Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-05 / 233. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1975. okt. 4„ szombat iilereweielil megyei konfereiieiála Miskolcon, a városi párt­bizottság tanácskozó termé­ben tartották meg tegnap, október 3-án az úttörőveze­tők megyei konferenciáját, amelyen beszámoltak a Ma­gyar Úttörők Szövetsége Bor­sod megyei Tanácsának és a megyei elnökségnek végzett munkájáról, a mozgalom eredményeiről, s megválasz­tották részint az 51 tagú út­törővezetői tanácsot, és a me­gyei úttörő elnökséget, ré­szint pedig a borsodi úttörő­vezetőket a VI. országos út­törővezetői konferencián kép­viselő 17 küldöttet. Az egész napos tanácskozáson jelen volt Deme László, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, Turgonyi Júlia, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetének főmun­katársa, az Országos Úttörő Elnökség tagja. Novak Jó­zsef, a Miskolc városi Párt- bizottság titkára, Török Lász­ló*, 'a KISZ ’KB' tagja, á’ me­gyei KISZ-bfzottság első tit­kára, Merényi József, a Bor­sod megyei Tanács osztály- vezető helyettese, Szebeni Győző, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának elnöke. Páll Ildikó, a megyei úttörő elnökség elnöke. Szabó Pál, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titká­ra látta el a megyei úttörő­vezetői konferencia elnöki tisztét. A konferencia részt­vevői írásban megkapták az úttörő szövetség megyei ta­nácsának beszámolóját. A be­számoló és a szóbeli kiegé­szítés egyaránt kiemelte, hogy a közelmúltban egy sor olyan párt- és állami dokumentum látott napvilágot, melyek az ifjúsági mozgalom jelentősé­gét tovább fokozták. Az MSZMP KB titkársága 1074. április elsején megjeleni, az úttörőmunkával foglalkozó | határozata, a szervezet egyik legfontosabb feladatának a politikai nevelőmunka haté­konyságúnak fokozását jelöl­te meg. A közéletiségre neve­lésben igen nagy feladat há­rul az úttörőparlamentekre, de a gyermekönkórmányzati szervek, az őrs, a raj, a csa­pat egyaránt fontos gyakor­lótere e feladatnak. Ugyan­csal; rendkívül fontos az if­júsági mozgalom KISZ-taggá nevelő tevékenysége, s e té­ren még sok a tennivaló. Számottevő eredményeket ért Cl a megyei szervezet a kü­lönböző programok, próba- rendszerek teljesítésében, és figyelemre méltó az úttörők kulturális tevékenysége is. Rendkívül fontos, hogy az úttörőmozgalom, az úttörőve- ; zetök még hatékonyabban se­gítsék oktatáspolitikai felada­taink nevelési célkitűzései- j riek megvalósítását. A vitá­ban felszólaló Detne László elvtárs is ezt a nevelési fel­adatot emelte ki. A Borsod megyei úttörővezetői konfe­rencián egyébként huszon­egyen kértek, s közülük ti­zenöten kaptak szót. Hatan írásban nyújtották be íelszó- lalásu Icát. A konferencia délután vá­laszadással folytatta munkáját, s ezután került sor 'a Borsod megyei Üttörővezetői Tanács 51 tagjának megválasztására. A tanács ezután zárt ülésen választotta meg a megyei úttörő elnökség tagjait Elnö­ke Páll Ildikó, titkára pedig Nv.cz Istvánná, a KISZ me­gyei bizottságának politikai munkatársa lett. Ugyancsak megválasztották azt a 17 kül­döttet, akik megyénket kép­viselik a VI. országos ^úttörő- vezetői konferencián.' Merni tsz-iaezpfiáDak eredményei (Folytatás az 1. oldalról) százaléka még 2000 hektárt meg nem haladó termőterü­leten gazdálkodik. Részletesen szólt az előadó legfontosabb növényeink, így a kenyérgabona-, a cukor­répatermelés helyzetéről. Hangsúlyozta többek között, hogy az őszi időszak mun­kái közül most a legfonto­sabb a búza vetése. Közös gazdaságainknak 8500 hek­tárral kell növelniük búza- vetésterületüket ahhoz, hogy az 1973. évi szintet elérjék. Minden termelőszövetkezeti vezető tartsa egyik legfon­tosabb politikai és gazdasági feladatának, hogy a kenyér- gabona vetésterülete az üzemben az 1973. évi szintet elérje. Erre a lakosság ke­nyérellátásának biztosítása és az export növelése érde­kében van szükség.­Részletesen foglalkozolI, a szar vasmarha-tenyésztés helyzetével, külön a tejter­melés kérdésével, s ennek során hangsúlyozta, meny­nyire fontos, elodázhatatlan feladat a tejtermelés foko­zása. A továbbiakban az 1075. évi várható gazdálkodási és pénzügyi eredményeket ele­mezte, majd a tsz-önkor- mányzat és a törvényesség helyzetéről, a termelőszö­vetkezeti demokráciáról és a tagsági jogok érvényesülésé­ről, a közös vagyon, a tár­sadalmi tulajdon védelmé­ről szólt, s részletesen *is- meríette a tsz-vezetőkre e téren váró 'sürgős feladato­kat. ür. Ladányi József az ér­tékelés befejező részében summázta a termelőszövet­kezeti vezetőkre váró fel­adatokat, rámutatva, hogy a XI. pártkongresszus meg­fogalmazta' mindazokat az alapvető követelményeket, amelyek meghatározzál;, gaz­dasági fejlődésünket, társa­dalmi haladásunkat. Ezek a és feladatai követelmények a termelő­szövetkezeti szektorra is — és talán fokozottabban — érvényesek, mivel gazdasági helyzetünket és a népgazda­sági igények elsődlegességét tekintve nagy feladatok há­rulnak az élelmiszergazdasá­gi ágazatot elsősorban rep­rezentáló termelőszövetkeze­tekre. A mezőgazdasági vezetők fontos tanácskozásának má­sodik részében több felszó­lalás hangzott el. Dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is felszólalt a tanácskozáson. A megyei pártbizottság kö­szönetét, elismerését tolmá­csolta az eddig végzett munkáért, az elért eredmé­nyekért a megye termelőszö­vetkezeti mozgalmának, a jelenlevő tsz-vezetőknek. Rá­mutatott, hogy a párt Köz­ponti Bizottsága határozatai­nak szellemében elhangzott értékelés milyen fontos út­mutatásokat tartalmazott — . s amint ;azt az elhangzott felszólalások is bizonyítot­ták — a megyei vezetés ér­tékelése, útmutatása össz- hangban van a mezőgazda- sági üzemek vezetőinek vé­leményével. — A mezőgazdaság ered­ményeit nem szabad lebe­csülni — mondotta —, de nemcsak pozitív dolgokról, hanem a feladatokról, a gondokról is kell beszélni. Munkaképes, hozzáértő, a munkát szerető vezetők van­nak megyénk termelőszövet­kezeteinek éléti, akik meg­értik és képesek végrehajta­ni a rájuk váró megnöve­kedett feladatokat. Dr. Bodnár Ferenc több sürgős, konkrét tennivalóra, kiküszöbölésre váró hibára hívta fel a figyelmet. Meg­szívlelendő tanácsokat adott a termelőszövetkezetek párt és gazdasági vezetőinek. (Pozsonyi) j A i mi Az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottsága ülést tartott. A pártbizottság időszerű kérdéseket tárgyalt. Az ülé­sen dr. Gergely Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát — más fontos veze­tő beosztásba történő ki­nevezése miatt — érdemei­nek elismerése mellett fel­mentették tisztségéből. Az ülésen részt vett és felszólalt Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. ínevez A Minisztertanács Dégen Imre államtitkárt, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöki tisztsége alól felmentette, és egyidejűleg dr. Gergely Ist­vánt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökévé kinevezte. isi Ml az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács hozzá­járult, hogy a Gyógypedagó­giai Tanárképző Főiskola fel­vegye Bérezi Gusztávnak, a magyar gyógypedagógia ki­emelkedő személyiségének nevét, és a jövőben „Bérezi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola” néven folytassa működéséi. Az Elnöki Tanács — nyug­állományba vonulása miatt, érdemeinek elismerésével — felmentette államtitkári tisztségéből Dégen Imrét és dr. Gergely Istvánt, az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­nökét államtitkárrá kine­vezte. Az Elnöki Tanács, miután Simon István halálával a képviselői hely megürese­dett, 1975. november 23-ára a Veszprém megyei 13. szá­mú országgyűlési választó- kerületben időközi ország- gyűlési képviselői válasz­tást tűzött ki. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel és vá- lasztott meg. j Sues elutazott Moszkvából Pénteken délután a szov­jet—portugál dokumentu­mok aláírásával befejező­dött Costa Gomes portugál köztársasági elnök szovjet- unióbeli látogatásának hiva­talos- programja. A kétolda­lú kapcsolatok fejlesztésével összefüggő okmányokat és a háromnapos hivatalos láto­gatás során lezajlott politi­kai tárgyalásokról szóló kö­zös közleményt a moszkvai Kremlben írták alá. A kö­zös dokumentumokat — a szovjet—portugál deklaráci­ót, a kulturális és tudomá­nyos együttműködési megál­lapodást, valamint a hosszú lejáratú gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési megállapodást szov­jet részről Nyikolaj Podgor- nij, portugál részről Costa Gomes elnök látta el kézje­gyével, Koszigin szovjet kor­mányfő, Gromiko külügymi­niszter, illetve a portugál köztársasági elnök kíséreté­ben levő személyiségek je­lenlétében. Egy órával a Kreml-beli aláírási ceremónia után a portugál hivatalos személyi­ségek egy szovjet kormány­gépen Moszkvából Lenin- grádba utaztak. 30 1945. október 3-án Pá-' rizsban — hosszas tanács­kozás után — az alapsza­bály elfogadásával megala­kult a Szakszervezeti Világ- szövetség. Ez a szervezet ma a világ 250 millió szerve­zett dolgozójából közel, 150 milliós taglétszámmal ren­delkezik. Az SZVSZ meg­alakulása óta számos akciót kezdeményezett, kezdetben a háborús szellem felélesz­tése ellen, a fasizmus ma­radványainak szétzúzásáért, a gyarmati népek felszaba­dító harcának támogatása érdekében szállt síkra. Fei- Jépett a szakszervezeti jogok biztosításáért, az infláció és a munkanélküliség felszá­molásáért, a faji és a nem­zetiségi munkajogi megkü­lönböztetések ellen. Mivel az SZVSZ semleges állás­pontot foglalt el a Marshall- tervvei (1947) szemben, egyes jobboldali vezetői sza­kadást idéztek elő soraiban és 1949-ben megalakították a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségét. Az SZVSZ tagszervezetei —amint a térkép mutatja — a világ különböző társa­dalmi rendszerű országaiban működnek. A szocialista or­szágokban a szocialista épí­tés elősegítésében, a fejlett tőkés országokban a mono­póliumok ellen, a szakszer­vezeti jogok védelméért és szélesítéséért tevékenyked­nek. A fejlődő országokban pedig a munkásosztály egy­séges szervezése és nevelése, a fiatal államok teljes füg­getlensége érdekében mun­kálkodnak. E sajátos fel­adatok mellett az SZVSZ a szolidaritási alap létreho­zásával, az analfabetizmus felszámolásával, a szakszer­vezeti káderek képzésével — vagy például ;most — a spanyol terror elleni akció­nap megszervezésével is fog­lalkozik. A. ALBANIA ,L. UNGULORSÍAG BULGARIA M MAGYARORSZAG-C. CIPRUS N. HM- CS. CSEHSZLOVÁKIA R ROMANIA I. JORDÁNIA Sl SZÍRIA Az 1975. október 5-i osztrák parlamenti választások két fő jelöltje; dr: Josef Taus (Osztrák Néppárt) cs dr. Bruno Kreisky (Osztrák Szocialista Párt). A második világháború utáni leghosszabb kormány­zási időszak zárul le október első vasárnapján Ausztriá­ban. öt évvel ezelőtt a Má­sodik Köztársaság politikai történetében elsözör a szo­ciáldemokraták megszerez­ték az abszolút többséget és a 183 tagú parlamentben 93 képviselői helyet mondhat­nak magukénak. A másik két parlamenti part, a kon­zervatív, illetve az ugyan­csak jobboldali Szabadság- párt jelenleg 80, ihletve 10 mandátumot birtokol. A szocialista pártiak fél évtizeddel ezelőtt lett ígére­teinek csupán kisebbik ré­szét valósították meg. A lakáskérdés megoldat­lansága is mind nyomasztób­bá válik, hiszen Bécsben egy jó minőségű lakás négyzet­méterenkénti bére elérheti a havi 30 schillinget. A parlamenti pártok egy­aránt a belpolitikai problé­mák megoldását, az infláció megfékezését ígérik, prog­ramjukban érdemi eltérést nehéz felfedezni. A jelenleg 84 éves Kreisky kancellárral j szemben a Néppárt ú.i veze­tője, Taus áll, aki mind nyíl­tabban hangoztatja —, hi­szen a néppártiak számára már ez is sikert jelentene —, hogy a megoldás a kolaíció felújítása lenne, sőt annak a véleményének is hangot . adott, hogy valamennyi par­lamenti párt részvételével „szuperkoalíciós” kormányt kellene létrehozni. A sok millió schillinget felemésztő választási kam­pány a héten tehát lezárul és vasárnap választ kapunk, . hogy az osztrák választók milyen alternatívát támogat­nak Ausztria gondjainak megoldására. fllapkoiefétel Pakson A magyar energiaipar tör­ténetének kiemelkedő ese­ményeként pénteken Pak­son ünnepélyes külsőségek között elhelyezték a ma­gyar—szovjet együttműkö­déssel megvalósuló első ma­gyar atomei'őmű alapkövét. Az ünnepségen és a kap­csolódó eseménysorozaton részt vett Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, dr. Simon Pál nehéz­ipari miniszter. Paks Duna-parti övezeté­ből kiszabott mintegy öt- venhektáros területen most már szemlátomást bontáko-' zik lei a nagyszerű ipari al­kotás, amelynek tervezésé­vel, kivitelezésével szerte az országban és távol a Szov­jetunióban szakemberek szá­zai foglalkoznak. Máris lenyűgöző a maj­dan kétszázötven helyiséget magában foglaló üzemi fő­épület óriás kráterhoz ha­sonló munkagödre. Ebben kilenc méter mélyen . vájták ki a talajt, hogy helyet ké­szítsenek a csaknem félmil­lió tonna súly megtartására tervezett teherviselő vasbe- tonalapnak. Csak ez a talp húszezer köbméter betont nyel el! Itt került sor az ünnepi program fő eseményeire. Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese aláírta a paksi atomerőmű alapítólevelét. A paksi atom­erőmű első egysége 1980- ban már áramot termel. Ezután az alapítólevél, va­lamint az előkészített beru­házási javaslat egy-egy pél­dányát, pénzérméket, a na­pi sajtót és az ünnepség forgatókönyvét acél urnába zárták, majd betontömb vé­delmében, az üzemi főépü­let alapjába helyezték. Ott márványlappal lefedve őrzik a dokumentumokat az utó­kor számára. Tanácskozik a bányaipari szakszervezeti kasspsszas . g223 Csak w. SiVSí-hu • tartozó szakszeminél remfolkezä o:.vág £> LUT - L,,l Az ;/.’?■' ii is larto’ó ■aa'iW'WBifl isnitilaí ország------ " M egkezdődött a szakszer­vezeti választások újabb sza­kasza, amelyben a szakmai szakszervezetek tartják meg kongresszusukat, összegezik négyéves munkájukat, újra választják vezető testülelei- kcl és meghatározzák a kö­vetkező tervidőszakban rá­juk háruló feladatokat. A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete kezdte a sort XXI. kongresszusával, amely­nek pénteken megnyitott kétnapos tanácskozásán mint­egy 170 ezer bányász kép­viseletében 270 választott küldött és az iparág irányí­tásában felelős gazdasági és társadalmi szervezetek kép­viselői vesznek részi. Meg­jelent. Puhái Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, dr. Simon Pál nehézipari miniszter és Tini­met- József, a SZOT titkára, A kongresszust Zgyerka János, a szakszervezet elnö­ke nyitotta meg, majd Si­mon Antal főtitkár egészí­tette ki a központi vezetőség szóbeli beszámolójával az írásban elői-e kiadott kong­resszusi dokumentumokat: Többek között elmondotta, hogy búr a szénbányászat termelése 1970-hez viszonyít­va 7,5 százalékkal mérsék­lődött, a korábbi prognózi­sokhoz képest magasabb szintet ért el. A népgazda­ság érdekeihez rugalmasan alkalmazkodva dolgoztak a bányaüzemek. A szénhidro­gén-bányászai dolgozói di­namikusan bővítették a ter­melést, a tervnek megfele­lően ebben az időszakban 5,7 százalékkal növelték a kőolaj és 47,7 százalékkal a földgáz termelését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents