Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-02 / 258. szám
1975. nov. 2., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 A JXEtt megvizsgálta Vállalati gazdálkodás és foelso ellenőrzés A belső ellenőrzés ugyanolyan fontos része a vállalati gazdálkodásnak, mint a termelés-szervező illetve irányító tevékenység. Az érvényben levő kormányhatározat szerint a vállalatok, szövetkezetek élén álló felelős vezetők a belső ellenőrzésnek olyan rendszerét kötelesek kialakítani, amely biztosítja a gazdálkodós állandó és teljes körű áttekintését, kontrollját. A Mezőkövesdi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság, a téma fontosságára való tekintettel néhány gazdálkodó egységben (a Mezőkövesdi Járási Építőipari Szövetkezetben, a Mezőkövesdi Cipész Szövetkezetben, továbbá a mezőkereszlesi Aranykalász és a mezőkövesdi Matyóföld . Termelőszövetkezetben) megvizsgálta, hogyan hajtották végre a gazdálkodós felügyeleti és belső ellenőrzésének fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozatot. Milyen főbb megállapításokat tartalmaz a Népi Ellenőrzési Bizottság utóvizsgálata? Néhány példa ezzel kapcsolatban. A Mezőkövesdi Járási Építőipari Szövetkezetben, továbbá a Mezőkövesdi Cipész Szövetkezetben szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az ellenőrzési feladatokról. Az Építőipari Szövetkezetben valamennyi dolgozó számára meghatározták a munkaköri leírásban foglalt ellenőrzési teendőket, viszont külön ellenőrzési szabályzatot eddig még nem dolgoztak ki. A Mezőkövesdi Cipész Szövetkezetnek van ugyan ellenőrzési ügyrendje, de ezzel kapcsolatos szabályzatot itt sem készítettek. A mezőkeresztesi Aranykalász, valamint a mezőkövesdi Matyóföld Termelőszövetkezeiben az ellenőrzési feladatokat nem rögzítették szervézeti és működési szabályzatban, sem munkaköri, sem technológiai leírásban. A belső ellenőrzéssel kapcsolatos tennivalókat a tsz alapszabálya érinti, de csak az ellenőrző bizottság feladatkörére terjed ki. A vizsgálat szerint a me- zőkeresztesi Aranykalász Tsz-ben rendszeressé vált a belső ellenőrzés, amit részben a közös gazdaság belső ellenőre, másrészről a termelőszövetkezet ellenőrző bizottsága végez. A Matyóföld Tsz-ben ez a munka hiányos, nem megelőző. jellegű; a hibákat nem az ellenőrzés tárja fel, hanem különböző információk révén vagy vezetői megbeszéléseken kerülnek felszínre. A szövetkezetek belső ellenőri apparátusának kialakítását illetően — az 1973- ban végzett alapvizsgálat óta — bizonyos fejlődésről • lehet számot adni. ez azonban korántsem jelenti, hogy ma már minden a legnagyobb rendben megy. Sokat kell még tenni annak érdekében, hogy* a belső ellenőrzés betöltse feladatát. Így mindenekelőtt belső ellenőrzési szabályzatot kell kidolgozni. Hiányosság még, hogy a belső ellenőrök munkájában nem kap helyet a műszaki-termelési feladatok végrehajtásának ellenőrzése. Az is ténykérdés, hogy például a Mezőkövesdi Járási Építőipari Szövetkezet műszaki értekezletein, termelési tanácskozásain változatlanul nem készítenek írásos feljegyzést. A mezőkövesdi Matyóföld Tsz-ben a belső ellenőr munkáját a főkönyvelő irányítja. Ez esetben az a fonák helyzet áll elő, hogy az ellenőrt olyan feladatokkal is megbízzák, amelyeknek végrehajtását később saját magának kell ellenőriznie ... Lovas Lajos November l-lől Miskolcon is Tisztító benzinadalék a Shell-kutaknál A benzinüzemű gépjárművek által okozott környezeti károk, valamint a motorban lerakódó szennyeződések évek óta problémákat okoznak a szakembereknek. Az üzemanyagokat gyártó és forgalmazó cégek mind nagyobb és nagyobb erőket fordítanak olyan adalékanyagok kifejlesztésére, amelyek 'az említett károsító hatásokat a minimálisra csökkentik. A napokban a Shell társaság magyarországi vezérképviselete jelentette be: ÁSD néven sikerült egy minden eddiginél hatásosabb anyagot kifejleszteni, s rövidesen forgalomba hozni. Az INTERAG RT.-nél ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatást adták munkatársunknak: — A benzinadalékok kifejlesztése terén a legújabb az úgynevezett „második gene- ráció”-beli adalék, amely a motor és a környezet tisztaságát biztosítja. Az autógyárak úgy tervezik és állítják be a gépkocsi porlasztóját, hogy a levegő-üzemanyag arány a lehető legoptimálisabb legyen, s ezáltal az elégés is a legtökéletesebb. Bizonyos idő elteltével azonban a porlasztóban lerakódások keletkeznek, amelyek gátolják a levegő áramlását, így az eredeti arány eltolódik, a keverék egyre dúsab- bá válik. Ennek következtében a kipufogó gáz szénmonoxid-tartalma emelkedik és ezzel együtt nő a fogyasztás is. Az új Shell benzinadalék, az ÁSD nemcsak megakadályozza a lerakódások képződését, hanem a már meglevőket is eltávolítja. Ezenkívül a szívószelepek lerakódásaira is kihat, azaz tisztító hatását olyan területen is kifejti, ahol a szokásos adalékok már hatástalanok. A közúti forgalomban résztvevő gépkocsi menet közben történő vizsgálata szerint az ÁSD adalék használatával a szénmonoxidszint 15 százalékos és az üzemanyag-fogyasztás 4 százalékos csökkenése várható. Magyarországon a 4 százalékos üzem- anyag-megtakarítás a kőolajfeldolgozásban 0,5—1 százalékos csökkenést jelentene. Lehet, hogy az egyszázalékos olajmegtakaritás nem 1úl nagy szám, azonban a mennyiségeket figyelembe véve ez az ország fizetési mérlegében 3 millió dollár megtakarítást jelentene a jelenlegi világpiaci árak figyelembevétele mellett. Az ÄSD értéke, amellyel az említett megtakarítás elérhető, mindössze 150 ezer dollár. Az ASD-vel világszerte lefolytatott kísérletek azt bizonyítják, hogy káros mellékhatással nem rendelkezik, nem igényel oktánszám- emelést. A Shell ezideig mintegy 75 millió köbméter ASD-vel adagolt benzint hozott forgalomba a világ különböző országaiban. November 1-től az INTERAG RT. által üzemeltetett 26 In- lerszerviz-Shell töltőállomás bevezeti Magyarországon is az árusítását, a benzinbe megfelelő módon adagolva. Ez semmiféle anyagi 'kihatással nem jár, tehát a gépkocsitulajdonosok változatlan áron vásárolhatják a töltőállomásokon az adalékanyaggal kevert üzemanyagot. A December 4. Drólmíibcn du gólé,szorító drótkosarat gyártó gépel helyeztek üzembe. A kísérleti jelleggel működő, NSZK gyártmányú öt darab gép egy műszak alatt 60 ezer darab drótkosarat gyárt. Kisiparosok és ktíniárok A MEGYEI Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben a lalcáskarbantartást végző maga n k i s i párosok nut nká j á v al foglalkozott. A vizsgálatról készült jegyzőkönyv többek közütt megállapítja, hogy a közületek részére végzett lakáskarbantartó munkálatok összértéke 1973—74-ben emelkedett. Ugyanakkor a magánosok részére végzett munka mennyisége egyes területeken visszaesett. Adatok bizonyítják, hogy több kisiparos kizárólag csak közületek részére dolgozik. A jelentésből, az is kitűnik: a működési engedély nélkül dolgozó kontárok olyan jelentős konkurrenciát jelentenek a magánkisiparosok számára, hogy azok sok . esetben csak akkor tudnak munkát vállalni, ha az elvégzett munkáért a kisipari egység- gy ű j lem ény ben mégha Iá ro- zott áraknál jóval kevesebbet kérnek. Mi a magyarázata a kontárok „olcsóságának”? Két oka van. Egyik, hogy a kontár nem fizet adót. másik, hogy az anyagbeszerzésnél sokszor illegális forrásból jut a szükséges anyaghoz. Ezzel szemben a kisiparos adót fizet és az anyagot kiskereskedelmi úton szerzi be. A NEB-vizsgálat leszögezd: „A lakossági karbantartási munkáknál egyre nagyobb tért hódít a kontárok tevékenysége. A kisiparosokat érdekeltségi okok nem késztetik rá, hogy a közvetlen lakosság részére végzett munkák körét tovább bővítsék. Éppen ezért nem szívesen vállalnak ilyen jellegű munkát, inkább előnyben részesítik a közületi tevékenységet.” Csatári Ernővel, a KIOSZ megyei titkárával a kontártevékenység elburjánzásának okairól beszélgettünk. — A kontártevékenység elburjánzása politikai és gazdasági szempontból is káros. Sajnos, kialakult egy olyan gyakorlat megyénkben, amely szerint a cégtáblával rendelkező kisiparos munkáját ellenőrök sokasága vizsgálja, addig a kontárok tevékenységének vizsgálata egyetlen szerv munkatervében sem szerepel. Okként kell megemlíteni, hogy az állami szervek sem tanúsítanak mindenütt kellő következetességet a kontártevékenység felszámolására. Pedig a legkisebb kereseti határokat alapül véve is, a kontárok mintegy 20 millió forintot keresnek az építőiparban évente. Ha csak adóbevétel szempontjából nézzük, akkor is ez kétmillió forint kiesés az áUamkasz- szából, de az így szerzett jövedelem kedvező alapot biztosít a tisztességtelen haszonszerzésre, harácsolásra. — Megyénk lakossága a szolgáltatások területén igényli a felelősségteljes, jó szakembereket. Mit tesz a KIOSZ megyei szervezete a kontármunkák visszaszorítása érdekében? — Továbbra is végezzük a nevelő munkát. A szakmailag és emberileg is alkalmas kontártevékenységet folytató szakembereket igyekszünk meggyőzni, hogy váltsa ki az ipart, mert a lakosság igényli munkájukat. A megye területén 175 KlOSZ-ellenőr végzi a kontármunka felderítését. Több javaslatunk is van, amelynek megvalósításáért az illetékes szervekkel és hatóságokkal már felvettük a kapcsolatot. — Így többek között javasoltuk, hogy a felépült lakások lakhatási engedélyének kiadása előtt az erre rendszeresített adatlapra a tanácsok pontosan írják fel: a különböző szakmunkákat név szerint kik végezték el. Ez a megoldás is elősegíti a kontárok felderítését, akárcsak a másik javaslatunk. Az ÉMÁSZ által vezetett nyilvántartást évente egyszer az adóhatóság ellenőrizze le, és amely munkát jogosulatlan személy végzett, adóztassák és bírságolják ■•-meg. Ugyancsak javasoltuk egy olyan átfogó intézkedés létrehozását, amely megakadályozza, hogy állami szervek és vállalatok építöbri- gádjai kontárkodjanak. Sajnos, ma még tapasztalat, hogy faluhelyen a legtöbb kontár állami vállalat dolgozóiból kerül ki, akik munkaidő után gyakran brigádkötelékben maszekoknak. A KISIPAROSOK munkájára a lakossági szolgáltatásban rendkívül szükség van. éppen ezért a kontártevékenység felszámolása nemcsak a kisiparosok érdeke. Több annál. Társadalmi ügy. Es ez csak az illetékes szervek (KIOSZ. tanácsok, vállalatok) szoros együttműködésével oldható meg. — Hajdú — Követendő példa: Önellátó zöldségkertészet a Vadász patak mentén A íelsővadászi határ, a Vadász patak mente nem valami ideális hely zöldségkertészkedéshez. Nem jó a talaj, nem kedvezőek az időjárási, az éghajlati viszonyok, s munkaerőnek sincs túlságosan böviben a Rákóczi Tsz, de azért évről évre gondosan művelnek egy kis zöldség- kertészetet. Megterem abban minden, ami a kiskerttel nem rendelkező, ellátatlan családok, vagy éppen a napközi konyhájához szükséges. Szabó András, a kertészet vezetője büszke is rá, hogy az itt dolgozó négy asszonykával nemcsak Felsővadász, de néhány környező község zöldségszükségletét is megtermelik. — Az idén csaknem 80 ezer forint értékű zöldségei árultunk —, tudtuk meg Marin- csálc István tsz-elnökhelyet- testől. — Ha csak a jövedelmet néznénk, inkább .ráfizetéses, mint hasznot hajtó ez a kertészet. De nekünk a tagsággal, az itt élő lakossággal szemben kötelezettségeink is vannak. Furcsa lenne, ha a közös gazdaságunkhoz tartozó községekbe mondjuk Miskolcról kellene azt a néhány kilónvi, ládányi zöldséget kiszállítani. Joggal várják el tőlünk, hogy az ilyesmiben legalább önellátók legyünk. — Válahogy úgy vagyunk ezzel a kis zöldségkertészettel, mint a tsz saját péküzemével — teszi hozzá. — Azelőtt estére ért ki Encsről, a frsisnek csak ritkán nevezhető kenyér. Most a pékségünkben éjszaka sütnek, s reggel mindenki friss kenyeret vehet. Nemcsak itt, hanem 11 környező faluban is. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy szeretik, sajátjuknak érzik az emberek a Rákóczi Tsz-t. Nemcsak összefogni kell az embereket, hanem gondoskodni is kell róluk. Néhány esztendővel ezelőtt a Hernád völgyében szinte minden közös gazdaságban termeltek zöldséget. Az idén már szinte csak „mutatóba”, vagy talán inkább ..emlékeztetőül” maradt egy kis zöldséges terület. A tsz-ek vezetői tucatnyi indokot sorolnak, hogy miért számolták fel a zöldségtermesztést. Mostanság a „legdivatosabb” indok a megnövelt cukorrépa termő területre, a munkaerőhiányra hivatkozni. Anélkül, hogy kis- sebbíteni akarnánk e kifogás „értékét”, csak megemlítjük, hogy Felsővadászon az elmúlt évi 60-ról, az idén 110 hektárra növelték a cukorrépa vetésterületét. De nincs is szándékunkban vitatkozni azokkal, akik mindenáron be akarják bizonyítani, hogy ezen a vidéken csakis ráfizetéses lehet a zöldségtermelés. A felsővadászi Rákóczi Tsz példamutatása kapcsán csupán azt a kérdést szeretnénk felvetni, hogy hasonló, legalább önellátó, azaz a helyi ellátatlanok igényeit kielégítő kis kertészeteket sem tudnának létrehozni?! Nem bántja azokat a tsz-vezet őket, akik néhány esztendeje nemcsak a városi piacokra, hanem még exportra is termeltek nagyon szép, különböző zöldségféléket, hogy községeikben családok százai panaszkodnak a rossz zöldségellátásra?! Jó lenne és ideje lenne ezen a „zöldség-ügyön” elgondolkodni Vilmánvban, Göncön és más, egykor sok zöldséget termelő tsz-ekben. Ehhez a gondolkodáshoz, s az esetleges okos döntéshez, hadd szolgáljon még egy felsővadászi példa. A községi pártalapszervezet taggyűlésén többen is kérték, javasolták, hogy a most létesült iskolai napközi konyha miatt, no meg a Gagybátorral és Gagy- vendégivel történő tsz-egye- sülésre való tekintettel, növeljék a zöldségeskertet. Kollár István, a pártszervezet titkára már örömmel újságolhatta, hogy a javaslat meghallgatásra talált: jövőre duplájára növelik a kertészet területét, s többek között arról is gondoskodik a hogy például zöldborsó- új burgonyával is növi£ a zöldségfélék választétsz, val, jék kát. (p. «.)
