, hanem hogy minél több versenyképes árut gyártson. Ezért a régebbi tí­pusok fokozatos elhagyásával mind modernebb mintájú síküveget állítanak elő. Az idén a legnagyobb ke­reslet: a drótos üveg iránt mutatkozott. Ebből a fajtá­ból három színben szállított az üveggyár legnagyobb meg­rendelői. az építőipari válla­latok számára. Az egyre fo­kozódó kereslet kielégítésén túl még ..tartalékgyártásra'’ is futotta erejükből. Gondot csupán az okoz. hogy egy­két vállalat nem jelenti be időben megrendelését, ami kisebb-nagyobb zök­kenőket okoz. A kemence át­festése ugyanis nagy s meg­lehetősen költséges munka. A kifizetődő az volna, ha egyszerre, nagy tételben ál­líthatnák elő az azonos tí­pusú és színű síküveget. A Miskolci Üveggyár nem­csak hazai, hanem számos külföldi megrendelővel is kapcsolatban, áll. Külföldi partnereik közül sokan már rendszeres megrendelőik so­rába tartoznak. Termékeik eladására folyamatos piac­kutató munkát végeznek. Az idén számos országba úgyne­Felsőzsolcán A felsözsolcai MEZÖGEP Vállalat központi gyáregysé­ge a következő ötéves terv során jelentős anyagi ráfor­dítással fejleszti könnyűfém- öntvény gyártását. A beru­házást indokolja, hogy az utóbbi években megnőtt a kereslet az öntvények iránt. Az üzem eddig is gyártotta a mezőgazdasági termeléshez nélkülözhetetlen alkatrésze­ket. Itt készültek a robba­nómotorok dugattyúi, az ön- 1 öző bérén d ezések csatlakozó idomai, a szivattyúk külön­böző idomai. A nagy gyárt­mányskála ellenére az üzem mindössze 300 tonna könnyű­fém-öntvényt állított elő évente. A megnőtt kereslet, az exportigények szem előtt tar­tása késztette az üzemet, az öntöde fejlesztésére. Napja­inkban kerül beüzemelésre a korszerűen gépesített homok­formázó csarnok. Egy nagy­teljesítményű, alacsony nyo­mású öntőgép beállításával fejlesztették a termelési fo­lyamatot, s már megkezdőd­tek az építési munkálatok az öntödéhez kapcsolódó hőke- zelőüzemben. A beruházásra a gyáregység 50 millió forin­tot kapott és a létesímények felépülése után — az ötéves terv végére — 1000 tonna könnyűfémöntvényt fog gyár­tani az üzem. A gyáregység a jövőben növelni akarja expörtját. Ed­dig is szállítottak már a csehszlovák ARITMA számí- lógépgyárnak speciális alkat­részeket, de a jövőben ezt a mennyiséget ötszörösére eme­lik. Ezen kívül tárgyalásokat folytatnak — a szocialista országokon kívül — nyugati cégekkel is. vezett „próbaszállitmányl” küldtek. Nemrégiben Svájcba és Olaszországba szállítottak első alkalommal jelentősebb mennyiséget a sárga drótos üvegből. Jugoszláviába is el­ment az első próbaszállít- mány: mintegy 30 ezer négy­zetméternyi színes ornament és U-proíilú üveg. A miskol­ci üveg megnyerte tetszésü­ket : a jugoszláv cég a jövő évre 80 ezer négyzetméter­nyi U-profilú üveget igé­nyelt. A gyár az idén nemcsak a mennyiségben, a minőség­ben is jó eredményeket ért el. Ez évben jóval több első osztályú üveg került ki a gyártósorokról, mint az előző években. A selejt. a hulladék itt — természetesen — nem tekinthető „fehér hollónak”, hiszen az üveg törékeny, ké­nyes portéka. Jogos tehát a kérdés: mi a sorsa az üveg­cserépnek. hová kerül a gyár­udvaron egyre halmozódó üveghulladék? — Az üvegcserép feldolgo­zására két zúzógépünk van. Az üvegzúzalék egy részét, újra felhasználjuk, a többi — tetemes mennyiség — sor­sáról még csak elgondolá­saink vannak — mondta az igazgató. — Az építőiparban és az útépítésnél is jól hasz­nosítható volna az üvegzúza­lék. Eddig még csak egy olasz céggel és a Győr me­gyei Állami Építőipari Válla­lattal kötöttünk szerződést az üvegzúzalék szállítására. Piackutatói feladat: minél több vállalattal szerződést kötni a zúzalék eladására. Az üvegcserép eladása ton­nánként nem kevesebb, mint ezer forintot jelent a gyár számára. Mint minden vállalat, az üveggyár is az idei (orv. va­lamint a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek meg­valósításán munkálkodik. Feladataikat december köze­pére maradéktalanul teljesí­tik. Az év hátralevő részé­ben pedig mindkét gyártó­soron fehér kopolit. illetve U-profilú üveget készítenek. n. h. Piac és verseny

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents